1. FOGALOMTISZTÁZÁS – A MAGATARTÁSTUDOMÁNYON ALAPULÓ ÉS A STRUKTÚRÁRA HATÓ
A szervezetfejlesztés a szervezeteket és a bennük tevékenykedő embereket érintő, hosszabb távra szóló, az egész szervezetet felölelő, fejlesztési és változtatási folyamat.
Keressük meg azt a szervezeti formát, amely leginkább összhangban van a stratégiával. Hozzuk létre azokat a képességeket, tudást, információrendszert, ami lehetővé teszi a szervezet hatékony működését. Válasszuk ki a legmegfelelőbb embereket a kulcspozíciókba. (Dobák, 1988)
A szervezetfejlesztés 1. tervszerű, 2. a szervezet egészére kiterjedő, 3. felülről szervezett törekvés, amely 4. a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza 5. a szervezeti folyamatokra való tervszeű beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával. (Beckhard, 1974)
A Beckhard által említett folyamatok magukban foglalják a döntési módszereket, a kommunikációs rendszert és stílust, a célok kitűzését, a stratégia megalkotásának mikéntjét, az egyes csoportok és az emberek közötti kapcsolatokat, a konfliktusok kezelési módját stb. A lényege, hogy a szervezet működésének hatékonyabbá tétele érdekében a szervezet tagjainak viselkedésmódját, egymás közötti viszonyát kell megváltoztatni az emberek beállítottságának, értékeinek, gondolkodásmódjának megváltoztatásán keresztül.
Becker így fogalmaz: „A szervezetfejlesztés olyan hosszú távú és komplex kiképzési stratégia, melynek feladata az egy szervezetben működő csoportok, osztályok vagy üzemek teljesítőképességének és jó közérzetének növelése abból a célból, hogy a szervezet könnyebben igazodhassék a környezeti feltételekhez, például a piaci helyzethez, új technológiákhoz, társadalmi változásokhoz. Ennek érdekében a rendszerelmélet, főképpen a kibernetika ismeretei, a kiscsoport-kutatás eredményei alkalmazást nyernek." (Becker, 1977)
Alfred Kieser definíciója: A szervezetfejlesztés a szervezeteket és a bennük tevékenykedő embereket érintő, hosszabb távra szóló, az egész szervezetet átölelő fejlesztési és változtatási folyamat. Ez a folyamat az összes érintett közvetlen részvételén és gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul. Célja a szervezet teljesítőképességének (hatékonyságának) és a munka minőségének (humanitásának) egyidejű javítása. (Kieser,1995)
French és Bell: E szerzőpáros szerint a szervezetfejlesztés 1. a felső vezetés által támogatott hosszú távú erőfeszítés, 2. a szervezet problémamegoldó képességének és megújulási folyamatainak javítására, különösen 3. a szervezeti kultúra hatékonyabb és 4.. együttműködésben megvalósuló diagnózisa által, 5.. sajátos hangsúllyal a formális munka-teamek, az időleges teamek és a csoportok közötti kultúrára, 6.. tanácsadó-szakértői segítséggel és 7.. az alkalmazott magatartástudományok elméletének és technológiájának az akciókutatást magában foglaló felhasználásával.
A szervezet a szervezetfejlesztés működési és felépítési struktúrájának célirányos átalakítására, a belső munkamegosztási és kooperációs viszonyok megváltoztatására irányuló tervszerű folyamatos megvalósítási tevékenység. A szervezetfejlesztés célja a szervezeti hatékonyság növelése, amelynek eredményeként dinamikus megfelelési viszony jön létre a működési feltételek és az adott szervezet működési és felépítési struktúrája között. (Deák, 1979)
Vecsenyi János: „A szervezetfejlesztés olyan, a szervezet életébe történő tudatos, tervszerű beavatkozás, amely megváltoztatja a szervezet céljait, működési módját, struktúráját, továbbá az emberi kapcsolatokat és attitűdöket. A szervezetfejlesztést kiváltó ok a környezetben, a saját teljesítményben, a belső működésben, az erőforrásokban bekövetkezett olyan mértékű felismert változás, amely egyúttal a szervezet változtatását is igényli." (Vecsenyi, 1983)
Chikán Attila szerint: a szervezetfejlesztés a szervezeti struktúra - stratégiai követelményeknek megfelelő - alakítási folyamata. Mindezzel szoros kapcsolatban áll az emberi erőforrás fejlesztése. (Chikán, 1992)
A szervezetfejlesztés tudatosan tervezett, szisztematikus, módszeres, átfogó változtatási program, amely elsősorban a szervezet kultúráját módosítja. Nem egyszeri, gyors beavatkozás, hanem hosszan tartó folyamat, amelyet nem szabad türelmetlenül siettetni. Hatására javul a szervezet problémamegoldó, alkalmazkodó, megújuló képessége, így kisebb lesz a változásokkal szembeni ellenállás. (Pataki, 1999)

A fenti definíciók listáját kézbe kapják a résztvevők. Feladatuk, hogy húzzák alá a definíciók elolvasása során a szervezetfejlesztés jellemzőit, önállóan vagy közösen alkossanak egy új fogalommagyarázatot!
Oktatói összefoglaló:
Dobák Miklós értelmezése szétválasztja a két alapvető megközelítést, mely szerint a szervezeti struktúra formális jellemzőinek a szabályozása az úgynevezett szervezettervezés, míg a szervezetfejlesztést alapvetően a szervezeti tagok magatartásának, viselkedésének és motivációinak a befolyásolása, megváltoztatása során használja. (Dobák, 1988)
Valamennyi fent idézett definíció két dimenzió mentén képzeli el a szervezet fejlesztését:
1. A formális változtatásokat magába foglaló szervezettervezés mentén, mint:
- A szervezet felépítése;
- A szervezet működési mechanizmusai, a szervezeti szabályzók;
- Döntési jogkörök, a döntés mechanizmusa;
- Munkakörök;
- Külső kapcsolatok;
- Erőforrás-bővítés;
- Stb.
2. A szervezeti tagok képessége, magatartása, viselkedése, szemlélete, attitűdje mentén, mint:
- Az egyének motiváltsága;
- A munka minősége;
- A teljesítőképesség;
- Jó munkahelyi közérzet, klíma;
- Együttműködés;
- Csoportmunka;
- Problémamegoldó képesség;
- Szervezeti kultúra.
Ld, még: http://szervezetfejlesztes.lap.hu/
meghatározás, kiadványok,
A változások irányítói
Az elmúlt két évtized változásait általában kívülről generálták, az oktatásirányítók - az aktuális kormány választási ígéretei elképzelései - alapján, a közoktatási törvény folyamatos módosításával. Így az intézmények leszoktak arról, hogy maguk kezdeményezzenek belső változásokat.

4-5 fős csoportban gyűjtsük össze a kívülről kötelezően, vagy anyagi erőforrás-szerzés kényszerétől „hajtott" szervezetfejlesztési eseményeket. Határkőként induljunk ki az 1993-as Közoktatási Törvényből!
Prezentáljuk csoportonként és egészítsük ki a listánkat!
Oktatói kiegészítés.
A szervezeti változások okai elsősorban a szervezet környezetéből erednek. Gazdálkodó szervezeteknél a külső tényezők rendszerint belső változásokat okoznak - olyan tényezők, mint a piacok alakulása, nyersanyag-szűke, állami szabályozók, technológiai források hiánya, váratlan és új verseny, fogyasztói szemlélet stb. Nálunk az oktatási ágazatban a piaci viszonyok érvényesülése nem egyértelmű. Még a szakoktatásban sem, bár kétségtelen hogy ott van jelen leginkább. A közoktatásban az elmúlt években elsősorban kívülről irányított gyors változások követték egymást. A stratégiai tervezés - azaz a pedagógiai program készítése, a tartalmi megújítás (NAT, kerettanterv), a minőségbiztosítás nem az intézményekben felmerült belső igényként kerültek adaptálásra más területekről - tisztelet a kivételnek -, hanem az oktatási ágazat irányításaként felülről vezérelt változásnak tekinthetően. Élen jártak a szakoktatási intézmények, a Phare Program, a Szakiskolai Fejlesztési Program I. és II keretében nyújtott támogatás erősítette a szervezetfejlesztési törekvéseket.:Folyamatosan új piacképes szakmákra tértek át az intézmények, sőt az ipari és a szolgáltatási szférából a minőségi szemlélet is hamarabb a figyelem középpontjába került, mint a gimnáziumokban vagy az általános iskolákban. Általában elmondható, hogy az egyes intézmények nem a belső adottságok, képességek folyamatos fejlesztésének igénye során jutnak el a radikális változásokig, hanem fordítva: a bevezetendő változásokhoz kell megszerezni a motivációt, a szükséges szervezeti képességeket, attitűdöket. Ebben a nehezebb útban segíthet bennünket a szervezetfejlesztés több évtizedes múltra visszatekintő gyakorlata - más ágazatokban szerzett tapasztalataival.
Változtatási folyamatok:szervezetfejlesztés,innováció és minőségfejlesztés
A szervezetfejlesztés fogalma még nem divatos szó a közoktatásban, de valószínűleg nincs messze az idő, amikor berobban más szervezetelméleti fogalmakhoz, jelenségekhez hasonlóan, mint az innováció a 80-as évek második felében, a minőségbiztosítás - újabban minőségfejlesztés - a 90-es évek végén. Az iskolavezetők gondolkodásához nem volt nehéz adaptálni az addig inkább ipari szférában használatos kategóriákat, mert hamar rájöttek, különösen az innovatív intézmények vezetői, hogyan fordíthatják saját intézményük hasznára a már bevált új szervezeti műveleteket.
Mindhárom fogalom az intézményi változásokkal áll kapcsolatban.