A tulajdonjogok jelentősége

iDevice ikon

Az erőforrások a különböző emberek tulajdonában vannak. A tulajdonjog elvileg korlátlan hatalmat jelent a vagyontárgy fölött, mint azt korábban már kifejtettük, aminek része a birtoklás és a gyümölcsszedés (ius fruendi) joga is. A valóságos tulajdont a társadalmi játékszabályok nagyban meghatározzák. Egy elűzhetetlen rosszhiszemű lakó inkább tulajdonosa egy lakásnak, mint az, akinek a neve a tulajdoni lapra be van írva. A dohánykereskedelmi tapasztalatok birtokosa nem tulajdonosa ezen emberi vagy az eddigi üzletmenet során használt fizikai tőkének, ha az állam megvonja tőle e tevékenység végzésének jogát. Egy fénymásolatban sokszorozódó tankönyv szerzőjének nem sokat ér a formális tulajdonjoga. Egy földtulajdonosnak is megtilthatja az állam bizonyos termékek termelését, kötelezheti másokéra (pl. állattartási kötelezettség), vagy megtilthatja azt, hogy bizonyos érdeklődőknek (külföldiek) eladja földjét, erodálva ezekkel a tulajdonjogát. Másfelől a szolgálati autóját, irodáját, reprezentációs alapját magáncélokra használó politikust nemigen érdekli, hogy az autója, irodája hivatalosan nem az ő tulajdona.

Célszerű megkülönböztetnünk törvényi és valóságos jogokat. Az emberek cselekedeteit a valóságos jogaikra vonatkozó várakozásaik irányítják, s így ezek határozzák meg a jövedelmek keletkezését, eloszlását is. A hazai munkavállalók nem lepődnek meg azon, ha a valóságban a törvényileg előírt minimálbérnél kevesebbel kell beérniük, mint ahogyan azon sem, hogy a legkülönbözőbb pályázati, közbeszerzési stb. eljárások tényleges rendje eltér a törvények által meghatározottaktól. A jövedelmek keletkezését a ténylegesen létező legális vagy feketegazdaság, hivatalos külkereskedelem és csempészet, tiszta és zavaros ügyletek létező egyvelege határozza meg.

A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License