Könyvtárközi kölcsönzés

Ebben a leckében 3 dologról fogunk beszélni.

ikon

MOKKA

Miért hasznos ez az adatbázis?

ikon

ODR

Hogyan működik az Országos Dokumentumellátó Rendszer?

ikon

Könyvtárközi kölcsönzés mibenléte

Könyvtárközi kölcsönzés a Klebelsberg Könyvtárban

Ennek az órának a célja, hogy bemutassa a könyvtárközi kölcsönzés működését és azt az segítő rendszereket.

Fontos

A szövegben csillaggal jelölt fogalmakat felugró ablakban olvashatja, illetve kereshető formában az alábbi weboldalon tudja elérni, vagy az ETA-ban a Könyvtárhasználati kislexikon nevű pdf-ben láthatja az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázatát!

Mi a teendő, ha egy olyan könyvre van szükségem, amely nem található meg a lakóhelyemhez közeli könyvtárakban? Könyvtárközi kölcsönzéssel hozzáférhetek más magyarországi vagy külföldi könyvtárból.

Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy melyik másik könyvtárban található meg a keresett könyv. Azonban átböngészni minden város, település könyvtári katalógusát igencsak időigényes és fárasztó lenne. Erre a célra született meg a Magyar Országos Közös Katalógus rövidítve: MOKKA. Fontos megjegyezni e rövidítés feloldását, mert a portál elnevezése hűen tükrözi legfőbb funkcióját: közös katalógus.

Az alábbi magyarországi könyvtárak állománya (dokumentumainak összessége) került bele ebbe az integrált adatbázisba:

Működésének célja pedig az, hogy a könyvtári információk és dokumentumok bárki számára minél gyorsabban elérhetők legyenek.

Egy kis múltba tekintés

A MOKKA 2001 óta működik, a projekt kezdeményezője Dr. Mader BélaKészítette: Kokas Károly - SZTE Klebelsberg Könyvtár, CC BY-SA 4.0, URL, az SZTE Klebelsberg Könyvtár (akkor még József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára) korábbi főigazgatója volt. A kezdeményezéshez 15 alapító tagkönyvtár csatlakozott (köztük a nemzeti könyvtár, nagy egyetemi könyvtárak, tudományos és szakkönyvtárak és az ország legnagyobb közkönyvtára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), majd a későbbiekben még 10 partnerkönyvtár is bekapcsolódott. 2002-ben a MOKKA üzemeltetését az Országos Széchényi Könyvtár vette át.

Bővebben a MOKKA történetéről itt olvashat.

A MOKKA működési elve

A könyvtárakban megtalálható könyvek mindegyikéhez tartozik egy rekord*A számítógépes adatbázisok egyik alapegysége: önállóan kezelhető, logikailag összetartozó adatmezők együttese (pl. egy könyv adatai, amelyeket pl. a hagyományos katalóguscéduláról vagy magáról a dokumentumról vittek be az adatbázisba )., amely az adott dokumentum bibliográfiai adatait (szerző, cím, kiadás helye, kiadás éve, kiadó, stb.) tartalmazza. Egy központi adatbázisba az alapító és tagkönyvtárak rekordjai vannak feltöltve. Ez a központi bibliográfiai rekord (minden dokumentumhoz csak egy ilyen tartozik) tartalmazza az adott könyv lelőhelyadatait is. Tehát megnézhetjük, hogy melyik könyvtárban van meg a keresett könyv. A célja ezzel az, hogy a MOKKA adatbázisában az egységesítés révén a katalógusok minél egységesebbek legyenek és az olvasók valamint a könyvtárosok által könnyebben használhatóak.

A MOKKA tehát nem virtuális katalógus, nem a könyvtárak katalógusában keres, hanem a közösen épített központi adatbázisban, de a lelőhelyadatokon keresztül hozzáférést nyújt az egyes könyvtári katalógusokhoz is.

Bővebben a MOKKA-ról itt olvashat.

Keresés a MOKKA-ban

A videó a Minerva MTAK tulajdona.

A közös adatbázis, a MOKKA tehát megvan, de kell egy platform, mely a könyvtárközi kölcsönzéssel nagyban segíti a könyvtárakat abban, hogy hatékonyabban, gyorsabban kiszolgálhassák az olvasókat. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek köszönhetően mindenki egyformán hozzáférhet az ország könyvtáraiban őrzött dokumentumokhoz és információkhoz. Az olvasónak csak annyi a dolga, hogy bemegy a lakóhelyéhez legközelebbi könyvtárba és a könyvtárosok segítségével az ODR-en keresztül lead egy igénylést arra a könyvre/cikkre, mely nincs meg a saját könyvtárában.

Mi is az a könyvtárközi kölcsönzés?

Ez a szolgáltatás azért jött létre, hogy ha egy könyvtár nem rendelkezik azzal a dokumentummal, melyet az olvasója szeretne használni, akkor egy másik (magyarországi vagy akár külföldi) könyvtárból elkérheti azt helyben olvasásra. Ezt fontos tudni, a könyvtárközi ‘kölcsönzés’ valójában nem is kölcsönzés, hiszen az egyik városból a másikba szállított könyveket csak helyben lehet olvasni a kérő könyvtárban
Könyvtárközi kölcsönzés Forrás

Magyarországon a könyvtárközi kölcsönzés nem új szolgáltatás, de mivel nem volt egységes keresőfelület, adatbázis, így az ügyintézés nehezen és lassan ment, a kérések országos "körözése" több hetet, akár több hónapos várakozást igényelt, így ez a szolgáltatás nem volt túl kedvelt sem a használók, sem a könyvtárosok körében.

Szükség volt tehát egy olyan korszerű rendszer kialakítására, mely egyenlő mértékben, gyorsan és megbízhatóan tudja működtetni ezt a szolgáltatást. Mindezt az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) biztosítja, ami 80 magyarországi könyvtár gyűjteményének egyidejű keresésére és a könyvtárak számára kéréseik közvetlen elindítására ad lehetőséget.

Az ODR 1998-ban kezdte meg működését.

Résztvevő könyvtárak:

Ezek, mint szolgáltató könyvtárak, felelősek az ország könyvtárközi dokumentum-ellátásáért. Gyűjteményük megközelítőleg felöleli az országban ma megtalálható dokumentumállomány egészét.

A könyvtárközi kölcsönzés célja tehát a Szegeden nem található dokumentumok hozzáférhetővé tétele a könyvtár használói számára.

Az alábbi linken az SZTE Klebelsberg Könyvtár könyvtárközi kölcsönzési szabályairól, a szolgáltatás menetéről olvashatóak hasznos információk.

Röviden összefoglalva: könyvtárközi kölcsönzésen keresztül kérhet könyvet vagy folyóiratcikk-másolatot minden beiratkozott olvasónk. A kérést egy online űrlap kitöltésével lehet elindítani, melyben meg kell adni a dokumentum típusát (könyv vagy cikk) és annak pontos adatait, valamint azt is meg kell jelölni, hogy külföldi lelőhely esetén igényt tart-e rá? A kérés teljesülhet a dokumentum eredeti formájában (pl. egész könyv), fénymásolatban vagy elektronikus változatban. Az országban sehol nem található dokumentumokat külföldről kérjük meg az Országos Széchényi Könyvtár közvetítésével.

Érdekesség

Az SZTE Klebelsberg Könyvtárból kértek már folyóirat cikket könyvtárközi kölcsönzéssel a tokiói egyetemi könyvtárba is.

Érdekesség

"A könyvtárközi kölcsönzés a nyugati civilizációban egészen a 8. századig visszamenőleg követhető nyomon. Az első postai úton történő szállításra az 1880-as években került sor, miután az osztrák kormány 1883-ban engedélyezte a külön minisztériumi engedély nélküli könyvtárközi kölcsönzést. Poroszországban pedig 1893-ban megszületett a berlini Királyi Könyvtár és a porosz egyetemi könyvtárak közti első könyvtárközi kölcsönzési szabályzat."

Forrás