6.2. A jogszabályok kihirdetése és közzététele
Jogállami keretek között a jogszabályokban megfogalmazott előírások tekintetében az államnak biztosítania kell, hogy a jogszabályok címzettjei azokat megismerhessék. Mindazon magatartásszabály tehát, amelynek kihirdetése nem történik meg, az nem bír(hat) kötelező erővel, így annak betartása sem számonkérhető.
Fontos kiemelni, hogy jogi értelemben a jogszabályok kihirdetése nem azonos a jogszabályok közzétételével.
A kihirdetés kizárólag meghatározott helyen és módon történhet meg, törvények, kormányfői, kormány, és miniszteri rendeletek a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, azaz a Magyar Közlönyben történő közzétételt jelenti, önkormányzati rendelet esetén az önkormányzat hivatalos lapjában, vagy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon. Ezért érvényesség is csak a megfelelő módon közzétett normaszöveghez fűződik.
A Magyar Közlöny tartalmazza: (a fentieken túl is)
- a jogszabályokat (törvényeket, kormányrendeleteket, miniszterelnöki és miniszteri rendeleteket, kihirdetett nemzetközi szerződéseket,
- az Országgyűlés, a Kormány és az Alkotmánybíróság határozatait,
- a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntéseit, irányelveit és elvi döntéseit,
- a kinevezéseket, valamint a Kormány és a köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket. (un. személyi rész)
A Kormány határozatainak egy része (ún. 2000-es kormányhatározatok) a Határozatok Tárában kerül közzétételre, amely szintén hivatalos lapnak minősül. A minisztériumok ugyancsak kiadnak hivatalos lapot (közlönyt, értesítőt), amelyben a tárca szempontjából fontos utasítások, tájékoztatók, közlemények vagy a Magyar Közlönyben már kihirdetett jogszabályok - elsősorban a tárcavezető által kibocsátott miniszteri rendeletek - közzétételére kerül sor.
Amint arról már szó volt, a kihirdetéstől élesen meg kell különböztetni a jogszabályok közzétételét. A közzétételen a jogszabályok normaszövegének minden olyan a nyilvánosság felé történő publikációját kell érteni, amely a kihirdetett jogszabály „másodközlését" jelenti. (Ide tartoznak az elektronikus, kereshető adatbázisok is.)
A gyűjteményes művek közötti alapvető eltérést a megjelenés gyakorisága és a szerkesztés szempontja, valamint a mű kiadója (hivatalos és nem hivatalos jogszabálygyűjtemények) jelenti.