2.8. A rendeletalkotás jellemzői

  • csak a jogalkotó szerv feladat- és hatáskörében és/vagy törvényi felhatalmazás alapján kerülhet kibocsátásra,
  • megalkotására partikulárisabb szabályozási szükségletek kielégítése céljából kerül sor,
  • elfogadása kevéssé időigényes és a nyilvánosság kizárásával vagy korlátozott nyilvánosság mellett megy végbe,
  • személyi és tárgyi hatálya korlátozottabb,
  • a törvényekhez viszonyítva számottevően nagyobb számban kerül kibocsátásra.

A jogszabályok kereshetősége és ezáltal a jogalkalmazók munkájának elősegítése szükségessé teszi a jogszabályok egyértelmű, követhető és azonosítható módon való megjelölését. A jelölés a törvények kivételével - amelynek kibocsátására csak az Országgyűlés jogosult - tartalmazza a jogalkotó szerv megnevezését (rövidítését), a jogszabály sorszámát és kibocsátásának évét, kihirdetésének időpontját, valamint a jogszabály megnevezését és szabályozási tárgyát (címét).

A sorszámozás évenként 1-től kezdődően, folyamatosan, a kibocsátás sorrendjében történik. A törvények sorszámozása római számokkal, míg a rendeletek számozása arab számokkal történik.

Például:

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,

138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

A jogszabályok megismerhetőségét különféle jogszabálygyűjtemények kiadása és jogi adatbázisok segítik. Ezekre a jogszabályok kihirdetése és közzététele kapcsán részletesen visszatérünk, de: Figyelem!

Valamennyi hatályos jogszabály adott napon hatályos szövege elérhető a https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso honlapról!