7.2.3. Jogi tények
Azok a feltételek (események, magatartások), amelyek - a jogszabályok szerint - jogviszonyok keletkezését, módosulását (változását) vagy megszüntetését eredményezik.
A jogi tények lehetnek:
1. események és
2. cselekmények.
1.) Az események: olyan körülmények, amelyek az emberek akaratától függetlenül következnek be. pl.:
- az idő múlása (erről ld. lentebb elévülés, jogvesztés cím alatt.)
- az ember személyével kapcsolatos események (születés, halál, betegség stb.)
- természeti jelenségek (villámcsapás, árvíz, aszály, tűzvész stb.)
- társadalmi események (pénzügyi válság, sztrájk stb.)
2.) A cselekmények: az emberek jogilag lényeges (releváns), tudatos cselekedetei és mulasztásai.
Különbséget kell tenni, hogy a cselekmények
- jogszerűek vagy
- jogellenesek.
Jogszerűek: az olyan cselekmények, amelyek megfelelnek a jogszabályok - valamely tevékenységet előíró vagy tilalmát tartalmazó - rendelkezéseinek. Pl. adófizetés.
A jogellenes cselekmények: azok amelyek - a jogi előírások meg nem tartásával vagy tilalmak megszegésével - megsértik a jogszabályokat. (pl. korábban kötelező tüdőszűrés.)
A jogellenes cselekmény szankciót von maga után. Ezen az alapon büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi, államigazgatási jogi jogkövetkezményeket különböztetünk meg.
A jogi tényeket másképpen csoportosíthatjuk:
- emberi magatartások,
- emberi körülmények,
- külső körülmények, és
- állami aktusok.
1.) Az emberi magatartások:
- megengedett és
- jogellenes: abszolúte jogellenes és a relatíve jogellenes
2.) Az emberi körülmények: az emberrel kapcsolatosak ugyan, de magatartásnak nem nevezhetők.
Két fő csoportja ismeretes:
- objektív emberi körülmények pl. születés, halál ténye, belátási képesség, életkor stb.
- szubjektív emberi körülmények: az ember tudati állapotához kötődik.
Két kategóriát kell megkülönböztetni:
- jóhiszemű
- rosszhiszemű
3.) A külső körülmények: függetlenek az ember magatartásától, tudatától.
Ezek lehetnek:
- természetes jelenségek (villámcsapás, árvíz, földrengés)
- idő (múlás), amelynek a szerepe a polgári jogban sokféle lehet, pl. elévülés, elbirtoklás stb.
4.) Az állami aktusok
Kétfélék lehetnek:
- konstitutív állami aktusok jogviszonyt hoznak létre (pl. alapítvány bejegyzése)
- deklaratív állami aktusok jogviszony fennállását vagy fenn nem állását állapítják meg (pl. haszonélvezeti jog bejegyzése, illetve törlése)