Szegénység versus jövedelemegyenlőtlenség

iDevice ikon

Az összes jövedelem nem lehet nagyobb, mint a gazdaság kibocsátása. Egyes csoportok jövedelme azonban a kibocsátás növekedési üteménél nagyobb mértékben is növekedhet, ha megváltoznak az elosztás tényleges szabályai. A szabályok változtatása célozhatja a jövedelemegyenlőtlenségek mérséklését vagy a szegénység csökkentését. A kettő nem ugyanaz. A szegénységben élők számának csökkentése nem feltétlenül jár együtt a jövedelemegyenlőtlenségek mérséklődésével. A jövedelemegyenlőtlenség egy megjelenítési módja megmutatja, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a társadalom különböző jövedelmei tizedeibe (decilisek) eső tagjainak jövedelmei. A 12.1. táblázat az egy főre jutó jövedelmeket mutatja 2010-ben, jövedelmi tizedek szerint.

jövedelmi tizedek

egy főre jutó nettó jövedelem

1.

302 893

2.

464 573

3.

576 031

4.

679 380

5.

780 448

6.

884 293

7.

1 002 551

8.

1 151 874

9.

1 376 951

10.

2 176 071

12.1. táblázat. Egy főre jutó nettó jövedelmek jövedelmi tizedenként, 2010. Forrás: KSH (http://www.ksh.hu/jovhelyzet10_tablak)

Az adatok szerint a társdalom legmagasabb jövedelmű tíz százalékában az egy főre jutó nettó jövedelem több mint 7-szerese volt a legalacsonyabb jövedelmű tíz százalékban mért jövedelmeknek. Hogy a mindennapi „tapasztalataink" ennél jóval nagyobb egyenlőtlenséget vetítenek elénk, annak az az oka, hogy az alsó és felső 5% jövedelmei közötti arány sokszorosa - s így szembetűnőbb - az imént kapott hétszeres értéknek. A táblázat adatai csak a folyó jövedelmek egyenlőtlenségeire mutatnak rá, a szegénység mértékét ebből nem tudjuk megítélni. A szegénység több dimenziós jelenség. A folyó jövedelmeken túli dimenziói a lakáshelyzet, a lakáson belüli zsúfoltság, a tartós fogyasztási javakkal (hűtőgép, mosógép stb.) való ellátottság, valamint a megélhetési nehézségek (kifizetetlen számlák) is. Hosszú távon természetesen e paraméterek alakulása is alapvetően a folyó jövedelmektől függ.

A jövedelmek elvárható szintjét „létminimumnak" szoktuk nevezni. Hogy egy háztartás mekkora egy főre eső jövedelemből képes fenntartani magát, az természetesen a háztartás tagjainak számától, azok korától is függ, így a létminimum-értékek differenciáltak. 2010-ben például egy négyfős család (két felnőtt, két gyermek) esetében a létminimum 57 084 Ft/fő volt, egy egyedülálló felnőtt esetében ugyanez az összeg 78 736 Ft. 2010-ben a magyar lakosság 37%-a élt ennél alacsonyabb jövedelemből (abszolút szegénység), mintegy kétszer annyian, mint öt évvel korábban. A létminimum-szint alatt élők nem csupán azok, akik jövedelme életben maradásukat veszélyezteti, hanem ide soroltatnak azok is, aki a „társadalmilag elfogadható életmód" folytatásához nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel.

A létminimum egy másik - relatív - megközelítése, amelyet az Unió országaiban is alkalmaznak, az átlagos jövedelem 60%-ában határozza meg a minimumot. Ennek értéke hazánkban 2010-ben 59 599 Ft volt, s a lakosság 12,4%-ának kellett ennél kevesebbel beérnie (relatív szegénység). Szociális juttatások nélkül ez az arány 51% lenne. Gazdaságpolitikai-politikai dilemma, hogy legolcsóbban a szegénységi határ közelében lévőket lehet átsegíteni ezen a határon, amivel látványosan javítható a szegénységi küszöb alatt élők aránya, miközben a mélyszegénység esetleg változatlan marad.


A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License