A Giffen-paradoxon

iDevice ikon

Említettük, hogy az árváltozás jelentősen is megváltoztathatja a fogyasztók reáljövedelmét, s az imént láthattuk, hogy a jövedelemváltozás különböző irányú keresletváltozás válthat ki. Így elképzelhető, hogy egy gyakran vásárolt alacsonyabb rendű termék árnövekedése annyira lecsökkenti a reáljövedelmet, hogy a fogyasztó a termék eddigi ritka helyettesítéséről is kénytelen lemondani. Az áremelkedés ilyen esetben növeli a keresletet. A közgazdászok ezt Giffen-hatásnak nevezik. Robert Giffen figyelt fel rá a 19. század második felében Írország szegény háztartásait vizsgálva, hogy azokban az években, hogy amikor a burgonya ára csökkent, több pénz maradt egyéb élelmiszerekre (például húsra), viszont drágulás után az akkor nélkülözhetetlen burgonyára többet kellett költeni, így kevesebb maradt egyebekre. A Giffen-javak (esetünkben a burgonya) keresleti görbéi pozitív meredekségűek. Az ár relatív növekedése önmagában természetesen itt is a vásárlások visszafogására, azaz a jószág helyettesítésére készteti a fogyasztót (az árváltozás helyettesítési hatása), a keresletnövekedést az árváltozás reáljövedelemre gyakorolt hatása váltja ki (az árváltozás jövedelmi hatása).


A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License