Mindenki jól jár?

Nem, a kereskedelemmel rövid távon nem jár jól mindenki. Az amerikai farmer örül az amerikai élelmiszer-export (kivitel) lehetőségének, hiszen ez növeli értékesítési, s így jövedelemszerzési lehetőségeit. A General Motors Company dolgozója viszont szívesen venné a japán autók amerikai importjának (behozatalának) korlátozását. Sokat hallhattunk, olvashattunk az elmúlt években a magyar mezőgazdasági termelők azon törekvéseiről is, amelyek során a külföldről behozott tej, burgonya, hús stb. ellen emelték fel szavukat. Általában azok kifogásolható minőségére hivatkozva, de nyilvánvalóan a saját piacukat védendő, ami részükről racionális magatartás, csak éppen nem indokolható társadalompolitikailag. A kereskedelem nem olyan, mint a háború, amelyben „jobb esetben" vannak vesztesek és nyertesek. A külkereskedelem (a kereskedelem) révén mindenki nyerhet. Amikor kínai zoknit, portugál bort, amerikai autót vásárolunk, vagy a szomszédasszonyra bízzuk az ingvasalást, ugyanazok a gazdasági erők dolgoznak, s ugyanolyan jellegű előnyökre tehetünk szert. Ennek ára azonban az, hogy mindenki be tudjon illeszkedni abba a rendszerbe, amely lehetővé teszi a kereskedelem fentebb vázolt valamely előnyének kihasználását.
Nézz utána! Mi az állandóan visszatérő motívum a hazai „dinnyeháborúkban"?