A folyóiratok
Ebben a leckében a folyóiratokról és a Klebelsberg Könyvtáron belüli használatukról fogunk beszélni.
Mindezek során három nagyobb témát fogunk körbejárni.
Mik is pontosan azok a folyóiratok és milyen jellemzőik vannak?
Mi alapján kell csoportosítanunk a folyóiratokat?
Hogyan kereshetjük és hol találhatjuk meg őket a könyvtárban?
|
|
Mai, felgyorsult világunkban az egyik legfontosabb igény a tudásszerzéssel kapcsolatban, hogy az információk, ismeretek minél hamarabb jussanak el hozzánk. Egy több száz oldalas könyv megírása rengeteg munkát, időt vesz igénybe, s nyomdai munkálatai is sokkal időigényesebbek. Sőt, az is előfordulhat, hogy mire megszületik egy könyv, addigra a benne foglalt információk egy része már elavul. A legfrissebb hírekre, információkra való igény már igen korán megjelent, de mai formájukat a felvilágosodás idején nyerték el a hírlapok, folyóiratok. Ezt követően váltak szélesebb körben a legújabb ismeretek fórumává. Legjellemzőbb tulajdonságuk az, hogy több-kevesebb rendszerességgel jelennek meg, így összefoglaló néven időszaki kiadványoknak nevezzük őket. |
Definíció: “Az időszaki kiadvány gyűjtőnév azokat a dokumentumokat jelzi, amelyeket a kiadó a könyvekkel ellentétben nem előre meghatározott terjedelemben és adott időszak alatt kíván közzétenni. A korábbi terminológia periodikumoknak nevezte a többé-kevésbé rendszeres időközönként megjelenő kiadványokat, amelyeket a könyvtári gyakorlat meglehetősen elkülönített az önálló kötetekből álló könyvsorozatoktól. (Az angol nyelvben a periodikus kiadványokat serialsnek, a sorozatokat pedig seriesnek nevezik.)” ForrásmegjelölésHorváth Tibor, Papp istván (1999): Könyvtárosok kézikönyve 1. Budapest : Osiris Kiadó,181. o.
Érdekesség
Már az ókori rómaiaknál is megvolt az igény, hogy a napi történésekről értesüljenek. A mai újságok őse az Acta Diurna, mely a politikai eseményeken túl a mindennapi életről is tájékoztatta olvasóit.
Periodika=Időszaki kiadvány jellemzői:
- egy terület legfrissebb híreit teszik közzé
- nem átfogó ismereteket közölnek, hanem tipikusan kísérletek részeredményeit, új módszereket vagy új jelenségeket ismertetnek
- indulásakor nem határozzák meg, hogy mennyi ideig jelennek meg
- egymást követik az egyes részegységek: számok, füzetek, kötetek, évfolyamok
- a füzetek ugyanazt a számozási hagyományt követik Pl.:1. évf. 1. szám => 1. évf. 2. szám
- folyamatosan, rendszeresen megjelennek
- nyomtatott és elektronikus formában is olvashatók
- rendelkezniük kell impresszummal*A lap szerkesztői, kiadói, nyomdai adatai.
- rendelkezniük kell ISSN számmal*A könyvekhez hasonlóan a periodikusan megjelenő kiadványokat és a sorozatokat is el kell látni a nemzetközi azonosításukhoz szükséges (és arra alkalmas) egyedi azonosító számmal. Ez az azonosító szám az ISSN (International Standard Serial Number).
|
|
A folyóiratokat leggyakrabbban és legáltalánosabban a megjelenésük gyakorisága alapján szoktuk kategorizálni. Ezek a következők:
|
Nézzük meg az alábbi ábrán, hogy mik azok a jellemzők, amik alapján el tudjuk különíteni a folyóirattípusokat.
Napilapok
Megjelenésük
- hetente legalább ötször megjelennek (hétvégén általában nem)
- lehetnek országos vagy regionális terjesztésűek
- magas példányszámúak
Témái, olvasói
- a legfrissebb történésekre reagálnak
- közéleti, politikai, sport és bulvár témájúak
- széleskörű publicitással bírnak
- nagy presztízsűek
- az olvasók szempontjából rövid az élettartamuk (gyorsan átfutják, és csak az adott napon érdekesek)
Formai jellemzők
- egyszerű nyomdai kivitelezésűek
- címoldal helyett fejlécük van, ahol a megjelenési információk legfontosabbjai találhatók. Általában a lap végén van a kolofon, ahol egy keretben találjuk a szerkesztőség, a kiadó és a nyomda adatait.
- nagy lapmérethez igazodó több hasábos tördelésük van
- a főoldalon található a kiemelt vezércikk, amely a legfontosabb témával foglalkozó írás
Hetilapok
Megjelenésük
- heti vagy kétheti gyakorisággal látnak napvilágot
- magas példányszámúak
Témái, olvasói
- témájuk specifikus (gazdaság, politika, kultúra, színház, mozi, női, férfi stb.)
- kedvező befogadásúak: többen olvassák, több időt szánnak rá
Formai jellemzőik
- nyomdailag igényesek (sok képpel, színesben)
- terjedelmesebb cikkek, hosszabb elemzések
- magasabb árfekvésűek
Folyóiratok
Megjelenésük
- havonta, kéthavonta, negyedévente kerülnek forgalomba
- példányszámuk viszonylag alacsony
Témái, olvasói
- specifikus témájúak
- szakmai, vagy tudományos tények, eredmények jelennek meg bennük
- hatásuk hosszútávú: lassan, vagy egyáltalán nem avul el a tartalmuk
- alapos áttanulmányozás, elmélyült olvasás szükséges a megértéshez
- közönségük szűkebb körű
Formai jellemzőik
- évente összesített tartalomjegyzékeket, névmutatókat, indexeket adnak ki
- áruk magas (kb. mint egy könyvé)
- sokszor gyűjtik, archiválják őket
Egyéb időszaki kiadványok
Megjelenésük
- ritkán jelennek meg, és sokszor szabálytalan időközönként
Témái, olvasói
- intézmények, testületek adják ki őket (pl: múzeumok, egyetemi tanszékek)
- ilyenek például: évkönyvek, almanachok, tudományos közlemények
- kicsi az olvasóközönségük, ezért alacsony példányszámúak
- alapos tanulmányozásnak vetik alá, archiválják őket
- rendkívül megbízható információforrások
Formai jellemzőik
- viszonylag kevés kép
- terjedelmes szövegek
- hosszú, szinte könyvnyi terjedelmű tanulmányok
|
|
A periodikák tartalmuk szerint csoportosítva rendkívüli gazdagságot mutatnak. Biztosan mindenkinek kerültek már a kezébe különböző témájú lapok. Csak néhány példa a legismertebbek közül: bulvár, közéleti, gyermek-, ifjúsági, hobbi, életmód, sport, vallási, kulturális, tudományos, irodalmi lapok. Egyetemi tanulmányaink alatt sokszor előfordul, hogy egy-egy vizsgára való felkészüléshez hosszú szakirodalmi listát kapunk. Bizony, néha nehéz eligazodni a hivatkozások között, de olvasni kell a jelekből, s akkor könnyen megállapítható, hogy a kiadott anyag tankönyvben, tanulmánykötetben, vagy folyóiratban található-e? |
Nézzük meg a folyóiratra hivatkozás általános szabályait!
Rögtön kezdjünk el gyanakodni, ha az olvasnivaló címe túl hosszú, vagy nagyon speciális témát sugall.
Itt már a címből lehet következtetni, hogy nem könyvcímmel állunk szemben, hanem csak egy könyvrészlettel (fejezetcím), vagy folyóiratcikk címével.
További árulkodó jel, ha a szerző neve és egy hosszabb cím után olyan jelzéseket látunk, mint In: vagy = (egyenlőségjel) vagy esetleg más betűmérettel, betűtípussal (pl. kurzívvalDőlt nyomtatott betű; dőlt betűvel szedett, írt szöveg.) írva még egy cím (ez lesz a folyóirat címe, melyben a hivatkozott cikk megtalálható). Folyóiratra hivatkozásoknál évszámot, évfolyamszámot (Évf.) és lapszámot is szokás megadni.
A könyvtárban hogyan és hol találhatunk folyóiratokat?
A Hogyan?-ra a kérdés egyszerű: a könyvtár online katalógusában. Az egyablakos keresőbe is beírhatjuk a folyóirat címét
S hogy hol találhatóak a könyvtárban folyóiratok? A legegyszerűbb válasz: mindenhol. Minden emeleten, minden olvasói térben és a raktárakban is.
De nézzük részletesebben:
Földszint
Olvasói terek
Az emeleteken, az olvasói terekben elhelyezett folyóiratok, csakúgy mint a könyvek, úgynevezett tematikus rendben kerültek kihelyezésre. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb tudományterületekhez tartozó szakfolyóiratok ugyanazon az emeleten vannak, mint az ehhez a témakörhöz tartozó könyvek.
- I. emelet: Általános és társadalomtudományi szakolvasói tér 0/2 FI, 3 FI, 7 FI
- II. emelet: Történettudományi szakolvasói tér. A történeti művek mellett itt található a szociológia és a politológia téma is. 93/99 FI
- III. emelet: Nyelvi és irodalmi szakolvasói tér: magyar és idegen nyelvű nyelvészeti és irodalmi művek 80 FI, 82/89 FI
- IV. emelet: Élettudományi és Természettudományi szakolvasói terek 5 FI
A napilapok, hetilapok, folyóiratok csak helyben olvashatók, kölcsönözni nem lehet őket!
Raktárak
- Raktár I. és II. emelet: napilapok, hírlapok (nagy méretű újságok)
- Raktár IV. emelet: kisebb (normál) méretű folyóiratok
A régebbi, raktárban található számok a raktári kikérő segítségével ugyanúgy kikérhetőek helyben olvasásra mint a könyvek.
A könyvtár virtuális polcain is találhatunk folyóiratokat, hiszen rengeteg online elérhető szakirodalmat, köztük folyóiratokat is tanulmányozhatunk. Elérésük: könyvtári honlap. Itt a “Mit keres?” menüpont alatt találhatóak az “Online források”: közel 100 ezer e-folyóirat érhető el innen. Hozzáférés könyvtári vagy egyetemi számítógépről, illetve távoli hozzáféréssel proxyn keresztül akár otthonról is.
Ezek használatáról korábban már olvashattunk a 5. leckében (ETA:Elektronikus források a Klebelsberg Könyvtárban (html) címmel), de honlapunkon rövid youtube videókkal is segítjük az eligazodást online forrásaink között.