11. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

iDevice ikon
Ebben a fejezetben tulajdonképpen szintén egy piaci tökéletlenséggel foglalkozunk. Miért nem jön létre a munkapiacon ugyanolyan megnyugtató egyensúly, mint ahogyan a többi piacról ezt feltételezzük, s többnyire tapasztaljuk is. Ha bármely más piacon túlkínálat alakul ki, az árak csökkennek, a termelők részben új lehetőségeket keresnek, az erőforrások allokációja javul. A munkapiacnak van számos sajátossága, ami miatt itt az egyensúlytalanság tartós maradhat. Sajnos ennek a hatékonyság-hiánynak számos kellemetlen egzisztenciális, szociális következménye is van. A fejezetben arról is szó lesz, hogy mit lehet tenni a munkanélküliség elkerülése érdekében.
 
 
A fejezet áttanulmányozásával a hallgatók
 
  • megismerkednek az alapvető foglalkoztatottság-statisztikai mutatószámokkal,
  • megismerik a munkanélküliség jelenségét, okait, fajtáit,
  • képesek lesznek értékelni a munkanélküliség befolyásoló tényezőit,
  • kritikusan tudják értékelni a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket. 
 

iDevice ikon

A nyolcadik fejezetben láttuk, hogy az ország lakosainak jóléte egyebek között a nemzetgazdaság teljesítményétől, az egy főre jutó GDP-től is függ. A GDP növekedésének számos forrása lehet. Ha szorgalmasabban dolgoznak a vállalkozók és az alkalmazottak, ha jobb a munka szervezettsége, ha bővül a munkahelyek tőkeellátottsága, javulnak a kereskedelmi kapcsolatok, nő a termelt javak és szolgáltatások iránti kereslet, ez mind a nemzeti jövedelem növekedéséhez vezethet. Ugyanígy az is, ha a munkaképes lakosság nagyobb hányada kapcsolódik be a termelésbe. Vannak, akik koruknál, egészségi állapotuknál fogva eleve nem dolgozhatnak, róluk a fejlett társadalmak családi vagy közösségi szinten, nem munkajövedelmek formájában gondoskodnak. Sajnálatos módon azonban napjaink gazdaságának az is állandó kísérő jelensége, hogy számosan, akik szívesen végeznének munkát, nem találnak elképzelésüknek megfelelő, esetleg semmilyen munkahelyet. Ők a munkanélküliek.

A társadalom többnyire megrázkódtatások nélkül tud hosszabb távon is együtt élni a munkanélküliek akár százezres, milliós seregével is, az érintettek számára azonban ez általában tragédiát jelent. Sokszor ellehetetleníti a létfenntartás alapvető eszközeinek a megszerzését is, hiszen legtöbben a folyamatosan képződő munkajövedelmünkből élünk. Az állástalanság ezen kívül mentális, önértékelési, szocializációs és más gondokat okoz.

iDevice ikon

„Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek nem jut kapanyél;
kinek bajszán nem billeg morzsa,
ki setét gondok közt henyél;
ültetne krumplit harmadába
s nincs szabad föld egy kapa se,
s csomókban hull a hajaszála
s nem veszi észre maga se?"

(József Attila: Mondd, mit érlel...)


A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License