Versenypiac

iDevice ikon

Versenypiacról akkor beszélünk, amikor sok eladó találkozik sok vevővel, s mivel egyenként mindenki a kínálat vagy a kereslet elenyésző részét képviseli, senkinek sincs befolyása az előbbiek nagyságrendjére, s így a kereslet-kínálat „birkózása" révén kialakuló piaci árra sem. Egyetlen burgonyatermelő nem oszt, nem szoroz a Budapesti Nagybani Piacon. Vele vagy nélküle, egy adott hajnalon ugyanaz lesz a burgonya ára. Nem kell, hogy a többiekénél alacsonyabb árat hirdetve küzdjön a vevőkért, terménye így is, úgy is elkél, de azt sem teheti meg, hogy magasabb árat szab, mint a többiek, hiszen akkor senki sem vásárolna tőle. Az ilyen piacok várható allokációs (mennyit termel egy-egy vállalkozás és mennyit az ágazat) és elosztási (hogyan osztoznak az eladók és a vevők a termelés hasznán) teljesítményét az elméleti közgazdászok a tökéletes verseny modelljének vizsgálatával igyekeznek megjósolni. Ebben a modellben a résztvevők nagy száma mellett azt is feltételezzük, hogy a különböző eladók által kínált termékek pontosan ugyanolyanok, s ezek miatt a termelők és a vevők - mert befolyásolni képtelenek - egyszerűen elfogadják a kialakuló árakat („árelfogadók"). Az egyes szereplők számára adott áron mindenki annyit vásárol és annyit ad el, amennyit akar. Feltételezzük továbbá, hogy bárki, aki kedvet kap hozzá, különösebb nehézségek (belépési költségek) nélkül elkezdheti a termelést az ilyen piacokon.

Vannak olyan piacok, amelyek elég jól megfelelnek e modell feltevéseinek. A legtöbb mezőgazdasági terméket, például a gabonát, termelők sokasága állítja elő, nagyjából hasonló minőségben, s vevőik is milliónyian vannak. De majdnem ugyanilyen intenzív versenyt találunk számos műszaki cikk (zsebszámológépek, órák, televíziók) piacán, s rengeteg eladó keresi a megélhetését az üdítőitalok, borok, mosószerek és sok egyéb termék termelésével is. A verseny fokozódásához nagyban hozzájárult a szállítás múlt századi radikális költségcsökkenése. Egy-egy gyártó terméke ennek következtében bárhol felbukkanhat a világban, konkurenciát teremtve más gyártóknak. Másfelől az emberek mobilitása is hallatlanul megnőtt, ugyanazt a terméket a világ számos pontján elérhetik. Tipikus jelenség az is, hogy egy-egy vállalat számos országban termel. A londoni székhelyű British American Tobacco-nak dohánytermékeit például nem kell Angliában behajózni ahhoz, hogy jelen legyenek a magyar piacon, hiszen a pécsi leányvállalatuk biztosítja a hazai - sok egyéb márkával versenyző - kínálatukat. A versenypiac működéséről, allokációs és elosztási teljesítményéről - ugyanúgy, mint a többi piacszerkezet sajátosságairól - a hatodik fejezetben szólunk részletesebben.


A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License