3.3.1.5. Kulturális folyamatok

A társadalmi-gazdasági környezet oktatásügyi változásokat generáló folyamatai közül végül említést érdemelnek a legszélesebb értelemben vett kulturális változások, beleértve ebbe különösen azokat, amelyek az értékviszonyokat érintik. A társadalmi kultúra olyan sajátosságai, mint például a másság és az alternativitás elfogadása vagy elutasítása, a plurális vagy homogén értékrendek preferálása, de akár olyanok is, mint az emberek egymás közötti kapcsolataival összefüggő elvárások vagy az általános szervezeti és menedzsment kultúra változásai értelemszerűen az oktatás világában is változásokat válthatnak ki. Így például a hatvanas évek ifjúsági ellenkultúrájának a megjelenése és a korábbi tekintélyi viszonyok ezzel párhuzamos tömeges megkérdőjelezése alapvető hatással volt az olyan iskolai folyamatokra, mint a tanárok és tanítványaik viszonya, a diák-érdekérvényesítés vagy akár a tanárok és tanfelügyelők kapcsolata. A nemzetközi kulturális csere erősödése a kilencvenes években az oktatás területén is látványos változásokat indított el.[1]



[1] Így például Ausztriában, amelyre a nyolcvanas éveken más európai országokhoz képest erősen tradicionalista oktatásirányítás volt jellemző, az Európai Unióba való bekerülését követően (kilencvenes évek közepe) az oktatásban felerősödtek az ún. progresszív megközelítések.