4.4.1. Politikai–közigazgatási szabályozás
Politikai-közigazgatási szabályozás alatt áll egy oktatási rendszer akkor, ha a tanítást, a szocializációt, a rendszeren való keresztülhaladást vagy egyéb funkciókat közvetlen politikai vagy igazgatási döntésekkel határozzák meg (legyen szó akár demokratikusan választott testületekről, akár diktatórikus hatalmi szervekről).
A politikai-közigazgatási szabályozáson belül is érdemes különbséget tenni az elsősorban közvetlen politikai eszközökre és az elsősorban igazgatási eszközökre épülő szabályozás között. A politikai hatalom mindig az adott pillanatban meghatározó politikai érdekeknek és az ezeket tükröző politikai döntéseknek megfelelően avatkozik bele a rendszer működésébe, aminek során a közigazgatást akár ki is kerülheti (pl. amikor egy vezető pártfunkcionárius a közigazgatási hierarchiát kikerülve valamilyen ügy érdekében "leszól" a saját pártjához tartozó a helyi oktatásigazgatási tisztviselőnek).. Igazgatási jellegű szabályozás esetén a közigazgatási vagy tanügy-igazgatási bürokrácia, illetve a rendszerre vonatkozó személytelen szabályok határozzák meg a rendszeren belüli folyamatokat. Ezek adott esetben elszakadhatnak a társadalom különböző csoportjai által kifejezett vagy az egyéni fogyasztói döntésekben kifejeződő igényektől.
A politikai-közigazgatási szabályozás az oktatási rendszerek szabályozásának kétségtelenül legfontosabb formája. A közoktatásügyi igazgatás a közigazgatás egyik fontos szektora, amely kiemelkedő szerepet játszik az oktatáson belüli viszonyok meghatározásában, legyen szó a szabályozás bármelyik korábban említett tárgyáról. Ezért ezzel a későbbiekben külön alfejezetben foglalkozunk.