D.1. A szabályozatok jogi jellege

A mai magyar jogelmélet - a korábbiaktól eltérően -  az intézményi szervezeti és működési szabályzatot nem tekinti jogszabálynak. Nem szerepel a jogalkotás rendjéről szóló 1987. évi XI. törvény által felsorolt jogforrások között, és nem ismeri el ugyanezen törvény a jogi irányítás egyéb eszközének sem. Megalkotása sem a jogszabályalkotás szokásos rendjében történik. A szervezeti és működési szabályzat megalkotását - különböző egyetértési, véleményezési jogokkal fűszerezve - a közoktatási törvény az intézmény vezetőjének kötelességévé teszi az oktatási-nevelési intézményekben.

A mai magyar jogelmélet a belső szabályzatokat  - így az SZMSZ-t is - olyan  speciális jogi ténynek fogja fel, amelyek egy adott szervezetben  jogi normaként viselkednek,  meghatározva az adott szervezet struktúráját, belső működését, hierarchiáját, külső kapcsolatait. Az  adott szervezetben  alkalmazása  kötelező. E szabályzat rögzíti a vezetési, irányítási feladok elosztását, döntési jogköröket, hatásköröket, felelősségi viszonyokat.

A fentiek miatt és ez minden szabályzatra igaz, még ha helyi érvényű is, nem lehet egyetlen jogszabállyal sem ellentétes!

Egyes jogászi megközelítések arra az álláspontra helyezkednek, hogy ezek a belső normák megfelelnek minden tekintetben a jogszabályi kritériumoknak, és ezért jogszabályok. Valójában ez akkor igaz, ha az állami kikényszeríthetőség és kihirdetés garanciája is a „norma" mellé csatlakozik. E Két utóbbi feltétel nem minden esetben valósul meg, de nem kizárt. Érvek sorolhatóak pro és kontra.

E jegyzet nem kíván ebben állást foglalni, de hajlik inkább, a két álláspont közé a  „nem jogszabályok", az irányítás egyéb eszközei közé sorolni ezeket, azzal, hogy, létrejöttükben, megjelenésükben mindenben megfelelnek a jogszabály létrejöttével szemben támasztott követelményeknek.

- Arra feljogosított szerv,

- meghatározott eljárási rendben megalkotta és

- legalább  közoktatás törvényben foglaltaknak megfelelően közétette. (Kihirdetésről nem beszél a Köot., de azt előírja,  hogy hozzáférhetővé kell ezeket a szabályzatokat tenni, és a hozzáférhetőségről szóló tájékoztatást is megfelelő módon nyilvánossá kell tenni.)

Tehát a  fenti szabályozók, a nevelőtestület - és egyéb a jogszabályban előírt véleményalkotók - szakmai alapon előkészített, szakértői véleményekkel is megtámogatott döntése, melyek mentén kívánják a jövőben az intézményt működtetni.

Az is kétségtelen, hogy adott intézményben a szabályzatokat alkalmazni és betartani kell, azok megsértésének anyagi jogi következménye keletkezik.