A kártérítési felelősség és eljárás
A munkavállaló kártérítési felelőssége
Kt. 81.-83 §§-ok, Mt. 166-174.§§-ok
Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott hathavi illetménye erejéig felel, amennyiben
a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy
c) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta.
A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.
A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kár megtérítésével kapcsolatban az általános a Munka Törvénykönyvében meghatározott kárfelelősségi szabályok irányadóak, (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet.
Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg hathavi átlagkeresetével felel! (És nem a lemondási időre járó átlagkeresettel!)
A munkáltató részről közvetlen kártérítésre kötelezésre csak abban az esetben van mód, ha ezt a kollektív szerződés lehetővé teszi Ilyen eljárásra csak a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt van lehetőség, és az eljárásra, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.
Ilyen esetben azonban nem az eljárás megindíthatóságára vonatkozóan nem fegyelmi eljárás határidői hanem az általános polgári jogi elévülési táridő veendők figyelembe.
A munkáltató kártérítési felelőssége Mt. 174-187. §§-ok
A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Ennek szabályit részletesen rögzíti a törvény.
A munka törvénykönyvében e helyen rögzített szabályokat célszerű alaposan áttanulmányozni, ugyanis lényegében ezzel egyező az a kártérítési konstrukció, amely szerint az oktatási intézmény - mint qasi munkáltató - tartozik helytállni a diákoknak okozott kárért!
Nyomatékkal kell felhívni a figyelmet arra, hogy bár a Kjt. un. mögöttes jogszabálya a Munka törvénykönyve, számtalan részletszabály a Kjt.-ben nem jelenik meg és nem kerül megismétlésre, mégis vannak olyan jogszabályok a Mt-ben amelyek a közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazhatók.
Ezekre a Kjt, mindig tételesen felhívja a figyelmet! (Kjt. 83.§)