A kínálati görbe elmozdulásai

A kínálati görbét is ceteris paribus, azaz egyebek változatlansága mellett értelmezzük. Ha az ár változik, akkor ebben az esetben is a görbén mozdulunk el, míg ha valamely más, nem a függőleges tengelyen mért kínálatbefolyásoló tényező változik meg, akkor a görbe alakja, elhelyezkedése módosul. Ez a módosulás számos körülmény hatására bekövetkezhet.
Változhatnak például a termelésben felhasznált termelési tényezők árai. Ha emelkednek az alapanyagok vagy a felhasznált energia árai, vagy többet kell fizetni az alkalmazottnak, esetleg magasabb lesz az üzlethelyiség bérleti díja, a kínálati görbe felfelé mozdul el: ugyanazt a termékmennyiséget csak magasabb áron hajlandó eladásra felkínálni a termelő. Vagy egy másik megközelítésben: a különböző árak mellett a korábbinál kisebb mennyiséget kíván értékesíteni (S → SK).
Változhat a technológia is, például modernebb, hatékonyabb vagy olcsóbb eszközöket használhatnak a termelésben, amelynek következtében tipikusan csökkennek az előállítási költségek, s így nő a kínálat (S → ST).
A piaci kínálati görbét az eladók száma is befolyásolja. Minél több egyedi kínálati görbét kell összegeznünk, a piaci kínálati görbe annál laposabb lesz (S → ST). Ha ellenben néhány termelő elhagyja az ágazatot, például valamely más tevékenység vonzóbbá válása miatt, akkor a kínálat csökken (S → SK).
3.4. ábra. A kínálati görbe elmozdulásai