2.4.2.3. Elkülönülés
Az oktatási rendszer kialakulása és megerősödése egyben az egyéb társadalmi alrendszerektől való határozottabb elkülönüléssel is együtt jár (differentiation). Amíg például a korai, az egyházi vagy a szegényekről való gondoskodás keretében kialakult oktatási formákban az oktatási funkció nem vált el határozottan az egyéb (vallási, karitatív stb.) funkcióktól, addig a modern oktatási rendszerben ez a funkcionális elkülönülés általánosan jellemzővé vált.
Az elkülönülés egyik meghatározó mozzanata a professzionalizálódás, azaz az oktatás önálló szakmává válása (Meyers, 1989). Ennek során nemcsak a sajátos hivatásbeli normákat követő és önálló rekrutációs modellt kialakító tanári szakma jön létre, hanem a szakmai kultúra és tudás elkülönülő rendszere is.
Az oktatási és egyéb funkciók szétválása különböző oktatási rendszerekben és oktatási formákban eltérő mértékű lehet, mint ahogy a professzionalizálódásnak és a szakmai tudásnak is országonként különféle formái jöttek létre. Így például a tanári szakma a különböző országokban kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolódott hozzá a közszolgálathoz, és a sajátos szakmai tudás (a pedagógia) is kisebb vagy nagyobb mértékben önállósult más tudományoktól (például a filozófiától). Az elkülönülés alacsonyabb mértékét jelezheti például az iskolai oktatás felhasználása politikai indoktrinációra vagy a közvetlenül politikai elit utánpótlásának a nevelésére. E vonatkozásban érdemes felidézni azt az előző fejezetben tett utalást, amely szerint az oktatási rendszerek történetileg kialakult elkülönülését alapjaiban megkérdőjelezhetik azok a változások, amelyek XX. század utolsó éveiben az élethoszszig tartó tanulási politikák nyomán indultak el több fejlett országban.