A kártérítési felelősség és eljárás

A munkavállaló kártérítési felelőssége

Kt. 81.-83 §§-ok, Mt. 166-174.§§-ok

Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott hathavi illetménye erejéig felel, amennyiben

a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy

c) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta.

A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.

A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kár megtérítésével kapcsolatban az általános a Munka Törvénykönyvében meghatározott kárfelelősségi szabályok irányadóak, (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet.

Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg hathavi átlagkeresetével felel! (És nem a lemondási időre járó átlagkeresettel!)

A munkáltató részről közvetlen kártérítésre kötelezésre csak abban az esetben van mód, ha ezt  a kollektív szerződés lehetővé teszi Ilyen eljárásra csak a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt van lehetőség, és az eljárásra, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

Ilyen esetben azonban nem az eljárás megindíthatóságára vonatkozóan nem  fegyelmi eljárás határidői hanem az általános polgári jogi elévülési táridő veendők figyelembe.

A munkáltató kártérítési felelőssége Mt. 174-187. §§-ok

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Ennek szabályit részletesen rögzíti a törvény.

A munka törvénykönyvében e helyen rögzített szabályokat célszerű alaposan áttanulmányozni, ugyanis lényegében ezzel egyező az a kártérítési konstrukció, amely szerint az oktatási intézmény - mint qasi munkáltató -  tartozik helytállni a diákoknak okozott kárért!

Nyomatékkal kell felhívni a figyelmet arra, hogy bár a Kjt. un. mögöttes jogszabálya a Munka törvénykönyve, számtalan részletszabály a Kjt.-ben nem jelenik meg és nem kerül megismétlésre, mégis vannak olyan jogszabályok a Mt-ben amelyek a közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazhatók.

Ezekre a Kjt, mindig tételesen felhívja a figyelmet! (Kjt. 83.§)