3.1.2.2. A társadalmi környezet és kultúra hatása
Az emberek iskoláztatással kapcsolatos döntéseit nemcsak az előnyök és költségek többé-kevésbé racionális mérlegelése befolyásolja, hanem egy sor társadalmi és kulturális tényező is, melyeket részben a közvetlen családi környezet közvetít, részben a tágabb közösségből fakadnak.
A szülők iskolázottsága és iskolázással kapcsolatos tapasztalatai
Számos elemzés kimutatta, hogy az emberek, illetve a családok iskoláztatási döntéseit legnagyobb mértékben a szülők iskolázottsága s az iskolázással kapcsolatos korábbi tapasztalataik befolyásolják. Azok a tapasztalatok, amelyeket a szülők saját iskoláztatásuk során szereztek, alapvetően meghatározzák azt, ahogy gyermekeik iskoláztatásáról gondolkodnak. Akinek nincsenek középiskolai vagy egyetemi élményei, nyilván kevésbé tudja ezeket gyermekei felé közvetíteni. Ez még akkor is szerepet játszik, ha egyébként a középiskolai vagy egyetemi végzettséggel nem rendelkező szülők különböző tapasztalatokra vagy információkra épülő racionális megfontolásaik alapján arra a következtetésre jutnak, hogy a gyermeküknek ilyen végzettséget kell szereznie. Az emberek az általuk megszerzett iskolázási tapasztalatokat beépítik saját életmodelljükbe, ezt közvetítik tovább gyermekeik felé, és ennek alapján alakítják ki saját aspirációikat. A szülők emiatt szinte mindent megtesznek annak érdekében, hogy gyermekük legalább olyan, de ha lehet, magasabb iskolai végzettségre tegyen szert, mint amilyennel ők maguk rendelkeznek. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei ezért jóval nagyobb arányban tesznek szert magasabb iskolai végzettségre, mint azokéi, akik alacsonyabb végzettségűek.
Lakóhely, földrajzi környezet
Az oktatással kapcsolatos egyéni vagy családi döntéseket nagymértékben befolyásolhatja az egyének vagy családok lakóhelye. Ez részben hat a különböző oktatási formák közötti racionális választásra is, hiszen jelentősen befolyásolja ezen formák költségességét és így a választással járó előnyök és hátrányok mérlegelését (pl. az iskola földrajzi közelsége az egyén számára olcsóbbá teszi az odajárást). A földrajzi környezet azonban közvetett módon is hat az egyéni döntésre, miután kialakulhatnak olyan, egy-egy lakóhelyhez kötődő iskolázási formák, amelyek kulturális kényszerítő erővel is bírhatnak. Azokon a településeken, ahol például nem működik középiskola és nem létezik vagy csak nagyon szűk körű a szakmai képzés, korlátozottabb az emberek ezekről való informáltsága és kevesebb követésre késztető példával találkozhatnak. A falusi fiatalok esetében a városi középiskolába való belépés, különösen ha ez együtt jár a városba való beköltözéssel is, a megszokott kulturális közeg elhagyását és egy kevésbé ismert új közegben való élet felvállalását is jelenti. Ez is egyik oka lehet annak, hogy a falvakban mindig kisebb igény mutatkozik a városi középiskolák szolgáltatásainak az igénybevételére, mint a városokban.
Szimbolikus hatások: a kultúra, a hagyományok és a vallás
Jelentős szerepük van az oktatással kapcsolatos egyéni döntésekben a tradícióknak, a közvetlen társadalmi környezet elvárásainak, egy-egy társadalmi réteg sajátos tapasztalatainak és egyéb szimbolikus vagy kulturális tényezőknek. Külön is említeni kell a vallási tényezőket. Korábban már említettük azt a hatást, amelyet a protestantizmus a bibliaolvasás kötelezettségének az előírásával gyakorolt a késő középkori európai társadalmak iskoláztatással kapcsolatban kialakult szokásaira.
Ugyancsak jól ismert, hogy a kötelező iskoláztatás XVIII-XIX. századi bevezetése idején mennyire nehéz volt legyőzni a földművelő rétegek ellenállását azzal szemben, hogy a munkaképes gyermekeket az iskola meghatározott időre kivonja a családi gazdaságból. Hasonló hatás található amögött is, hogy az iszlám országokban hagyományosan alacsonyabb a közép- és felsőfokú oktatásban a lányok aránya, mint a fiúké. Az európai országok nagy részében sok szó esik azoknak a bevándorlóknak az iskolázáshoz való nem kellően pozitív viszonyulásáról, akik - jobban fizetett munkalehetőségeket keresve - nagy tömegekben érkeztek vagy a volt gyarmatokról, vagy egyéb elmaradott országok tradicionálisabb társadalmaiból. Ugyanakkor közismert a városi középosztálynak, különösen a köztisztviselői, közalkalmazotti rétegnek az iskolázáshoz való rendkívül pozitív viszonyulása.
Politikai kampányok
Egy-egy időszakban az állami politika célul tűzheti ki, hogy megváltoztatja az embereknek az iskoláztatással kapcsolatos attitűdjeit. Például megpróbálja elérni, hogy belépjenek egy-egy oktatási formába, hogy valamilyen oktatási formát válasszanak egy másik rovására, vagy egyszerűen hosszabb ideig maradjanak benn az iskolarendszerben. Az állami politika ilyen célok érdekében különböző eszközöket használhat fel, amelyek közül a korábban már említett törvényi vagy jogi keretek megalkotása csupán az egyik. Lehet a döntéseket különböző anyagi támogatási rendszerekkel segíteni (pl. tanulmányi segély, hallgatói hitel stb.), befolyást gyakorolni közvetlen ráhatással, meggyőzéssel (reklámkampány, tanácsadó szolgálatok létesítése stb.), a választható és az emberek számára vonzóbb iskoláztatási lehetőségek bővítésével és egyéb eszközökkel.