Gyakorlati példák

1.)
Az igazgató eldönti, hogy nem veszi fel helyhiány miatt a nem kötelező
beiskolázási területén élő 13 éves diákot. Egy szülő közbenjárására az egyik
pedagógus a nevelőtestülethez fordul, kérve hogy az igazgató változtassa meg a
döntést.
Mi
jogi helyzet, ha az igazgató döntését határozati formában már közölte a
törvényes képviselővel? Mi az „értéke" a pedagógus fellépésének ez esetben?
Más-e a helyzet, ha a döntés még
formálisan nem született meg és a pedagógus a testület egyetértő
javaslatát kéri az igazgató döntésének
befolyásolására?
2.) A nevelőtestület előzetes egyetértése alapján az igazgató döntést hozott a tantárgyfelosztásról. Utóbb az egyik pedagógus pert indít amiatt, hogy a tantárgyfelosztás során nem ott és nem azokban az osztályokban taníthat mint eddig és elvesztette osztályfőnöki voltát is. Mire számítson a bíróságtól?
3.)
A szülői szervezet a fenntartóhoz fordul, sérelmezve, hogy - bár tényszerűen
tudott az éves és havi programból az ülésről, - nem kapott formális meghívást a
nevelőtestület konkrét ülésére. Mikor ennek ellenére megjelent a képviselőjük,
nem kapott szót, azzal az indokkal, hogy nincs a törvényben meghatározott olyan
ok, amely lehetővé tenné megszólalását.
A
nevelőtestület szavazás után nem adott szót a szülői szervezet képviselőjének.
Helyesen jártak-e el? A nevelőtestületnek volt erről joga dönteni?
4.) Az iskola pedagógusát szóváltás után a helyi művelődési házban leüti egy szülő. Mi a különbség, ha ez egy oktatási intézménytől független „bálban történik és ha az iskola által szervezett szülők-nevelők bálban történik? Mit ítél a bíróság ha az bizonyosodik be, hogy a szülői agresszió oka, az úgynevezett - és megalapozott- szerelemféltés volt.
Válaszait indokolja!