10.2. A felelősség fogalma

A felelősség helytállási kötelezettség mindazért, amit teszünk, vagy elmulasztunk.

A felelősség általában valamilyen társadalmi norma megsértése kapcsán merül fel, valamely jogsértő magatartás és a társadalom által jogszabályi formában megfogalmazott követelmény közötti viszony negatív értékelése.

A felelősség kifejezéssel olyan helyzetet határozunk meg, amellyel akkor kerülünk szembe, ha valaki elmulasztotta kötelezettségét, sőt megszegte valamely norma által előirt kötelmét. Az a norma lehet törvény, szokás, erkölcsi vagy vallási elv. Tehát van erkölcsi és jogi felelősség.

Jogi felelősség:

Jogi felelősség alkotmányos alapokra helyezett szigorú eljárási rendben szabályozott helytállási kötelezettség, amely garanciáit, felelősségre vonási eszközeit állami szervezetrendszer biztosítja.

A felelősség alapvevő célja: a jogellenes magatartást kifejtő személynek joghátrány alkalmazásán keresztül nevelése arra, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló magatartásoktól.

A felelősség feltételei:

  • A felelősségnek minden esetben feltétele a jogellenes magatartás, a kötelezett szegés → objektív elem.
  • Nevelési funkcióját, akkor tudja betölteni, ha a szankciót azzal szemben alkalmazzák, akinek a jogellenes magatartás felróható, azaz vétkesen, szándékosan vagy gondatlanul fejtette ki → szubjektív elem.

Felelősség szankció: Az objektív és a szubjektív elem együttes megvalósulása esetén jön létre.

A felelősség megállapíthatósága körében vizsgálni kell:

  • Van-e egyáltalán összegfüggés a bekövetkezett eredmény és az elkövetett magatartás között?
  • Ha van, akkor mennyire közvetett vagy közvetlen?
  • Mekkora a mértéke?
  • Felelősségre vonható e személyében a cselekvő?

(Ha valakinek megállapították a jogi felelősségét, nem biztos, hogy azt felelősségre vonás követi. A jog vizsgálja ugyanis a felelősségre vonhatóság kérdését is.)