10.3. A polgári jogi felelősség funkciója és elemei

Funkciója:

A jogellenes magatartás következményeinek kielégítéséről való gondoskodás, amelynek egyik lehetséges eszköze a kártérítés.

Elemei:

  1. Jogellenes magatartás
  2. Kár
  3. Okozati összefüggés a magatartással
  4. Felróhatóság - mely nem minden esetben szükségszerű!

Felróhatóság: magába foglalja a vétkességet, a különleges védekezés elmulasztását, veszélyes üzemi kárfelelősséget és a rosszhiszeműséget is.

 


 

1. Jogellenes magatartás

  • A felelősség szempontjából minden károkozás, ami nem minősül jogszerűnek, - amit a jogszabály kifejezetten nem enged meg jogellenes.
  • Jogellenességet kizáró körülmények:
    • Jogos védelem
    • Szükséghelyzet
    • A károsult beleegyezése
  • A károkozó magatartás lehet:
    • Tevőleges (aktív)
    • Nem tevés (passzív)

2. A kár fogalma:

  • Legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamilyen károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér.
  • Lehet:
    • Vagyoni
    • Nem vagyoni

A kár elemei:

  • A felmerült, tényleges kár
    • A károsult vagyonában beállt értékcsökkenés. (Azzal az értékkel egyenlő, amelytől a károsult a dolog elpusztulása, megsérülése, vagy elvesztése, megrongálódása folytán elesett)
  • Indokolt költség(ek)
    • A vagyoni és nem vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség, amely szintén csökkenti a károsult vagyonát
  • Elmaradt haszon
    • Az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következett volna be

Egyes megközelítések szerint 4. elem a kamat, tehát mindezen tételeknek az esedékességétől a kifizetéséig járó kamata is.

3. Okozati összefüggés:

  • Megállapítható, ha a jogellenes magatartás nélkül a kár nem következett volna be,
  • A jogellenes magatartást a cselekvőnek vagy a mulasztónak a terhére lehet róni, továbbá
  • A jogsértő magatartást szankció alkalmazásával befolyásolni lehet

4. Felróhatóság

Objektív szemlélet:

  • Ptk 339.§ (1) első fordulata : „aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni"
  • A vétőképesség a felelősségre vonás megállapíthatóságának feltétele. Alapja a belátási képesség, de nem azonos a cselekvőképességgel.

Szubjektív elem:

  • Ptk 339.§ (1) második fordulata „Mentesül a felelősségre vonás alól, ha bizonyítja, hogy a kár elhárítása érdekében úgy árt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Speciális felelősségi alakzatok

A polgári jogkártérítési szabályai arra adnak választ, hogy valamely kárt kinek kell viselnie. Fő szabályok a fent részletezettek.

Léteznek különleges esetek is, amelyeknél - tekintettel a károkozás súlyára, veszélyességére - az általánostól eltérő szabályozást alkalmaznak (veszélyes üzemi felelősség; felelősség, szállodák felelőssége a bevitt tárgyakért, olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott; alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása; állattartók felelőssége; épületről lehulló tárgy által okozott károkért fennálló felelősség; termékfelelősség)

Ha a kár megtérítése érdekében bírósági utat kell igényben venni, a károsultnak kell bizonyítani a másik fél magatartásának jogellenességét, a kár bekövetkeztét, összegét, - fenti 4 elemét - és az előbbiek közötti ok-okozati összefüggést.

A károkozó viszont fő szabályként bizonyíthatja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagy egyéb kimentési okra hivatkozhat (pl. a károsult önhibája), kivéve, ha nincs helye kimentésnek.

 

Az olyan személyek károkozásáért való felelősséget, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott, a tanulók felelősségi viszonyainál részletesen tárgyaljuk, illetve az oktatási intézmény speciális kártérítési felelősségét is - a szállodai letét mintájára való felelősségét illetve a felügyelettel kapcsolatos felelősségét, az intézményvezető felelősségét - az intézményi szabályzatok körében tárgyaljuk részletesen. Az intézményvezető felelősségére a munkajogi szabályok ismertetésénél is kitérünk.

A polgári jogi felelősség részletes szabályait a polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza!

Itt hívom fel nyomatékkal a figyelmet arra, hogy a jelen I. részben használt jogi fogalmak, (jogi dogmatika) értelmezése részletesen a Ptk-ban található, onnan olvasható ki!! Mind a jogviszony elemeire, - személyekre, dolgokra stb. - mind felelősségre, kártérítésre stb. vonatkozóan!