Fegyelmi felelősség és eljárás

A fegyelmi felelősséget, a fegyelmi vétség fogalmát, mint keretszabályt, a fegyelmi büntetéseket a Kjt. 45. §-a rögzíti, míg a  fegyelmi eljárás szabályait  a Kjt. 46-53. §§-ai szabályozzák.

Itt kell felhívnunk a figyelmet arra, hogy a fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása esetében - néha - az utóbbi, az eljárási szabályoknak nagyobb a jelentősége mint magának a fegyelmi vétségnek!

De miért lehet ez?
Sok esetben, maga a fegyelmi vétség elkövetése, bizonyítottsága triviális és vitathatatlan.

Ám, ha az eljárás hibás, ennek ellenére nem lesz a tényállásában megalapozott fegyelmi határozat a bíróság előtt védhető, és ennek következménye, a vagyoni kötelezettségek későbbi teljesítése a és súlyos anyagi terhet jelent munkáltató számára. (Ld. feljebb, a közalkalmazott jogviszony jogellenes megszűntetés esetén a munkavállaló által támasztható igények sorát.)

Tehát: Mind az eljárás megindítását, mind a vizsgálóbiztos kijelölése , a fegyelmi tanács tagjainak kiválasztása és felkérése, a fegyelmi vétség tudomásra jutásának, és a fegyelmi eljárás  elrendelésének, objektív és szubjektív határideje rögzítése, az ehhez kapcsolódó határidők betartása rendkívül fontos!   Ezen utóbbiakban való tévedés, milliós tévedés lehet, még akkor is, ha 5 ember látta is,  - elnézést a nagyon egyszerű képért - hogy a pedagógus véresre veri a tanulót.

Tehát: nincs engedmény: az F/6 több mint az F/5, még, ha F/5 igazgatóhelyettes, míg F/6 "csak" pedagógus. A 30 nap az 30 nap és nem 31, és az egy év , az nem 1 év és 1 nap!

A munkáltatói jogkör gyakorlójának a megfelelő módon, időben és tartalommal kell elrendelni a fegyelmi vizsgálatot, kijelölni határidőben a vizsgálóbiztost,a  kijelölt vizsgálóbiztosnak le kell határidőben folytatni az eljárást, minden mozzanatát jegyzőkönyvben rögzíteni  - dokumentálni, - a felkért fegyelmi bizottságnak le kell folytatni, szigorúan a garanciális szabályok szerint a tárgyalást. Bizonyítást kell felvenni, zárt tanácskozásban meghozni a határozatot, - ahol a vizsgálóbiztos nem lehet jelen! - majd nyilvánosan kihirdetni a határozatot, majd a határozatot írásba foglalni, és mindeközben nem mellőzni az első pillanattól a fegyelmi eljárás alá vont jogi képviselőjét!

Fontos: Ha az eljárás alá vont személynek jogi képviselője van, és képviseleti jogát határozott, írásbeli meghatalmazás benyújtásával igazolja, szükséges, de egyúttal elégséges az ő - a képviselő - idézése és értesítése az eljárási cselekményekről!

A fegyelmi alá vont személyes megjelenése nem is feltétlenül fontos, tehát ha csak a képviselője jelenik, meg nem akadálya az eljárás lefolytatásának, befejezésének, a határozat meghozatalának! Ám fordított eset nem lehetséges! Még, amennyiben a fegyelmi alá vont nyilatkozik is, hogy már nem képviseli a korábbi képviselője, ezt csak a képviselő részéről benyújtott írásos nyilatkozat esetén lehet akceptálni, egyébként vitára adhat okot a későbbiek.

Teljes bizonyító erejű magánokiratban, (azaz saját kezével írt és aláírt, vagy két tanú együttese jelenlétében aláírt okiratban  azonban lemondhat a jogi képviselő jelenlétéről, de ez esetben is előfordulhat,hogy a bíróság előtt ezt már presszió hatásának minősíti a munkavállal ós nem önkéntes elhatározásából valónak.