Hivatkozás a felhasznált irodalomra
Ebben a leckében a szakirodalom kezelésen belül a hivatkozás mibenlétével fogunk foglalkozni.
Mindezek során 2 nagyobb témát fogunk körbejárni.
A hivatkozás, plágium, irodalomjegyzék fogalma és ismertetőjegyei
Mit jelent a hivatkozási stílus és mik azok a hivatkozáskezelő rendszerek?
|
|
Tudományos írások elengedhetetlen eszköze a (tudományos) hivatkozások használata. A mű szerzője, a kutató ezzel állítja magát egy kutatási láncba, hagyományba, folytatja vagy megújítja mások kutatásait, gondolatait. Saját munkájába illesztett hivatkozásokkal kifejezésre juttatja egyetértését vagy elhatárolódását. Új, eredeti kutatásoknál, meglátásoknál is szükség van a keretek kijelölésére, mely szintén igényli a hivatkozásokat. |
Mi is pontosan az a hivatkozás?
Többféleképpen lehet őket csoportosítani.
Formailag:
- Szó szerinti idézés: melynél kötelező az idézőjel használata és a pontos oldalszám (vagy ennek hiányában hasábszám, fejezet, bekezdés stb.) megadása.
- Parafrázis: azaz saját szavainkkal megfogalmazott, átfogalmazott tartalmi idézés, melynek forrását jelölni kell.
- Közvetett idézés: amikor egy fontos gondolatra eleve idézetként találtunk rá valahol, ám az idézet eredeti forrásához nem jutunk hozzá. Példa: (Idézi Szabó, 2009)
Technikája alapján:
- Szerző-évszám rendszerű/szövegközi hivatkozások: ahol általában a főszövegben és zárójelben közlik a forrást. Példa: (Szabó, 2009)
- Lábjegyzetes hivatkozás: lábjegyzetben teljes vagy rövidített bibliográfiai leírással.
- Sorszámozott hivatkozások: itt a szövegben a hivatkozás helyén csak egy növekvő sorszám jelenik meg. A számozott forrásokat a mű végén találhatjuk egy listában, s ez a lista helyettesíti az irodalomjegyzéket is.
A hivatkozások formája és fajtája gyakran keveredik, a közlést kivitelező hely dönti el, hogy melyik fajtáját várja annak (erről bővebben a lecke vége felé lesz szó a Hivatkozási stílusoknál), vagy például a szakdolgozatnál az adott egyetem adott kari vagy tanszéki szabályozásának megfelelően kell ezt elkészíteni.
Ügyeljünk arra, hogy hivatkozásaink a szövegben mindig korrektek, az irodalomjegyzékben pedig mindig beazonosíthatóak legyenek.
A plágiumról
Ha egy idézetet az eredeti szerző megjelölése nélkül közlünk, plágiumot*Plágiumot követ el, aki az eredeti szerző elismerése nélkül illeszti a saját szövegébe más betűhív szövegét, más szövegének parafrázisát, vagy más eredeti gondolatát a saját átfogalmazásában. A szerzőség jelzésének pontossága teszi lehetővé, hogy világosan elváljanak egymástól a forrás és a szerző gondolatai és szövege. Erre két okból fontos nagy gondot fordítani: (1) ne merülhessen fel plágium gyanúja; (2) világosan értékelhetőek legyenek a szerző saját gondolatai, meglátásai. követünk el.
A plágium más szerzők kutatási eredményeinek idézőjel és hivatkozás nélküli átvétele, saját gondolatként, eredményként történő közreadása, olyan formában, hogy az alkalmas az olvasó megtévesztésére. ForrásmegjelölésSzabó Katalin (2009). Kommunikáció felsőfokon: Hogyan írjunk, hogy megértsenek?; Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?; Hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? (2., jav. kiad., 5. utánny.). Kossuth, Budapest. 154. o.
A plagizálás kérdése összetett témakör. Nemcsak a legnyilvánvalóbb esetek tartoznak ide – teljes mű, ill. egy vagy több fejezet eltulajdonítása –, hanem akár egy gondolat, eredmény hivatkozás nélküli átvétele is, de ide sorolhatjuk az idézethalmazként elkészített dolgozatot is, mely nem tartalmaz saját, eredeti meglátást.
Tudományos közegben nemcsak súlyos etikai vétségnek minősül a plagizálás, hanem fegyelmi eljárást is von maga után. A digitalizáció szélesedésével pedig egyre megbízhatóbbak lesznek a plágiumkereső szolgáltatások, melyek segítséget kínálnak a tudományos korrektség ellenőrzésében.
Bibliográfia vagy irodalomjegyzék?
A szövegben közölt hivatkozások nem helyettesítik az mű végén álló irodalomjegyzéket.
Meg kell különböztetnünk egymástól a bibliográfia*Egy adott témában fontos dokumentumok címét rendszerezően tartalmazó jegyzék. Szakirodalom-jegyzéknek is mondjuk. A görög biblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni. fogalmát, mely általában egy téma teljes vagy válogatott irodalmát tartalmazza, és az irodalomjegyzék*Írásmű forrásait felsoroló jegyzék. fogalmát, mely csak a mű megírásához ténylegesen fölhasznált szakirodalmat lajstromozza. Publikációkban előfordulhat, hogy bibliográfiaként jelölik az irodalomjegyzéket; mi azonban törekedjünk helyesen használni a kifejezéseket.
Az irodalomjegyzék formailag többféle lehet. Néhány lehetőség:
- Alfabetikus: szerzők szerinti betűrendben közölt
- Évszámkiemelő: szintén szerzők szerinti betűrendben közölt, de a bibliográfiai tételben a második helyen a megjelenés éve áll.
- Sorszámozott: a jegyzetek számozási sorrendjében készült.
- Rendszerező: külön csoportokban közöljük a dokumentumokat, pl. forrástípus, nyelvek, témák szerint. Az egyes egységeken belül általában alfabetikus sorrendet tartunk.
Egy-egy dokumentumnak az irodalomjegyzékben megjelenő leírási egységét bibliográfiai tételnek*Dokumentumleírási egység, mely a mű azonosításához szükséges adatokat tartalmazza. nevezzük. A bibliográfiai tételeknek vannak kötelező elemeik: szerző vagy szerkesztő (ha van), cím, megjelenési és/vagy hozzáférési adatok.
Azt, hogy a különböző dokumentumtípusok leírásánál milyen elemeket kell tartalmaznia a bibliográfiai tételnek, szabványokban és a hivatkozási stílusok*A hivatkozási stílus a felhasznált forrásokra, művekre, mások gondolataira, eredményeire való utalási és hivatkozási eljárás következetes megformázását jelenti. dokumentációjában találhatjuk. Ugyanitt rögzítik a leírás formai és szerkezeti szabályait is, azaz, hogy hol használjunk dőlt vagy félkövér kiemelést, s milyen írásjelekkel tagoljuk az elemeket.
|
|
Tudományos publikációkban a hivatkozások megléte és kezelésük fontos terület. Két jelentős segédeszköz áll a szerzők részére ebben: a hivatkozási stílusok leírásai és a hivatkozáskezelő rendszerek*A hivatkozáskezelő rendszer a szerzői alkotómunkát támogató alkalmazás, melynek célja, hogy a kutatómunka kezdetétől segítse az anyaggyűjtést és praktikus eszköztárat biztosítson az írás folyamatához (Dudás Anikó). |
Hivatkozási stílusok
A több ezer hivatkozási stílust megkülönböztető nevekkel jelölik (pl. APA, Chicago, Harvard, MLA), s e névvel adják meg, melyiket kell egy-egy műben használni. A magyarországi hivatkozási gyakorlat sok esetben eltér ezektől, még ha elemeiben meg is egyezik velük vagy törekszik igazodni a nemzetközi gyakorlathoz. Itthon gyakran találkozhatunk egy-egy folyóirat által megkívánt és elterjedt hivatkozási stílussal, ilyen pl. az Irodalomtörténeti Közlemények hivatkozási gyakorlata.
Mit tartalmaz egy hivatkozási stílus leírása?
- A mű szövegében a hivatkozások módját, pl. szövegközi, lábjegyzetes, sorszámozott.
- Az irodalomjegyzékben fölsorolt források sorrendjét, pl. betűrendes, évszámkiemelő, sorszámozott.
- A bibliográfiai tételek kötelező elemeinek sorrendjét, tipográfiáját és szerkezetét, melyek dokumentumtípusonként különböznek.
Hol tájékozódhatunk egy-egy hivatkozási stílusról?
- Beadandó dolgozatokra általában a tanszék közlési irányelvei vonatkoznak, melyeket honlapjukon is közölhetnek.
- A szakdolgozat közlési irányelveit szabályozhatja a tanszék, az intézet vagy a kar. A szabályozás igazodhat egy adott szakterület magyarországi vagy nemzetközi publikációs gyakorlatához.
- Az SZTE-n oktatott szakokon kívánt hivatkozási stílusokról szakdolgozók részére összeállított honlapunk segítségével is tájékozódhat.
- A hivatkozáskezelő rendszerekben több ezer előre definiált hivatkozási stílusból választhatjuk ki a számunkra megfelelőt.
Hivatkozáskezelő rendszerek
Egy hivatkozáskezelő rendszer olyan, a szerzői alkotómunkát támogató alkalmazás, melynek célja, hogy a kutatómunka kezdetétől segítse az anyaggyűjtést és praktikus eszköztárat biztosítson az írás folyamatához. ForrásmegjelölésDudás Anikó (2018). Információs műveltség felsőfokon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 10.2. fejezet
Többféle megoldás van hivatkozáskezelő rendszerek működtetésére: léteznek csak online vagy csak telepíthető rendszerek, de számos szolgáltatás a kettő kombinációjából áll; vannak előfizetéssel vagy vásárlással elérhetők, de sok közöttük az ingyenes hozzáférést biztosító.
A legismertebb hivatkozáskezelő rendszerek az EndNote, a Mendeley, a RefWorks és a Zotero. Annak eldöntésére, hogy melyik szolgáltatás volna számunkra a legmegfelelőbb, találunk összehasonlításokat. Ilyen összehasonlítások elérhetőek az SZTE Klebelsberg Könyvtár szerzők részére összeállított speciális weboldalán is, a Hivatkozáskezelők menüpontban.
De mit is tud egy ilyen rendszer?
- Segíti dokumentumok bibliográfiai adatainak összegyűjtését.
- Az összegyűjtött adatok saját szempontok szerint tárolhatók és visszakereshetők benne.
- Csatolmányokat is tárolhatunk benne, pl. szöveget, képet, videót.
- Az összegyűjtött adatokból önálló irodalomjegyzéket vagy a felhasznált szakirodalom listáját készíthetjük el.
- Tudományos munkánkban hivatkozásokat – szövegközi, lábjegyzet és végjegyzet formájában is – készíthetünk, menedzselhetünk vele.
- Elkészült munkánkban a hivatkozásokat és az irodalomjegyzéket könnyen átalakíthatjuk többféle hivatkozási stílus szerint.
- Akár a tudományos együttműködésben is segítséget nyújthat.