3.2.5. Változások centralizált és decentralizált rendszerekben

A külső társadalmi csoportok, mint láttuk, két módon kezdeményezhetnek változásokat az oktatásban: vagy közvetlenül az oktatási rendszer intézményei felé fordulnak (külső tranzakció), vagy a politikai centrumon keresztül próbálnak meg változást elérni (politikai cselekvés). Míg a decentralizált rendszerekben az előzőre is sokféle lehetőség kínálkozik, addig a centralizált rendszerekben elsősorban az utóbbira van mód. Emiatt a változások formája és okaik a kétféle rendszerben nagymértékben különböznek.

A centralizált rendszerekben a legtöbb változás politikai csatornákon keresztül indul el. A decentralizált rendszerekben politikai-kormányzati lépések nélkül is jelentős változások történhetnek. A centralizált rendszerek között nagy eltérések lehetnek a politikai centrum zártságától, illetve nyitottságától függően is. A nyitott politikai centrum azt jelenti, hogy a politika befolyásolása sokféle társadalmi erő számára lehetséges, tehát sokféle társadalmi csoportnak van lehetősége arra, hogy oktatási érdekeit politikai csatornákon keresztül érvényesítse. Zárt politikai centrum esetén ennek lehetősége csak bizonyos, csekély számú társadalmi csoport számára adott (Archer, 1979).

Míg a centralizált rendszerekben a politikai csatornákon keresztül kezdeményezett és véghezvitt változások a politikai döntéshozatal ritmusát kell hogy kövessék, addig a decentralizált rendszerekben a változások folyamatosak és kisebb mértékűek. Archer ennek megfelelően a centralizált rendszerekre jellemző "állj meg - menj" (stop-go) típusú változásokat a decentralizált rendszerekre jellemző növekményes változásokkal állítja szembe. Noha a politikai centrum által kezdeményezett reformokra természetesen a decentralizált rendszerekben is sor kerül, az oktatásügyi változások igen nagy része nem ezekkel függ össze, hanem a felhalmozódó helyi változásokkal.