4.4. Kiáramlás

Az iskola szervezetéből történő kiáramlás természetes módjával, a nyugdíjaztatással a karriermenedzsment kapcsán már foglalkoztunk.

Nehezebb kérdés a gyengén teljesítők munkaviszonyának megszüntetése, illetve a létszámleépítés problémája. A közalkalmazotti jogviszony nagy biztonságot garantál a munkavállalók számára, melynek negatív hatása is lehet az iskola szervezetére. Nincsenek ugyanis eljárások a pedagógusi alkalmatlanság bizonyítására. Ennek hiányában az igazgatók számára csak két lehetőség marad: a fegyelmi úton történő eltávolítás vagy a közös megegyezés. A jogi nehézségeken túl, mindkettő nagy kockázatot jelent az intézmény szervezete számára. A fegyelmi ügyek általában nem valóságos tényeken alapulnak, hanem az alkalmatlansági procedúrát helyettesítik. Ily módon nagyon könnyű megtámadni, és az igazgatók általában vesztesen kerülnek ki az ügyből. Ez növeli a tantestületben a bizalmatlanságot és bizonytalanságot, ezáltal csökkenti a többi pedagógus elkötelezettségét a szervezet iránt, még akkor is, ha maguk is alkalmatlannak találják az eltávolított kollégát. Megoldást jelenthetne egy teljesítményértékelésen alapuló alkalmassági eljárás.

Hasonló a helyzet a közös megegyezéssel: a tények elhallgatása szintén a bizalmatlanság forrása.

A demográfiai hullámvölgy következtében egyes intézményekben rohamosan csökken a gyereklétszám, mely természetszerűleg a pedagógusi munkakörök megszűntetéséhez vezet. A leépítésnek számos negatív következménye van. A csökkenő alkalmazotti biztonság negatív hatással lehet a pedagógusok elkötelezettségére és teljesítményére, ez egyébként alááshatja a jól működő teljesítményértékelési és képzési rendszer sikereit is.

Bizonyos helyzetekben segíthet a karriermegújítás, ha lehetőség van egy „túlkínálatos" munkakörből váltani egy olyan munkakörbe, amely betöltésével az intézménynek nehézségei vannak. Ilyenkor az új munkakörbe való betanulást segítő fejlesztésre, képzésre van szükség.

Az igazgatók számára tanulságos lehet a létszámleépítés és a munkanélküliség kezelésének három makrogazdasági modellje.

Az amerikai modell szerint a létszámleépítés gyors, határozott, a terheket jórészt a munkavállaló viseli, az átképzést, az álláskeresési technikák elsajátítását sok magán és nonprofit intézmény segíti. A munkáltató gyorsan, minimális korlátozásokkal leépítheti a munkavállalóit, ha a piaci körülmények ezt szükségessé teszik. A munkanélküliséget a társadalom nem tekinti devianciának. E modell fő jellegzetessége, hogy elősegíti a munkavállalók rugalmas alkalmazkodását.

A japán modell fő célja a munkanélküliség megelőzése. A terhet többnyire a munkáltató viseli. A munkanélküliséget a vállalatoknál képzéssel, átképzéssel, a belső rendszer átcsoportosításával próbálják megelőzni.

A nyugat-európai modellben az állam részvételével alakítják a munkaerő-politikát. A jóléti állam bizonyos fokú felelősséget vállal: részt vesz a munkanélküliek támogatásában, segíti újra-elhelyezkedésüket. A munkáltatóknak számolniuk kell a létszám-leépítési döntéssel összefüggő számos korlátozással, szabályozással (bejelentési kötelezettség, egyeztetői eljárás a munkavállalók képviselőkkel, a jogi védettség és a kollektív szerződés betartása.

Ha a pedagógustársadalomnak a létszámleépítés problémájával kell szembenéznie, véleményünk szerint a japán és a nyugat-európai modell ötvözetével lehetne az álláshely elvesztéséből következő negatív hatásokat csökkenteni.

iDevice ikon Fontos

A teljesítményértékelés után az emberi erőforrások áramlását tekintettük át. Az erőforrások tervezése során foglalkoztunk az emberi erőforrások keresletével, kihasználásával, annak belső és külső kínálatával. A toborzás és kiválasztásról szóló alfejezet lehetővé teszi a vezetők számára a pedagógus-álláshelyek szakszerű meghirdetését, továbbá a pedagógusok felvételét megelőző interjú eredményes lefolytatását.

A karriermenedzsment kapcsán kitértünk a női munkaerő problematikájára, a kiégés jelenségére, valamint a nyugdíjazás előtt álló kollegák helyzetére.

A kiáramlás rész lényegében a munkaviszony megszüntetésének kérdésével foglalkozik.


iDevice ikon Kérdés

- Mely munkakörök betöltésekor jöhet számításba a munkaerő belső kínálata?

- Mire kell figyelnie a vezetésnek az interjúra való felkészülés, valamint annak lefolytatása során?