IV. A GERINC ÉS A TÖRZS
7. A TÖRZSRE HATÓ IZMOK VIZSGÁLATA
7.2. A törzs extenzorok
7.2.1. A lumbális gerincre ható mély extenzor
7.2.1.1. Izomerő vizsgálat
Kiinduló helyzet: a páciens a nem vizsgált oldalán fekszik. Az alul lévő végtag hajlított, kezével a mellkas előtt támaszkodik. A vizsgált végtag nyújtva fekszik az asztalon, a medence a nyújtott végtag felé ferde (lebillent).
3-as izomerő: a páciens a medencéjét felhúzza a végtag hajlítása nélkül.
4-5-ös izomerő: a vizsgáló boka fölött megfogja a vizsgált végtagot, és lefelé irányuló ellenállást ad a mozgással szemben (a végtag hossztengelyében lefelé húzza). Az izom erős, nagy ellenállást képes legyőzni (228. ábra).
2-es izomerő: a vizsgáló megemeli a vizsgált végtagot vízszintes helyzetig, és megtartja annak súlyát, így kéri a medence felfelé húzását.
1-es izomerő: az izomfeszülés a lumbális szakon hátul, a paravertebrális izmoktól laterálisan, kb. tenyérnyivel a gerinc vonalától tapintható.
Alternatív vizsgálati helyzet: háton fekvő helyzetben, nyújtott végtagokkal. A 3-as izomerőt a súrlódási erő ellen végzett aktív mozgás jelenti. A 4-5-ös izomerő vizsgálatnál ellenállást a vizsgáló adja (lefelé húzza a végtagot). 2-es izomerő vizsgálat hason fekvő helyzetben is végezhető. A vizsgáló a lábszárat és a combot kissé megemelve csökkenti a súrlódást a mozgás közben.
228. ábra
A m. quadratus lumborum izomerő vizsgálata.
1. kép: kiinduló helyzetben a vizsgáló bokánál fogva húzza az alsóvégtagot, lebillenti a medencét;
2. kép: a páciens ellenállás nélkül (3-as izomerő), vagy ellenállással szeben (4-5-ös izomerő) fölfelé húzza a medencét