4.7.2. Az oktatáson belüli alrendszerek kapcsolódása

A rendszerintegráció másik fontos területe az oktatási rendszeren belüli elemek közötti koordináció biztosítása. Korábban erre vonatkozóan is számos megállapítást tettünk a következő elemekkel kapcsolatban:

  • a különböző, egymással szükségképpen konfliktusba kerülő funkciók közötti egyensúly (ami részben belső, részben külső integrációs probléma);
  • az oktatási rendszer szabályozási szintjeinek, a makro- és a mikro- (intézményi és egyéni) szintek közötti egyensúly;
  • az oktatáspolitika egymással ugyancsak szükségképpen konfliktusba kerülő céljainak és értékeinek az egyensúlya (ami ugyancsak külső integrációs probléma is);
  • az oktatási rendszeren horizontálisan és vertikálisan elkülönülő belső alrendszerei közötti egyensúly.

A belső integráció biztosítása oktatásirányítási, illetve szervezeti szempontból egyszerűbbnek tűnik, mint az előző pontban említett külsőé, különösen akkor, ha az oktatási szektor irányítása egyetlen kormányzati szervezet felelőssége. A legtöbb esetben azonban ez sem problémamentes.

Számos országban az oktatási szektor feletti felügyelet nem egy, hanem több kormányzati szerv hatáskörébe tartozik. Utaltunk például már arra, hogy a szakképzési alrendszer feletti felügyeletet gyakran foglalkoztatásért vagy különböző gazdasági ágazatokért felelős szaktárcák gyakorolják. Nem ritka az sem, hogy a felsőoktatást más tárca felügyeli, mint az alsóbb oktatási szinteket (ezt a felelősséget igen gyakran a tudománypolitikáért való felelősséggel kapcsolják össze). Arról is szó volt korábban, hogy az alapfokú és a középfokú alrendszerek ellenőrzését nemegyszer eltérő közigazgatási szintekhez telepítik: amíg az elemi iskolák községi intézmények, a középfokú oktatás felső szakaszát regionális hatóságok irányítása alá helyezik.

Az oktatási rendszeren belüli integráció biztosításának bizonyos igazgatásszervezési megoldások kedveznek, mások nem. Azokban az oktatási minisztériumokban, ahol maga a minisztériumi szervezet is az alrendszerek szerint tagozódik (pl. gimnázium, alapfokú oktatási, szakképzési, óvodai stb. igazgatóságok vagy főosztályok működnek), nehezebb az integráció biztosítása, mint ott, ahol a tagolódás szakmai funkciók szerint (pl. igazgatás, tartalmi fejlesztés, értékelés, infrastrukturális kérdések stb.) történik, és az egyes funkciókon belül mindegyik alrendszer problémái együtt megjelennek. Általában segítik az integrációt az olyan "szakterületközi" döntés-előkészítő vagy döntéshozó szerveződések, amelyek több alrendszert is érintő kérdésekkel foglalkoznak (pl. egy tanárképzési fejlesztési bizottságban találkoznak a képzést szervező felsőoktatás és az eredményt hasznosító alsóbb szintű képzési formák képviselői).