7.1. Kommunikáció

Az intézmény a kommunikáció révén informálja az intézményvezetést és a pedagógusokat számos lényeges ügyben. A jó kommunikáció elősegítheti a pedagógusok bevonását a döntési folyamatokba, így növeli az egyén azonosulását a szervezettel, amely javuló teljesítményekhez vezethet. A hatékony kommunikáció kétirányú folyamat, amely az intézményvezetés és a pedagógusok közötti világos üzenetek küldésében és fogadásában nyilvánul meg. Az intézmény nagysága befolyásolhatja a kommunikáció stílusát (pl. formális vagy informális). A különböző kommunikációs formákat (hirdetőtáblák, feljegyzések, hírlevelek, előadások, értekezletek) különböző körülmények között lehet alkalmazni, de ki is egészíthetik egymást. Bővebben a nevelési-oktatási intézményekben leggyakoribb formával az értekezlettel foglalkozunk.

A tervezett értekezleteknek rendkívül fontos szerepük van. Az éves munkatervben a kötelező értekezleteket rögzíteni kell. Ha bármilyen probléma felmerül, rendkívüli értekezlet is összehívható. Az értekezleteknek különböző szintjei vannak:

  • működési interjú (általában csak egy vezető és egy pedagógus vesz részt rajta),
  • a szakmai munkaközösség megbeszélése (iskolában pl. az azonos tárgyat tanító tanároknak),
  • egy osztályban tanító, illetve egy csoportot foglalkoztató pedagógusok értekezlete,
  • testületi értekezlet (csak pedagógusok számára),
  • intézményi értekezlet (minden dolgozó számára).

A működési interjút általában félévenként, de évenként egyszer mindenképpen meg kell szervezni. Ez az interjú félhivatalos beszélgetés a pedagógus és az intézményvezetés egy tagja között, a visszacsatolás egyik hasznos formája. Célja, hogy javítsa a pedagógus munkáját az intézményen belül, de rávilágíthat a vezetés hiányosságaira is. (Megfelelő intézményi minősítési rendszer esetén a működési interjú annak részévé is válhat.)

Szakmai munkaközösségi értekezletekre legalább félévenként van szükség. Célja az azonos tantárgyat tanító tanárok vagy az azonos foglalkozást tartó pedagógusok közötti kommunikáció megteremtése. Feladatai közé tartozik saját munkatervének elkészítése (pl. javaslattétel a tantárgyfelosztásra, belső ellenőrzés, versenyek szervezése, taneszközök kiválasztása és megrendelése, tankönyvrendelés) és a vezető megválasztása. (A munkaközösségek jogait és feladatait az oktatási törvény, annak végrehajtási rendelete, valamint az intézményi munkaköri leírása tartalmazza.)

Az egy osztályban tanító tanárok, illetve egy csoportot foglalkoztató pedagógusok értekezletét általában az osztályfőnök vagy a csoportvezető kezdeményezi rendszerint a félévi és év végi intézményi értékelések előtt.(Korszerű iskolavezetés I 4.1 Mikor érdemes? Évfolyam-értekezletek szervezése - Máthéné Kacsinkó Katalin) Célja, hogy az egy osztállyal, illetve egy csoporttal foglalkozók tisztában legyenek a tanulók, gyermekek problémáival és jobb teljesítményre késztesse őket. Problémát jelent, hogy egyes tanárok viszonylag sok osztályban tanítanak, ezért az időpontot igen nehéz egyeztetni. Rendkívüli esetben más tanár, foglalkozást tartó javaslatára is összehívható az értekezlet.

Még szélesebb kört érinthet az évfolyamértekezlet. Akkor kerül rá a sor, ha évfolyamszinten adódik közös megoldandó probléma. Középiskolákban ilyen lehet pl. a faktválasztás vagy érettségi előtt tartandó megbeszélés. (Korszerű iskolavezetés G 2.1 A kollektív szerződés Tudnivalók és általános minta - Gergely Árpádné dr.) Értékelő, beszámoló általános testületi értekezletre évente kétszer kerül sor. Tájékoztató jelleggel azonban célszerű havonta testületi értekezletet tartani.

Ritka, általában vezetőválasztásnál hívják össze minden dolgozó részvételével az intézményi értekezletet.

(Modulunkban nem foglalkozunk a pedagógusok és más iskola használók közötti kommunikációval, így a szülői értekezlettel és fogadóórákkal, az iskolaszékkel valamint a diákönkormányzattal történő megbeszélésekkel sem.)