A jövedelemegyenlőtlenség mérése

iDevice ikon

A jövedelemegyenlőtlenségek illusztrálásának egyik legnépszerűbb eszköze az ún. Lorenz-görbe. A 12.1. ábrán azt láthatjuk, hogy a lakosság alsó tíz, húsz, harminc stb. százaléka az összjövedelem mekkora hányadát tudhatja magáénak. Minél „megereszkedettebb" a görbe, annál nagyobb a jövedelemegyenlőtlenség, teljes egyenlőség esetén viszont egybeesne a berajzolt átlóval. Az ábra szerint a jövedelemtulajdonosok legkevésbé tehetős negyven százaléka az összjövedelem alig több mint tíz százalékával rendelkezik, míg a leginkább jómódú tized a jövedelmek mintegy negyven százalékát tudhatja magáénak.

12.1. ábra. A jövedelem-eloszlás Lorenz-görbéi. Forrás: http://econ.core.hu/file/download/mtdp/MTDP1009.pdf

 

Az átló és a görbe által közrezárt terület relatív nagysága képezi az alapját az ún. Gini-együtthatónak, amit e terület kétszereseként értelmezünk. Értéke nullától (teljes egyenlőség) 1-ig (végletes egyenlőtlenség) terjedhet. Utóbbi esetben a Lorenz-görbe egybeesik a tengelyekkel, a jövedelem teljes egésze a leggazdagabb emberé. A fejlett országokban a Gini-együttható 0,3 körül alakul, Magyarországon 0,268 volt 2011-ben, Norvégiában 0,229.

A Robin Hood-index azt mutatja meg, hogy az összjövedelem hány százalékát kellene elvenni az átlag fölötti jövedelemmel rendelkezőktől és odaadni az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek ahhoz, hogy a jövedelmi különbségek kiegyenlítődjenek. Magyarországon ez az index körülbelül 22%.

Az Éltető-Frigyes-index az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával veti össze. Teljes jövedelemegyenlőség esetén a mutató értéke 1, ennél nagyobb érték esetén - nálunk három körüli - az index azt a jövedelmi ollót mutatja, amely az átlagosan gazdagok (átlag felettiek) és az átlagosan szegények (átlag alattiak) jövedelme között fennáll.


A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License