Szegénység versus jövedelemegyenlőtlenség

Az összes jövedelem nem lehet nagyobb, mint a gazdaság kibocsátása. Egyes csoportok jövedelme azonban a kibocsátás növekedési üteménél nagyobb mértékben is növekedhet, ha megváltoznak az elosztás tényleges szabályai. A szabályok változtatása célozhatja a jövedelemegyenlőtlenségek mérséklését vagy a szegénység csökkentését. A kettő nem ugyanaz. A szegénységben élők számának csökkentése nem feltétlenül jár együtt a jövedelemegyenlőtlenségek mérséklődésével. A jövedelemegyenlőtlenség egy megjelenítési módja megmutatja, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a társadalom különböző jövedelmei tizedeibe (decilisek) eső tagjainak jövedelmei. A 12.1. táblázat az egy főre jutó jövedelmeket mutatja 2010-ben, jövedelmi tizedek szerint.
jövedelmi tizedek |
egy főre jutó nettó jövedelem |
1. |
302 893 |
2. |
464 573 |
3. |
576 031 |
4. |
679 380 |
5. |
780 448 |
6. |
884 293 |
7. |
1 002 551 |
8. |
1 151 874 |
9. |
1 376 951 |
10. |
2 176 071 |
12.1. táblázat. Egy főre jutó nettó jövedelmek jövedelmi tizedenként, 2010. Forrás: KSH (http://www.ksh.hu/jovhelyzet10_tablak)
Az adatok szerint a társdalom legmagasabb jövedelmű tíz százalékában az egy főre jutó nettó jövedelem több mint 7-szerese volt a legalacsonyabb jövedelmű tíz százalékban mért jövedelmeknek. Hogy a mindennapi „tapasztalataink" ennél jóval nagyobb egyenlőtlenséget vetítenek elénk, annak az az oka, hogy az alsó és felső 5% jövedelmei közötti arány sokszorosa - s így szembetűnőbb - az imént kapott hétszeres értéknek. A táblázat adatai csak a folyó jövedelmek egyenlőtlenségeire mutatnak rá, a szegénység mértékét ebből nem tudjuk megítélni. A szegénység több dimenziós jelenség. A folyó jövedelmeken túli dimenziói a lakáshelyzet, a lakáson belüli zsúfoltság, a tartós fogyasztási javakkal (hűtőgép, mosógép stb.) való ellátottság, valamint a megélhetési nehézségek (kifizetetlen számlák) is. Hosszú távon természetesen e paraméterek alakulása is alapvetően a folyó jövedelmektől függ.
A létminimum egy másik - relatív - megközelítése, amelyet az Unió országaiban is alkalmaznak, az átlagos jövedelem 60%-ában határozza meg a minimumot. Ennek értéke hazánkban 2010-ben 59 599 Ft volt, s a lakosság 12,4%-ának kellett ennél kevesebbel beérnie (relatív szegénység). Szociális juttatások nélkül ez az arány 51% lenne. Gazdaságpolitikai-politikai dilemma, hogy legolcsóbban a szegénységi határ közelében lévőket lehet átsegíteni ezen a határon, amivel látványosan javítható a szegénységi küszöb alatt élők aránya, miközben a mélyszegénység esetleg változatlan marad.