11. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

- megismerkednek az alapvető foglalkoztatottság-statisztikai mutatószámokkal,
- megismerik a munkanélküliség jelenségét, okait, fajtáit,
- képesek lesznek értékelni a munkanélküliség befolyásoló tényezőit,
- kritikusan tudják értékelni a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket.

A nyolcadik fejezetben láttuk, hogy az ország lakosainak jóléte egyebek között a nemzetgazdaság teljesítményétől, az egy főre jutó GDP-től is függ. A GDP növekedésének számos forrása lehet. Ha szorgalmasabban dolgoznak a vállalkozók és az alkalmazottak, ha jobb a munka szervezettsége, ha bővül a munkahelyek tőkeellátottsága, javulnak a kereskedelmi kapcsolatok, nő a termelt javak és szolgáltatások iránti kereslet, ez mind a nemzeti jövedelem növekedéséhez vezethet. Ugyanígy az is, ha a munkaképes lakosság nagyobb hányada kapcsolódik be a termelésbe. Vannak, akik koruknál, egészségi állapotuknál fogva eleve nem dolgozhatnak, róluk a fejlett társadalmak családi vagy közösségi szinten, nem munkajövedelmek formájában gondoskodnak. Sajnálatos módon azonban napjaink gazdaságának az is állandó kísérő jelensége, hogy számosan, akik szívesen végeznének munkát, nem találnak elképzelésüknek megfelelő, esetleg semmilyen munkahelyet. Ők a munkanélküliek.

„Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek nem jut kapanyél;
kinek bajszán nem billeg morzsa,
ki setét gondok közt henyél;
ültetne krumplit harmadába
s nincs szabad föld egy kapa se,
s csomókban hull a hajaszála
s nem veszi észre maga se?"(József Attila: Mondd, mit érlel...)