Külső gazdasági hatások

iDevice ikon

Külső gazdasági hatásról (externáliáról) akkor beszélünk, ha egy döntésnek olyan pozitív vagy negatív jóléti hatásai is vannak, amelyeket a döntéshozó - mert őt közvetlenül nem érintik - nem vesz figyelembe. A termeléshez szükséges társadalmi áldozatok egy része például nem jelent költséget a döntéshozó számára, vagy a tevékenysége okozta jólétnövekedés egy része nem eredményezi egyben az ő jólétének növekedését is. A szokásos, kissé leegyszerűsítő megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy valaki tevékenysége úgy befolyásolja egy kívülálló jólétét, hogy negatív hatás esetén nem fizet az érintettnek, pozitív hatás esetén pedig nem kap ellenszolgáltatást. Előbbi esetben negatív, utóbbiban pozitív externáliáról beszélünk.

Az externáliák nem kivételes jelenségei a mindennapi életnek. Ellenkezőleg, szinte nehéz olyan tevékenységet említeni, ami ne járna kisebb nagyobb külső gazdasági hatással. Ha áthajtunk a városon egy autóval, akkor például növeljük a levegő szennyezettségét, a zajt, a közlekedés kockázatát, a többi autós menetidejét stb. Egy városrész rehabilitációja az arra járók mindegyikének pozitívan befolyásolhatja a hangulatát, a szabadtéri koncertek meg zavarhatják a környéken élőket. Egy új autópálya-szakasz csökkenti a forgalmat a korábban használt utakon, az ott élők egy része örül az élhetőbb környezetnek (pozitív externália), miközben más részüket, mint a kereskedők vagy a motel-tulajdonosok, kedvezőtlenül érint a változás (negatív externália). Egy üzem működése során szennyezheti a környezetét, egy találmány sokak életét teheti könnyebbé és még sorolhatnánk. Ezeknek a hatásoknak a jelentős része nem vált ki különösebb érdeklődést a közgazdászokban, mert vagy elenyésző mértékű, s a „kezelése" többe kerülne, mint az elérhető hatékonyságjavulás, vagy mert ún. Pareto-irreleváns externália, ami azt jelenti, hogy a hatás érintettjének jóléte csak a másik fél jólétének csökkenése árán javítható.


iDevice ikon

Negatív externáliák

Az extern hatások allokációs veszteséget okoznak a társadalomnak: az extern hatást kiváltó tevékenységek szintje negatív hatások esetén meghaladja a társadalmi optimumot, pozitív hatások esetén elmarad attól. Előbbi esetben például olyan javakat állítunk elő, amelyek értéke alatta marad a megszerzésük érdekében meghozandó társadalmi többletáldozatoknak. Utóbbi esetben viszont olyan javak nem állíttatnak elő, amelyeknél ez a viszony fordított, vagyis előállításuk növelné a társadalmi jólétet. Mindezt könnyen beláthatjuk az alábbi ábrák segítségével. A 7.1 ábra a negatív extern hatások okozta jólétveszteséget illusztrálja. A versenypiaci kínálati görbe - mint azt az előző fejezetből tudjuk - az ágazat határköltségét mutatja, míg a keresleti görbe a társadalmi határértékelés függvényeként értelmezhető. Ha utóbbi alacsonyabb, mint a kérdéses termékpéldány előállításához szükséges társadalmi többletáldozat, az adott terméket - társadalmi szinten mérlegelve as dolgot - nem érdemes előállítani. Az újabb és újabb termékek egyéni értékelése (s itt ez most egybeesik a társadalmi értékeléssel, pozitív extern hatásokkal nem számolunk) QOPTIMUM-ig meghaladja az előállításához szükséges társadalmi többletáldozatot. De a piac ennél többet állít elő (több erőforrást irányít a kérdéses ágazatba).

7.1. ábra. Negatív külső hatások okozta jólétveszteség

A társadalmi veszteség teljes nagyságát a jelzett háromszög területével becsülhetjük. Egy-egy termék esetében az egyéni érték és a termék előállítása érdekében felmerült társadalmi többletköltség közötti (vertikális) különbség mutatja meg a veszteség nagyságát (a termék kevesebbet ér, mint amennyibe kerül). Ezeket a veszteségeket (vertikális távolságokat) QOPTIMUM és QPIACI között összegezve megkapjuk a teljes társadalmi veszteséget. A hatékonysági követelmény azért nem teljesül, mert a piaci egyensúly pusztán a magánköltségek alapján határozódik meg.

iDevice ikon

Pozitív externáliák

Azon tevékenységek, amelyek olyan költségeket rónak a kívülállókra, amelyeket a döntéshozó figyelmen kívül hagy, könnyen érthetően okoznak társadalmi veszteséget. De mi a „baj" az olyan tevékenységekkel, amelyeket megvalósítóik önként - nyilván saját jólétük növelését célozva - végeznek, s eközben mások jólétét is növelik? Az áttanult éjszakákon nyilván eszébe sem jut egy egyetemi hallgatónak, hogy erőfeszítései mások számára is haszonnal járnak: egy műveltebb társadalomban a választók jobb kormányzatot választanak, kevesebb lesz a bűnözés, kellemesebbek lesznek az együttlétek, nagyobb lesz a termelékenység, kevesebb a társadalom egészségügyi kiadása stb. Az alábbi ábra azonban rámutat arra, hogy e plusz társadalmi előnyök extern volta ilyenkor is veszteséget okoz.

7.2. ábra. Pozitív külső hatások okozta jólétveszteség

Itt is a jelzett háromszög területével becsülhető a társadalmi veszteség. Olyan termékeket nem állít elő a piac, amelyek társadalmi határértéke (MSB - Marginal Social Benefit) meghaladná előállításuk társadalmi határköltségét (MSC = MPC, mivel most negatív extern hatásokkal nem számolunk). A társadalmi értéket jelző görbe az egyéni értékelések görbéje (a keresleti görbe - D) felett van, a hatékonyságveszteséget okozó - "hiányzó" - termékek pedig a QPIACI és a QOPTIMUM mennyiségek között találhatók.

A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License