G.1. A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
A jelen pont alatt a tanulók jogait és kötelezettségeit a Köot. 10-12. §§-aiban rögzítettek alapul vételével tárgyaljuk.
Szükséges azonban megjegyezni, hogy a gyermekek jogait - egyéb, a gyermeki mivoltukból eredő többletjogait, melyet nem mint a közoktatás „alanyai" élveznek - más jogszabályok is rendezik. (Pl. a már említett „gyermekvédelmi" törvény - Gytv., és a családjogi törvény. Csjt.)
Ezen utóbbi jogszabályok ismerete is fontos, hiszen akár a gyermekvédelem területén akár a családjogi kapcsolatok területén lehet feladata a pedagógusnak,. Az utóbbira példa, hogy - sajnos - nem ritka, hogy a külön élő szülők egymással szemben felmerülő problémáikat a gyermekük és annak oktatási intézménye „bevonásával kívánják rendezni. Fontos, hogy a gyermekek jogait védendően, mit tehet meg az oktatási intézmény. Néha még arról is a pedagógusnak kell állást foglalnia, hogy a szülői felügyelet gyakorlásra feljogosított szülő.
A tanulók jogait a Köot. 10-11. §§-ai szabályozzák részletesen, míg a kötelezettségeit a 12. §.
11.§-ból két fontos és kevéssé ismert bekezdésre hívjuk fel a figyelmet. Miután a Köot nem feltétlenül csak gyermekeket érint a (6) bekezdés a Nagykorú és cselekvőképes tanulóra eltérő szabályokat rendel alkalmazni. Fontos, hogy különbséget kel tenni az önálló jövedelemmel rendelkező nagykorú diák és szüleivel közös háztartásban élő diák között. A (7) bekezéds nagyon fontos és többször szem elől tévesztett mondta az utolsó:
„ Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan."
Ez annak a jogi alapelvnek az átültetése a közoktatás területére, amely szerint kétség esetén mindig az érintett javára kell dönteni, mindig az érintett javára kell billennie a mérlegnek.
A törvény a 12. § (2)-(5) bekezdésben, a tanuló kötelességei között valójában a polgári jog területére tartozó tulajdonjogi, és szellemi alkotáshoz fűződő (Ptk. 86. §), kötelmi jogi (Ptk. 196-197. §) kérdéseket szabályoz, speciálisan közoktatás területén. Fontos, hogy a mögöttes jogszabály a Ptk. minden estben a Köot. csak az ott szabályozottaktól való eltérés lehetőségét rögzíti, illetve az ott részletesen nem szabályozott viszonyokat speciálisan szabályozza közoktatás területre.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a jgok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésre vonatkozó szabályok a 11/1994. (VI.14.) MkM. rendeletben is megtalálhatóak a 20-27/B §§-ban, és az intézményi szabályzatokban is meg kell jelenniük az adott intézményre vonatkozó specialitásoknak.