2.8. A rendeletalkotás jellemzői
- csak a jogalkotó szerv feladat- és hatáskörében és/vagy törvényi felhatalmazás alapján kerülhet kibocsátásra,
- megalkotására partikulárisabb szabályozási szükségletek kielégítése céljából kerül sor,
- elfogadása kevéssé időigényes és a nyilvánosság kizárásával vagy korlátozott nyilvánosság mellett megy végbe,
- személyi és tárgyi hatálya korlátozottabb,
- a törvényekhez viszonyítva számottevően nagyobb számban kerül kibocsátásra.
A jogszabályok kereshetősége és ezáltal a jogalkalmazók munkájának elősegítése szükségessé teszi a jogszabályok egyértelmű, követhető és azonosítható módon való megjelölését. A jelölés a törvények kivételével - amelynek kibocsátására csak az Országgyűlés jogosult - tartalmazza a jogalkotó szerv megnevezését (rövidítését), a jogszabály sorszámát és kibocsátásának évét, kihirdetésének időpontját, valamint a jogszabály megnevezését és szabályozási tárgyát (címét).
A sorszámozás évenként 1-től kezdődően, folyamatosan, a kibocsátás sorrendjében történik. A törvények sorszámozása római számokkal, míg a rendeletek számozása arab számokkal történik.
Például:
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
A jogszabályok megismerhetőségét különféle jogszabálygyűjtemények kiadása és jogi adatbázisok segítik. Ezekre a jogszabályok kihirdetése és közzététele kapcsán részletesen visszatérünk, de: Figyelem!
Valamennyi hatályos jogszabály adott napon hatályos szövege elérhető a https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso honlapról!