Összefoglalás

A modern társadalmakban az emberek túlnyomórészt olyan javakat fogyasztanak, amelyeket nem maguk állítanak elő. E termékek és szolgáltatások a munkamegosztás bonyolult rendszerében keletkeznek.
A munkamegosztás és a kereskedelem lehetővé teszi, hogy mindenki több és változatosabb terméket és szolgáltatást fogyasszon. Alapjai mindenekelőtt az abszolút és a komparatív előnyök, de a társadalom jóléte a méretgazdaságosság és a választékbővülés révén is növekedhet. Ezek az előnyök ugyanúgy megjelennek az egyes országok, mint egy adott országon belüli szereplők közötti kapcsolatokban.
A munkamegosztás egymásrautaltságot, kölcsönös függést, kiszolgáltatottságot is teremt, amit az emberek igyekeznek elviselhető szintre mérsékelni, s úgy tűnik, hogy erre a piaci koordináció alkalmas mechanizmus.
A piaci szereplők döntéseikben autonómok, de bizonyos szabályok betartása döntő jelentőségű az erőforrások hatékony allokációját illetően.
A piacgazdaság legfontosabb szabályai a tulajdonból eredeztethetők.
Az alapvető szabályok többnyire ugyanazok, de a piaci szereplők viselkedését jelentősen befolyásolja az a piaci szerkezet, amelyek közepette működnek. Az alapvető piaci szerkezetek: versenypiac, monopólium, oligopólium.
A tökéletes verseny számos más társadalmi jelenség vizsgálatára is alkalmasnak tűnik.