F.7. A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által, valamint a munkáltató vezetője ellen indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes speciális rendelkezések
A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által, valamint a munkáltató vezetője ellen indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályok:
A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), vagy a fővárosi önkormányzat (bizottsága, a főpolgármester ) által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörébe tartozik. A fegyelmi vétség elkövetésének gyanújáról való tudomásszerzése ez esetben a polgármester (főpolgármester), illetve a megyei közgyűlés elnöke tudomásszerzésétől számított határidő. (Kjt. 53/A. § (1) bek.)
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató vezetője elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetője (a továbbiakban: kinevező) köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács tagjait és elnökét az ügyben elfogulatlan, a kinevezőnek
a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele legalább azonos besorolású közalkalmazottai,
b) az a) pontban foglaltak hiányában saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül kell kijelölnie. (Kjt.53/B. §).
Belátható, hogy könnyen előfordulhat, hogy egy intézményvezető ellen kezdeményezett fegyelmi eljárás esetén nem lehet vizsgálóbiztost kijelölni vagy a fegyelmi tanácsot megalakítani az intézményen belül. (Nincs kellő létszámban magasabb besorolású, beosztású és magát elfogulatlannak tekintő közalkalmazott. Hangsúlyozva, hogy az elfogultságot valamilyen módon valószínűsíteni kell, önmagában a kollegialitás nem elegendő, un. plusz tényállás kell.) Erre az esetre teszi lehetővé a törvény, hogy az intézményen kívüli személyek kerülhessenek a fegyelmi eljárásba, vizsgálóbiztosi vagy fegyelmi tanács tagjakén. A fenti b.) pont értelmében a Kjt. nem követeli meg, a „legalább azonos szintű iskolai végzettséget" amennyiben pl. a képviselő-testület valamely tagja része lesz a fegyelmi bizottságnak.