10.1. Jogsértés és felelősség
A jogkövetés mellett az emberi magatartásnak másik nagy csoportját teszik ki a jogsértés.
A jogsértés minden olyan emberi magatartás, ami nem a tartozik a jogkövetés körébe.
A jogsértés minden esetbe jogszabállyal pontosan körülhatárolható körének a megszegése. A jogsértő magatartásnak ágazati (büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi, államigazgatási stb.) jogellenesség alakjában jelennek meg.
Az állam jogalkotó szervei általános érvényűek, megállapítják, hogy melyek azok a magatartástípusok, amelyek általában oly mértékben veszélyesek a társadalomra, hogy velük szemben jogi eszközökkel kell fellépni.
A jogsértésnek is mint minden emberi magatartásnak van objektív (tárgyi) és szubjektív (alanyi) oldala. Ami az előbbi illeti: jogsértés csak emberi magatartás lehet, amely tevésben vagy nem tevésben (mulasztásban) nyilvánul meg.
A tevőleges jogsértésnél egy tiltó norma megszegéséről (pl. "ne ölj" és mégis megvalósítja az emberölést), a mulasztásnál egy aktív magatartásra kötelező szabály megszegésről van szó (pl. az adót határidőre be kell fizetni és ez nem történik meg).
A jogsértés szubjektív oldala azt fejezi ki, hogy a jogsértő tudata hogyan fogta át az adott magatartást, annak eredményét és hogyan viszonyult ezekhez (pl. kívánata-e a jogsértő magatartás eredményét vagy sem).
A jogsértésnek okai változatosak és sokfélék.
makrotársadalmi okok: társadalom egészében ható
- a társadalomban lévő ellentmondások,
- az adott jogrendszerrel ellentétes ideológiai befolyás,
- a jogi nevelés alacsony hatásfoka,
- a jogalkalmazói tevékenység hiányosságai stb.
mikrotársadalmi okok:
- a társadalomban szubkulturák alakulnak ki, (erkölcs, szokás, illem stb.)
- a szocializációs folyamat zavarai.
A jogsértés a modern világban egyre inkább érdek-összeütközés. Ez lehet pl. gazdasági, technikai stb. szabályok megsértése.