4.2.3. A szocializáció folyamata
Valamennyi oktatási rendszerben törekednek a szocializációs folyamat szabályozására, vagyis annak meghatározására, hogy milyen értékek, milyen attitűdök, a társadalmi viselkedés milyen formái alakuljanak ki a tanulókban. Az iskolai oktatás lehetősége a szocializációs folyamat meghatározásában természetesen korlátozott. Egyfelől azért, mert a szocializáció meglehetősen összetett dolog, aminek az ellenőrzése - mint arról már szóltunk - igen bonyolult (gondoljunk csak a „rejtett tantervre"). Másfelől azért, mert a szocializációt befolyásoló tényezők között az iskolai oktatás mindig csak egy, az esetek jelentős részében nem is a legfontosabb. Általában jóval fontosabb a család és a kortárscsoportok szerepe, s hatnak egyéb, iskolán kívüli szocializációs tényezők is. szocializációnak sok olyan alapvetően fontos területe van, amelyek eredményesen eleve csak a családban, a kortárscsoportokban és egyéb primer közösségekben működhetnek. Ilyen például a másik emberrel szembeni bizalom és gyanakvás egyensúlyának vagy az egyének közötti rivalizálás íratlan játékszabályainak a megtanulása.
Mást jelent a szocializáció szabályozása egy monolitikus, minden embertől hasonló értékek követését, hasonló attitűdök meglétét megkövetelő társadalomban, s mást egy pluralisztikus, az értékek sokféleségét elfogadó vagy azt támogató társadalomban. A szocializáció szabályozása szempontjából meghatározó jelentősége van annak, hogy az iskola által követett értékek és a társadalmi környezet értékei egymást erősítik vagy gyengítik-e.
A szocializációs folyamat szabályozásának az oktatás története során számtalan formája, eszköze alakult ki. Ezek közül az egyik legfontosabb az általános nevelési célok meghatározása az országos érvényű alapdokumentumokban, az oktatási törvények preambulumában vagy a nemzeti tantervek alapelveiben. Az országos és az iskolai szintű tantervek általában nemcsak a tanulási-tanítási folyamatot kívánják szabályozni, hanem a szocializációs folyamatot is. Volt példa arra is, hogy a szocializáció szabályozására önálló, tanterv jellegű dokumentumot, úgynevezett „nevelési tervet" vezettek be (Halász, 1988)..
A tanárképzés egyik célja éppen a szocializáció befolyásolását lehetővé tevő eszközök megismertetése a leendő nevelőkkel. Valamilyen értékrend elfogadtatására, bizonyos attitűdök kialakítására felhasználható maga a tanítás: sokan éppen a tanulást, meghatározott dolgok megismerését, ismeretek elsajátítását tartják a szocializáció legfontosabb eszközének. Van, amikor nevelési céllal sajátos tantárgyakat iktatnak be az oktatás rendjébe, például erkölcstant, világnézeti oktatást stb. Gyakran a tanítási folyamaton, a formális oktatáson kívüli tevékenységektől (ifjúsági mozgalmak, szervezett szabadidő tevékenységek) várják a szocializáció sikeres befolyásolását. Van, amikor az adott értékrendet megbízható módon követő ellenőrök személyes jelenlétére építik a szabályozást.