Az egyensúly

iDevice ikon

Az előző ábrák keresleti és kínálati függvényét egy koordinátarendszerbe berajzolva azt találjuk, hogy egyetlen olyan ár van, amely mellett az időegység alatt megvásárolni kívánt és az eladásra felkínált mennyiségek megegyeznek. A két görbe metszéspontját egyensúlyi pontnak, az ehhez a ponthoz tartozó árat egyensúlyi árnak, a mennyiséget pedig egyensúlyi mennyiségnek nevezzük. A közgazdászok feltételezik, hogy a legtöbb piac az árak emelkedésének és csökkenésének eredményeképpen általában az egyensúlyi ponthoz közeli állapotban van. A mi modellvizsgálatainkban pedig egyszerűen feltételezzük, hogy a piacok egyensúlyban vannak. Fagylaltpiacunkon például kialakul a 100 forintos egyensúlyi ár, amely mellett időegységenként 18 gombóc fagylalt eladására kerül sor. És mindenki nyugton marad. Az egyensúlyi értékeket a keresleti és kínálati függvényből álló egyenletrendszer megoldásával kapjuk. Ha D: p = 280 - 10Q és S: p = 10 + 5Q, akkor

280 - 10Q = 10 + 5Q

Q = 18

p = 100

3.5. ábra. A piaci egyensúly

Mire számíthatnánk egy nem egyensúlyi ár fennállása esetén? A nem egyensúlyi ár vagy magasabb lenne az egyensúlyinál, vagy alacsonyabb. Magasabb, mondjuk p = 120 ár mellett az eladók szívesen eladnának 22 egységnyi terméket, de a vevők csak 16-ot hajlandók megvenni. Az ilyen piacot túlkínálatosnak nevezzük. Ellenkező esetben, például p = 80 forintos ár mellett a vásárolni kívánt mennyiség 20, miközben a kínált mennyiség mindössze 14 lenne, azaz a piacon hiány alakulna ki.

3.6. ábra. Túlkínálatos piac

Nézz utána! Melyik magyar közgazdász adta meg a szocialista gazdaság átfogó leírását „A hiány" című könyvében?

A túlkínálat vagy felesleg az árak csökkentésére készteti az eladókat. Versenyezni fognak a vevők kegyeiért, megpróbálva rávenni őket, hogy más eladóké helyett az ő terméküket vásárolják, vagy hogy vásároljanak többet. Mind a kétféle „ösztönzés" alapvető eszköze az árak csökkentése. Az árak addig csökkennek, amíg a piac el nem éri az egyensúlyt. Hiány esetén a vevők fognak egymással versenyezni, megpróbálják rávenni az eladókat, hogy szűkös kínálatukból az ő igényeiket elégítsék ki, vagy hogy termeljenek többet. Az árak ekkor emelkedni fognak.

Hogy egy nem egyensúlyi helyzetben lévő piac milyen gyorsan éri el az egyensúlyt, az alapvetően attól függ, hogy az árak milyen gyorsan alkalmazkodnak. A túlkeresletet és a túlkínálatot gyorsan eltüntető árakat piactisztító áraknak nevezzük, s azt mondjuk, hogy ilyenkor érvényesül a kereslet és kínálat törvénye: egy termék ára úgy változik, hogy egyensúlyba hozza a keresett és a kínált mennyiséget.

Az árak néha „ragadósak". A hatósági árszabályozás vagy az árváltoztatás költségei és az árváltoztatással járó egyéb kellemetlenségek - a vevők például esetenként messzemenő következtetéseket vonnak le az árak változásából - gyakran akadályozzák az árakat alapvető funkciójuk ellátásában. Más esetekben az árak időben „riadóztatnak" ugyan, de előfordulhat, hogy a gazdaság szereplőinek hosszabb-rövidebb időre van szükségük az alkalmazkodáshoz. Ilyenkor az egyensúly nem vagy csak lassan alakul ki.

Nézz utána! Mi az a „sertésciklus"?

Az egyensúlytalanságnak negatív hatékonysági következményei vannak. Akár magasabb, akár alacsonyabb az ár az egyensúlyinál, a kérdéses termékből kevesebbet fognak előállítani, mint amennyit a társadalmi jólét maximuma igényelne. A 3.6. ábra szerint 120 forintos ár mellett például csak 16 termékegység előállítására kerül sor. Nem termelik meg a 17. és 18. egységet, amelyek pedig - a keresleti görbéről leolvashatóan - többet érnének, mint amennyibe kerülnének. A túlkereslet, illetve túlkínálat okozta társadalmi veszteséget a 3.7. ábrán mutatjuk be. Az egyensúlyitól elmaradó pE- ár mellett a forgalom QS = QE- nagyságú lenne. QE - QE- azon, elő nem állított termékek mennyisége, amelyek többet érnének, mint amennyibe kerülnének, a társadalmi veszteség az 1-3-5 háromszög területével becsülhető. Az egyensúlyit meghaladó QE+ ár mellett QE - QE+ mennyiségű olyan terméket nem állítanak elő, amelyek pedig többet érnének, mint amennyibe kerülnének. A társadalmi veszteség ekkor megegyezik a 2-3-4 háromszög területével.

3.7. ábra. A nem egyensúlyi árak okozta társadalmi veszteségek



A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License