Kapcsolatok 3.

 

12. Jegyző - pedagógus: közvetlen kapcsolat nincs. (A kapcsolat közvetett, az intézményen, annak vezetőjén keresztül jön létre.)

13. Jegyző - diák: A diák legfontosabb kötelezettsége, hogy tankötelezettségét teljesítse. Ennek felügyelője, figyelemmel kísérője a jegyző, főjegyző. Hatáskörébe tartozik, hogy a tankötelezettség elmulasztását szankcionálja, szabálysértési eljárást kezdeményezzen, (Sztv. alapján.). A kiskorú tanuló „érdekében" a szülő ellen.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (Gytv.) alapján kezdeményezi a gyermek védelembe vétele mellett, az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, illetve természetbeni folyósítását. (2010. évi LXVI. Törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről.)

(Megjegyzendő, egyre több a közoktatásban részt vevő nagykorú diák. Évvesztés, 0. évfolyam. stb. Nagykorú tanuló ellen ilyen eljárás indítása kizárt. A közoktatásban részt vevő nagykorú diákkal szemben a mulasztás más szankciói alkalmazhatóak és alkalmazandóak. Ld. 15. pont is.

A tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, valamint a tanulót érintő fegyelmi döntéstekintetében az intézményi döntés elleni jogorvoslati kérelmet elbírálja. ( Figyelem: Ilyenkor eljárási szabályként Ket. szabályai alkalmazandóak!)

14. Jegyző - szülő: a kiskorú tanuló esetében azonos a fentiekben írtakkal, miután többnyire az szülő egyúttal a gyermek törvényes képviselője, Ha nem, a szülő jogait - értelemszerűen - a gyám gyakorolja. Ez esetben a szülői jogok a Csjt. szabályai szerint alakulnak, vagy szünetelnek vagy megszüntetésre is kerülhetnek. (Ezt a területet a gyermekvédelmi, gyámügyi szabályok is rendezik.) Nagykorú tanuló esetén nincs jogviszony, a nagykorú önállóan állhat ki a tanulói jogviszonyból fakadó jogai, kötelezettségei, esetleges sérelmei reparációja érdekében.

15. Jegyző - intézmény: Önkormányzati fenntartású intézmény esetén a Köot. 83.§ (4).és 104.§ 1 be, b.pontja szabályozza, hogy mely, az intézmény által meghozott hatósági jellegű - a tanulói jogviszonyt érintő - döntésben biztosít felülvizsgálati jogkört a jegyző felé, és milyen eljárás keretében. Az intézmény tankötelezettséget érintő és a tanuló fegyelmi felelősségét érintő intézmény hatósági határozataival szemben a határozatot, fellebbezés esetén a jegyző bírálja el jogerősen és ezen döntése ellen nyílik meg a bírósági jogorvoslat útja annak, aki a jogerős határozatot a maga részéről sérelmesnek tartja. Ez esetben a jegyző a fenntartó hatáskörét gyakorolja.
(Nem önkormányzati fenntartású intézmény esetén ezek a hatáskörök nem őt illetik hanem a fenntartó nevében, jogi egyetemen vagy Államigazgatási Főiskolán szerzett, illetve a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy járhat el.)
Nem önkormányzati fenntartású intézmény esetén ld. Köot. 79.-80 §§. 82.§. A jegyző döntése ellen, mely közigazgatási határozat, bírói út vehető igénybe!

16. Jegyző - Állam: A jegyző valamennyi feladatát törvények és rendeletek szabályozzák, több ezer jogszabályilag rögzített hatásköre van, ezen feladatai és hatáskörei között csak egyik, az oktatás-közművelődés. (Meg sem kíséreljük, még csak töredékének sem a felsorolását.) Ld. még 4.