3.2.4.1. A jellegzetes célok és értékek

Az oktatás céljait és a követett értékeket sokféle szempontból lehet elemezni. Itt kifejezetten és kizárólag a közszolgáltatásokra irányuló politikák (public policy) szempontjából tekintjük át őket. E szempontból is sokféle módon lehetne persze ezeket csoportosítani. Itt egy nemzetközi összehasonlító elemzés során kialakított csoportosítást követve (Altrichter-Halász, 2000) hét alapvető oktatáspolitikai célt, illetve követendő értéket különböztetünk meg.

Minőség és eredményesség

Az oktatás minőségének és eredményességének a biztosítása az oktatáspolitika egyik kiemelkedő célja. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a minőségnek és az eredményességnek - az oktatási rendszer többfunkciójúsága és a szakmai és társadalmi törekvések sokfélesége miatt - többféle meghatározása és- ennek megfelelően - többféle mutatója lehetséges. Egészen mást ért minőség és eredményesség alatt az, aki a tudásátadás funkciójára helyezi a hangsúlyt, és - ennek megfelelően - például a tanulmányi eredmények javítására törekszik, mint az, aki - mondjuk - a társadalmi integrációval kapcsolatos funkciót vagy a szolgáltatási funkciót hangsúlyozza, és ezért elsősorban arra figyel, vajon az iskolák eredményesen járulnak-e hozzá bizonyos társadalmi anomáliák kezeléséhez vagy képesek-e a helyi közösségek kulturális igényeit kielégíteni.

Az oktatás befolyásolására törekvő társadalmi csoportok közötti viták és konfliktusok tárgya többek között az lehet, hogy mit tekintenek minőségnek vagy eredménynek. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy soha nem beszélhetünk általában minőségről vagy eredményességről, hanem mindig az oktatás valamely szereplőjének a szemszögéből kell ezt néznünk. Jellegzetes például az, hogy az oktatás tömegessé válása nyomán egy-egy országban az oktatás minőségének a romlásáról beszélnek, miközben a népesség egészének nő az iskolázottsága és felkészültsége. Ebben az esetben az elit szemében minőségromlás történik, de az oktatásba bevont tömegek javulást érzékelhetnek.

Hatékonyság

A minőség és az eredményesség mellett általánosan elfogadott célnak tekinthető a hatékonyság, vagyis az, hogy a kívánt eredményt vagy minőséget minél kevesebb erőforrás felhasználásával lehessen létrehozni (vagy fordítva, adott erőforrások felhasználása mellett minél eredményesebb és minél jobb minőségű oktatást hozzanak létre). Lehet egy oktatási rendszer nagyon eredményes (pl. növekszik a tanulók tudásszintje vagy egyre nagyobb számban lépnek be az egyetemi oktatásba), ugyanakkor mindez olyan költségek mellett történik, ami a társadalom vagy annak bizonyos csoportjai számára már nem kifizetődő.

Méltányosság és esélyegyenlőség

A modern demokráciákban általánosan elfogadott, alkotmányos szinten is rögzített érték a méltányosság, illetve az esélyegyenlőség. Ennek értelmezésével kapcsolatban azonban a különböző társadalmi csoportok között állandó viták vannak: van e fogalmaknak szűkebb és tágabb értelmezése. Egyesek nemcsak az esélyek, hanem a végeredmény (pl. a végzettség) egyenlőségét is követelik, mások az esélyegyenlőséget is túlzott vagy megvalósíthatatlan célnak tartják és legfeljebb azt fogadják el, hogy mindenkinek joga van a méltányosságra.

Szabadság és választhatóság

A modern demokráciákban kiemelkedő jelentősége van annak a törekvésnek, hogy az egyének igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelően megválaszthassák azt az oktatási formát, amelybe be kívánnak lépni (illetve amelybe gyermekeiket be kívánják léptetni). Az egyes egyének választási szabadsága persze mindig beleütközik más egyének választási szabadságába. Itt nemcsak ennek az értéknek a többivel való konfliktusára érdemes odafigyelnünk, hanem erre a belső konfliktusra is.

Átláthatóság és elszámoltathatóság

Akárcsak más társadalmi alrendszerek és közszolgáltatások esetében, az oktatásban is biztosítani kell azt, hogy az egyének és a különböző csoportok számára átlátható legyen, miképpen működik a rendszer, milyen elvek irányítják, hogyan születnek a döntések és általában hogyan használják fel azokat az erőforrásokat, amelyeket a társadalom e célra fordít. Az oktatási rendszerek növekvő komplexitása abban az értelemben is fontossá teszi az átláthatóságot, hogy az egyének el tudjanak igazodni, a különféle intézményi formák és programok között, azaz kellő információ álljon a rendelkezésükre ahhoz, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő szolgáltatást megtalálják.

Az erőforrások felhasználásával kapcsolatban nemcsak az átláthatóság, hanem az elszámoltathatóság értékét is gyakran emlegetik. Ez alatt sem csupán pénzügyi elszámoltathatóságot értenek, hanem azt is, hogy az iskolákat fenntartó közösség általában képes legyen ellenőrizni az oktatást. Az elszámoltathatóságnak egyik feltétele az átláthatóság, de egyéb feltételei is vannak: így például olyan jogi szabályozás, amely az iskolákat és a nevelőket kötelezi arra, hogy a munkájukról a közösségnek valamilyen módon beszámoljanak.

Kiszámíthatóság és stabilitás

Mint minden rendszerrel, az oktatási rendszerrel szemben is megfogalmazható a kiszámíthatóság és a stabilitás célja. A kiszámítható működés a feltétele annak, hogy az egyének és a különböző társadalmi csoportok az erőforrásaikkal (pénzükkel, idejükkel, erőfeszítéseikkel stb.) értelmesen gazdálkodhassanak, hosszabb távra is kalkulálhassanak. Az instabil és kiszámíthatatlan rendszerekben nemcsak az erőforrásokkal való pocsékolás veszélye nő, hanem az egyének és a társadalmi csoportok közötti konfliktusok valószínűsége is növekszik.

Adaptivitás és alkalmazkodó képesség

A társadalmi rendszereknek, így az oktatási rendszernek is nemcsak kiszámítható és stabil módon kell működniük, hanem képesnek kell lenniük arra is, hogy a környezeti változásokhoz alkalmazkodjanak. Az oktatási rendszerekkel kapcsolatban különösen gyakran fogalmazódik meg az alkalmazkodóképesség vagy a változásokra való nyitottság hiányának a kritikája. A modern társadalmakban gyakran éppen az oktatástól várják azt, hogy növelje a társadalom és a gazdaság nyitottságát és alkalmazkodó képességét. Nem egy országban az oktatásra irányuló kormányzati politika egyik legfontosabb célja a változásra, a megújulásra való képesség, növelése.