7.1. A jogviszony fogalma
A társadalomban az emberek (állampolgárok) és az emberek szervezete között sokoldalú és széles körű kapcsolatok, társadalmi viszonyok keletkeznek.
Elsődleges szerepe van: a termelőerők adott szintjének megfelelően változó és fejlődő termelési viszonyoknak.
- Az állampolgárok a választójogukat gyakorolva vesznek rész az állami-politikai életben.
- Egymással különböző szerződéseket kötnek, adás-vétel, ajándékozás, csereszerződés stb.
- Házasságot kötnek, válnak.
- Vállalkozásba kezdenek, stb.
Mindezek társadalmi viszonyok, mégpedig olyanok, amelyeket a jog szabályoz. A társadalmi viszonyoknak a jogi normák által való rendezése a jogviszonyok közvetítésével történik.
A jog által szabályozott társadalmi viszonyt jogviszonynak nevezzük.
Jogviszony tulajdonképpen annyi van, ahány társadalmi viszonyt a jog szabályoz, azaz ahány jogág létezik.
Nem minden társadalmi viszonyt szabályoz a jog. Ilyenek pl: név-és születésnap megünneplése, Köszönés,eljegyzés stb. Ezek az állampolgárok között kialakult társadalmi szokások. Ebből következően,minden jogviszony egyben társadalmi viszony is, de nem minden társadalmi viszony, jogviszony.
Az állampolgárok a különböző jogviszonyokban mint a jogosultságok, illetve kötelezettségek hordozói szerepelnek. A különböző jogtípusokban más-más módon és tartalommal jelentkeznek a jogviszonyok.
A jogtudomány különbséget tesz
- absztrakt általános és
- konkrét egyedi jogviszonyok között.
Az egyik megvalósulási mód nem igényli konkrét egyedi jogviszonyok létrehozását.
(Pl. Alkotmány azon rendelkezése, hogy elismeri és védi minden állampolgár jogát az élethez, testi épséghez, közvetlenül absztrakt általános jogviszonyt keletkeztet, mert az egyes állampolgárral szemben mindenki más kötelezve van. Ez konkrét egyedi jogviszonnyá csak akkor fordul át, ha adott állampolgárnak az élethez vagy testi épséghez való jogát valaki megsérti.)
A jogszabály megvalósulásának másik módja azt jelenti, hogy az emberek különféle konkrét viszonyokba lépnek egymással a jogszabály rendelkezésének megfelelően.
(Pl. A családjogi törvény 10. §. (1) bekezdése szerint: "Házasságot nagykorú férfi és nő köthet." Az a 18 éves férfi és nő tehát, aki házasságot köt, családjogi jogviszonyba lép egymással. A közoktatási törvény 6. §-a szerint „A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles... A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek kötelezően tanulói jogviszonyba kerül. Hogy mi módon és milyen tartalommal, a későbbekben részletesen megvizsgáljuk.)