3.3.1.3. Társadalomszerkezeti változások

A társadalom szerkezetében bekövetkező változások ugyancsak gyakran közvetlen kiváltói oktatásügyi folyamatoknak. A gazdagabb és szegényebb rétegek közötti különbségek növekedése, a középrétegek arányának az emelkedése, az oktatási szolgáltatásokért magas árat fizetni képes gazdag réteg kialakulása vagy a társadalmi mobilitás beszűkülése mind olyan folyamatok, amelyeknek közvetlen oktatásügyi hatásai lehetnek.

Így például a magánoktatás szerepének a felértékelődése a nyolcvanas-kilencvenes években számos országban összefügg azzal, hogy kialakult egy olyan népes középréteg, amely meg tudja és meg akarja fizetni a sajátos igényeinek megfelelő oktatást. A társadalmi kohézió erősítésének kiemelt oktatáspolitikai célként való megfogalmazása ugyanebben az időszakban részben arra vezethető vissza, hogy a leszakadó rétegek létszámának a növekedése egyre nagyobb fenyegetést jelent a fejlett társadalmak stabilitására.[1]



[1] Így például a roma kisebbség számának növekedése és társadalmi integrációjának nehézségei hazánkban az ezredfordulót követően várhatóan azzal a hatással járnak, hogy egyre több olyan oktatási kezdeményezés születik, amely kifejezetten az ezzel kapcsolatos társadalmi problémák kezelését szolgálja.