A minimálbér-szabályozás

iDevice ikon

A foglalkoztatottak túlnyomó része a legtöbb országban többet keres, mint a törvényileg előírt bérminimum (Magyarországon ma nettó 64 190 Ft). Az ő munkapiaci helyzetükre ennél fogva ezek az előírások nincsenek hatással. Bizonyos foglalkoztatási csoportokban azonban az állami beavatkozás azt eredményezheti, hogy a bérek nem képesek az egyensúlyi szintre csökkenni. A munkáltató nem fizethet többet az alkalmazottnak, mint amennyivel az hozzájárul a létrejövő termelési értékhez, magasabb bérfizetési kötelezettség esetén így inkább lemond az alkalmazásról. Az ilyen eredetű egyensúlytalanság leginkább az alacsony képzettségű és tapasztalatlan munkavállalóknál jellemző.

11.3. ábra. Nem egyensúlyi helyzet a munkapiacon.

A minimálbér-előírások miatt állás nélkül maradókat az ilyen törvények rosszabb helyzetbe hozzák. Vagy egyáltalán nem lesz állásuk, holott alacsonyabb bérért is hajlandók lennének dolgozni, vagy olyan helyen és módon vállalnak munkát (tipikusan a feketegazdaságban), amelyet egyébként nem választottak volna.

Elméletileg elképzelhető olyan munkapiaci szituáció is, amikor a minimálbér-előírás növeli a foglalkoztatottságot. Ezt a helyzetet monopszóniumnak hívják (Varian 513. oldal), azaz a munkáltató ilyenkor egyedüli vásárlója az adott piacon felkínált munkának. A munkáltató ez esetben tapasztalható piaci ereje és a törvényi szabályozás küzdelmében azonban csak ritkán kerekedik felül az utóbbi.

A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License