4 – A nevelésügyi (iskolai) innováció strukturális, tartalmi és módszertani kérdései

A negyedik fejezetben a fogalmi és karakterbéli sajátosságok, a kiváltó szükségletek, az innovációs tartalmak és kategóriák, szakaszok és folyamatok, a terjesztés-típusok, a menedzselés, az intézménynek és az egyénnek az innovációhoz való viszonya, a progresszív pedagógiák hatása az oktatásügyi megújítás-műveletekre, az innováció-értékelés, a kooperációs technikák, valamint az európai dimenzió bemutatása kap helyet.

Az innováció jelenség, praxis és fogalom eredete - mint sok más, a szervezeti, intézményi működtetést megújító álláspontok és műveletek forrása - az ipari, technológiai, kereskedelmi szektorban lelhető fel. A nevelésügyi innováció genezise is innen származtatható. A megállapítás minden bizonnyal akkor is igaz, ha „ügyünk" sajátosságai számos különösséget körvonalaznak. Jól jellemzi a „forrásvidék" turbulenciáját, a gazdasági, technológiai szükségletekhez való igazodását, hogy időről-időre még az innováció fogalmát is módosítgatni kell. Eklatáns példa az un. Oslo Kézikönyv, amelynek 3. kiadása nemrég módosította az innováció-kritériumokat. (Oslo, 2006) Eszerint az innováció új, legalábbis jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezeti metódus az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.

A szakmai irodalom a nagyvilágban több kifejezést is használ tanulmányozásunk tárgyának megnevezésében. Adott esetben szinonimaként, máskor az árnyalatok kifejezése érdekében. A legtágabb terjedelmű és a leggyakrabban használt kifejezés a nevelésügyi innováció, amely magába foglalja az iskolai innovációkat is. Mindazonáltal „nevelésügyit" hellyel-közzel nemcsak gyűjtőfogalomként, hanem az oktatáspolitikai rendszer egészét befolyásoló innovációk megjelölésére is használják. Az „iskolai" főképp az intézményben fölismert szükségletek kielégítésére szolgáló megújítás-törekvéseket jelzi. Ebben az intézményi dimenzióban - a jelenségek pontosabb azonosíthatóságának érdekében - meg lehet különböztetni a szervezeti-szerkezeti (strukturális) és a pedagógiai (tartalmi, módszertani, eszközi) innovációkat.