Alkalmazás: a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása

iDevice ikon

A keresleti és kínálati függvények léteznek, attól függetlenül, hogy a mindenkori kormányzatnak mi a véleménye egy-egy termék fogyasztásának kívánatos vagy nem kívánatos voltáról. A kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem is, végső soron, a keresleti és kínálati függvények esetleges változása révén közvetítődik a vevők és az eladók felé, így a lehetséges hatásokat is e modell segítségével tudjuk előre jelezni. A termelők, dílerek elleni harc megdrágítja a termék piacra jutását, azaz a kínálati görbe felfelé tolódik. Vagy, más megközelítésben, a különböző árak mellett rendre kevesebb terméket kínálnak az eladók, a kínálati görbe balra tolódik. Vegyük észre, hogy a két megközelítés eredménye ugyanaz. A kereslet csökkentésére irányuló - felvilágosító vagy a birtoklást, fogyasztást is tiltó programok - a keresleti függvényt mozdítják el balra. Mindkét esetben változik az ár és csökken a forgalom. Hogy mekkorák ezek a változások, az a keresleti és kínálati görbék meredekségétől, a meredekségek viszonyától, illetve a görbék elmozdulásainak nagyságától függenek.

3.9. ábra. A kábítószer-forgalmazás tilalmának (a) és a kereslet visszaszorításának (b) hatása

Az ábrák a kétféle drogpolitika rövid távú hatásait mutatják. A mennyiségváltozások, mint írtuk, a meredekségek viszonyától függenek, arra vonatkozólag tehát a valóságos függvények ismerete nélkül nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni. Markáns, egyértelmű eltérés az árváltozásokban található, hiszen az a) esetben , a b) esetben pedig csökken a kábítószer piaci ára. A keresletet rövid távon viszonylag meredek görbével ábrázoltuk, ami azt hivatott megjeleníteni, hogy rövid távon a fogyasztók nem nagyon érzékenyek az árra (lásd a következő fejezetet). Az eladók bevétele a b) ábra szerint csökken (p' x Q' < p x Q), míg az a) ábra szerint (p' x Q' < p x Q). Ez az egyszerű modell arra hívja fel a figyelmet, hogy a drog tiltása esetleg növeli a kábítószer-kereskedelem jövedelmezőségét, s talán - a magasabb ár miatt - a szer megszerzését szolgáló bűnesetek számát is.

A hosszú távú hatás többféle lehet. Az a) esetben az emelkedő ár ösztönözheti a kínálati oldal erőfeszítéseit, hiszen a mégiscsak piacra kerülő termékek jövedelmezősége nőhet, s a kínálati görbe ezzel ismét jobbra mozdulhat el. De az is várható, hogy a magasabb árak miatt kevesebb lesz az új fogyasztó, kevesebben válnak a kábítószer rabjaivá, s így hosszú távon a keresleti görbe balra tolódik. A felvilágosítás következtében csökkennek az árak, ez meg - az új fogyasztók növekvő száma miatt - hosszú távon a keresleti görbe jobbra tolódását (a kereslet növekedését) idézheti elő. A hosszú távú végső hatás nehezen jósolható meg, mint ahogyan a végső társadalmi jóléti hatás is. Vajon érdemes-e erőforrásokat áldozni a kábítószer elleni küzdelemre, ha ezzel javítjuk az „ágazat" túlélő vállalkozásainak jövedelmezőségét? Vajon érdemes-e erőforrásokat áldozni a felvilágosításra, ha ezzel az árcsökkenés révén növeljük az új fogyasztók belépésének valószínűségét?

A tananyag a követkkező licenc alá esik: Creative Commons Attribution 3.0 License