7.3. Az idő múlásának jogi következményei: Jogvesztés, elévülés

Ahogy láttuk az idő múlásának, mint a jogviszonyt alakító jogi ténynek, komoly jelentősége van.

A tételes jog több esetben arról rendelkezik hogy egy bizonyos idő eltelte után egy jogviszony megváltozott feltételekkel marad fenn, vagy teljesen el is enyészhet.

Az időmúlás a polgári jogi igényre kétféle hatással van:

  • megszünteti az alanyi jogot (jogvesztés)
  • nem szünteti meg az alanyi jogot, de kizárja annak bírói úton való érvényesítését (elévülés).

Az alanyi jog megszűnése csak azoknak a határidőknek (ún. jogvesztő határidők) az elmulasztásakor következik be, ahol ezt a törvény kifejezetten kimondja (ld. kellékszavatosságnál). Ez annyit jelent, hogy a jogosult egy bizonyos ideig állami kényszert hívhat segítségül jogának érvényesítéséhez, de ha jogát ez alatt az idő alatt nem érvényesíti, akkor nemcsak az állami kényszer igénybevételének lehetőségét, hanem az alanyi jogát is elveszti.

Az elévülés ezzel szemben csak azt jelenti, hogyha a jogosult a rendelkezésre álló időtartam alatt nem hívja segítségül jogának érvényesítéséhez az állami kényszert, azaz nem fordul bírósághoz, akkor elveszti annak lehetőségét, hogy a későbbiekben ezt megtegye, de alanyi joga megmarad, tehát a másik féltől továbbra is követelheti a teljesítést.

 

Az általános elévülési idő a polgári jogban öt év.

Az elévülési idő akkor nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. Az akadály megszűnését követően egy éven belül a jogosult akkor is érvényesítheti követelését, ha az elévülési idő közben eltelt vagy abból egy évnél kevesebb idő van hátra. Egy éves vagy annál rövidebb elévülési időnél ez az időtartam három hónap.

Az elévülés megszakadása csak bizonyos tételesen felsorolt esetekben következik be:

  • a jogosult írásban felszólítja a kötelezettet a követelés teljesítésére
  • a jogosult követelését bírói úton érvényesíti
  • a felek a követelést módosítják
  • a tartozást a kötelezett elismeri.
  • Az elévülés a megszakadást követően újból kezdődik.

Az elévülést a bíróság csak kérelemre, míg a jogvesztést hivatalból veszi figyelembe.