Versenyzői piac

A versenyzői piacot a közgazdászok a "tökéletes verseny" modelljével szokták leírni. A következőkben többé-kevésbé mi is ezt a modellt használjuk, bár nem törekszünk matematikailag tiszta megfogalmazásra. A versenyző piacnak három alapvető jellemzője van:
- sok vevő és sok eladó van a piacon,
- a különböző eladók által kínált termékek nagyon hasonlóak, jól helyettesítik egymást,
- a vállalatok szabadon beléphetnek a piacra vagy kiléphetnek onnan.
Az első jellemző hátteréről az imént szóltunk: a piacon sok hatékony méretű vállalat fér el, amint az a 6.1 ábrán látható. A vállalat hatékony kibocsátási szintje (q*) nagyon messze esik a piaci összkereslettől, így ezen a piacon sok eladóra számíthatunk. A második feltevés bizonyos piacokon elég jól megáll, az egyes tej-, burgonya- vagy zsebkalkulátor-termelők termékei nem nagyon különböznek egymástól. A vevők ilyen esetben elég, ha az árra hagyatkozva választanak maguknak eladót. Más piacokon viszont markánsabb eltérésekkel találkozhatunk. A harmadik feltevés teljesülése azt teszi lehetővé, hogy ha a kérdéses ágazat jövedelmezőbbnek bizonyulna, mint más termékek vagy szolgáltatások kínálata, akkor új termelők minden extra költség nélkül megjelenhessenek a piacon, illetve, ellenkező esetben, a már benn lévők veszteség nélkül el tudják hagyni az ágazatot.
6.1. ábra. Versenypiac
Nézz utána! Melyek a legnépesebb ágazatok Magyarországon? Hogyan változott meg az építőipari vállalkozások száma az elmúlt években?
„Működtessük" a modellünket és nézzük meg, mit jósol. Az első két modellfeltevést megvizsgálva mindjárt levonhatunk egy következtetést. Ha a termékek nagyon hasonlók (homogének), akkor egyetlen eladó sem teheti meg azt, hogy a többiek által kért árnál többet kér termékeiért, hiszen akkor senki nem vásárolna tőle. Mivel a vállalati kínálat elenyésző a piac méretéhez képest, semmilyen zavart nem okozna, ha egy-egy makacs termelő termékei nem kerülnének eladásra. Magasabb árat tehát nem lehet megállapítani, alacsonyabbat viszont nem érdemes, mert a kialakult piaci ár mellett minden egyes - elenyésző méretű - szereplő bízhat abban, hogy az ő kínálata is gazdára talál. A versenypiac eladói tehát passzívan alkalmazkodnak a piacon kialakuló árhoz, az ár számukra adottság (árelfogadók).

A versenyző vállalat kínálata
Az árelfogadó állapot azt is jelenti, hogy az árra nincsen hatással egy-egy vállalat kibocsátási döntése. Akármennyi terméket vigyen is piacra, az ár ugyanaz lesz, egységnyivel nagyobb kínálat az árnak megfelelő összeggel növeli a bevételt, azaz: MR = p. A profitmaximalizálás elsőrendű kritériuma szerint viszont teljesülnie kell az MR = MC feltételnek, így versenypiacon a vállalat profitja akkor lesz (lehet) maximális, ha olyan kibocsátási szintet választ, amely mellett a termelés határköltsége megegyezik a termék árával. Ez a marginális feltétel. A volumenfeltétel szerint rövid távon teljesülnie kell a TR ≥ VC feltételnek. Ha e kritérium mindkét oldalát elosztjuk a termelés mennyiségével, akkor, mint azt az előző fejezetben már láttuk, rövid távra a következő feltételt kapjuk: p ≥ AVC. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a vállalat MR = MC feltétel teljesülése ellenére sem maximalizálja profitját. Valóban, ha az árbevétel nem éri el a változó költségek szintjét, akkor a vállalat jobban teszi, ha azonnal beszünteti a termelést. Utóbbi esetben kényszerűen vállalja a rövid távon megkerülhetetlen fix költségekből származó veszteséget, de legalább nem tetézi azt további, a termelés során keletkező veszteségekkel. Mindezek alapján a versenyző vállalat kínálati függvénye a 6.2. ábrán látható módon rajzolható fel. Amíg az ár nem éri el a pÜ (üzembezárási ár) szintet, a vállalat rövid távon sem termel. Ennél magasabb ár esetén pedig úgy választja meg a kibocsátási szintet, hogy a termelés határköltsége megegyezzen a termék árával. Az egyes árakhoz tartozó profitmaximalizáló termelési volumeneket tehát a határköltség-görbe AVC feletti részéről olvashatjuk le. A versenyző vállalat kínálati függvénye (qS) az MC-nek az AVC feletti része.
6.2. ábra. A versenyző vállalat kínálati függvénye