7.2.1. A jogviszony alanyai
A jogviszony alanyai azok, akik a jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek, akiket az adott jogrendszer szabályai szerint jogok illetnek és kötelezettségek terhelnek.
A jogalanyoknak azt a képességét, hogy jogaik és kötelezettségeik lehetnek jogképességnek nevezzük. (1957. évi IV. tv. Ptk. 8. §. (1))
"A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek."
A jogalanyok többféle fajtáját (csoportját) különböztetjük meg:
aa.) természetes személyek (emberek),
ab.) jogi személyek,
ac.) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és
ad.) az állam jogalanyiságát.
aa.) A természetes személyek
A természetes személyek jogképessége általános, mert minden embert megillet, egyenlő, mert életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő mértékben illeti meg és feltétlen, mert az élve született embert minden további feltétel nélkül, a törvény erejénél fogva megilleti.
A magyar polgári jog értelmében a jogképesség az embert - ha élve születik - fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. Jogképes tehát az ember és az élveszületés feltételével a méhmagzat is. (Ptk, 9.§.)
- A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni.
- A jogképesség a halállal szűnik meg.
A jogképességtől meg kell különböztetni a cselekvőképességet. Az embernek azt a képességét jelenti, hogy a jogszabályok által megállapított terjedelemben saját elhatározásával és saját nevében (saját cselekményével) szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.
A cselekvőképesség a jogképességtől szűkebb fogalom.
A polgári jog szerint - a cselekvőképesség szempontjából - az emberek:
- cselekvőképesek,
- a korlátozottan cselekvőképesek,
- és cselekvőképtelenek lehetnek.
Cselekvőképesség: mindenki, akinek a cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagyis nem zárja ki. Ennek megfelelően cselekvőképesek a nagykorúak, akik nem állnak cselekvőképességet érintő gondnokság alatt, és akik az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességük birtokában vannak.
Nagykorú az, aki 18. életévét betöltötte, vagy a 18. életévének betöltése, de legkorábban 16. életéve betöltésével a gyámhatóság engedélyével házasságot köt.
A cselekvőképesség fogalma csak az emberhez kötődi. Jogi személynek nincs cselekvőképessége, a jogügyleteiben képviselője útján jár el és szerez jogokat, vállal kötelezettségeket.
Korlátozottan cselekvőképes: az a kiskorú, aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen, továbbá az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett.
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása, vagy valamilyen káros szenvedélye (pl. alkoholizmus, kábitószerfogyasztás) miatt - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
Általános szabály, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy - a jogszabályban maghatározott kivételektől eltekintve - érvényes jognyilatkozatot csak a törvényes képviselőjének közreműködésével tehet.
Kivétel:
- megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket pl. bevásárlás,
- megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez pl. ajándékozás,
- rendelkezhet munkával szerzett keresményével,
- jogszabály feljogosítja pl. közvégrendeletet tehet.
Cselekvőképtelen: az a kiskorú, aki a 14. életévét még nem töltötte be, továbbá az a személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, valamint gondnokság alá helyezés nélkül az, aki olyan helyzetben (állapotban) van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
Cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - az általános szabály szerint - semmis, nevében törvényes képviselője jár el.
A cselekvőképességet érintő gondnokság kétféle lehet:
- cselekvőképességet korlátozó - korlátozott cselekvőképességet eredményez,
- cselekvőképességet kizáró - cselekvőképtelenséget eredményez.
A belátási képesség jogi és orvosi megítélésben eltérés lehetséges. Ha ugyanis valaki orvosi szempontból elmebeteg még nem jelenti azt, hogy az adott ügyben nem úgy járt el, ahogy általában a cselekvőképesek el szoktak járni. Természetesen orvosi szakvélemény alapulvételével történik a belátási képesség megítélése, de a döntő mindenképpen az lesz, hogy a mindennapi életben az általános felfogás szerint jár-e el a kérdéses személy.
ab.) A jogi személy
A jogszabályokban megengedett - gazdasági, politikai és társadalmi - célok szolgálatára létrejött olyan szervezet, amelynek az állam által elismert szervezeti és működési szabályzata, valamint elkülönített vagyona van. Nevében a jogszabály vagy szervezeti szabály által meghatározott képviselői járnak el, szereznek jogokat és vállalnak kötelezettségeket.
A jogi személyeknek cselekvőképessége nincs. (Képviselője útján tesz jognyilatkozatot.)
A jogi személyek a magyar polgári jog szerint háromféle módon jöhetnek létre:
- jogszabály rendeli el az alapítását,
- hatósági rendelkezéssel,
- önkéntes társulással és ennek állami elismerésével.
Az állami elismerés általában az állami nyilvántartásba vétellel jut kifejezésre. A nyilvántartásba való bejegyzés konstitutív hatályú. (Ez azt jelenti, hogy a jogi személy akkor jön létre - az alapításának időpontjára visszamenőleges hatállyal - ha a bejegyzés megtörtént, azaz a jogi személyt maga a bejegyzés hozza létre.)
ac.) Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek csak olyan jogaik és kötelezettségeik lehetnek, amelyeket számukra a jogszabály kifejezetten megenged.
(pl. közkereseti társaság és betéti társaság stb.)
ad.) Az állam
Annál a ténynél fogva, hogy akár egészében, akár egyes részeiben - az állami szervek útján - jogosultságok és kötelezettségek hordozója.
Az állami szervek jogalanyisága korlátozott. Az állami szervek csak maguk területére vonatkozó állami részjogosítványok gyakorlói, illetve részkötelezettségek teljesítői lehetnek.
Az állam jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegük szerint nem kizárólag a természetes személyekhez fűződhetnek.