3.3.1.2. Gazdasági folyamatok

Számos olyan gazdasági folyamat van - amint arra korábban már utaltunk -, amelyek közvetlenül oktatásügyi változásokhoz is vezethetnek. Ilyen például a különböző képzettségek munkaerő-piaci felértékelődése, bizonyos szakképzési szektorok hátterének gazdasági szerkezeti változások nyomán való eltűnése vagy - éppen ellenkezőleg - az új képzési formákat igénylő gazdasági tevékenységek megjelenése.[1]

Különösen jelentősek a gazdaságnak azok a változásai, amelyek az oktatás pénzügyi hátterének a beszűküléséhez vagy éppen kitágulásához vezetnek. Az a jelentős paradigmaváltás, amely a hetvenes évek közepén történt a fejlett országokban, és amely olyan változásokban nyilvánult meg, mint az oktatásügyi decentralizáció vagy a magánfinanszírozás erősödése, nem lenne megmagyarázható az akkori drasztikus olajár-emelkedés és az ezt követő általános dekonjunktúra figyelembevétele nélkül.



[1] Így például a 14-15 éves fiatalokat beiskolázó szakmunkásképzési szektor visszaszorulása a kilencvenes években Magyarországon nem lenne megmagyarázható e szektor gazdasági bázisának, az állami nagyüzemi szférának a leépülése nélkül. Azok az oktatás tartalmában és módszereiben bekövetkező változások, amelyek a nyolcvanas-kilencvenes években a szaktudományos ismeretek átadásával szemben felértékelték az általános (pl. kommunikációs vagy együttműködési) készségek fejlesztését, nem érthetők meg azoknak a változásoknak a figyelembevétele nélkül, amelyek a gazdaságnak a munkaerővel kapcsolatos igényeiben következtek be ebben az időszakban.