G.2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat
A Köot.62., 63., 64. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekről.
a.) Diákkörök.
Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre.
b.) A diákönkormányzat
A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Ez rendszerint az intézmény szmsz melléklete.
Ez a szervezeti és működési rend határozza meg a diákönkormányzat
- döntési,
- egyetértési,
- javaslattevő és
- véleményezési jogkörét.
A diákönkormányzat jogosult térítés nélkül, de nem korlátok nélkül, tevékenységéhez igénybe venni az iskola berendezéseit, anyagi eszközeit.
A tantestület választja diákönkormányzatot segítő pedagógust.
c./ Az osztályközösségek
Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre.
Az osztályközösség mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll.
d.) Diákközgyűlés: évente legalább egy alkalommal meg kell szervezni, a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.
e.) Szövetségek: A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetségnek egy-egy adott intézményen belül nincsenek gyakorolható jogai.
Mit jelent a döntési jog?
A diákönkormányzat nagyrészt saját működésével és szervezetével kapcsolatos kérdésekben dönthet önállóan. Fontos kiemelni, hogy a döntés meghozatala során a diákönkormányzatnak minden esetben ki kell kérnie a nevelőtestület véleményét.
Ld. bővebben: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kecc/0/18335/1
Mit jelent az egyetértési jog?
Az egyetértési jog azt jelenti, hogy törvényes és érvényes döntés nem hozható az egyetértés hiányában, tehát a döntési jog birtokosának a döntéshez be kell szereznie az egyetértési jog birtokosának beleegyezését.
Az egyetértési jog gyakorlásának szabályai szerint a nevelőtestületnek a döntés meghozatala során az elképzelését ismertetnie kell a diákönkormányzattal, amelynek 30 napja van arra, hogy kialakítsa álláspontját. Abban az esetben, ha a 30 nap nem lenne elegendő, lehetősége van a diákönkormányzatnak arra, hogy még egyszer 30 napot kérjen, de ebben az esetben a határidő lejárta előtt szükséges, hogy ezt - lehetőleg írásbeli - nyilatkozatban közölje a nevelőtestülettel. A 30 nap úgynevezett jogvesztő határidő, annak elmulasztása nem igazolható, ami azt jelenti, hogy abban az esetben, ha nem nyilatkozik a diákönkormányzat, elveszíti az egyetértési jogát és a nevelőtestület érvényes döntést hozhat a diákönkormányzat hozzájárulása nélkül.
A 30 napos határidőt kell felhasználni arra, hogy a diákönkormányzat megvitassa az adott kérdést és eldöntse, hogy egyetért-e az elképzeléssel, illetve ha nem ért egyet vele, milyen javaslata van. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy az adott kérdésben a diákönkormányzat ne csak azt döntse el, hogy megtagadja a hozzájárulást, hanem gondolják végig a diákok azt is, hogy milyen esetekben értenének egyet az adott szabályozással. Hiszen e nélkül nehéz tárgyalni és megtalálni a mindenki számára elfogadható szabályozást.
Amikor a felek álláspontja távol áll egymástól, lehetőség van moderációra, vagy a közoktatási törvény adta lehetőséggel élve, bizottságot lehet felállítani egyszerű szótöbbségi döntés érdekében.
A külső bevont tagokra is vonatkozik, hogy az Országos szakértői névjegyzékben szereplő közoktatási szakértők közül kér fel az iskola fenntartója, az iskola költségére. Ez utóbbi három fő feladata, hogy kívül álló, független szakértőként ítéljék meg az adott kérdést. (A moderáció egyszerűbb, mert elég egy külső szakember, nem kell három!)
Egyetértési joga van a diákönkormányzatnak:
a) Külön jogszabályban meghatározott ügyekben, az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;
b) A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;
c) Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;
d.)Az iskolai, kollégiumi házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.
Mit jelent a javaslattételi jog?
A javaslattételi jog azt jelenti, hogy a diákönkormányzat bármilyen felvetéssel, kezdeményezéssel vagy kérdéssel fordulhat az iskola vezetőségéhez, a fenntartóhoz, a diákokhoz vagy akár a szülői szervezethez. A diákönkormányzat javaslataival kapcsolatban az iskola vezetőségét, illetve a fenntartóját válaszadási kötelezettség terheli. A válaszadás 30 napos határidőhöz kötött és fontos tartalmi követelménye, hogy érdeminek kell lennie. Ez a tartalmi követelmény akkor teljesül, ha a válaszból kiderül a megkeresett véleménye, döntései és annak indoka.
Mit jelent a véleményezési jog?
A véleményezési jog nem azonos a véleménynyilvánítás jogával.
A véleményezési jog azt jelenti, hogy bizonyos döntések meghozatala előtt kötelező beszerezni a diákönkormányzat álláspontját, véleményét. A diákönkormányzat véleményezési joga kötelezettséget teremt a döntéshozó számára. Ez a kötelezettség arra terjed ki, hogy a döntéshozó birtokában legyen egy, a diákönkormányzat álláspontját tartalmazó, nyilatkozat. Ha a döntéshozó elmulasztja ezt a kötelezettségét, a döntés érvénytelen, mivel az eljárás nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Ugyanakkor ha a döntés a diákönkormányzat álláspontjával ellentétes, ám annak birtokában született meg, a döntés érvényes.
A véleménynyilvánítási jog azt jelenti, hogy a diákönkormányzat kifejtheti az álláspontját egy kérdést illetően.
A fenntartó köteles kikérni a diákönkormányzat véleményét az intézmény
- megszüntetése, átszervezése, feladatainak megváltoztatása,
- nevének megállapítása,
- igazgatójának megbízatása, illetve annak visszavonása,
- költségvetésének megállapítása és módosítása tárgyában hozott döntés során.
Az iskola, kollégium igazgatója köteles kikérni a diákönkormányzat véleményét
-
az érettségi írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével
és beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával kapcsolatos döntése során,
- tankönyvvásárlási támogatás rendjével kapcsolatos nevelőtestületi döntés
előtt.
A nevelőtestület köteles kikérni a diákönkormányzat véleményét
- a tanév helyi rendjének elfogadása előtt a tanulókat érintő programok tekintetében,
- a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásakor,
- az iskolai sportkör működési rendjének magállapításakor,
- a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor,
- a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor,
- a tanulói pályázatok és versenyek meghirdetése, megszervezése során,
- a tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítése és elfogadása során,
- a napközibe, tanulószobára, kollégiumba való felvétel elveinek meghatározása során,
- az intézményi minőségirányítási program elfogadása előtt,
- a tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során a kötelezettségszegés súlyáról, illetve az eset megítéléséről,
- a tanulók nagyobb közösségét érintő, bármilyen tartalmú döntés meghozatala során. A nagyobb közösség fogalmát minden iskolának a házirendben kell meghatároznia.