3.2.4.2. Konfliktusok és kölcsönhatások a célok és értékek között

Az egyes célok és értékek - amint erre többször utaltunk - egymással konfliktusba kerülhetnek, sőt nem egy esetben szükségképpen konfliktusba is kerülnek. Ez azt jelenti, hogy egy-egy cél megvalósítása gyakran csak egy másik kárára lehetséges. Egy-egy konkrét oktatásügyi intézkedés esetében, amelyet valamelyik cél megvalósítása érdekében hoznak, a legtöbb esetben könnyen kimutatható, hogy nehezíti egy másik cél megvalósítását. Ha például a választási szabadság megteremtése vagy növelése érdekében egy oktatási rendszerben az egyének és az intézmények számára nagyobb mozgásteret engednek, akkor ez a méltányosság vagy esélyegyenlőség értékének a sérülését eredményezheti. De ugyanígy, ha a méltányosság vagy az esélyegyenlőség érdekében egy oktatási rendszerben korlátozzák a sokféleséget és a differenciálást, ez veszélyeztetheti az oktatás minőségét vagy eredményességét.

Egy-egy oktatásügyi változás vagy intézkedés különböző időszakokban és különböző környezetekben más-más cél vagy érték megvalósulását segítheti. Így sok példát lehet találni arra, hogy az oktatás minőségének és eredményességének a jobbítása érdekében centralizálják az oktatási rendszer irányítását, de arra is több példa található, hogy ugyanezen cél érdekében - éppen ellenkezőleg - decentralizálják a rendszert.

Azt, amit korábban a konfliktusmodellekkel kapcsolatban leírtunk, az oktatáspolitika céljaival összefüggésben is bemutatható. Mivel e célok egymással konfliktusban állnak, ugyanakkor egymást kiegészítik, ezek között is jellegzetes dinamikus kapcsolat alakul ki. Mivel egy-egy cél teljesülése veszélyeztetheti egy másik cél teljesülését, az adott cél teljesítésére törekvők konfliktusba kerülhetnek azokkal, akik a másik cél teljesülését kívánják. Ugyanakkor két cél követői között az alkalmazott eszközöket tekintve pozitív kölcsönhatás, azaz együttműködés vagy koalíció is kialakulhat egy harmadik cél követőivel szemben. Jellegzetes például az a konfliktus, amely a szabadság, a méltányosság és az eredményesség értékei és ezek követői körül alakul ki, ami egyébként nemegyszer a konzervatív, a szocialista és a liberális oktatási felfogások követőinek a konfliktusát is jelenti (lásd 8. ábra).

A méltányosság értékét képviselő baloldali politika, ahogy arra már korábban utaltunk, koalícióba léphet az eredményességért aggódó konzervatív politikával, és e két érték nevében korlátozhatják a választási szabadságot, azaz a liberális értékeket. De ugyanígy megtörténhet az is, hogy az eredményesség erősítését a konzervatív politika a szabad választás és a verseny elveinek az érvényesítésével látja megvalósíthatónak, és ezért koalíciót alkot az ezeket támogatandó liberálisokkal, feláldozva a méltányosság baloldali értékét. Mint ahogy előfordul az is, hogy a méltányosság és a szabadság baloldali és liberális értékei határozzák meg az oktatáspolitikát, esetenként akár engedve az eredményességgel kapcsolatos igényekből.

 

8. ábra

A szabadság, a méltányosság és az eredményesség értékeit hangsúlyozó politikák konfliktusa