Mi az a repozitórium?

A könyvtáraknak klasszikusan három céljuk van:

Az internet korának kommunikációs forradalma miatt a könyvtárak szerepe ugyan valamelyest átalakult, de tulajdonképpen még mindig ezen célok megvalósítását tekinthetjük fő feladatuknak. Az analóg (tipikusan nyomtatott) dokumentumok mellett tevékenységi körük immár jelentős mértékben kibővült a digitális dokumentumtípusok gondozásával kapcsolatos teendőkkel.

A repozitóriumokban található dokumentumokat a könyvtárosok általában formai és tartalmi szempontból egyaránt részletesen és szakszerűen feltárják, egyúttal az itt található tartalmak más adatbázisokkal is össze vannak kapcsolva, ezáltal a különféle repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan tudják integrálni a világ tudományos vérkeringésébe.

Nagyon leegyszerűsítve a modellt, a repozitóriumok tulajdonképpen a hagyományos számítógépes fájlrendszer és könyvtárstruktúra elé szervezett metaadat*Az angol metadata szóból: adat az adatról. Metainformációk: Egy adott könyvtári dokumentum elektronikus „katalógus-cédulája“, amelyen leírjuk a legfontosabb adatait (pl. szerző, címe stb.), hogy könnyen visszakereshető és azonosítható legyen. nyilvántartó rendszerek, azzal a plusz szolgáltatással, hogy amikor a tárolt dokumentumtípus azt lehetővé teszi, akkor megtörténik a teljes szövegű indexelés a későbbi visszakereshetőség miatt. Ilyen módon bármilyen kiterjesztésű fájl tárolására alkalmasak, az esetek túlnyomó többségében azonban a bevett gyakorlat szerint kétrétegű PDF fájlokkal találkozhatnak (lásd: Olvasólecke: Mit kell tudni az e-könyvekről? vagy ETA lecke: Mit kell tudni az e-könyvekről? (html)) a repozitóriumok használói.

A repozitóriumok létrejöttének elvi hátteréül az Open Access*A nyílt hozzáférés egy olyan, korunkban domináns törekvés a tudományos publikálás világában, amelyik nem a szokásos előfizetési rendszer révén kívánja finanszírozni a tudományos produktumok megjelentetését, hanem a a szükséges anyagi forrásokat a cikkek és könyvek szerzőitől szedi be: így a mostani rendszer a feje tetejéről „talpára áll“, hisz ezekhez a tudományos eredményekhez bárki hozzáférhet. A kutatásra szánt pénzbe viszont bele kell kalkulálni a publikáció finanszírozását is. Ma a rendszer még erősen vegyes, hagyományos egyre szaporodó open access elemekkel. (Lásd részletesebben: Kislexikon) (újabban pedig az Open Science) mozgalom szolgált, míg a technológiai feltételt a repozitóriumi keretrendszerek ezredforduló környéki megjelenése jelentette. Az eredeti koncepció szerint tulajdonképpen a tudományos kutatások folyóiratcikkekben publikált eredményeinek szabad hozzáférhetőségét kívánták biztosítani az Open Access modell zöld útjának*Szerzői archiválás (self-archiving), melynek során a szerző a kéziratának valamelyik változatát (preprint, postprint, kiadói változat) elhelyezi egy intézményi vagy egy szakterületi nyílt hozzáférésű dokumentumszerveren, repozitóriumban. (Lásd részletesebben: Kislexikon) keretében. Mivel a kifejlesztett működési mechanizmus és technikai háttér nem csak tudományos szakcikkek tárolását teszi lehetővé, ezért a repozitóriumok sokféle elektronikus tartalom befogadására és szolgáltatására alkalmasak. Mindehhez további fontos adalékot jelent a nagytömegű digitalizálási projektek világszerte történő felfutása, amelyek által típusukban és témájukban is nagyon szerteágazó digitális tartalmak váltak elérhetővé hazai és nemzetközi repozitóriumi hálózatban.

A teljesség igénye nélkül néhány nagyobb keresőpontot szeretnénk bemutatni, amelyek kiindulásként szolgálhatnak a nemzetközi repozitóriumi hálózatban való eligazodáshoz.

Napjainkra a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény és az akadémiai kutatóhálózat is saját intézményi repozitóriumot üzemeltet, ahol közzéteszi az inézmény munkatársainak tudományos kibocsátását (publikációk, kutatási adatok, stb.). A repozitóriumokban ilyen módon elhelyezett anyagok általában a Magyar Tudományos Művek Tárában*Több célra is hasznosítható magyar nemzeti bibliográfiai adatbázis. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata alapján 2009. július 1-jével kezdte meg működését a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozva. Az adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény bibliográfiai szintű bemutatása, katasztere és mérése. Működését a MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontja alapozza meg. (MTMT, lásd: Olvasólecke vagy ETA lecke) tárolt bibliográfiai adatokkal is össze vannak kötve.

Ahhoz, hogy ez az összekapcsolódás technikailag is megvalósuljon, ún. minősített repozitóriummal kell rendelkeznie az intézményeknek. Ezek listája megtalálható az MTMT vonatkozó aloldalán. Mivel a legfontosabb magyarországi repozitóriumok szerepelnek a listán, ezért részletekbe menően nem is emelnénk ki ezek közül egyet sem. Ehelyett inkább a hazai repozitóriumi hálózat közös kereshetőségét lehetővé tévő Repozitóriumi közös kereső szolgáltatásra szeretnénk felhívni a figyelmet, itt szintén szerepel a nagyobb magyarországi intézményi repozitóriumok listája.

Az eddig olvasottak tükrében talán nem túl meglepő, hogy az SZTE Klebelsberg Könyvtár által üzemeltetett Contenta repozitóriumok is olyan digitális archívumok, amelyek az egyetemen folyó tudományos és oktatási feladatokat során keletkező dokumentumokat tárolják: többek között itt érhetőek el a szegedi oktatók, kutatók, hallgatók publikációs tevékenységének eredményei, az egyetem kiadói szerepvállalása kapcsán születő művek, az egyetem történetével, ill. működésével kapcsolatos információk.

Ahogyan az a szolgáltatás kezdőlapján olvasható: teljes szövegükben (ill. teljes képi, mozgóképi, hangi mivoltukban) tárolják, indexelik az oktató- és kutatómunka során keletkezett dokumentumokat, valamint szolgáltatják az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett digitális objektumokat.

A Contenta tematikusan elkülönülő repozitóriumok sorozata, melyeket a korábban bemutatott nemzetközi és hazai gyakorlatnak megfelelően egyben is kereshetővé tettünk.