Gyakorlati példák

iDevice ikon Gyakorlat

1.) Az igazgató eldönti, hogy nem veszi fel helyhiány miatt a nem kötelező beiskolázási területén élő 13 éves diákot. Egy szülő közbenjárására az egyik pedagógus a nevelőtestülethez fordul, kérve hogy az igazgató változtassa meg a döntést.
Mi jogi helyzet, ha az igazgató döntését határozati formában már közölte a törvényes képviselővel? Mi az „értéke" a pedagógus fellépésének ez esetben? Más-e  a helyzet, ha a döntés még formálisan nem született meg és a pedagógus a testület egyetértő javaslatát  kéri az igazgató döntésének befolyásolására?

 

2.) A nevelőtestület előzetes egyetértése alapján az igazgató döntést hozott a tantárgyfelosztásról. Utóbb az egyik pedagógus pert indít amiatt, hogy a tantárgyfelosztás során  nem ott és nem azokban az osztályokban taníthat mint eddig és elvesztette osztályfőnöki voltát is. Mire számítson a bíróságtól?

 

3.) A szülői szervezet a fenntartóhoz fordul, sérelmezve, hogy - bár tényszerűen tudott az éves és havi programból az ülésről, - nem kapott formális meghívást a nevelőtestület konkrét ülésére. Mikor ennek ellenére megjelent a képviselőjük, nem kapott szót, azzal az indokkal, hogy nincs a törvényben meghatározott olyan ok, amely lehetővé tenné megszólalását.
A nevelőtestület szavazás után nem adott szót a szülői szervezet képviselőjének. Helyesen jártak-e el? A nevelőtestületnek volt erről joga dönteni?

 

4.) Az iskola pedagógusát  szóváltás után a helyi művelődési házban leüti egy szülő. Mi a különbség, ha ez egy oktatási intézménytől független „bálban történik és ha az iskola által szervezett  szülők-nevelők bálban történik? Mit ítél a bíróság ha az bizonyosodik be, hogy a szülői agresszió oka, az úgynevezett  - és megalapozott- szerelemféltés volt.

 

Válaszait indokolja!