6. VEZETÉSFEJLESZTÉS, CSOPORTÉPÍTÉS
A vezetésfejlesztés, csoportépítés mint szervezetfejlesztési feladat jelentősége egyre inkább felértékelődik. Különösen a vezetésfejlesztés nehezen valósítható meg külső szakmai támogatás nélkül, mert ehhez a hitelesség okán szükséges egy külső objektív szemlélő, elemző, értékelő személy.
A szervezetfejlesztés egyben vezetésfejlesztés. Az SZF tanácsadó a folyamatban végig együttműködik a vezetéssel, a vezetőket bevonja a szervezetről való gondolkodásba.
Segít tudatosítani a vezetőben, a vezetésben:
- milyen vezetési stílus érvényesül a szervezetben;
- hogyan látják a szervezeti tagok a vezetőket;
- mik a vezetés erősségei és gyengeségei;
- a vezetői kommunikáció hatékonyságát hogyan lehetne fokozni stb.
A tanácsadó szervezeti szinten tükröt tart a vezetőnek, a vezetésnek a következő területeken:
- A szervezeti célok tisztaságának, egyértelműségének és lebonthatóságának kérdésében.
- A fejlődési lehetőségek, perspektívák tekintetében.
- A döntésekben való részvétel mértékében.
- A vizsgált szervezetben a döntési mechanizmus azonosításában.
- A fejlődési lehetőségek, perspektívák tekintetében.
- A döntésekért való felelősség kérdésében: a problémák esetén az emberek mennyire hajlanak arra, hogy egymást vádolják, illetve mennyire jellemzi őket, hogy a felelősséget felvállalják.
- Az informáltság szintjében.
- A munkakörök behatároltságának kérdésében.
- A hatáskör-felelősség kontrolljában.
- Az önállóság és a bizalom érvényesülésének mértékében.
- A munkaterhelés vonatkozásában.
- A szervezeti problémák kezelésének tekintetében.
- Érdeklődés a szervezet más szakterületeinek munkája iránt
- Az egymástól való tanulás mértékében
- A jobbításra irányuló ötletek, javaslatok kezelésében.
- A feladatok minőségének megítélésében.
- Az értékelés vonatkozásában.
- Az egyéni viselkedések visszajelzésében.
- A kreativitás megítélésében.
- A bizalom vonatkozásában.
- Az ösztönzés kérdésében.
- Az emberi megbecsülés tekintetében.
- A munkahelyi légkör megítélésében.
(ld. Szervezeti kérdőív a mellékletben)
A munkacsoportok (teamek) a szervezet alapvető elemei. A fejlesztési folyamatok elemeiként tehát elsősorban a munkacsoportokat és nem az egyes munkatársakat kell figyelembe venni.
Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy azokban az iskolákban, melyek úttörők voltak a saját szervezetük fejlődésében, akik a változásokban élen jártak, jellemzően volt a szervezetben egy csoport, mely nagyon elkötelezett a szervezet céljai iránt. Ők alkotják a szervezet magját, „energiát sugároznak" a környezetükbe, erősen hatással vannak a szervezet többi tagjára, igyekeznek minél több embert a hatókörükbe vonni.
A szervezet formális felépítése csoportokat képez a testületen belül. Állandó formális csoport például a tágabb körű iskolavezetés, a munkaközösségek, illetve az állandó bizottságok mint egyes intézményekben a mentálhigiénés bizottság.
Az ideiglenes formális csoportok lehetnek bizottságok, munkacsoportok időszakos feladatokhoz rendelten. A csoport addig működik, amíg a feladatát végrehajtja.
A feladat kötődhet például egy-egy iskolai probléma megoldásához, például étkeztetés kultúrájának javítása, szülőkkel való kapcsolat gazdagítása.
A minőségbiztosítás folyamatában az úgynevezett minőségi körök, melyek az iskolai élet egy-egy területén vagy egy-egy folyamatában vállalják a fejlesztés, a fejlődés motorjának szerepét, általában egy tanévre szerveződnek.
A szervezeti tagok között a hivatalos csoportviszonyokon túl baráti, társas kötelékek szövődnek, melyek az iskola falain kívüli kapcsolatokat is jelentenek. Kérdés, hogy egy ilyen kisebb közösség, csoportosulás mennyire erős, a hivatalos stratégiát támogatja, vagy az ellen szerveződik. Ez utóbbi esetben klikkről beszélünk, melynek felmorzsolása, befolyásának csökkentése is erőt próbáló vezetői feladat. A megoldás felé vezető úton első lépés lehet a probléma nyílttá tétele, pl. tantestületi szociometria készítésével, vagy az iskolai célok iránti elkötelezettség mérésével.
A formális és az informális csoportok közötti merev határvonal meghúzása nem lehetséges és nem is szükséges. A formális csoportok szabályzatban leírt működése és a tényleges működés mindig eltér egymástól. A formális csoportokban informális jelenségek játszódnak le: érzelmi kapcsolatok szövődnek, konfliktusok keletkeznek, ugyanakkor az informális csoportokban is fellelhetők formális mozzanatok: szokások, konvenciók, megszabott viselkedésmódok, melyek csírái a formális csoportok merev előírásainak
Az iskolai tantestületek általában sok szempontból heterogén összetételű csoportok a tagok életkora, felkészültsége, a hivatástudat mértéke, a pedagógiai attitűd stb. alapján. A vezetés feladata, hogy bizonyos mértékű egységes szemléletet alakítson ki a testületben. A csoportépítés az iskolai munka minőségének egyik meghatározó tényezője.