Ábrajegyzék
1. ábra A sternoclavicularis ízület és szalagjai (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby).
https://elearning.szte.hu/mod/szte/course.php?id=81&activity=content&bid=271&chapterid=4033
2. ábra A frontális síkú mozgások arthrokinematikája a steroclavicularis ízületben A Eleváció, B Depresszió (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby).
https://elearning.szte.hu/mod/szte/course.php?id=81&activity=content&bid=271&chapterid=4036
3. ábra A retrakció arthrokinematikája a steroclavicularis ízületben (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby).
https://elearning.szte.hu/mod/szte/course.php?id=81&activity=content&bid=271&chapterid=4036
7. ábra A vállöv elevációja A A scapula craniális csúszása a mellkasfalon B Eleváció a sternoclaviculáris ízületben C Lefelé rotáció az acromioclaviculáris ízületben (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 35
8. ábra A vállöv protrakciója A A lapocka laterális irányú csúszása a mellkasfalon B Protrakció a sternoclaviculáris ízületben C Horizontális síkú billenés (befelé rotáció) az acromioclaviculáris ízületben (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 36
9. ábra A vállövi depresszorok fordított működése, a törzs megemelése (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 38
10. ábra A humerus fej forgása a flexió során (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 42
11. ábra A vállízületi abdukció arthrokinematikája (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 43
12. ábra A scapulo-humerális ritmus. 44
13. ábra A vállöv helyzetének vizsgálata a frontális síkban, elölnézetben. Jól látható, hogy a bal váll kissé magasabban áll, a nyak-váll kontúr eltérő a két oldalon. 46
14. ábra A vállöv helyzetének vizsgálata a frontális síkban, hátulnézetben. A lapockák állása neutrális helyzetben szimmetrikus. Az angulus inferiorok a a 7-8-as háti csigolya processus spinosusának magasságában állnak, a margo medialisok egymással és a gerinccel párhuzamosak, a gerinctől kb 5 cm távolságra vannak. 47
16. ábra A két kar előreemelése egyszerre, komplex vállövi-vállízületi mozgás. A látszólag 180 fokos mozgásterjedelemhez a gerinc extenziója is szükséges. Jól látszik a háti szakasz „kiegyenesedése” és a lumbális lordózis fokozódása. 49
17. ábra A vállöv-vállízületi komplexum aktív extenziós, retrakciós mozgásterjedelme. 50
18. ábra Az aktív abdukció-eleváció vizsgálata. A képen látható, hogy a jobb felsővégtag mozgásterjedelme kissé elmarad a balhoz képest. 51
19. ábra Az aktív horizontális flexió (törzs előtti addukció) vizsgálata. A vizsgáló az ellenoldali vállat rögzítve akadályozza a kapcsolódó törzs rotációt. 52
20. ábra A vállövi aktív eleváció vizsálata. 53
21. ábra Aktív vállövi protrakció (1. kép) / retrakció (2. kép) vizsgálata a szagittális síkban. 54
22. ábra A vállöv protrakciós, neutrális és retrakciós helyzetben. Protrakcióban a lapockák oldalra-előre csúsznak a mellkasfalon, a margo medialis távolodik a gerinc vonalától; retrakcióban a lapockák közelítenek a gerinchez. 55
23. ábra A lapocka passzív mobilizálhatóságának vizsgálata. A vizsgáló figyeljen rá, hogy a lapocka előre-hátra, föl-le csúsztatása, és rotációja közben a vállízület helyzete ne változzon!. 56
24. ábra Vállízületi aktív rotáció vizsgálata, a vállízület neutrális helyzetében. 1. kép: kirotáció; 2. kép: berotáció; 3. kép: törzs mögötti berotáció. 58
25. ábra Az aktív vállízületi rotáció vizsgálata 90 fokos abdukcióban. Az első képen a kiinduló helyzet, a másodikon a berotáció, a harmadikon a kirotáció látható. Mozgás közben a vállöv mozgásait ki kell kapcsolni (a vállízületnél rögzítve)!. 58
26. ábra Gyorstesztek a felsővégtagok mozgásterjedelmének vizsgálatára. A felső két ábrán minimális eltérés van a két kép között, az alsó képeken a második pozicióban főleg a jobb vállízület berotációs-addukciós mozgása korlátozott, de mindkét kar abdukciós, elevációs, mozgása is elmarad az elvárhatótól. 59
27. ábra Elülső instabilitás vizsgálata (Load and shift teszt): a vizsgáló rögzíti a lapockát s a kulcscsontot, és a humerus fejet előre-hátra csúsztatja. 60
28. ábra A vállízület elülső instabilitásának vizsgálata (apprehension/crank test). A 90 fokos abdukcióba lassan kirotált vállízületben az elülső glenohumeralis szalagok megfeszülnek. A nyújtásra fájdalom, vagy/és a humerus fej előre diszlokációja következhet be. 61
29. ábra A vállízület hátulsó instabilitásának vizsgálata (posterior jerk teszt)!. 61
30. ábra A vállízület alsó instabilitásának vizsgálata:a nyugalmi helyzetből a vizsgáló a kart lefelé húzza. Instabilitás esetén a humerus fej lefelé csúszik a vápában, az acromion és a humerus fej között rés jelenik meg (fekete nyíl). 62
31. ábra Acromioclavicularis Shear teszt. 63
32. ábra A vállövre ható izmok. (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 64
33. ábra A vállöv elevátorok 2-es izomerő vizsgálata. 65
34. ábra A jobb oldali vállövi elevátorok nyújthatóságának vizsgálata: 1. kép: a m. trapezius felső része; 2. kép: a m. levator scapulae. 66
35. ábra A vállöv depresszora a m. trpezius pars inferior (lower trapezius) (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 67
36. ábra A vállöv protraktorai: m. pectoralis minor, m. serratus anterior (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 69
37. ábra A m. serratus anterior izomerő vizsgálata. A képen a 4-5-ös izomerő vizsgálata, illetve az izometriás teszt pozíciója látható. A vizsgáló a humerus hossztengelyében ad dorzális irányú ellenállást. 71
38. ábra A m. serratus anterior funkcionális vizsgálata. 1.kép a mellkas a két váll között "beejtve", az izom megnyújtott helyzetben rögzíti a törzset a lapockához; 2. kép: a páciens hátratolja a mellkasát, az izom koncentrikus működése mellett stabilizálja a lapockát. A képeken az izom stabilizáló funkciója jó, a lapockál nem állnak el a mellkastól. 73
39. ábra A vállöv retraktorai: m. rhomboideus major és minor, m. trapezius középső rész (middle tarpezius) (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 73
40. ábra A vállövi retraktorok izomerő vizsgálata. 1. kép: 3-as izomerő; 2. kép: 4-5-ös izomerő. A vizsgáló laterális, ventrális irányú ellenállást ad a mozgással szemben. 75
41. ábra A m. rhomboideusok elkülönítő izomerő vizsgálata. A deréktájra, vagy a sacrumra helyezett kéz biztosítja a lapocka lefelé rotációját retrakció közben Az 1. képen a kiinduló helyzet, a 2. képen a 3-as izomerő vizsgálata látható. 75
42. ábra A vállízület flexorai: m. deltoideus elülső része, m. coracobrachialis (átmetszve), m. brachioradialis (átmetszve), m. biceps brachii (átmetszve) Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 77
43. ábra A vállízületi flexorok együttes izomerő vizsgálata. A kar rotációs középhelyzetben van. A képen a 3-as izomerő vizsgálata látható. 78
44. ábra A m. deltoideus elülső részének (bal oldali kép) és a m. coracobrachialisnak (jobb oldali kép) elkülönítő izomerő vizsgálata (3-as izomerő). 79
45. ábra A vállízület abduktorai: m. deltoideus (mindhárom kötege) és a m. supraspinatus (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 80
46. ábra A subacromiális tér felépítése. Az acromion alatt látható a m. supraspinatust felülről borító bursa, aminek szabad mozgása biztosítja a szűk résben mozgó képletek szabad csúszását. (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 83
47. ábra A m. supraspinatus izometriás tesztje. 84
48. ábra Subacromialis impingement teszt. A vállízület abdukcióban, berotációban és kisfokú horizontális flexióban van. A vizsgáló rögzített vállöv mellett „ütközteti a tuberculum majust a coracoacromialis ívhez. 84
49. ábra A vállízület extenzorai: m. deltoideus hátulsó része (itt nem látszik), m. latissimus dorsi, m. triceps brachii hosszú feje) (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 85
50. ábra A m. deltoideus hátulsó kötegeinek elkülönítő izomerő vizsgálata. A páciens a hasonfekvő helyzetben horizontális extenziót végez (hajlított, vagy nyújtott könyökkel hátra emeli a karját): 3-as izomerő. A 2. képen látszik, ahogy a deltoideus hátulsó kötegeivel egyidőben a trapezius középső rostjai is megfeszülnek (a lapockát stabilizálják). 88
51. ábra A m. latissimus dorsi differenciált izomerő vizsgálata. 1 kép: kiinduló helyzet; 2. kép: gravitációval szemben végzett extenzió, addukció (berotált karral); 3. kép: 4-5-ös izomerő vizsgálat, a vizsgáló a mozgással szemben laterális, ventrális irányú ellenállást ad (fekete nyíl). 89
52. ábra A musculus pectoralis major a vállízület fő adduktora. (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 90
53. ábra A m. pectoralis major középső rostjainak izomerő vizsgálata (4-5-ös izomerő). Jól látható a sternalis rostok megfeszülése. 92
54. ábra A vállízület berotátorai: m. teres major, m. subscapularis (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 94
55. ábra A vállízületi rotátorok aktív izomerő vizsgálata. 1. kép: kiinduló helyzet; 2. kép: kirotáció (ellenállással szemben); 3. kép: berotáció (ellenállással szemben). 96
56. ábra A vállízület kirotátorai: m. infraspinatus, m. teres minor (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 97
57. ábra A könyökízület frontális síkú tengelyeltérése A Fiziológiás cubitus valgus B Fokozott cubitus valgus C Cubitus varus. 99
58. ábra A membrana interossea stabilizáló szerepe, erőátvitel a radius és az ulna között tenyértámasz során (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 101
59. ábra A membrana interossea stabilizáló szerepe, erőátvitel a radius és az ulna között nyújtó erő hatása (súly hordása) során (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby) 101
60. ábra Arthrokinematikai mozgások a könyökízület flexiója során A Neutrális helyzet B Flexió (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 102
61. ábra Zárt láncú pronáció az alkar ízületeiben A Kiinduló helyzet, az alkar szupinációban B Zárt láncú pronáció, melyhez vállízületi kirotáció kapcsolódik (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 105
62. ábra Az alkar ízületek arthrokinematikája nyílt láncú supináció során (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 106
63. ábra Az alkar ízületek arthrokinematikája nyílt láncú pronáció során (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 106
64. ábra A könyökízület fiziológiás valgus állása. 108
65. ábra Hajlított könyöknél a kép epicondylus és az olecranon csúcsát összekötő egyenesek egyenlő szárú háromszöget alkotnak. 108
66. ábra A radius fej tapintása, hajlított könyök mellett, a laterális epicondylustól disztálisan. 109
67. ábra A könyökízület extenziós-flexiós mozgásterjedelme. 110
68. ábra Az alkar mozgásainak vizsgálata. 1. kép: pronáció; 2. kép: neutrális helyzet; 3. kép: szupináció. 111
69. ábra Alternatív vizsgálat az alkar pro-szupinációs mozgásterjedelmének megítélésére. A kézben tartott toll, mutatja a mozgásterjedelem mértékét. 112
70. ábra A könyökízület oldalszalagjainak vizsgálata. 1. kép: lig. collaterale laterale; 2. kép: lig. collaterale mediale instabilitásának vizsgálata. 113
71. ábra A könyökízület flexorai: m. biceps brachii, m. brachioradialis, m. brachialis (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 114
72. ábra A m. biceps brachii izometriás tesztje. 117
73. ábra A könyökízület extenzorai: m. triceps brachii, m. anconeus (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 118
74. ábra A könyökízületi extenzorok izomerő vizsgálata. 1. kép: kiinduló helyzet; 2. kép: könyöknyújtás ellenállással szemben (4-5-ös izomerő). 119
75. ábra Az alkar szupinátora: m. supinator. A nervus radialis mély ága a m. supinator rostjai között, a szupinátor csatornában fut az alkarra (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby) 121
76. ábra Az alakr pronátorai: m. pronator teres, m. pronator quadratus (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 123
77. ábra A radius ízfelszínének ulnáris lejtése (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 125
78. ábra A radius ízfelszínének palmaris lejtése (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 126
79. ábra Az articulatio radiocarpea, az articulatio intercarpea és az ulna fejét borító discus articularis (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 127
80. ábra Az extenzió és a flexió arthrokinematikája a radiocarpalis és intercarpalis ízületben (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 129
81. ábra A csukló ízület neutrális helyzete: az alkar és a 3. metacarpus hossztengelye egymással párhuzamos a szagittális síkban. 131
82. ábra A csukló ízület palmáris (1. kép) és dorzális flexiója (2. kép). 132
83. ábra A csuklóízület passzív dorzálflexiós (1. és 2. kép) és palmárflexiós (3. kép) mozgásterjedelmének gyors vizsgálata. 133
84. ábra A csuklóízület ulnáris és radiális deviációja (1. kép: ulnáris deviáció; 2. kép: neutrális helyzet; 3. kép: radiális deviáció). 133
85. ábra A csuklóízület flexorai: m. flexor carpi ulnaris, m. flexor carpi radialis, m. palmaris longus (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 134
86. ábra A csukló flexorok differenciált izomerő vizsgálata. A vizsgáló a m. flexor carpi ulnaris mozgására dorzális, radiális (1. kép), a m. flexor carpi radialisra dorzális és ulnáris (2. kép) irányú ellenállást ad. 136
87. ábra A m. palmaris longus izomerő vizsgálata (3-as izomerő). Jól látszik az ín kiemelkedése a csuklóízület fölött. 137
88. ábra A csuklóízület extenzorai: m. extenzor carpi radialis longus, m. extenzor carpi radialis brevis, m. extenzor carpi ulnaris (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 139
89. ábra A csukló extenzorok differenciált izomerő vizsgálata (4-5-ös izomerő). A m. extenzor carpi ulnaris (1. kép), a m. extenzor carpi radialis longus és brevis (2. kép). 141
90. ábra A nervus ulnaris (1. kép) és a nervus medianus (2. kép) kompressziós tesztje. 142
91. ábra A carpalis csatorna keresztmetszeti képe. A nervus ulnaris a csatornán kívül az os pisiforme melett fut a kézre, a nervus medianus a csatornában a radialis oldalon. (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 143
92. ábra A metacarpo-phalangealis ízület felépítése, a voláris lemez (palmar plate) és a függesztő gyűrűk (A1, A2) Az ízület arthrokinematikája flexió során (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 145
93. ábra A PIP és a DIP ízületek felépítése (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 147
94. ábra A musculus flexor digitorum superficialis és profundus, valamint a musculi interossei együttműködése a II-V.ujjak hajlítása során A Korai fázis: a hosszú ujjhajlítók működését elsősorban a musculi interossei támogatják az MCP ízületben B Kései fázis: Befejeződik az ujjak hajlítása, a lumbricalis izomzat továbbra is inaktív, nyújtott állapotú 149
95. ábra A musculus extensor digitorum valamint a musculi lumbricales és musculi interossei együttműködése a II-V.ujjak nyújtása során A Korai fázis: a musculus extensor digitorum elsősorban az MCP ízületre hat B Középső fázis: a musculi lumbricales és musculi interossei támogatják a musculus extensor digitorum extenziós hatását a PIP és DIP ízületekben, továbbá az MCP ízületre gyakorolt flexiós hatásukkal megakadályozzák annak további extendálódását C Kései fázis: Befejeződik az ujjak nyújtása. 150
96. ábra A tenyér boltozata laza kéztartás mellett jól látható. 151
97. ábra A MCP ízületek aktív flexiója (1. kép) és extenziója (2. kép). 152
98. ábra A II-V-ös ujjak aktív abdukciója (1. kép) és az addukció egyik lehetséges vizsgálata (2. kép). 153
99. ábra A MCP ízület collaterális szalagjainak stabilitási tesztje. Stabil oldalszsalagok nem engedik a nyújtott ujjak nyitását flektált MCP ízület mellett (1. kép); az ujjak nyithatósága instabil szalagok esetén (2. kép). 153
100. ábra A DIP ízület aktív flexiója. A középső ujjpercet rögzíteni kell!. 155
101. ábra Gyors tesztek a 2-5-ös ujjak flexiós mozgásterjedelmének felmérésére. Az ujjak összes ízületének hajlítása (1. kép), az MCP és PIP ízületek hajlítása (2. kép). 155
102. ábra Gyors teszt a 2-5-ös ujjak DIP és PIP ízületek flexiós mozgásterjedelmének megítélésére. 156
103. ábra A PIP ízületi oldalszalagok stabilitásának vizsgájta. 156
104. ábra Az ujjak hosszú flexorai: m. flexor digitorum superficialis, m. flexor digitorum profundus (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 157
105. ábra A m. flexor digitorum suprficialis 3-as izomerő vizsgálata. 159
106. ábra Az ujjak hosszú extenzorai: m. extenzor digitorum, m. extenzor indicis, m. extenzor digiti minimi (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 160
107. ábra A mezothenar izmok: mm. interossei dorsales, mm. interossei palmares. A mm. lumbricales itt nincs ábrázolva (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 163
108. ábra A thenar és a hypothenar izmok palmáris nézetből. A mezothenar izmok közül a négy m. lumbricalis látható, amik a radiális oldalról kerülik meg az MCP ízületet és haladnak az extenzor apparátus felé (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 164
109. ábra A mm. lumbricales izomerejének vizsgálata (3-as izomerő). A kiinduló helyzet (1. kép) megegyezik az izom maximálisan nyújtott helyzetének; az aktív mozgás (2. kép). 166
110. ábra A hüvelyk oppozíciója Elmozdulások az I. carpometacarpalis ízületben (1-abdukció, 2-flexió és mediális rotáció) oppozíció során (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby) 169
111. ábra A hüvelykujj irányultsága a tenyérhez viszonyítva. A hüvelykujj a tenyér síkja (frontális) és a szagittális sík közötti ferde síkban áll. 171
112. ábra A hüvelykujj aktív abdukciós mozgásterjedelme. A hüvelykujj a saját ferde síkjában távolodik a II-es ujjtól. A mozgásterjedelmet az I-es és II-es metacarpus által bezárt szög mutatja. 172
113. ábra A hüvelykujj CMC ízületének aktív flexiója. A hüvelykujj nyújtott MCP és IP ízületekkel mozog palmáris és mediálisa irányba. 173
114. ábra Az oppozició vizsgálata. 1. kép: a hüvelykujj szembefordul a tenyérrel, és megérinti a kisujj tövét; 2. kép, a hüvelykujj és a kisujj szembefordul egymással és összeérinti az ujjhegyeket (vagy az ujjbegyeket). 174
115. ábra A hüvelykujj MCP ízületében a passzív oldalirányú mozgathatóság (ab-addukció) vizsgálata. 175
116. ábra A hüvelykujj extenzorai: m. extenzor pollicis longus, m. externzor pollicis brevis (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 177
117. ábra A m. extenzor pollicis longus izomerő vizsgálata flexiós irányú ellenállással szemben. 178
118. ábra A hüveljkujj abduktorai: m. abductor pollicis longus, m. abductor pollicis brevis (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 180
119. ábra A m. abductor pollicis brevis izomerő vizsgálata (4-5-ös izomerő) A vizsgáló rögzíti az i-es metacarpust, és az ellenállást a hüvelyujj proximális percének laterális oldalára adja. 181
120. ábra A hüvelykujj flexorai: m. flexor pollicis longusm. flexor pollicis brevis (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 182
121. ábra A m. flexor pollicis longus izomerő vizsgálata (4-5-ös izomerő). 184
122. ábra A hüvelykujj adduktora (m. adductor pollicis), a hüvelykujj és a kisujj opponense (m. opponens pollicis, m. opponens digiti minimi). A képen jól látható a két ulnáris oldali m. lumbricalis is. (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 185
123. ábra Kétujjas fogások. 1. kép: csipeszfogás; 2. kép: kulcsfogás. 189
124. ábra A háromujjas fogás egy lehetséges formája a lapfogás. 189
125. ábra Fogástípusok a megfogott tárgy alakja szerint. 1. kép: hengerfogás; 2. kép: gömbfogás; 3. kép: centralizált fogás. 190
126. ábra Kezdődő kézdeformitás rheumatoid arthritisben: a csuklóízület enyhe radiális deviációban, a II-III-as ujjak MCP ízülete kezdődő ulnaris deviációban van, a csukló, az MCP és PIP ízületek duzzadtak. Az MCP ízületek duzzanata jól látszik az ökölbe zárt kéztartásban (a bőr feszülő, fényes). 192
127. ábra A medence állásának vizsgálata a frontális síkban. 197
128. ábra A spina iliaca posterior superiorok tapintása. 200
129. ábra Az SI ízület nutációs mozgásának vizsgálata. A hipomobilis oldalon (jobb) a SIPS hamarabb mozdul előre, fölfelé: előzési tünet. 201
130. ábra A SI ízület nutációjának egyoldali vizsgálata (Spine test). A felső két képen a bal oldali SIPS, a bal térd előreemelésekor lefelé mozog (az os ilium hátrarotálódik a sacrumhoz képest). Az alsó két kép: a jobb oldali SIPS a térd előreemelésekor fölfelé mozog (az SI ízületben nincs mozgás). 202
131. ábra A SI ízületet stabilizáló szalagok. Lig. sacroiliacum ventrale (8, 9), lig. sacroiliacum dorsale (4-ventrális réteg, 5-dorzális réteg), lig. iliolumbale (1, 2), lig. sacrotuberale (7). (Forrás: Kapandji: The physiology of the joints vol.lll. 2011). 203
132. ábra A SI ízület ventrális szalagjainak (lig. sacroiliacum ventrale) vizsgálata. A csípőlapátok „ventrális nyitása” (1. kép); Patrick teszt (2. kép). 203
133. ábra A SI ízület dorzális szalagjainak (lig. sacroiliacum dorsale) vizsgálata. 204
134. ábra A lig iliolumbale vizsgálata (1. kép), a vizsgáló a térdet az ellenkező oldali váll felé nyomja; A lig. sacrotuberale viszgálata (2. kép), a vizsgáló a térdet az azonos oldali váll felé nyomja. 205
135. ábra A Az acetabulum frontális síkú lejtése, Wiberg-szög. B Az acetabulum előre tekintése a horizontális síkban. (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 209
136. ábra A Normál CD szög B Csökkent CD szög – Coxa vara C Fokozott CD szög – Coxa valga (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 210
137. ábra A A femur normál anteverziója B A femur fokozott anteverziója C A femur retroverziója (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 211
138. ábra A csípőízület szalagjai A Frontális síkban B Horizontális síkban (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 212
139. ábra A csípőízület elsődleges adduktorai (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 215
140. ábra A musculus obturator internus medencét rotáló hatása A Nyugalmi helyzet B A medence ellenoldali rotálódása az izom kontrakciója révén (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 216
141. ábra Thomas teszt. A comb hossztengellye a hátrabillentett medence helyzetben párhuzamos az alátámasztással. 218
142. ábra A csípőízületi flexió vizsgálata. 1. kép: aktív mozgásterjedelem (a vizsgáló keze a lumbális gerinc alatt érzékeli a medence kezdődő hátrabillenését); 2. kép: A medence hátrabillenése jelentősen növeli a mozgásterjedelmet. 218
143. ábra A csípőízület abdukciós mozgásterjedelmének vizsgálata. Az abdukció végét a medence billenése jelzi. 220
144. ábra A csípő ízületi addukciós mozgásterjedelem vizsgálatának két lehetséges módja. 221
145. ábra A csípőízület rotációs mozgásterjedelem vizsgálata nyújtott csípőízületi helyzetben. 1. kép: berotáció; 2. kép: kirotáció. 222
146. ábra Csípőízületi rotáció vizsgálata, hátonfekvő helyzetben, 90°-os fexióban. A vizsgáló gátolja a femur ab-addukciós mozgását. 1. kép: berotáció; 2. kép: kirotáció. 223
147. ábra A csípőízület flexorai (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 224
148. ábra A csípőízület abduktorai (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 229
149. ábra A csípőízületi abduktorok funkcionális vizsgálata (Trendelenburg teszt). A támaszkodó végtag abduktorai a megakadályozzák a medence lebillenését a felemelt végtag oldalára. 232
150. ábra Pozitív Trendelenburg jel. A gyenge abduktorok miatt (bal oldalon), a medence a felemelt végtag oldalán (jobb oldalon) lebillen. 233
151. ábra A csípőízület extenzorai (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 234
152. ábra A m. gluteus maximus izomerő vizsgálata. Ha a vizsgáló megtartja a lábszár súlyát (2. kép), az ischiocruralis izmok aktivitása minimálisra csökken. 236
153. ábra A csípőízület adduktorai. (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 238
154. ábra A csípőízület kirotátorai (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 241
155. ábra A m. piriformis rövidülésének egyik lehetséges vizsgálata. A rövidült oldalon a lábszár kevésbé „nyílik”, a „V” szárai aszimmetrikusak. 243
156. ábra A térdízület fiziológiás valgus állása (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 245
157. ábra A térdízület patológiás tengelyeltérései B Genu valgum C Genu varum (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 246
158. ábra A térdízület szagittális síkú mozgásai A A tibia elmozdulásaként a rögzített femurhoz képest B A femur elmozdulásaként a rögzített tibiához képest (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 250
159. ábra A térdízület axiális rotációja A A tibia elmozdulásaként B A femur elmozdulásaként a rögzített tibiához képest (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 251
160. ábra A térdízületi extenziós irányú mozgás arthrokinematikája A a tibia mozgása a femuron B A femor mozgása a rögzített tibián (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby) 251
161. ábra A patella elmozdulása és érintkezése a fossa patellarishoz extenziós irányú mozgás során (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 253
162. ábra A Q-szög és a musculus quadriceps femoris fejeinek húzásiránya A Frontális síkban B Szagittális síkban (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 254
163. ábra A patella csúsztatása caudo-craniális (felső képek) és medio-laterális irányba (alsó képek). 259
164. ábra A patella kompressziós tesztek helyzete. 260
165. ábra A térdízületi folyadékgyülem vizsgálata (ballotációs teszt). 261
166. ábra A mediális (1. kép) és a laterális (2. kép) oldalszalagok stabilitásának vizsgálata. 264
167. ábra A keresztszalagok vizsgálata. 1. kép: elülső asztalfiók teszt - a lig. cruciatum anterius; 2. kép: hátulsó asztalfiók teszt – lig. cruciatum posterius; 3. kép: gravitációs asztalfiók teszt – lig. cruciatum posterius. 266
168. ábra A térd ízület flexorai (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 268
169. ábra A térd ízület extenzorai (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 271
170. ábra A felső ugróízület mediális szalagrendszere (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 274
171. ábra A felső ugróízület laterális szalagjai (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 275
172. ábra A felső ugróízület arthrokinematikája A Dorzálflexió B Plantárflexió (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 277
173. ábra A A felső ugróízület dorzálflexiója a tibia elmozdulásaként a trochlea talin B A teljes dorzálflexiókor a trochlea tali széles része kerül a bokavillába (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 278
174. ábra A láb régiói (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby) 279
175. ábra A subtalaris ízület tengelyei A Szagittális síkban B Horizontális síkban (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 280
176. ábra A lábra ható izmok és azok működése a felső és alsó ugróízület tengelyeihez viszonyított lefutásuk alpján 286
177. ábra A láb plantárisan futó intrinsic izmai A A felületes réteg izmai B A második rétegbe tartozó izmok C A harmadik és negyedik réteg izmai (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 287
178. ábra Az I-es és II-es metatarsus egymással kisebb, mint 15 fokos szöget zár be (jobb láb). Az I-es metatarsus és az öregujj proximális ujjpercének hossztengelye 20 foknál kisebb szöget zár be (bal láb). 288
179. ábra A talpboltozat mediális ívének vizsgálata. Az ív legmagasabb pontja az os naviculare (kék csillag) Az ív magasságát jelzi az 1-es metatarsus és a talaj által bezárt szög is. 290
180. ábra A bokaízület dorzálflexiója (1. kép) és plantárflexiója (2. kép). Neutrális helyzetben a lábszár hossztengelye és a talp síkja (kék nyíl) 90° –os szöget zár be. 292
181. ábra A bokaízület mozgásainak vizsgálata hátonfekvésben: dorzálflexió (1. kép), neutrális helyzet (2. kép), plantárflexió (3. kép). 293
182. ábra A láb szupinációja (1. kép) neutrális helyzete (2. kép) és pronációja (3. kép), fekvő helyzetben vizsgálva. 294
183. ábra A lábujjak aktív abdukciója. Sokan nem képesek értékelhető abdukcióra. 296
184. ábra A laterális szalagok (lig. collaterale laterale) stabilitásának vizsgálata. 297
185. ábra A bokaízület elülső stabilitásának vizsgálata. A vizsgáló a lábszárat stabilizálja, és a sarokcsontot előrehúzza (1. kép), vagy a sarokcsontot letámasztja, és a lábszárat csúsztatja hátra (2. kép). 298
186. ábra A boka ízület hátulsó stabilitásának vizsgálata. A vizsgáló a lábszárat stabilizálja, és a sarokcsontot/talust hátrafelé csúsztatja (1. kép), vagy a sarokcsontot letámasztja, és a lábszárat csúsztatja előre (2. kép). 299
187. ábra A láb (bokaízület) plantárflexorai (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 300
188. ábra A m. tibialis anterior és a m. tibialis posterior (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.) 303
189. ábra A peroneus izmok (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 306
190. ábra A lábujjak extenzorai (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 309
191. ábra A lábujjak flexorai (Forrás: HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing 7. ed.2002.). 312
192. ábra A láb talpi kisizmai: felületes (A) és középső (B) réteg (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 313
193. ábra A láb talpi kisizmai: mély rétegek (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 314
194. ábra A nagyujj abduktora (m. abductor hallucis). 317
195. ábra A TTK elmozdulása járás során A Szagittális síkban B Horizontális síkban (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 321
196. ábra A járás fázisai Perry szerint (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 322
197. ábra Az alsó végtag és a medence elmozdulása járás során a szagittális síkban (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 327
198. ábra Az alsó végtag és a medence mozgása a horizontális síkban (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 328
199. ábra A járás energetikája a TTK mozgása alapján. Energiaátvitel a mozgási és a helyzeti energia között járás során. - helyzeti energia - mozgási energia (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 329
200. ábra A járás térbeli paraméterei (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 329
201. ábra A felső ugróízület plantárflexiós kontaktúrájának következményei a támasz fázis alatt károsodás kompenzáció (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby) 331
202. ábra A csökkent térdízületi flexió és kompenzálása károsodás kompenzáció (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 332
203. ábra Cirkumdukáló járás károsodás kompenzáció (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 332
204. ábra A térdízület flexiós kontraktúrájának kompenzálása a lengő végtagon károsodás kompenzáció (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 333
205. ábra A törzs előre döntése a támasz fázis alatt. A TTK a térdízület forgáspontja elé kerül. károsodás kompenzáció (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby) 334
206. ábra A felső ugróízület dorzálflexorainak gyengesége és a kompenzáló mozgások a lengési fázis alatt károsodás kompenzáció (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby) 334
207. ábra A gerinc fiziológiás görbületei 339
208. ábra A discus intervertebralis és elhelyezkedése a csigolyatesten. 340
209. ábra Az anulus fibrosus rétegeinek rostlefutása. 341
210. ábra A medence és a lumbosacralis gerinc jellegzetes szögei A sacrum dőlési szöge (a) A medence dőlési szöge (i) A lumbosacralis szög (b). 345
211. ábra A mellkas alakváltozása belégzés során A mellkas felső részén antero-posterior irányú (a), a mellkas alsó részén transzverzális irányú (t) a bordák kitérése. 348
212. ábra A mellkas alakváltozása a gerinc jobbra rotációja során. 350
213. ábra Az articulatio atlanto-axialis részei szagittális síkban és az ízfelszínek elmozdulása flexió során 353
214. ábra Rotáció az atlanto-axialis ízületben, az atlas vertikális elmozdulása rotáció során (e). 354
215. ábra Az uncovertebralis ízületek elhelyezkedése és elmozdulása laterálflexió során. 355
216. ábra A Protrakciós fejtartás B Retrakciós fejtartás. 356
217. ábra A törzs vizsgálata a frontális síkban. 1. kép: a juguláris árok középpontjában állított függőleges, mint szimmetriatengely jelzi a páciens aszimmetrikus tartását (a mellkason és a köldök tájékán a tengely jobbra tolt, a törzs-kar háromszög kissé aszimmetrikus) 2. kép: a nyak közepéhez illesztett egyenes a háton és a lumbális szakaszon szintén jobbra tér el a középvonaltól. A vállöv vonala jobbra lejt. 363
218. ábra A lumbális lordózis legmélyebb pontjának (L3-L4 csigolya között) vizsgálata. Ugyanez a teszt alkalmas a medence állásának értékelésére a frontális síkban. 365
219. ábra A nyaki lordózis legmélyebb pontja a C4-es csigolya magasságában van (az ábrán kissé alacsonyabban - fekete nyíl). A processus prominens kiemelkedik a gerinc vonalából (kék nyíl). 365
220. ábra Spondylosis – az ízületi tok és a szalagok lazasága (1.kép) és spondilolisthesis (2.kép) a csigolyaív törése. Mindkét probléma a felső csigolyatest előrecsúszásával jár. (Forrás: Kapandji: Physiology of the joints vol. III.) 366
221. ábra A gerinc vizsgálata a horizontális síkban. A fekete nyíl a jobb oldali „bordapúpot” jelzi. 367
222. ábra A törzs előrehajlása közben a csigolya rotáció jól látható jele a thoraco-lumbalis átmenetben, a paravertebrális régió, és az alsó bordák kiemelkedése a rotációval azonos oldalon. 368
223. ábra A gerinc egységes ívet alkot flexió közben, rajta töréspont nem látható. 370
224. ábra Laterál-flexió a lumbális és háti gerincszakaszon. A mozgás a két oldalra kb. azonos mértékű, a gerinc vonalában törés nem látható. 371
225. ábra A lumbális és háti gerinc rotációja. A rotáció a lumbális szakon minimális, a mozgás döntően a háti szakaszon jön létre. Kis eltérés látható a két oldal mozgásterjedelme között. 372
226. ábra A hasizmok: m. rectus abdominis (piros nyíl), m. obliquus externus abdominis (fekete nyíl), m. obliquus internus abdominis (lila nyíl), m. transverus abdominis (zöld nyíl) (Forrás: Kapandji, Physiology of the joints vol. III.) 373
227. ábra Az egyenes hasizom 3-as izomerő vizsgálata. 375
228. ábra A m. quadratus lumborum (1) a hasüreg hátsó falának alkotásában vesz részt. A kép jobb oldalán a m. psoas major (2) látható (Forrás: Kapandji, Physiology of the joints vol. III.). 379
229. ábra A m. quadratus lumborum izomerő vizsgálata. 1. kép: kiinduló helyzetben a vizsgáló bokánál fogva húzza az alsóvégtagot, lebillenti a medencét; 2. kép: a páciens ellenállás nélkül (3-as izomerő), vagy ellenállással szeben (4-5-ös izomerő) fölfelé húzza a medencét. 380
230. ábra A m. quadratus lumborum funkcionális tesztje. A páciens a vizsgált oldali medencét megemeli (nyújtott alsóvégtaggal). 381
231. ábra A gerinc extenzorai: erector spinae rendszer (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 383
232. ábra A gerinc extenzorai: a transversospinalis rendszer. (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 385
233. ábra A törzs extenzorok izomerő vizsgálata (3-as izomerő). 386
234. ábra A törzs extenzorok izomerő vizsgálata. 1. kép: kiinduló helyzet; 2. kép (3-as izomerő; 3. kép 5-ös izomerő. 386
235. ábra Idegnyújtási próba: Laseque teszt a n. icshiadicus nyújtása. 1. kép: a klasszikus idegnyújtási teszt; 2. kép: az idegi eredetű fájdalom provokációja a dura (fejemelés), és az ideg periféria felőli (láb dorzálflexió) további nyújtásával 389
236. ábra A diaphragma a legnagyobb esszenciális légzőizom. (Forrás: Kapandji, Physiology of the joints vol. III.) 393
237. ábra Esszenciális légzőizmok: külső (intecostalis externus) és belső (intercostalis internus) bordaközti izmok. (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 395
238. ábra A rekeszizom erejének vizsgálata. 396
239. ábra A nyaki gerinc aktív mozgásainak vizsgálata a szagittális síkban. 1. kép; a flexiós mozgásterjedelem; 2. kép: neutrális helyzet; 3. kép: extenzió. 399
240. ábra Protrakciós fejtartás (A) Az alsó nyaki szakasz flexióban, a felső extenzióban áll. A fej retrakciója (B) az alsó nyaki szakon extenziót, a felsőn flexiót hoz létre. (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 400
241. ábra A felső nyaki szakasz aktív flexiója (1. kép) és extenziója (2. kép). 401
242. ábra A felső nyaki szakasz passzív flefiós (1. kép) és extenziós (2. kép) mozgásterjedelem vizsgálata 401
243. ábra A nyaki gerinc aktív laterál-flexiójának vizsgálata. A páciens mindkét irányba enyhe rotációval növeli a mozgásterjedelmet (a balra irányuló mozgásnál kifejezettebb). 402
244. ábra A passzív nyaki laterál-flexió vizsgálata ülő helyzetben. 402
245. ábra Az aktív nyaki gerinc rotáció vizsgálata. A teljes mozgásterjedelemhez az atlanto-ocipitális ízület rotációja is hozzájárul. 403
246. ábra A mély nyaki flexorok előlnézetben. 404
247. ábra A nyak felületes flexorai 406
248. ábra A jobb oldali SCOM és m scalenus anterior és medius nyújthatóságának vizsgálata. 409
249. ábra A suboccipitális extenzorok: m. rectus capitis posterior minor (2), m. rectus capitis posterior major (1), m. obliquus capitis superior (4), m. obliquus capitis inferior (3) (Forrás: Kapandji, Physiology of the joints vol. III.) 411
250. ábra A suboccipitális extenzorok izomerő vizsgálata (3-as izomerő). 1. kép: kiinduló helyzet; 2. kép: a fej hátrabiccentése; 3. kép: a vizsgálat hátonfekvő helyzetben. 412
251. ábra A suboccipitális izmok nyújthatóságának vizsgálata. 413
252. ábra A nyaki gerinc alsó szakaszának extenzorai. A koponyáról eredő izmok a fej extenziójában is részt vesznek. 414
253. ábra Az alsó nyaki szakasz extenzorainak izomerő vizsgálata. 1. kép: kiinduló helyzetben a fej enyhe protrakcióban, a homlok alátámasztva; 2. kép: a páciens megemeli a fejét, annak hátrabiccentése nélkül (3-as izomerő). 416
254. ábra A nyaki gerinc speciális tesztjei: j. oldali kisizületek zárása (1. kép), j. oldali foramen intervertebrale zárása (2. kép). 418
255. ábra Nyaki discus intervertebralis kompressziós (1) - disztrakciós (2) tesztje. 418
257. ábra A Mandibula anterior és posterior mozgása A Protrúzió B Retrúzió (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 426
258. ábra A mandibula oldalirányú mozgása A Frontális síkban B Horizontális síkban (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 427
259. ábra A száj nyitása és zárása A. A mandibula depressziója B. A mandibula elevációja (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 427
260. ábra Arthrokinematika a száj nyitása során A. Korai fázis, posterior gördülés B. Kései fázis, Anterior és inferior csúszás (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 428
261. ábra Neutrális helyzetben két első fog közötti rés (felső és alsó) egy vonalba esik. 430
262. ábra Az állkapocs protrúziója. Az alsó fogsor mérhető előremozgása 7-10mm.. 431
263. ábra A szájzáró izmok: m. masseter (A); m. temporalis (B). 432
264. ábra Szájzáró izmok: m. pterigoideus medialis (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 433
265. ábra A szájzáró izmok erejének vizsgálata (4-5-ös izomerő). A vizsgáló depressziós irányú ellenállást ad az álkapocsra. 434
266. ábra Szájnyitó izmok: m. pterigoideus lateralis (Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby). 435
267. ábra A szájnyitó izmok erejének vizsgálata (4-5-ös izomerő). A vizsgáló elevációs irányú ellenállást ad az álkapocsra. 436
268. ábra A discus articularis előre/hátra csúszását a m. pterygoideus laterális felső rostjai és hátul a discushoz rögzülő kötőszövetes lemez szabályozzák. 437