E.2. A nevelőtestületek belső tagozódása, jogai
Nevelőtestület: tagja az iskola valamennyi pedagógusa (kollégium esetén annak vezetője és nevelői is, szakközépiskolában, szakiskolában még a gyakorlati oktató, a gazdasági vezető, valamint az iskola felsőfokú végzettségű alkalmazottja)
Tagjának számít az intézmény gazdasági vezetője, valamint a felsőfokú végzettségű alkalmazottja, aki a diákokkal (gyermekekkel) közvetlenül foglalkozik.
A Köot. meghatározza, hogy milyen kérdésekben van a nevelőtestületnek
- döntési,
- véleményezési és
- javasat-tételi joga.
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik (Köot 57. § (1)
a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;
b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása;
g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
j) a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról.
Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a nevelőtestület dönt azt formális, a Köot, vagy Ket. - vagy akár a Kjt. által meghatározott határozati formában teszi meg minden esetben! (Ennek nem akadálya döntés nevelőtestületi üléséről készült jegyzőkönyvbe foglalása.)
A nevelőtestület véleményét ki kell kérni
-a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
-az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint
-az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve
-a megbízás visszavonása előtt.
Ezekben az esetekben, a kell, kötelezőt jelenti, az időhatározónak pedig az a jelentősége, hogy a döntés előtt, illetve a „során" kifejezés pedig a folyamatosságot jelenti a jogszabály szempontjából!
A kötelező vélemény-nyilvánítás formájára ugyanúgy irányadó a határozati forma, a későbbi viták elkerülése érdekében!
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet:
A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben
A vélemény-nyilvánítás informális is lehet, szükség esetén vagy kérésre, azt a nevelőtestület jegyzőkönyvbe foglalhatja