1. A jog fogalma


A jog fogalmára csak megközelítő definíció adható, a jog bonyolult kialakulás-története, és szerteágazó jelentéstartományai miatt. Azonban az alábbi definíciók jó közelítéssel írják azt le:

Balásházy Mária: „A jog legáltalánosabb megközelítésben emberek közötti viszony, társadalmi viszony. A jog norma, magatartás-szabály, az emberi magatartásokat, vagy a magatartásokat befolyásoló körülményeket szabályozza. A jogban, mint követendő magatartásszabályban - céltételezés jelenik meg. A jogalkotó egy kívánt hatást akar elérni, és a jogi szabályozás az e célhoz, hatáshoz való körülményeket, magatartásokat írja elő, ösztönző szabályokkal a célt segíti elő, fenyegető szabályokkal pedig elriasztja a jogalanyokat."

Boros László „Jogi alapismeretek" c. könyvében azt szögezi le, „ahhoz, hogy a jog fogalmát értelmezhessük, először a normativitás lényegével kell megismerkednünk". A fogalom magyarázatát az alábbiakban adja meg: Normativitás: Azt a tényt, hogy cselekvéseinket a legkülönbözőbb szabályok keretei között végezzük el, normativitásnak nevezzük.

A társadalomban élő emberek számára létkérdés, hogy magatartásszabályok, azaz emberek alkotta normák szerint éljenek. Valóban, a normák egyrészt korlátozzák cselekvési lehetőségeinket, de ugyanakkor biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtanak ezzel. Ezek a normák, ha jogi jelleget öltenek, jogszabályként jelennek meg.

Röviden és legegyszerűbben a jog fogalma így foglalható össze:

A jog olyan általános és mindenkire kötelező magatartási szabályok összegsége, amit állami szervek alkotnak, s amelynek érvényesülést szükség esetén állami kényszer (is)biztosítja.