Foglalkoztatás-statisztikai mutatók

A munkapiaci statisztikák volumenadataiból - aktívak, inaktívak, foglalkoztatottak, munkanélküliek - fontos mutatószámokat tudunk képezni, amelyek segítségével figyelemmel kísérhetjük és értékelhetjük a munkapiaci változásokat, összehasonlíthatjuk az egyes nemzetgazdaságok állapotát. A leggyakrabban szóba kerülő mutató a munkanélküliségi ráta:

A munkanélküliségi ráta az mutatja meg, hogy mekkora az állást hiába keresők aránya azon a csoporton belül, akik szeretnének foglalkoztatottak lenni, aktívan keresik a jövedelemszerző tevékenykedés lehetőségét. Ezt a rátát nem csupán a teljes népességre számolják ki, hanem a legkülönbözőbb csoportokra - iskolai végzettség, nemzetiség, nem, korosztályok, földrajzi térségek stb. szerint - is. Ez év elején például a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 28,4%, a 25-54 éveseké 10,3%, az 55-64 éveseké 7,6% volt hazánkban. Egy másik mutató, az aktivitási ráta azt méri, hogy a felnőtt lakosság hány százaléka tekinthető a munkaerő-kínálat részének:

A munkanélküliségi rátához hasonlóan, ezt is kiszámolják a lakosság kisebb csoportjaira is. A foglalkoztatottsági ráta egy összefoglalóbb mutató, együtt mutatja a lakosság aktivitási hajlandóságát és a foglalkoztatási törekvések hatékonyságát:

Néhány adat az Európai Unióból:
|
foglalkoztatottsági ráta |
munka-nélküliségi ráta |
|
64,2 |
10,3 |
|
65,4 |
10,5 |
|
|
|
|
75,3 |
3,0 |
|
71,7 |
4,1 |
|
65,2 |
5,0 |
|
71,7 |
5,2 |
|
71,1 |
5,5 |
|
|
|
|
65,0 |
6,9 |
|
58,8 |
7,2 |
|
73,4 |
7,8 |
|
|
|
|
55,4 |
11,1 |
|
|
|
|
65,6 |
15,4 |
|
59,6 |
23,1 |
|
64,0 |
24,5 |