Az írás és dokumentumtörténet alapjai

Bár kurzusunk pragmatikus és gyakorlatorientált, ennek ellenére ebben a témakörben ismételjük és tekintsük át mindazt, amit részben a középiskolában tanultunk az írás és a dokumentumok, majd a következő leckében a könyvtárak történetéről (vagy ETA lecke: Könyvtárak (html)).

Közhely, de mégis igaz: a múlt nélkül a jelent sem érthetjük meg és a jövő is homályosabb!

Ebben a leckében összefoglalásként a korábbiakban megtekintett három videólecke tartalmát fogjuk kissé vázlatosabban összegezni.

ikon

Az írás és dokumentum-típusok az ókorban

Honnan indultak a könyvek és a könyvtárak?

ikon

Az írás és dokumentum-típusok a középkorban

Mit tudhatunk a középkor díszeiről, a kódexekről?

ikon

Az írás és dokumentum-típusok a modern korban

A tömeges könyvgyártás kora.

Fontos

A szövegben csillaggal jelölt fogalmakat felugró ablakban olvashatja, illetve kereshető formában az alábbi weboldalon tudja elérni, vagy az ETA-ban a Könyvtárhasználati kislexikon nevű pdf-ben láthatja az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázatát!


Az írás feltalálása után nem sokkal már alkottak olyan dokumentumokat, amelyeket terjedelmük és összetettségük miatt – az adott fejlődési fokot figyelembe véve – hasonlíthatunk a könyvhöz.

A sumérok már Kr. e. a 4. évezredben ismerték az írást, s azzal különféle ismereteket rögzítettek. A képírásból*A legősibb írásmódok egyike, mikor a dolgokat (általában vázlatos) képükkel ábrázolták. Speciális, igen fejlett fajtája az egyiptomiak által használt hieroglifa. kialakult sumér ékírással*A sumérok által a Kr. e. IV. évezredben feltalált írásmód, ahol a nedves agyagba háromszög alakú náddal rögzítették az információkat. Eleinte a képíráshoz hasonló volt, mert ábrázolni is próbálta az adott tárgyakat, fogalmakat, később a külalak egyre elvontabb lett, a betűírás felé közelített. írott égetett agyagtáblák tekinthetők az emberiség első könyveinek. Az ókori Mezopotámiában ezeknek a tábláknak gazdasági szerepük volt (nyilvántartások, elszámolások stb.), de ékírással bonyolultabb írásműveket is létrehoztak, például lejegyezték a törvényeket.
4000 éves sumér ékírásos agyagtábla
ForrásmegjelölésKészítette , CC BY-SA 3.0, Link

A kevés megőrződött egyiptomi papirusztekercs egyike, hieroglifákkal
Forrásmegjelölés Készítette Hunefer - British Museum free image service, Public Domain, Link
Amikor a 19. században a sumér ékírásokat megfejtették, a kutatók egy másik, egészen más jellegű írás értelmezéséhez is hozzáláttak. A képíráshoz jobban kötődő egyiptomi hieroglifákat*Az ókori egyiptomiak által széles körben használt igen fejlett képírás , ahol az egyes jelek már elvont tartalmakat is hordoztak. egy kétnyelvű (görög és egyiptomi) kőbe vésett felirat segítségével fejtették meg. Az egyiptomiak azonban nemcsak kőbe, falakra írtak, hanem papirusznádból készült papirusztekercseket*Az egyiptomi sásféléből, a papiruszból bonyolult eljárással készült, írásra alkalmas anyag, amit aztán feltekerve tároltak. is használtak. Az egyiptomi papok ezekre jegyezték fel a ma már irodalmi igényűnek számító vallási szövegeket is. A papirusztekercs a mai könyv közvetlen elődjeként évezredekig volt íráshordozó.

Az ókori Pergamonban más anyagokkal is kísérleteztek. Állatbőrből készített hártyára kezdtek írni, amit aztán városukról pergamennek*Finoman kidolgozott állatbőr, amelyet kezdetben a papiruszhoz hasonlóan, azt utánozva tekercsekben, később hajtogatott lapokban tároltak. A kódexek jelentős része is erre az anyagra íródott. Nevét Pergamon városáról kapta. neveztek el. Formájában a papirusztekercset utánozta, de ezt az anyagot már rugalmasabban tudták kezelni. Ahogy néhány töredéket az egyiptomi tekercsekből is megtaláltak a régészek, úgy felbukkant kétezer éves pergamenmaradvány is. Nagy szenzáció volt, amikor a második világháború után Izrael területén több tucat, bibliai szöveget tartalmazó, viszonylag ép pergamentekercsre bukkantak a kutatók. Ezek a híres Qumrani tekercsek.
Holt-tengeri tekercsek egy darabja
ForrásmegjelölésKészítette: Osama Shukir Muhammed Amin FRCP(Glasg) - Own work, CC BY-SA 4.0, Link

Az ókor vége felé ill. a korai középkorban rájöttek, hogy a pergamen jobban kezelhető, ha nem tekerik össze, hanem ívekbe hajtogatják és összefűzik . Az összehajtott lapokat fatáblák közé tették és kézírással írták tele. Ezek a kéziratos könyvek a kódexek*A kézzel írott könyvek összefoglaló neve. Jellegzetes korszakuk a könyvnyomtatás előtti középkor volt. Kezdetben a pergamen lapokat fatáblák közé tették, s innen kapta nevét (a latin caudex = fatábla szóból).. Mára talán csak néhány ezer létezik belőlük, ezért nagyon értékesek.

A kódex forma sok évszázados története során alakultak ki a mai könyv elemei, részben gyakorlati okokból, részben díszítőelemként. A kódexek többsége gyönyörű kézi díszítést kapott. A nagy kezdőbetűket kiemelték, kidíszítették, ez volt az iniciálé*A kódexekben és a korai könyvekben a többinél jóval nagyobb, díszített (hasábot, fejezetet, illetve bekezdést bevezető) kezdőbetű neve a latin initium = kezdet szóból.. A könyv szövegébe apró, részletesen kidolgozott képeket helyeztek el, amelyeket méretük miatt miniatúrának*A kódexek lapjait díszítő, viszonylag kisméretű, kézi festésű képek neve. hívtak. Mivel egy nagyobb kódex elkészítéséhez akár több ezer állat bőre kellett, és a készítők több tíz évig dolgoztak rajtuk, ezért egy kódex szinte felbecsülhetetlen értéket képvisel.

Iniciálé
ForrásmegjelölésBiblioteca Corvina Virtualis: Augustinus: De civitate Dei libri XXII.: Díszgaléria Link
Miniatúra
ForrásmegjelölésBiblioteca Corvina Virtualis: Victorinus: Commentarium in Ciceronis librum de inventione: Díszgaléria Link

A 13–14. század tájékán (a gazdasági gyarapodás nyomában járó szellemi kiteljesedés miatt) megnőtt a könyvekre az igény. Ezért nagy másolóműhelyek alakultak ki, amelyekben nagy számban, de egyszerűbb kivitelben „gyártották” a könyveket. Nagy szükség volt valami egyszerűbb, „gépesíthető” módszerre.

A kínaiak már több mint ezer éve használták a táblanyomást, amivel a fába vésett mintázat és írás tükörnyomatát tudták előállítani, viszonylag sok példányban. A kínai technológiát a 15. században ismerte csak meg Európa, valószínűleg arab közvetítéssel.

Kellett valaki, aki feltalálja a külön betűkből álló, szabadon összerakható és szétszedhető nyomóformát. Ez az ember egy németországi aranyműves volt, aki ólomból öntötte betűit. Johannes GutenbergnekNév nélküli festő - Gutenberg Museum, Public Domain, Link hívták, és 1455-ben 100 példányban kinyomtatta a Bibliát. A nyomtatott könyv még sokáig hasonlított a kódexre, kézzel díszítették, külön rajzolták be az iniciálékat, mert így drágábban lehetett eladni. Az 1455 és 1500 között nyomtatott könyveket ősnyomtatványoknak*A könyvnyomtatás első félszáz évében, 1500. december 31. előtt készült könyvek neve. Ezek inkább még a kódexekhez hasonlítottak, semmint a mai könyvekhez. nevezzük.

Kódexeket a középkori Magyarországon is készítettek, például Kálti Márk gyönyörűen díszített történelmi könyve, a Képes Krónika is e korból származik. Mátyás király híres könyvtárát is kódexekre alapozta (corvinák), de az ő uralkodása alatt, nem sokkal Gutenberg után megindult a magyar könyvnyomtatás is. Hess András 1473-ban kinyomtatta a Budai krónikát. Bár a török hódoltság nem kedvezett a folyamatnak, mégis sorra alakultak a szebbnél szebb könyveket előállító magyar nyomdák, például Sylvester Jánosé Sárváron és Heltai Gáspáré Kolozsváron. A 17. századra már világszínvonalú művésze és tudósa is van e szakmának Misztótfalusi Kis Miklós személyében, aki kitűnő németalföldi (ma Hollandia/Belgium) nyomdákból hozta haza a mesterség szeretetét.


A 19. század már a tömeges könyvgyártás kora. A reformkori zöld vásznas, vöröses címkés kötetek már nagy példányszámban jelentek meg. Voltak ekkor is híres kiadók, némelyikük nevét nem csak könyvei, hanem politikai szerepvállalása is ismertté tette, mint pl. a Landerer és Heckenast nyomdáét, amely fontos szerepet játszott 1848. március 15-én, a forradalom első napján.

A század végére a nagy olvasói igények miatt a könyvkiadás remek üzletté vált, ezt jelzik a megalakuló nagy részvénytársaságok, pl. a Franklin, a Révai vagy az Athenaeum. Nagyapáink számára örök emlék marad a sötétpiros kötésű „franklinos” Verne sorozat, vagy a dúsan aranyozott Singer és Wolfner-féle regénysorozatok. Ez az időszak már a folyóiratok kora is egyben. A századforduló után jelenik meg a magyar kultúrtörténet legjelentősebb irodalmi folyóirata, a Nyugat, amelynek hatása máig tartó. S persze ebben az időszakban teljesedik ki a ponyva műfaja is. Az akkori diákok a pad alatt „filléres regényeket” és más „sárga fedelű” könyveket olvastak.

A mestermunkák száma is jelentős. Emlékezetesek a két világháború közötti időszakból az Egyetemi Nyomda nagy műgonddal tervezett tudós könyvei és a Kner Izidor gyomai műhelyéből kikerült munkák. A békéscsabai Tevan nyomda pedig valósággal újjáteremtette a könyvtervezés művészetét.

A mai könyvkiadásunk is méltó az elődökhöz: a magyar könyv gyakran szerepel sikerrel külföldi könyvvásárokon és kiállításokon.