10.2. A felelősség fogalma
A felelősség helytállási kötelezettség mindazért, amit teszünk, vagy elmulasztunk.
A felelősség általában valamilyen társadalmi norma megsértése kapcsán merül fel, valamely jogsértő magatartás és a társadalom által jogszabályi formában megfogalmazott követelmény közötti viszony negatív értékelése.
A felelősség kifejezéssel olyan helyzetet határozunk meg, amellyel akkor kerülünk szembe, ha valaki elmulasztotta kötelezettségét, sőt megszegte valamely norma által előirt kötelmét. Az a norma lehet törvény, szokás, erkölcsi vagy vallási elv. Tehát van erkölcsi és jogi felelősség.
Jogi felelősség:
Jogi felelősség alkotmányos alapokra helyezett szigorú eljárási rendben szabályozott helytállási kötelezettség, amely garanciáit, felelősségre vonási eszközeit állami szervezetrendszer biztosítja.
A felelősség alapvevő célja: a jogellenes magatartást kifejtő személynek joghátrány alkalmazásán keresztül nevelése arra, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló magatartásoktól.
A felelősség feltételei:
- A felelősségnek minden esetben feltétele a jogellenes magatartás, a kötelezett szegés → objektív elem.
- Nevelési funkcióját, akkor tudja betölteni, ha a szankciót azzal szemben alkalmazzák, akinek a jogellenes magatartás felróható, azaz vétkesen, szándékosan vagy gondatlanul fejtette ki → szubjektív elem.
Felelősség szankció: Az objektív és a szubjektív elem együttes megvalósulása esetén jön létre.
A felelősség megállapíthatósága körében vizsgálni kell:
- Van-e egyáltalán összegfüggés a bekövetkezett eredmény és az elkövetett magatartás között?
- Ha van, akkor mennyire közvetett vagy közvetlen?
- Mekkora a mértéke?
- Felelősségre vonható e személyében a cselekvő?
(Ha valakinek megállapították a jogi felelősségét, nem biztos, hogy azt felelősségre vonás követi. A jog vizsgálja ugyanis a felelősségre vonhatóság kérdését is.)