3.3.1.4. A közigazgatási-kormányzati rendszer változásai
Az oktatási rendszerekben zajló változások elindítója nemegyszer a közigazgatási-kormányzati rendszereken belül történő átalakulás. Az olyan folyamatok, mint a különböző szektorokért való kormányzati felelősség újraosztása, az igazgatási centralizáció és decentralizáció vagy a közigazgatási szintek átrendeződése közvetlenül oktatásügyi változásokat is indukálhatnak.
Így például az ún. alsó középszintű igazgatási szint (járások) megszüntetése Magyarországon a nyolcvanas években elkerülhetetlenül azzal a hatással járt, hogy átrendezte a különböző oktatási szintek és alrendszerek közötti erőviszonyokat. Ennek az igazgatási szintnek a hiánya nagymértékben megnehezíti ugyanis egy olyan szerkezeti modell falusi környezetben való fenntartását, amilyen az iskolai kezdő szakaszt és az alsó középfokú oktatást magába foglaló általános iskola (ezekről az oktatási szintekről a későbbiekben részletesebben is szó lesz).
A nyolcvanas években az oktatási ágazatnak az intézményi szintű önállóság erősítését célzó törekvéseit jelentős részben az a közigazgatási szférában lezajlott decentralizáció magyarázza, amelynek eredményeképpen megnövekedett a helyi tanácsok befolyása. Ilyen környezetben az oktatási ágazat függetlenségét, amint arra a konfliktusmodellekkel foglalkozó részekben már utaltunk, csak az intézmények függetlenségének a növelésével lehet biztosítani, még akkor is, ha ez a helyi szintnek a központtól való egyébként nem feltétlenül kívánt önállósodásával is jár. A közigazgatási-kormányzati viszonyoknak oktatási ágazati folyamatokra gyakorolt strukturális hatását hasonlóan jól mutatja egy másik példa. A hatvanas években az oktatási tárca a középfokú oktatás megyei szintre való decentralizálását döntően azért szorgalmazta, mert az adott viszonyok között csak így növelhette a befolyását a más kormányzati szervek irányítása alá tartozó szakképző intézmények felett.
Az itt tárgyalt téma szempontjából is érdekes a kilencvenes évtized egyik meghatározó folyamata, a nemzetközi integráció, ezen belül az Európai Unió fejlődése. Ez ugyanis átalakítja a nemzeti és nemzetek feletti kormányzati szintek közötti erőviszonyokat, és ezen keresztül többek között oktatásügyi változásokat generál. Ilyen változás például az iskolák jogi személyiséggé válása, amit az kényszerít ki, hogy az európai oktatási programokba csak így tudnak bekapcsolódni, vagy bizonyos pedagógiai, értékelési és iskolaszervezési modellek szükségszerű elterjedése.