Foglalkoztatás-statisztikai mutatók

iDevice ikon

A munkapiaci statisztikák volumenadataiból - aktívak, inaktívak, foglalkoztatottak, munkanélküliek - fontos mutatószámokat tudunk képezni, amelyek segítségével figyelemmel kísérhetjük és értékelhetjük a munkapiaci változásokat, összehasonlíthatjuk az egyes nemzetgazdaságok állapotát. A leggyakrabban szóba kerülő mutató a munkanélküliségi ráta:

.

A munkanélküliségi ráta az mutatja meg, hogy mekkora az állást hiába keresők aránya azon a csoporton belül, akik szeretnének foglalkoztatottak lenni, aktívan keresik a jövedelemszerző tevékenykedés lehetőségét. Ezt a rátát nem csupán a teljes népességre számolják ki, hanem a legkülönbözőbb csoportokra - iskolai végzettség, nemzetiség, nem, korosztályok, földrajzi térségek stb. szerint - is. Ez év elején például a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 28,4%, a 25-54 éveseké 10,3%, az 55-64 éveseké 7,6% volt hazánkban. Egy másik mutató, az aktivitási ráta azt méri, hogy a felnőtt lakosság hány százaléka tekinthető a munkaerő-kínálat részének:

.

A munkanélküliségi rátához hasonlóan, ezt is kiszámolják a lakosság kisebb csoportjaira is. A foglalkoztatottsági ráta egy összefoglalóbb mutató, együtt mutatja a lakosság aktivitási hajlandóságát és a foglalkoztatási törekvések hatékonyságát:

.

Néhány adat az Európai Unióból:

 

foglalkoztatottsági ráta

munka-nélküliségi ráta

EU 27

64,2

10,3

EU 15

65,4

10,5

 

 

 

Norvégia

75,3

3,0

Ausztria

71,7

4,1

Luxemburg

65,2

5,0

Hollandia

71,7

5,2

Németország

71,1

5,5

 

 

 

Csehország

65,0

6,9

Románia

58,8

7,2

Dánia

73,4

7,8

 

 

 

Magyarország

55,4

11,1

 

 

 

Portugália

65,6

15,4

Görögország

59,6

23,1

Spanyolország

64,0

24,5

11.1 táblázat. Foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták az Európai Unióban, 2010.
Forrás: Eurostat (lfsi_emp_a)

 


A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License