2.2.2.1. A kereslet változása

Az írni-olvasni tudás iránti igény, s ezzel együtt az iskoláztatás iránti kereslet tömegessé válását - a protestantizmus hatásán túl - többféle okhoz kapcsolhatjuk, melyek közül különösen három érdemel figyelmet (Mitch, 1992.):

  • Az iparosodással és a kereskedelem terjedésével megnőtt az igény az írástudó munkaerő iránt. A XVIII. század végétől kezdve az írni-olvasni tudás az európai országok többségében már komoly munkaerő-piaci előnyt jelentett az egyének számára.
  • Az életszínvonal lassú emelkedésével a szegényebb rétegekben is egyre több család engedhette meg magának, hogy gyermekeit mentesítse a munkavégzés alól, és lehetővé tegye a tanulás valamilyen formáját.
  • A „népi média" (a népnek szóló pamfletek, újságok, hirdetések, utcai feliratok stb.) megjelenésével a népi kultúrán belül is fokozatosan felértékelődött az írástudás. Az új, írott népi kultúrát csak az fogyaszthatta, aki tudott olvasni.

Emellett fontos itt is megemlíteni a történetileg egy időben jelentkező kulturális, illetve vallási hatásokat. A protestantizmus terjedésével ugyanis az egyének egyre nagyobb hányada számára vált a bibliaolvasás képessége az egyéni lelki üdvösséget befolyásoló tényezővé. Ez a családokat növekvő számban késztette arra, hogy gyermekeiket minden közvetlen gazdasági szemponttól függetlenül is megtanítsák írni és olvasni. A protestáns országokra általában jellemző, hogy az írni-olvasni tudás terjedése megelőzi az iskolázás terjedését (Lauglo, 1982).