A vállalatok modellezésének célja

Az alább következő részt illetően egyet kell értenünk N. Gregory Mankiw-vel: „...ez a téma száraz és technikai. Őszintén szólva, akár unalmasnak is nevezhetnénk, de olyan alapot teremt, amely nélkülözhetetlen az ez után következő lenyűgöző témához." Termelési, költség- és bevételi függvények, profitmaximalizálási kritériumok. Mindezek valóban „száraz és technikai" kérdéseknek tűnnek, de a vállalati viselkedés sémái ezekből vezethetők le. Az a változatosság pedig, amit a különböző ágazatokban tapasztalhatunk a termelői, vevői, vagy összességében a társadalmi jóléthez való hozzájárulás, a hatékonyság vagy méltányosság vonatkozásában, igazán méltó lehet az érdeklődésünkre.
Miért nagyok a cukorgyárak, s miért kicsik a fagylaltozók? Hogyan viselkednek a nagyvállalatok, és hogyan a kicsik? Egyáltalán, mitől „nagy" egy vállalat? Miért szövetkeznek a szereplők néha egy-egy ágazatban, miért marad el ez az együttműködés más iparágakban? Jó az, ha egy terméket kisvállalatok kínálnak? Rossz az, ha másokat meg nagyok? Hogyan ítélhető meg az a gazdaságpolitikai gyakorlat, amely folyamatosan hangoztatja a „kkv"-k (kis- és közepes vállalatok) támogatásának szükségességét, miközben adókedvezményekben, infrastrukturális és egyéb támogatásokban tízmilliárdokkal támogatja a nagyokat? Megannyi érdekes kérdés, amelyek megválaszolásához először is meg kell ismernünk a vállalatok viselkedési sémáit, illetve viselkedésük - hatékonysági és méltányossági - következményeit.
Nézz utána! Milyen kritériumok alapján sorolnak Magyarországon egy vállalatot a mikro-, a kis- vagy a közepes vállalatok körébe?