I. Az izmok és a mozgás, a mozgás és az agy, mozgatórendszerek, mozgatóegység
Az izomsejtek összehúzódásra és elernyedésre képes rostokat tartalmaznak, melyek elmozdulnak egymás mellett, és így megváltoztatják a sejt méretét és alakját. Az izmok feladata az erőkifejtés és a mozgás kiváltása. Az izmok a szervezet helyzetváltoztató mozgásáért, illetve a belső szervek mozgásáért felelnek.
Az izomszövet három típusát ismerjük: simaizomszövet, harántcsíkolt izomszövet és szívizom szövet.
Az emberi szívizom és a simaizmok összehúzódásai akaratlagosan nem irányíthatóak, autonóm beidegzésűek. Ezek az izmok az alapvető életfunkciókat működtetik. Jó példa erre a szív összehúzódása, valamint a perisztaltika, mely az emésztőrendszeren keresztül mozgatja a táplálékot. A harántcsíkolt izomszövetből felépülő vázizmok akaratlagos összehúzódásai a test mozgásait hozzák létre, és jól irányíthatóak. Harántcsíkolt izmok felelősek például a légzésért, a beszédért, a nyelésért, a széklet és vizeletürítésért is. Megjegyzendő, hogy az izomsejteken kívül is szinte valamennyi sejt képes az aktív mozgásra.
Izmok és a mozgás, a mozgás és az agy, mozgatórendszerek, mozgatóegység:
- minden mozgás mechanikai elveken alapul, így az emberi is,
- testünk emelőkarok rendszere, melyet izmaink mozgatnak,
- több mint 600 izmunkat az idegek irányítják,
- az agy és gerincvelőhöz kapcsolódó ideghálózat jelzései szabályozzák az izomenergia erősségét,
- az izommunka nagy része tudatos irányítástól függetlenül történik. Így az ideg-izom (neuromuscularis) hálózat segítségével automatikusan szerveződik.