Kapcsolatok 1.
1. Az állam és a pedagógus és kapcsolatát a közoktatási törvény rögzíti, azzal, hogy a törvény meghatározza a pedagógus jogait és kötelezettségeit, feladatait és felelősségét, (Köot - közjogi szabályozás) valamint meghatározza a törvény a pedagógus mint munkavállaló jogait és kötelezettségeit, és munkajogilag szankcionálja a Köot szerinti kötelezettségei teljesítésének elmulasztását. (Kjt. Mt.)
2. Az állam és a diák kapcsolatát a köztük létrejövő közjogi jogviszonyt, az Alkotmány és a közoktatási törvény rögzíti.
(70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.)
3. Az állam és a szülő kapcsolatát, jogviszonyát ugyanezen jogszabályok rendezik. A tankötelezettség teljesítésnek, mint jogi kötelezésnek kiskorú diák esetén a szülő a címzettje, az állam szülőt rendeli ennek teljesítésre és őt rendeli büntetni ennek elmulasztása esetén. Az állam a szülőt részesíti vagyoni előnyben - „családi pótlék" - ha a gyermek megfelelően teljesíti tankötelezettségét. És tőle vonja meg azt, ha nem. A Ptk. szabályozza a cselekvőképesség,a korlátozott cselekvőképesség, cselekvőképtelenség fogalmát, a hozzátartozói viszony fogalmát, a törvényes képviselet fogalmát. A és a Csjt. is szabályozza a szülői jogokat és kötelezettségeket, amelyeket szükségképpen gyakorolnia kell a szülőnek.)
4. Az állam és az intézmény kapcsolatát alapvetően szintén az Köot .és egyéb annak végrehajtásra szolgáló jogszabályok határozzák meg, a miniszterek hatásköréről szóló jogszabályok, valamint a 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról. A Köot tartalmazza az állami szervek - minisztérium - alapvető feladatait (pl. Köot.92-93.§) és a kormány hozta létre az Oktatási Hivatalt és ruházta fel hatósági ellenőrzési jogosítványokkal a közoktatási intézmények bizonyos tevékenységei felett. (Köot. 95/A-95/C §§.)
Az oktatásért felelős miniszter a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenység tekintetében nem gyakorol közvetlen utasítás adási jogot, illetve a fenntartói irányítás keretében született hibás döntések megváltoztatásának jogát. A nem önkormányzati intézményfenntartói tevékenység felett az intézmény típusától függően a jegyző, illetve a főjegyző gyakorol törvényességi ellenőrzést. (ld. 16.)
5. Az állam és jegyző: Az állam az oktatási törvényben és - többek között - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben biztosít hatásköröket a jegyzőnek. Kötelezi a tankötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére, elmulasztása esetén annak szankcionálására a szabálysértési törvények és a gyermekvédelmi törvényen keresztül. Feladatokat telepít a jegyzőre a Köot. alapján is. Köot. 93§ (5) bek. Az oktatásért felelős miniszter tájékoztatja a jegyzőt, (főjegyzőt) hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében gyakorolni tudja a Köot. 80. §-ában meghatározott jogkörét. (Ld. még 4.)
6. Az állam és a fenntartó: Az állam a költségvetésen keresztül biztosítja a fenntartó számára a közoktatás (részbeni) fedezetéül szolgáló normatívát, ellenőrzi és elszámoltatja annak felhasználását, minden évben megalkotott költségvetési törvény, Áht., Ámr. szabályai szerint. Nyújthatja a Köot. 81. §-ában szabályozott közoktatási megállapodáson keresztül is. Továbbá ld. Köot. 92. -95 §§ valamint a Közoktatási Hivatalra vonatkozó 96/A-95/B §§-okat is.