3.1. A jogszabályok szerkezeti elemei
Minden jogi norma alapvetően három elemet,
- a tényállást,
- a rendelkezést és
- a jogkövetkezményt foglal magában.
1. A tényállás a magatartási szabály „feltételrendszerét" írja le, azaz azokat a körülményeket, melyek esetén a jogi norma alkalmazására sor kerülhet vagy sor kell, hogy kerüljön.
2. A rendelkezés tartalmazza azt a magatartási szabályt, amelyet a tényállás (feltétel) bekövetkezése esetén követni kell. Az előírás jellegétől függően kötelező (kógens) és megengedő (diszpozitiv) szabályozásról beszélhetünk.
3. A jogkövetkezmény a jogalkotó értékítéletét fejezi ki az előírt magatartásminta követése vagy megsértése esetére. A büntetésben vagy egyéb (jog)hátrányban kifejeződő jogkövetkezményt szankciónak, a jogkövető magatartás eredményét pedig joghatásnak nevezzük.
Az egy
aktussal elfogadott, szabályozási tárgyukat illetően összetartozó jogi normák összessége
a jogszabály. A jogszabályok rendszerint az alábbi főbb szerkezeti
elemeket tartalmazzák:
- cím és megjelölés,
- preambulum (a cím alatt bevezető, amely a jogalkotónak a jogszabály kiadásával
- kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza),
- alapvető és értelmező rendelkezések (felhatalmazásra utalás, alapelvek, hatály,
- szabályozás jellege, értelmező rendelkezések),
- általános jellegű tételes rendelkezések (általános vagy közös rendelkezések),
- egyes részletkérdéseket szabályozó előírások (részletszabályok, különös rendelkezések),
- záró rendelkezések (hatálybalépés, átmeneti rendelkezések, felhatalmazások, hatályukat
- vesztő vagy módosító rendelkezések, közösségi jognak való megfelelési záradék)
- és (adott esetben:)mellékletek, törvényi indokolás.