1.2.4. Az iskola alapvető versenyképességét érintő kihívás – a kompetencia-felfogás változása

Az iskola alapvető versenyképességét szervezeti kultúrája, szervezetének tanulási képessége, tagjainak elkötelezettsége, egymás iránti bizalom, tagjainak kompetenciakészlete, valamint az egész intézmény költséghatékonysága biztosítja.

Számunkra különösen fontos az iskolát a kompetencia felfogás részéről történő kihívás. A hagyományos kompetencia-felfogás a gépies szakembert, a gépiesen cselekvő embert tartja a jó teljesítmény zálogának. Ennek a szellemében alakult ki a tanulók „termékként" való felfogása, akiket „megmunkálni" kell. A tanítási-tanulási tevékenység során a passzív befogadás, a mechanikus ismétlés és a memorizálás voltak a meghatározó elemek. A tanulótól gépszerű, kiszámítható viselkedést várt el, de a legfontosabb pedagógusi kompetenciának a tananyag drillszerű, „betűről betűre" történő elsajátíttatása számított.

Ez a kompetencia-felfogás alakult (alakul) át, amikor először az intelligens szakember, majd a személyiségvonással rendelkező szakember, később a motivált szakember válik ideális munkavállalóvá, természetesen más-más kompetenciákat igényelve a tanítási-tanulási tevékenység során mind a tanulótól, mind a tanártól.

A jelenlegi vélekedés szerint az automatizált, gépies jártasságok és készségek; az intelligencia; a konstruktív magatartás- és tevékenységformák érvényesülését garantáló egyes személyiségvonások; a viselkedésnek és cselekvésnek energiát kölcsönző motivációs rendszer külön-külön nem képesek az értékes és eredményes munkavégzés jelzőrendszerének szerepét betölteni. Erre a kompetencia lehet alkalma, amely a jártasságok és készségek, az intelligencia, a személyiségvonások és a motiváció komplex rendszeréből áll, megfogalmazódik az igény a kompetens szakemberre. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nemcsak a tanulók számára kell a követelményeket megújítani, hanem a pedagógusi kompetenciakészletet is. (Dr. Henczi-Zöllei, 2007)

iDevice ikon Fontos
Ebben a fejezetben először azt tárgyaltuk, miként vált a hagyományos személyzeti munka az emberi erőforrások stratégiai menedzselésévé. Azonosítottuk az emberi erőforrások menedzselésének általános jellegű folyamatait és fő rendszereit. Sorra vettük azokat a kihívásokat, melyek környezet, a pedagógusok, az iskola szervezete, valamint versenyképessége szempontjából a vezetőnek ismernie kell mielőtt az emberi erőforrás-rendszerek kialakításához hozzákezd.

iDevice ikon Kérdés

Miben különbözik a személyzeti munka a stratégiai emberi erőforrások menedzselésétől?

A stratégiai szemlélet kialakításakor milyen kihívásokkal kell a vezetőnek szembenéznie?