4.6.2. Irányítási szintek és oktatási funkciók
Az egyes irányítási szintekkel kapcsolatban nemcsak irányítási, hanem az oktatásra jellemző sajátos rendszerfunkciókról is beszélhetünk. Érdemes megkülönböztetni legalább négy ilyen alapvető rendszerfunkciót, mint (1) a tanítás megszervezése, (2) a személyzet biztosítása, (3) a tervezés és a megfelelő szervezeti-működési struktúrák kialakítása és (4) a források biztosítása. Ennél persze többféle funkció is azonosítható, például külön funkcióként lehet beszélni a minőség vagy a tanulóknak a rendszeren belüli továbbhaladása biztosításáról (Balázs et al., 2000). Az egyes irányítási szintek oktatási rendszerenként eltérő szerepet játszhatnak az oktatási szolgáltatás különböző rendszerfunkcióit tekintve. Egy-egy oktatásirányítási rendszer centralizáltsága vagy decentralizáltsága éppen attól függ, vajon egy-egy funkció meghatározásában mekkora szerepe van a felsőbb vagy alsóbb szinteknek.
Gyakori az, hogy amíg egy-egy funkció tekintetében a döntési vagy befolyásolási hatalom felsőbb szintekre kerül, addig más funkciók esetében alsóbb szinteken marad. Más szóval: amíg bizonyos funkciókat tekintve egy oktatási rendszert decentralizáltnak találhatunk, addig másokat tekintve centralizáltnak láthatjuk.[1]
Az oktatásirányítási rendszerek elemzése során az irányítási szintek mellett - amelyeket, amint arra fentebb utaltunk, kiegészíthetünk a közigazgatási rendszeren kívül lévő társadalmi szereplőkkel (pl. szülők) - a figyelmünknek ki kell terjednie arra is, hogy e szintek (vagy aktorok), milyen módon vesznek részt az irányításban. Nem mindegy például, hogy döntéseket hozhatnak-e vagy csupán konzultációs jogaik vannak. Előfordulhat, hogy egy oktatási rendszerben a helyi közösségeknek szinte mindenbe beleszólásuk van, de ez egyetlen területen sem terjed túl a véleménynyilvánítás jogánál. Mindezek alapján az oktatásirányítási rendszerek elemzéséhez egy olyan háromdimenziós modellt kell alkotnunk, amely kiterjed (1) az irányítási szintekre, (2) az irányított területre vagy rendszerfunkcióra és (3) az irányítás módjára (lásd 6. táblázat).
6. táblázat
Az közoktatásirányítás szintjei, érintett rendszerfunkciói és módjai
Irányítási szintek |
Rendszerfunkciók |
Irányítási módok |
- Intézmény - Helyi igazgatás - Területi igazgatás - Központi kormány - -Külső szereplők |
- A tanítás megszervezése - Személyzet - Tervezés és a struktúrák - Tanulói továbbhaladás - A minőség biztosítása - - Anyagi erőforrások bizto- - sítása |
- Döntési jog (önállóan, másokkal való konzultációval vagy a felsőbb hatóságok által rögzített keretek között) - Konzultációs jog |
Forrás: Education at a Glance, 1998
[1] A magyar közoktatás e tekintetben igen decentralizáltnak tekinthető, hiszen a kilencvenes évtized végén alig volt olyan funkció, amellyel kapcsolatban az alsóbb (helyi és intézményi) szinteknek ne lett volna meghatározó szerepe (Altrichter - Halász, 2000).