Alkalmazás: rugalmasság és adóteher

iDevice ikon

Általában is úgy véljük, hogy a körülmények változásaihoz rugalmasabban alkalmazkodó embertársaink jobban boldogulnak az életben. Az „embertársaink" legyenek most a vevő és az eladó, s vizsgáljuk meg a fentebb szerzett ismereteink birtokában, hogy egy esetleges termékadó kivetése során hogyan függ jólétük változása az itt releváns alkalmazkodási képességüktől, azaz keresletük és kínálatuk rugalmasságától. A 4.6. ábra bal oldalán látható, hogy rugalmatlan kereslet (meredek keresleti görbe) esetén a termékre kivetett adó - ami fölfelé tolja el a kínálati görbét - szinte teljesen a vevőket terheli, az áremelkedés kis híján megegyezik az adó mértékével. Rugalmasabb kereslet esetén (jobb oldali ábra) az ár emelkedése ennél jóval kisebb.

4.6. ábra. Az adóteher átháríthatósága

A fentihez hasonló egyszerű ábrák segítségével könnyen beláthatjuk, hogy a kereslet vagy a kínálat változásainak pozitív vagy negatív hatása a relatív rugalmasságok által meghatározottan oszlik meg a vevők vagy az eladók között. Ha a termék népszerűbbé válik, nő a fogyasztók jövedelme, nő a helyettesítő termékek ára, javul az időjárás, nőnek a termelési költségek, tiltja vagy szorgalmazza a kormányzat a termék fogyasztását stb., az árváltozás mértéke mindig a rugalmasságok viszonya alapján határozódik meg.

Ha a példabeli fagylaltosunk termékére gombóconként 15 egységnyi adót vetnek ki, akkor az egyensúlyi ár 140-ről 150-re emelkedik, azaz a 15 adó egyharmadát viseli az eladó, s kétharmadát a vevők.


A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License