3.1. A jogszabályok szerkezeti elemei

Minden jogi norma alapvetően három elemet,

  • a tényállást,
  • a rendelkezést és
  • a jogkövetkezményt foglal magában.

1. A tényállás a magatartási szabály „feltételrendszerét" írja le, azaz azokat a körülményeket, melyek esetén a jogi norma alkalmazására sor kerülhet vagy sor kell, hogy kerüljön.

2. A rendelkezés tartalmazza azt a magatartási szabályt, amelyet a tényállás (feltétel) bekövetkezése esetén követni kell. Az előírás jellegétől függően kötelező (kógens) és megengedő (diszpozitiv) szabályozásról beszélhetünk.

3. A jogkövetkezmény a jogalkotó értékítéletét fejezi ki az előírt magatartásminta követése vagy megsértése esetére. A büntetésben vagy egyéb (jog)hátrányban kifejeződő jogkövetkezményt szankciónak, a jogkövető magatartás eredményét pedig joghatásnak nevezzük.

Az egy aktussal elfogadott, szabályozási tárgyukat illetően összetartozó jogi normák összessége a jogszabály. A jogszabályok rendszerint az alábbi főbb szerkezeti elemeket tartalmazzák:

  • cím és megjelölés,
  • preambulum (a cím alatt bevezető, amely a jogalkotónak a jogszabály kiadásával
  • kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza),
  • alapvető és értelmező rendelkezések (felhatalmazásra utalás, alapelvek, hatály,
  • szabályozás jellege, értelmező rendelkezések),
  • általános jellegű tételes rendelkezések (általános vagy közös rendelkezések),
  • egyes részletkérdéseket szabályozó előírások (részletszabályok, különös rendelkezések),
  • záró rendelkezések (hatálybalépés, átmeneti rendelkezések, felhatalmazások, hatályukat
  • vesztő vagy módosító rendelkezések, közösségi jognak való megfelelési záradék)
  • és (adott esetben:)mellékletek, törvényi indokolás.