Komparatív előnyök

|
posztó |
bor |
---|---|---|
Portugália |
2 |
1 |
Anglia |
3 |
4 |
Vajon nyerhet-e Portugália bármit is az Angliával való kereskedelmi kapcsolatokból? Tegyük fel, hogy mindkét ország 24 egységnyi munkát tud a két termék termelésére fordítani, s Portugáliában ezzel 8 egységnyi posztót és 8 egységnyi bort (8x2 + 8x1 = 24), míg Angliában 4 egységnyi posztót és 3 egységnyi bort állítanak elő (4x3 + 3x4 = 24). Az együttműködésnek (külkereskedelem) például akkor lenne értelme, ha annak révén a két országban úgy lehetne együttesen többet termelni az egyik termékből, hogy közben a másik termék mennyisége nem csökkenne. Vajon lehetséges ez? Mire kell szakosodniuk az egyes országoknak ennek érdekében?
A komparatív előnyök elméletének alapját az alternatív költségek fogalma világítja meg. Mit kell feláldozni az egyik vagy másik országban az egyik vagy másik termék egy-egy egysége előállítása érdekében? A komparatív előnyök alapján mindegyik országnak azt a terméket kell előállítania, amelyiknek kisebb az alternatív költsége. Nos, Portugáliában például egy vég posztó „ára" két hektó bor, míg Angliában mindössze ¾ hektoliterről kell lemondani ugyanezért. „Borban mérve" Angliában kevesebbe kerül a posztó. A bor esetében fordított a helyzet: egy hektó bor Portugáliában fél vég posztóba kerül, míg Angliában 4/3-ba.
|
egységnyi posztó alternatív költsége |
egységnyi bor alternatív költsége |
---|---|---|
Portugália |
2 hektoliter bor |
0,5 vég posztó |
Anglia |
0,75 hektoliter bor |
4/3 vég posztó |
Az alternatív költségek azt sugallják, hogy posztót inkább Angliában, bort meg inkább a másik országban kellene termelni. Most tegyük fel, hogy a kereskedelem esetleges előnyeit nem a borfogyasztás növelése révén akarják élvezni a kérdéses országok polgárai, ehelyett szívesebben öltöznének változatosabban. Ha a korábbi 8 + 3 = 11 hektó bort Portugáliában termelik meg, ez ott 11 egységnyi munkát igényelne. A maradék 13 egységnyi munkával 6,5 vég posztót tudnak még előállítani. Anglia ezek után - a csere reményében - minden kapacitását posztótermelésre fordíthatja, amellyel 8 vég posztót tud előállítani. A korábbi 11 hektó bor megtermelése mellett így a két országban összesen 6,5 + 8 = 14,5 vég posztó állítható elő a korábbi 12-vel szemben. Megfelelő cserearányok mellett - például Anglia 2,5 vég posztót ajánl fel Portugáliának 3 hektoliter bor ellenében -, változatlan borfogyasztás mellett a portugálok egy, az angolok másfél véggel több posztót használhatnak fel. Az alábbi ábrán a kék csillagok mutatják a fogyasztási lehetőségeket munkamegosztás nélkül, s a pirosak azt, hogy az együttműködés mennyivel növelheti meg a posztófogyasztást a bor változatlan mennyiségének élvezete mellett. Az országok a fogyasztásban túlléphetnek TLH-görbéiken.
2.1. ábra. A komparatív előnyök hozadéka
Megjegyzés: A TLH-görbét az első fejezetben változó meredekségűnek ábrázoltuk - ott megmagyaráztuk, hogy miért -, itt viszont egyenesek. Mivel mondanivalónk szempontjából ennek a különbségnek nincs jelentősége, éltünk a modellalkotás alapszabályával (lásd az első fejezetet), miszerint csak azokat a körülményeket - itt: a görbék negatív meredeksége - vegyük fel a modellekbe, amelyek a következtetések levonása szempontjából relevánsak.
Nézz utána! Mi jelent az "autarkia"? Milyen előnyei, hátrányai lehetnek egy országra nézve?