A keresleti görbe elmozdulásai

iDevice ikon

Más a helyzet, ha valami egyéb körülmény - a jövedelem, más termékek ára, az ízlés vagy éppen az időjárás - változik meg. Ezek hatása magának a görbének az elmozdulásában jelenik meg. Ilyenkor a különböző árak mellett a korábbinál több vagy kevesebb terméket akarnak vásárolni a vevők. Az időjárás megváltozásával a fagylalt iránti kereslet többféleképpen is változhat. Ilyenkor a különböző árak mellett más mennyiséget fognak vásárolni, mint korábban. Ha javul az idő, akkor vélhetően többet (DT), ha meg éppen esősre fordul, akkor valószínűleg kevesebbet (DK).

3.3. ábra. A keresleti görbe elmozdulásai

Nemcsak az időjárás, ezer más dolog is elmozdíthatja a keresleti görbét. A következő fejezet keresletrugalmassági vizsgálataiban ezekre még visszatérünk, de jellemzően ilyenek az alábbiak.

Jövedelem. Értelemszerűen majdnem minden termék keresletére hatással van a fogyasztók jövedelmének alakulása. Azt várhatnánk, hogy magasabb jövedelem mellett az emberek valamennyi jószágból többet szeretnének vásárolni, a keresleti görbe ilyenkor távolodik az origótól (D → DT). De ez nem mindig van így. A modern gazdaság a legtöbb terméket, szolgáltatást különböző minőségben, s ennek megfelelően különböző árakon kínálja, a jobb minőségű termékek általában drágábbak. A jövedelem növekedése ilyen körülmények között ahhoz is vezethet, hogy a vevők érdeklődése csökken az alacsonyabb minőségű termékek iránt, azokat jobb minőségű, bár drágább termékekkel helyettesítik (D → DK). Emelkedő jövedelmek mellett az emberek például kevesebb csirkeaprólékot vásárolnak, ritkábban veszik igénybe a tömegközlekedést stb.

Kapcsolódó termékek ára. Gondoljunk bele, valójában ritkán esik meg, hogy egy-egy terméket önmagában fogyasztunk. Így az egyik termék árnövekedése a másik fogyasztását is visszavetheti (D → DK). Ha a növekvő benzinárak miatt kevesebbet autózunk, akkor olajcserére is ritkábban lesz szükségünk. Ha nő a strandbelépő ára, akkor a strand területén lévő csúszdát sem vesszük annyiszor igénybe és így tovább. Más termékpárok meg versenyeznek egymással. A marhahús árának emelkedése például növelheti a sertéshús iránti keresletet (D → DT).

Nézz utána! Keress adatokat a sertés és marhahús relatív áralakulására és kiskereskedelmi forgalmára az elmúlt két évtizedből! Bármit találsz, magyarázd meg!

Ízlés. A preferenciák (ízlés) kialakulásának, változásainak vizsgálatáról általában lebeszélik a közgazdászokat. „De gustibus non est disputatndum." Bár nekik erről is van mondanivalójuk, az mindenesetre kétségtelen, hogy az ízlés változása alapvetően befolyásolja a keresleti függvény elhelyezkedését. Ha egy termék népszerűbbé válik, akkor a szóba jöhető árak mellett rendre többet vásárolnak belőle (D → DT). Ha meg kimegy a divatból, kevesebbet (D → DK).

Várakozások. Egy-egy termék jövőbeli árváltozására vonatkozó várakozások ugyancsak hatással lehetnek a mai keresletre. Az árcsökkenés ígérete visszafogja, az árnövekedéstől való félelem növelheti a jelenbeli keresletünket. Ha az ingatlanok árnövekedésére számítunk, előrehozhatjuk eredetileg esetleg későbbre tervezett vásárlásunkat, vagy vásárolhatunk befektetési céllal egy házat, amit ilyen várakozások nélkül nem tettünk volna (D → DT). Ha meg árcsökkenésre számítunk, annak éppen ellentétes hatása lehet (D → DK).

A fogyasztásra rendelkezésre álló idő. Több munkával talán több lesz a jövedelmünk, de a kevesebb szabadidő számos jószág megvásárolni kívánt mennyiségének csökkentésére késztethet bennünket. Valószínűleg kevesebb könyvet, kevesebb magazint vásárolunk, ritkábban megyünk színházba (D → DK), ugyanakkor gyakrabban szorulunk a gyorséttermek kínálta ételekre (D →DT).

A vevők száma. Eddig az egyes fogyasztók keresleti magatartását befolyásoló tényezőkkel foglalkoztunk. Adott ár mellett a vevők összessége által vásárolni kívánt mennyiség - a piaci kereslet - azonban a potenciális vevők számától is függ. Egy új út a közelben, egy új idegenforgalmi nevezetesség stb. megnövelheti az eladható termékek szolgáltatások számát (D → DT), miközben az elvándorlók csökkenő keresletet okozhatnak (D → DK).

Nyilván folytathatnánk még az ár-keresleti görbe elmozdulását eredményező változások felsorolását, a jelenség megértéséhez azonban bizonyára ennyi is elég. A keresett mennyiséget nemcsak az ár, hanem bármelyik imént említett vagy más befolyásoló körülmény függvényében is ábrázolhatnánk (jövedelem-keresleti függvény, a termék keresletét valamely más termék árának függvényében ábrázoló „kereszt" ár-keresleti függvény, hőmérséklet-keresleti függvény stb.). A lényeg: ha a tengelyek valamelyikén mért változó hat a vásárolt mennyiségre, akkor a görbén mozdulunk el, ha valami más, akkor meg maga a görbe változik.

A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License