BEVEZETÉS
A szervezetfejlesztés forradalom?
A szervezetfejlesztés nem forradalmi folyamat, valószínűleg nem is lehet az. A szervezeteken belül legtöbbször lassú fejlődési folyamatok mennek végbe, melyek hosszadalmasak és fokozatosak. Gyakran előfordul, hogy változtatási célokat tűzünk ki, melyek nem valósulnak meg; vagy kompromisszumokat kell kötni, céljainkat módosítani kell, a változtatási törekvések az emberekben feszültségeket, konfliktusokat keltenek. A környezeti változások akadályokat jelenthetnek, visszaeséseket okoznak, melyek a szervezetfejlesztési tennivalók átmeneti mellőzését eredményezhetik. A helyzet túl bonyolult ahhoz, hogy a vezető kézben tartsa, valahogy mérsékelnünk vagy halogatnunk kell a dolgokat; a vezetés támogat, de a beosztottak nem stb.
Új elvárások
A tantestületek, a nevelőtestületek tagjainak az elmúlt két évtizedben folyamatosan új külső kihívásoknak kell megfelelniük: úgy mint a fokozottabb együttműködés, a szervezeti szinten való közös gondolkodás, a közös problémamegoldás szükségessége a pedagógiia rpogram elkészítésénél és 2-3 évenkénti kötelező módosításánál, a minőségfejlesztési feladatok ellátásánál. Az egyedüli forrásul szolgáló pályázatok , új tanulásszervezési módok alkalmazására, a külső kapcsolatok erősítésére, az infokommunikációs eszközök bevonására az oktatásban adtak lehetőséget. A kompetencia-alapúság a tanításban még ma is értelmezési problémákat okoz, miközben több száz iskola felvállalta programjában a pályázatban kötelezően felkínállt programot. Sorolhatnánk még a kihívásokat, és azokat a fejlesztendő elemeket a közoktatási intézmények működésében, melyekkel még mi magunk pedagógusok is elégedetlenek vagyunk: a vezteés humán orientációja, a teljesítményértékelés méltányossága, a szülőkkel való kapcsolat minősége és hatékonysága, stb.
Az Európai Unió egyik bizottságának tanulmánya, a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról fogalmazza meg legintenzívebben a tanári szemléletváltás mibenlétét: „Még mindig túl keveset tudunk például arról, hogyan érhető el az önállóan irányított, eredményes tanulás, nem elfeledve közben, hogy a tanulás végső soron társadalmi folyamat „... A tanári hivatás döntő változáson fog átmenni az elkövetkezendő évtizedekben: a tanárokra útmutatói, mentori és közvetítői szerep fog hárulni." (Commission Staff Working Paper A Memorandum on Lifelong Learning. Brussels, 30.10.2000SEC (2000) 1832.
Minden kulturált intézményvezető kötelessége a szervezetelmélet mint tudomány ismereteinek egyszerű adaptációján túlmutató pedagógiai szervezetfejlesztési módszertan gyarapítása.
Ez azt jelenti, hogy részletesen meg kell tudni terveznie, hogy a feltételeket, vagy a jövőbeni állapot eléréséhez a vezetők, a pedagógusok szemléletét, viselkedését, az érintett belső rendszereket (szervezeti kommunikáció, motivációs - rendszer, ellenőrzési-értékelési rendszer, stb.) hogyan kell megváltoztatni, és ezeket a változásokat hogyan fogja „bevinni" a szervezet mindennapi működésébe. ennek a folyamatnak a végigviteléhez nyújthat szakmai támogatást a szervezetfejlesztésről szóló ismeretek és ezeknek a gyakorlatban történő alkalmazása.
A modul szerkezete
A modul fogalomtisztázással indul - a szervezetfejlesztés és a szervezettervezés, a magatartástudományon alapuló szervezetfejlesztés (Organization Development-od) szakirodalmon keresztül történő rövid megvilágításával. Ezután a szervezetfejlesztés mint változtatási folyamat megközelítéseivel foglalkozik. A szervezetfejlesztés összefüggéseinek megismerése a szervezeti formával, a stratégiával (ld. Pedagógiai/nevelési Program) és a kultúrával segíthetik a vezetőt a komplex szemlélet kialakításában. A szervezetfejlesztési külső beavatkozások adott esetben megkönnyítik és szakszerűbbé teszik a változások megvalósítását, ezért fontos ismerni a tanácsadó lehetséges és kívánatos szerepét a folyamatban. Az iskola nem csak tanító, hanem tanuló szervezet, felelős önmaga fejlődéséért. Ebben a vezetés fejlesztése, a csoportépítés - tréning módszerrel - a jövőben egyre inkább felértékelődő feltételei lesznek az intézmények szervezetfejlesztési törekvéseinek. A minőségfejlesztés és a szervezetfejlesztés viszonya is segíthet bennünket a változtatási folyamatok azonosításában.

Kérdések, amelyeket a vezető feltehet magának:
- Tudom-e, mi a szervezetfejlesztés?
- A saját intézményünk fejlesztése mennyire tudatos?
- A vezetésben mennyire érvényesül az emberközpontúság?
- A saját viselkedésemről van-e rendszeres visszajelzésem?