9. A jog érvényesülése
A jogérvényesülés rendkívül összetett, különböző formákban megnyilvánuló, több mozzanatot magába foglaló folyamat.
Két módját különböztetjük meg:
- a jogkövetést és
- a jogalkalmazást. (E témakör korábban ismertetésre került.)
A jogkövetés: az az emberi magatartás, amelyik a jogszabályok előírásainak megfelel, az adott magatartás nem sért egyetlen érvényes jogi normát sem.
A jogkövetés jellemző vonásaiként tömegességét, viszonylagos konfliktusmentességét és hatalmi jellegét emeli ki a jogelmélet. A jogkövetés tömegessége azt fejezi ki, hogy a jogszerű magatartáshoz képest a jogsértések száma elenyésző.
A jogkövetés viszonylagos konfliktusmentességén azt értjük, hogy másként fejeződnek ki a jog mögött meghúzódó társadalmi konfliktusok jogkövetése és másként jogsértés esetén.
A jogkövetésnek, mint minden emberi magatartásnak van objektív és szubjektív oldala.
Az objektív oldal azt fejezi ki, hogyan játszódik le a magatartás a tárgyi világban, beleértve annak a normákhoz és más társadalmi jelenségekhez való viszonyát is.
A szubjektív oldal a magatartás alanyainak a magatartáshoz való tudati viszonyát fejezi ki. Az ember magatartását a jogkövetés esetében is igen sok motívum határozza meg, igen sok egyéni cél jellemzi és igen különböző a pszichikus viszony a magatartáshoz és annak következményeihez.
A jogkövetés szempontjából jelentős a jogtudat kategóriája. A jogtudat, mint sajátos tudati viszony nemcsak ismereti elemeket tartalmaz, hanem értékelő elemeket is. Ez az értékelő szemlélet kifejezheti az adott jogszabály vagy akár az egész jogrendszer helyeslését, elfogadását, az azzal való tudati azonosulást, de kritikai sőt elutasító jellegű is lehet.
A jogismeret az érvényes jogszabályok és részben a jogalkalmazói gyakorlat helyes, igaz ismeretét jelent. A jogszabályok ismerete nem minden esetben feltétele ugyan a jogkövetésnek, azonban a gyakran változó jogszabályok pontos és helyes ismerete nélkül jogkövetés tömegméretekben nem jöhet létre. Egyre nagyobb jelentősége van jogismeret tudatos terjesztésének a jogpropagandának.
A jogkövető magatartás több típusát különböztetjük meg. Pl.
- a jogalany azonosul a jogszabály által kifejezett értékkel és érdekkel,
- a jogalany objektív érdekei ellenére követi tudatosan a jogot,
- a jog iránti tisztelet, mert a jogsértés szégyen és megvetendő,
- az állam fogalma párosul a hatalom intézményesedésével, rendjével,
- a kilátásba helyezett kényszer hatására történő két változatát különböztetjük meg:
- a követése elsősorban a jogi szankciók kilátásba helyezése, vagy
- a környezet, a közvélemény várható elítélésére tekintettel történik.
A jogkövetés alakulásában jelentős szerepet játszik a jogi szocializáció.
A jogi szocializáció a jogi normáknak, a joggyakorlatnak, az azzal összefüggő szokásokat (pl. mikor szokás a hatósághoz vagy ügyvédhez fordulni) és a jogra vonatkozó közfelfogásnak az elsajátítását jelenti.
Különösen jelentősége van a jogi felelősségtudat és a jog iránti tisztelet kialakulásának.