4.5. Szabályozási szintek

A bevezetőben már volt szó az oktatási rendszereken belül azonosítható szintekről, melyek a szabályozás szempontjából megkülönböztethetők. Most a rendszerszabályozást tárgyalva újra föl kell elevenítenünk ezt. Az oktatási rendszerekben a szabályozás három jól megkülönböztethető szinten érvényesül:

  • a rendszer egészének a szintjén,
  • az egyes intézmények szintjén és
  • az osztályterem, a tanárok és a tanulók közötti interakciók szintjén.

Egy-egy beavatkozás mindig a három szint valamelyikét, de esetenként többet vesz célba. Például a lehetséges iskolatípusok meghatározása vagy az egyes iskolatípusok közötti átmenet szabályozása rendszerszintű szabályozás, az iskolaigazgatók kiválasztásának vagy kinevezésének a szabályozása az intézményi szintű folyamatokat érintő szabályozás, a tanulók értékelésére vonatkozó vagy az engedélyezett pedagógiai módszerekre irányuló szabályozás az osztálytermi szinten jelentkezik.

Egy-egy szabályozási aktus több szintre is hathat: előfordul, hogy csak a három szint egyikét akarják szabályozni, de a szabályozás hatása szándékolatlan mó­don jelentkezik a többi szinten is. Jellegzetes eset az, amikor a tanítási-tanulási folyamat befolyásolására irányuló tantervi szabályozás egyben az iskolaszerkezetet is meghatározza. Egy olyan tantervi szabályozás például, amely bizonyos tantárgyak tanítását meghatározott életkorokhoz köti, nemcsak a tanulók és a tanárok közötti interakciót, a tanulási-tanítási folyamatot érinti, hanem az egyes iskolatípusok közötti kapcsolatokat is.