4.7 Innováció-menedzselés az iskolában (struktúra- és működésfejlesztő menedzsment)

A menedzsertípusú vezetés fogalmát, a jelenséget három lényeges jeggyel lehet egyszerűen és gyorsan azonosítani:

  • a menedzser garantálja a szervezeti-intézményi stratégiában és tervekben kifejezett célok valóságos produkciókban történő és értékelhető megvalósítását;
  • ez a vezető rendkívüli mértékben érzékeny az intézményi „terméket", szolgáltatást megvásárló, igénybe vevő kliens elégedettségére, elégedetlenségére;
  • a menedzser gyarapítja a szervezet, intézmény anyagi, tárgyi, eszközi, emberi (erő)forrásait, kihasználja, új kapcsolatokba hozza a meglévőket.

A tantárgy anyaga valójában teljes terjedelmében a fejezetrész címében megfogalmazottal foglalkozik. Az iskolai innovációs menedzsment aktuális kiépítésének tennivalóit, a hazai viszonyainkra való érzékenységgel, Gáspár László elképzelései szerint érdemes áttekinteni. (Gáspár L. 1996.)

A tapasztalatok szerint az újításra kapható iskolák úgy kezdenek bele innovációk kidolgozásába, alkalmazásába, hogy a menedzsment, a menedzselés strukturális és működési feltételei gyakorlatilag még nem léteznek. Összességében a jelenség nem természetellenes, viszont a hiátus rögzülése lehetetlenné teszi a normális kibontakozást.

A struktúra kiépítése

Az ipari, vállalati analógiákat konzekvensen népszerűsítő szakértők azt ajánlják, hogy az újító iskolában (is) ki kell alakítani egy különálló szervezeti egységet az innovációs menedzsment részére. Ez akár el is képzelhető egy nagy, több képzési funkciót és erőteljes fejlesztést végző szakképző középiskola esetében. A személyi és „számbéli" erőforrások tekintetében szűkös kapacitású intézmények ezt követelményt nem képesek teljesíteni. A valóságos esély sokkal inkább a vezetői körben elvégzendő funkció-elkülönítés, munkamegosztás-átalakítás. Adott esetben az egyik igazgatóhelyettes lehet a menedzsment-csoport vezetője, mozgósítója. Az együtteshez kinevezett és/vagy választott felelősök, s akár növendékek is tartozhatnak, továbbá titkársági alkalmazottak, ügyintézők. A csoport kialakítja, fenntartja és gazdagítja az iskola újító képességét, az innovációs cél elérése érdekében szervezi a működési rendet, gyarapítja, új kapcsolatokba hozza és mobilizálja az erőforrásokat. A munkamegosztás akár személyre szóló is lehet a következő tennivalók „mentén: stratégiaképzés, „kitaláló" és fejlesztő tevékenység, valamint a menedzselés.

A stratégiai gondolkodásmód erősítése, elsajátítása

A stratégiaképzés egészen sajátos aktivitás az iskolai innovációban. Ugyanis igen hosszú a produktum (az ismeretbirtoklás, a képességek kifejlesztése, az attitűdök és a magatartás formálása) „előállítási" ideje. Hasonlóképpen terjedelmes a termékek hasznosításának időtartama. Egyébiránt a stratégiaalkotás feladatai a következőkben foglalhatók össze:

  • a társadalom fejlődési trendjeinek elővételezése (a demokrácia kibontakozásának várható íve, a piaci viszonyok alakulása, a technikai fejlődés előrelátható eseményei stb.);
  • az oktatási rendszer és az iskola előtt álló fejlődési lehetőségek számbavétele (az intézmények nyitottságának növekedése, a távoktatás módszertanának gazdagodása, a média széles térhódítása az iskolában, informatikai fejlesztés-esélyek);
  • annak kigondolása, hogy a kisléptékű innovációk hogyan fűzhetők fel a távlati tendenciákra.

Az innovációs adottságok kifejlesztése és fenntartása

Mi is az innovációs adottság (potenciál)? :

- mindenekelőtt az oktatási rendszer és/vagy az iskolaintézmény megújítására vonatkozó ideáknak, műveleteknek és módszereknek tudás- és képesség-minőségű felhalmozódása az oktatási és nevelési szervezethez tartozó emberek, munkatársak, partnerek kapacitásában;

- erős adottságvagyon a kidolgozott innovációs stratégia, amelyet a rendszerhez vagy az intézményhez tartozó emberi többség (pedagógusok, növendékek, szülők...) elismer, elfogad és magáénak tart;

- fontos szerkezeti diszpozíció az ütőképes menedzsment, amely magába foglalja a rendszer- és az iskolamegújításban közvetlenül érdekelt mindegyik vezetőt;

- a tanítók, tanárok és a növendékek innovatív (alkotó, „kitaláló", újító) képessége, amely továbbképzésekkel, tréningekkel, műhelyvitákkal fejleszthető;

- idő- és energiatartalékok;

- téri és eszközi kiegészítő források;

- anyagi feltételek.

Az innováció kibontakozását elősegítő és zavaró körülmények közti rossz arány kedvezőre változtatása

Valójában a törvényekben és/vagy a politikai célmegfogalmazásokban hangoztatott rendszerbéli és intézményi önállóság érvényesítése az innovációs törekvés egyik tárgyi eleme. Az oktatási rendszer a nagypolitikai struktúrával és a társadalmi közvéleménnyel szemben igyekszik szabad cselekvésmargóját szélesíteni. Az iskolaintézmény az oktatáspolitikai centrummal (pl. az éppen az oktatásügyben felelős minisztériummal vagy éppen helyi közhatalmi szerveződéssel, a gazdaszerepet gyakorló önkormányzattal), valamint az iskolát körülvevő, nem pedagógiai hozzáértéstől mozgósított helyi társadalmi környezettel szemben törekszik szuverenitását, mozgásterét megőrizni és növelni. A befolyásolási szándék és az önállóságigény ütközőpontján politikai, erkölcsi, szociális stb. érték- és érdekkülönbözőségek, a laikusság és a szakszerűség ellentétei, valamint a költségesség és a takarékosság-kényszer ellentmondásai szoktak megjelenni.

Rendszerfejlesztési feladatok

Az oktatáspolitikai szisztéma és maga az iskola is összetett nagyrendszer. Ez annyit jelent, hogy

- igen nagyszámú rendszerelemből áll; adott iskola esetében az osztályok, a tanítói és tanári szakmai munkaközösségek, az iskolavezetői struktúra, a gazdagági hivatali egység, a technikai személyzeti kör, a könyvtár, a diákönkormányzat, az önképzőkör, a diáksportkör, a szülői munkaközösség, az iskolaszék; ezek mindegyike többdimenziós funkcionális kapcsolatban van a többivel, s az egymással szembeni szükségletteljesítés harmonikus volta teszi az intézményt működésre és megújulásra képessé;

- az egységek információ-, anyag- és energiacserében vannak, egyik a másikkal;

- (a nemzeti és) a helyi oktatási, nevelési rendszert egy a befolyás érvényesítésére berendezkedő miliő veszi körül; a rendszer és környezetének együttműködése hosszú-hosszú időkeretben bonyolódik le;

- a nemzeti és teljesen hasonlóképpen a helyi (intézményi) rendszer működtetése nehezen fogható át, ezért beállítódásokkal, szokásokkal, rutinmozzanatokkal, „rituálékkal" tartható funkcióképes állapotban.

A rendszerfejlesztésnek különböző metszetei vannak. A pedagógiai „réteg" a tartalmi, a módszertani és a szervezeti, szervezési tennivalókat mutatja meg. A műveletek szakaszolása szerint extenzív és intenzív jellegű fejlesztésfeladatok jöhetnek szóba.

A stratégiai és taktikai metszetben három lehetséges távlatban bontakoztatható ki a megújítás-szándék. A stratégiai lépés a nagy perspektíva karakterének megrajzolása. A tankönyvi anyag írója részese volt Gáspár László szentlőrinci „innovációja" (az 1960-as évek legvégétől az 1980-as évek közepéig tartó) kimunkálásának. Ott ez a távlati elővételezés az össztársadalmi gyakorlatot leképező iskola körvonalazása volt. Ugyanebben az újításkeretben egyebek között közelítő lépés volt az új tantervi keretek, a klasszikus tantárgyakat felváltó komplex tantárgyak megformálása. Az egyenlőtlen fejlesztési stratégia logikájának megfelelően időről-időre a döntő áttörés taktikájának alkalmazása az aktuális. A szentlőrinci mű megalkotásának folyamatában, adott időszakban pl. a termelőmunka és gazdálkodás tevékenységi forma feltételeinek megteremtése tartozott ebbe a műveleti körbe.

Sajátos rendszerfejlesztési teendő az alapvető konstrukciós paraméterek pontosítása és az előrelátható vagy az éppen már megmutatkozó kritikus szakaszok figyelembevétele. Az előbbi mozzanat a tájékozódáshoz szükséges elengedhetetlenül, hogy tudni lehessen: a vállalkozás sikeresen halad-e a célok teljesítéséhez vagy sem. A második manőver a gyakorlatilag mindig jelenlévő ellentmondások között az előrehaladást jelentősen akadályozó nagy konfliktusok megoldására vonatkozik.

iDevice ikon Kérdés

A közoktatási intézményi menedzsment-feladatok mely lépései ütköznek nehézségekbe? Ha lehetséges, érveljen állítása mellett!