IV. A GERINC ÉS A TÖRZS
6. A LUMBÁLIS ÉS HÁTI GERINC MOZGÁSTERJEDELEMÉNEK VIZSGÁLATA
6.2. Laterál-flexió
A lumbális és háti gerincszakasz laterál-flexióját egyszerre vizsgáljuk. A mozgásterjedelem 20°-20° a két szakszon. Az oldalra hajlást megtekintve látható, hogy az alsó lumbális szegment egyenes marad, majd a gerinc egyenletes ívet alkotva hajlik oldalra. Szögmérővel mérni a mozgásterjedlemet fizikális vizsgálattal nem lehetséges.
223. ábra
Laterál-flexió a lumbális és háti gerincszakaszon.
A mozgás a két oldalra kb. azonos mértékű, a gerinc vonalában törés nem látható.
Vizsgálat mérőszalaggal
Kiinduló helyzet: a páciens áll, karjai nyújtva a test mellett. A vizsgáló megméri a középső ujj-talaj távolságot. A páciens oldalra hajlik, és a vizsgáló méri a középső ujj-talaj távolság változását. A Két érték közötti különbség a laterál-flexió mértéke. Domján index: normálisan ez az érték eléri a testmagasság 10%-át.
Megjegyzés
- A vizsgálat közben figyelni kell arra, hogy a mozgás ne térjen el a frontális síktól. A gerinc, vagy a csípőízületi flexió jelentősen megnövelheti a mozgásterjedelmet.
- A laterál-flexiót növeli a medence ellenoldalra tolása, azaz a vizsgált oldali csípőízület abdukciója, és az ellenkező oldali addukciója. Ennek megelőzésére érdemes a vizsgálat elején a medencét az ellentétes oldalon megtámasztani (pl a vizsgálóasztal szélével).