10.1. Jogsértés és felelősség

A jogkövetés mellett az emberi magatartásnak másik nagy csoportját teszik ki a jogsértés.

A jogsértés minden olyan emberi magatartás, ami nem a tartozik a jogkövetés körébe.

A jogsértés minden esetbe jogszabállyal pontosan körülhatárolható körének a megszegése. A jogsértő magatartásnak ágazati (büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi, államigazgatási stb.) jogellenesség alakjában jelennek meg.

Az állam jogalkotó szervei általános érvényűek, megállapítják, hogy melyek azok a magatartástípusok, amelyek általában oly mértékben veszélyesek a társadalomra, hogy velük szemben jogi eszközökkel kell fellépni.

A jogsértésnek is mint minden emberi magatartásnak van objektív  (tárgyi) és szubjektív (alanyi) oldala. Ami az előbbi illeti: jogsértés csak emberi magatartás lehet, amely tevésben vagy nem tevésben (mulasztásban) nyilvánul meg.

A tevőleges jogsértésnél egy tiltó norma megszegéséről (pl. "ne ölj" és mégis megvalósítja az emberölést), a mulasztásnál egy aktív magatartásra kötelező szabály megszegésről van szó (pl. az adót határidőre be kell fizetni és ez nem történik meg).

A jogsértés szubjektív oldala azt fejezi ki, hogy a jogsértő tudata hogyan fogta át az adott magatartást, annak eredményét és hogyan viszonyult ezekhez (pl. kívánata-e a jogsértő magatartás eredményét vagy sem).

A jogsértésnek okai változatosak és sokfélék.

makrotársadalmi okok: társadalom egészében  ható

  • a társadalomban lévő ellentmondások,
  • az adott jogrendszerrel ellentétes ideológiai befolyás,
  • a jogi nevelés alacsony hatásfoka,
  • a jogalkalmazói tevékenység hiányosságai stb.

mikrotársadalmi okok:

  • a társadalomban szubkulturák alakulnak ki, (erkölcs, szokás, illem stb.)
  • a szocializációs folyamat zavarai.

A jogsértés a modern világban egyre inkább érdek-összeütközés. Ez lehet pl. gazdasági, technikai stb. szabályok megsértése.