6. VEZETÉSFEJLESZTÉS, CSOPORTÉPÍTÉS

A vezetésfejlesztés, csoportépítés mint szervezetfejlesztési feladat jelentősége egyre inkább felértékelődik. Különösen a vezetésfejlesztés nehezen valósítható meg külső szakmai támogatás nélkül, mert ehhez a hitelesség okán szükséges egy külső objektív szemlélő, elemző, értékelő személy.

A szervezetfejlesztés egyben vezetésfejlesztés. Az SZF tanácsadó a folyamatban végig együttműködik a vezetéssel, a vezetőket bevonja a szervezetről való gondolkodásba.

Segít tudatosítani a vezetőben, a vezetésben:

  • milyen vezetési stílus érvényesül a szervezetben;
  • hogyan látják a szervezeti tagok a vezetőket;
  • mik a vezetés erősségei és gyengeségei;
  • a vezetői kommunikáció hatékonyságát hogyan lehetne fokozni stb.

A tanácsadó szervezeti szinten tükröt tart a vezetőnek, a vezetésnek a követ­kező területeken:

  • A szervezeti célok tisztaságának, egyértelműségének és lebonthatóságának kérdésében.
  • A fejlődési lehetőségek, perspektívák tekintetében.
  • A döntésekben való részvétel mértékében.
  • A vizsgált szervezetben a döntési mechanizmus azonosításában.
  • A fejlődési lehetőségek, perspektívák tekintetében.
  • A döntésekért való felelősség kérdésében: a problémák esetén az emberek mennyire hajlanak arra, hogy egymást vádolják, illetve mennyire jellemzi őket, hogy a felelősséget felvállalják.
  • Az informáltság szintjében.
  • A munkakörök behatároltságának kérdésében.
  • A hatáskör-felelősség kontrolljában.
  • Az önállóság és a bizalom érvényesülésének mértékében.
  • A munkaterhelés vonatkozásában.
  • A szervezeti problémák kezelésének tekintetében.
  • Érdeklődés a szervezet más szakterületeinek munkája iránt
  • Az egymástól való tanulás mértékében
  • A jobbításra irányuló ötletek, javaslatok kezelésében.
  • A feladatok minőségének megítélésében.
  • Az értékelés vonatkozásában.
  • Az egyéni viselkedések visszajelzésében.
  • A kreativitás megítélésében.
  • A bizalom vonatkozásában.
  • Az ösztönzés kérdésében.
  • Az emberi megbecsülés tekintetében.
  • A munkahelyi légkör megítélésében.

(ld. Szervezeti kérdőív a mellékletben)

A munkacsoportok (teamek) a szervezet alapvető elemei. A fejlesztési folya­matok elemeiként tehát elsősorban a munkacsoportokat és nem az egyes mun­katársakat kell figyelembe venni.

Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy azokban az iskolákban, melyek úttörők voltak a saját szervezetük fejlődésében, akik a változásokban élen jártak, jellemzően volt a szervezetben egy csoport, mely nagyon elkötelezett a szervezet céljai iránt. Ők alkotják a szervezet magját, „energiát sugároznak" a környezetükbe, erősen hatással vannak a szervezet többi tagjára, igyekeznek minél több embert a hatókörükbe vonni.

A szervezet formális felépítése csoportokat képez a testületen belül. Állandó formális csoport például a tágabb körű iskolavezetés, a munkaközösségek, illetve az állandó bizottságok mint egyes intézményekben a mentálhigiénés bizottság.

Az ideiglenes formális csoportok lehetnek bizottságok, munkacsoportok idő­­szakos feladatokhoz rendelten. A csoport addig működik, amíg a feladatát vég­­rehajtja.

A feladat kötődhet például egy-egy iskolai probléma megoldásához, például ét­keztetés kultúrájának javítása, szülőkkel való kapcsolat gazdagítása.

A minőségbiztosítás folyamatában az úgynevezett minőségi körök, melyek az iskolai élet egy-egy területén vagy egy-egy folyamatában vállalják a fejlesztés, a fejlődés motorjának szerepét, általában egy tanévre szerveződnek.

A szervezeti tagok között a hivatalos csoportviszonyokon túl baráti, társas kötelékek szövődnek, melyek az iskola falain kívüli kapcsolatokat is jelentenek. Kér­dés, hogy egy ilyen kisebb közösség, csoportosulás mennyire erős, a hivatalos stra­tégiát támogatja, vagy az ellen szerveződik. Ez utóbbi esetben klikkről beszé­lünk, melynek felmorzsolása, befolyásának csökkentése is erőt próbáló vezetői feladat. A megoldás felé vezető úton első lépés lehet a probléma nyílttá tétele, pl. tantestületi szociometria készítésével, vagy az iskolai célok iránti elkötelezettség mérésével.

A formális és az informális csoportok közötti merev határvonal meghúzása nem lehetséges és nem is szükséges. A formális csoportok szabályzatban leírt mű­ködése és a tényleges működés mindig eltér egymástól. A formális csoportokban informális jelenségek játszódnak le: érzelmi kapcsolatok szövődnek, konflik­tusok keletkeznek, ugyanakkor az informális csoportokban is fellelhetők for­mális mozzanatok: szokások, konvenciók, megszabott viselkedésmódok, me­lyek csírái a formális csoportok merev előírásainak

Az iskolai tantestületek általában sok szempontból heterogén összetételű cso­­portok a tagok életkora, felkészültsége, a hivatástudat mértéke, a pedagógiai attitűd stb. alapján. A vezetés feladata, hogy bizonyos mértékű egységes szemlé­le­tet alakítson ki a testületben. A csoportépítés az iskolai munka minőségének egyik meghatározó tényezője.