4.3. A jogág fogalma

A jogrendszeren - mint hatályos joganyagon - belül a jogszabályok csoportosítása, megfelelő tagozódása jelentkezik. A különböző jogszabályok összefüggnek egymással, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, s a modern jogrendszerekben jogágakra (jogszabálycsoportokra) tagozódnak.

  • A jogág fogalma: a jogszabályok minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását társadalmi együttélés jogilag meghatározott körében. Más megfogalmazásban: jogág alatt olyan jogszabályok összességét értjük, amelyek a szabályozás célját (tárgyát és módját) tekintve szerves egységet alkotnak.
  • A jogágak a jogviszonyok sajátos fajtájában és külön jogalkalmazási eljárás során realizálódnak. A jogi szabályozás tárgya a jogalanyok magatartása, s az azonos jellegű, közös tartalmú magatartásszabályok elhatárolása jelenti a jogágat. (pl. miképpen kell viselkedni a családjogi, vagy munkajogi viszonyban)
  • A felelőségnek, illetve a jogvita eldöntésének más-más következményei vannak a különböző jogágakon belül, tehát a szankciórendszer is a jogágak differenciálódásának eredménye.

A jogágak sajátos jogviszonyfajtákban érvényesülnek, annyi jogág van, ahány jogviszony.

A jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony (életviszony).

Egy-egy jogágba általában azok jogszabályok tartoznak, amelyeknek alapját az azonos társadalmi viszonyok adják. Ennek következményeként a társadalmi viszonyok jellege határozza meg a jogág jellegét, továbbá azt, hogy a jogág területén a szabályozás milyen módon történjék és a normák megszegéséhez milyen jogkövetkezmények fűződjenek.