A közalkalmazotti – és munka- jogviszony keletkezése és megszüntetése
A közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. szabályozza.
A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott.
Közalkalmazotti jogviszony főszabályként
a) büntetlen előéletű,
b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá
c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személlyel
d.) pályázat alapján létesíthető.
Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki.
A közalkalmazotti jogviszony - főszabályként - határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.
helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására közalkalmazotti jogviszony létesíthető határozott időre történő kinevezéssel is.
A kinevezési okmánynak fontos tartalmi elemei vannak, ezt a Kjt. 21.§ (3).-(4)bek rögzíti.
A próbaidő kikötése határozatlan idejű jogviszony esetén kötelező, minimum 3 maximum, 4 hónapnyi terjedelemben. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő jelentősége, hogy annak tartama alatt a jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.
Viszonylag új intézmény a Kjt-ben a gyakornoki idő. A Kjt. 22.-22/A §§-ai ezt részletesen szabályozzák.
Viszonylag új rendelkezés az is, hogy a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű magasabb vezetői munkaköröket a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszony létesítésével töltik be. Ez elég speciális eset, a közoktatás területén viszonylag ritkán élnek ezzel a fenntartók.
A munkajogviszony is írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre az Mt. hatálya alatt.