A modern gazdaságban megélt élet
azzal is jár, hogy életünk során rengeteg pénzügyi döntést kell hoznunk. Néhány
ezek közül kisebb jelentőségű, például, hogy mekkora készpénz-összeget vegyünk
fel alkalmanként a bankszámlánkról, vegyünk-e hitelre plazmatévét vagy
kölcsönözzünk-e egy kisebb összeget ismerősünknek. Más döntéseink komolyabb és
hosszabb távú hatással lehetnek a jövőnkre. A jelzáloghitelből történő
lakásvásárlás, nagyobb összegek befektetése kötvényekbe, részvényekbe, más
vagyontárgyakba, egy életbiztosítási ajánlat elfogadása vagy visszautasítása, a
nyugdíjbiztosítási forma megválasztása, mind-mind alaposabb átgondolást igénylő
elhatározások. Biztosan nem árt, ha tudjuk, hogy mit kell átgondolnunk, vagy mit
kell esetleg kiszámítanunk a döntések meghozatala előtt.
A két tényező, amelyek minden pénzügyi döntésnél megkerülhetetlenek, az idő és a kockázat. A pénzügyi döntéseink általában jövőbeli pénzáramlásokat
generálnak. A hitelt ma kapjuk és a jövőben kell törlesztenünk, a részvények
árát ma kell kifizetnünk s arra számítunk, hogy befektetésünk a jövőben
többé-kevésbé rendszeres hozamokat biztosít majd számunkra. Nem mindegy
azonban, hogy ma rendelkezünk egy összeggel vagy csak a jövőben számíthatunk rá,
ma kell eleget tenni kötelezettségünknek vagy csak később válik esedékessé. A
pénznek időértéke van: a mai 100 dollár többet ér, mint a holnapi
100 dollár. S a jövőt mindig bizonytalanság lengi körül: nem mindegy, hogy
a jövőben biztosan számíthatunk 100 dollárra vagy csak reménykedhetünk annak
megszerzésében. A biztos 100 dollár többet ér, mint a bizonytalan 100 dollár. Az ügyleteinkhez különböző időpontokban esedékes, különböző
valószínűségekkel realizálódó pénzáramlások kapcsolódnak. A pozitív és negatív
előjelű tagokból álló pénzáramlások egyenlegének megvonásához a különböző
időpontokban, különböző valószínűségek mellett felmerülő tételeket összehasonlíthatóvá kell tenni.