3.2.1. A szervezett csoportok definíciója

A szervezett társadalmi csoportok meghatározása korántsem olyan problémátlan, mint az egymástól elszigetelten cselekvő aktoroké, bár az elszigetelt aktorok és a szervezett aktorok megkülönböztetése sem mindig egyszerű. Vajon mikor tekinthető egy társadalmi aktor szervezett csoportnak? Vajon akkor is szervezett csoportok által kezdeményezett változásról beszélhetünk, amikor az adott csoport csupán egyetlen intézményben idéz elő változást? Hova soroljuk például azt az esetet, amikor egy iskola szülői közössége szervezett akcióval kiharcolja azt, hogy az iskolában több időt fordítsanak sportra vagy idegen nyelvek tanulására?

Szervezett társadalmi csoportok alatt ebben az elemzésben olyan közösen fellépő cselekvőket értünk, akik céljaik azonossága alapján egymásról tudva, egymásra figyelve, egymást megerősítve próbálnak elérni valamit. Ilyen szervezett társadalmi csoportoknak tekinthetők például a tanárság vagy annak egyes alcsoportjai (tanítók, egy adott tantárgyat oktató tanárok stb.), a munkáltatók vagy ezeknek alcsoportjai (pl. gazdasági kamarák, farmerek, nagyipari munkaadók stb.) és bármilyen hasonló csoport (pl. politikai pártok, állami bürokrácia, civil szervezetek, szülői szövetségek stb.). Ilyenek lehetnek olyan társadalmi csoportok is, amelyek tagjai társadalmi helyzetükből fakadóan hasonló érdekekkel bírnak és hasonló célokat követnek, és amelyek az érdekeiket különböző fórumokon nyíltan vagy nem nyíltan, de az elemzés számára azonosítható módon kifejtik, függetlenül attól, hogy formális értelemben tömörülnek-e valamilyen szervezetben (pl. fiatal városi középosztálybeliek, bevándorolt kisebbségek, tartós munkanélküliek, a high tech iparban dolgozók stb.). A szervezett csoportok tagjai tehát együttesen, egymást erősítve, gyakran koordinált módon lépnek fel, szemben azokkal az atomizált egyénekkel, akik nem valamilyen csoport tagjaként cselekszenek.[1]



[1] Itt is hangsúlyozni kell, hogy amikor oktatásügyi változásokról beszélünk, mindig a rendszer egészét érintő, makroszintű változásokra gondolunk. Ha visszaidézzük e fejezet (3. fejezet) elején felsorolt példákat, láthatjuk, hogy ezek egyike sem tekinthető mikroszintűnek, és mindegyik jelentőséggel bír az oktatási rendszer egésze szempontjából. Ennek alapján viszont azt mondhatjuk, hogy az idézett példa, amelyben egy iskola szülői közössége harcolt ki valamit, nem tartozik a szervezett csoportok által kezdeményezett oktatásügyi változások közé. Amennyiben ugyanez sok másik iskolában megtörténne, és ennek eredményeképpen országosan emelkedne a sportra vagy idegen nyelvek tanulására fordított idő, azt mondhatnánk, hogy egy intézményi szintű döntések nyomán létrejött tantervi változás történt. Ha viszont az említett szülők egy általános szülői igényt kifejezve a nyilvánosságon keresztül befolyásolnák az országos tanterv-politikai döntéseket, akkor szervezett csoportok cselekvése nyomán keletkezett oktatásügyi változásról kellene beszélnünk.