D.1. A szabályozatok jogi jellege
A mai magyar jogelmélet - a korábbiaktól eltérően - az intézményi szervezeti és működési szabályzatot nem tekinti jogszabálynak. Nem szerepel a jogalkotás rendjéről szóló 1987. évi XI. törvény által felsorolt jogforrások között, és nem ismeri el ugyanezen törvény a jogi irányítás egyéb eszközének sem. Megalkotása sem a jogszabályalkotás szokásos rendjében történik. A szervezeti és működési szabályzat megalkotását - különböző egyetértési, véleményezési jogokkal fűszerezve - a közoktatási törvény az intézmény vezetőjének kötelességévé teszi az oktatási-nevelési intézményekben.
A mai magyar jogelmélet a belső szabályzatokat - így az SZMSZ-t is - olyan speciális jogi ténynek fogja fel, amelyek egy adott szervezetben jogi normaként viselkednek, meghatározva az adott szervezet struktúráját, belső működését, hierarchiáját, külső kapcsolatait. Az adott szervezetben alkalmazása kötelező. E szabályzat rögzíti a vezetési, irányítási feladok elosztását, döntési jogköröket, hatásköröket, felelősségi viszonyokat.
A fentiek miatt és ez minden szabályzatra igaz, még ha helyi érvényű is, nem lehet egyetlen jogszabállyal sem ellentétes!
Egyes jogászi megközelítések arra az álláspontra helyezkednek, hogy ezek a belső normák megfelelnek minden tekintetben a jogszabályi kritériumoknak, és ezért jogszabályok. Valójában ez akkor igaz, ha az állami kikényszeríthetőség és kihirdetés garanciája is a „norma" mellé csatlakozik. E Két utóbbi feltétel nem minden esetben valósul meg, de nem kizárt. Érvek sorolhatóak pro és kontra.
E jegyzet nem kíván ebben állást foglalni, de hajlik inkább, a két álláspont közé a „nem jogszabályok", az irányítás egyéb eszközei közé sorolni ezeket, azzal, hogy, létrejöttükben, megjelenésükben mindenben megfelelnek a jogszabály létrejöttével szemben támasztott követelményeknek.
- Arra feljogosított szerv,
- meghatározott eljárási rendben megalkotta és
- legalább közoktatás törvényben foglaltaknak megfelelően közétette. (Kihirdetésről nem beszél a Köot., de azt előírja, hogy hozzáférhetővé kell ezeket a szabályzatokat tenni, és a hozzáférhetőségről szóló tájékoztatást is megfelelő módon nyilvánossá kell tenni.)
Tehát a fenti szabályozók, a nevelőtestület - és egyéb a jogszabályban előírt véleményalkotók - szakmai alapon előkészített, szakértői véleményekkel is megtámogatott döntése, melyek mentén kívánják a jövőben az intézményt működtetni.
Az is kétségtelen, hogy adott intézményben a szabályzatokat alkalmazni és betartani kell, azok megsértésének anyagi jogi következménye keletkezik.