IV. A GERINC ÉS A TÖRZS

7. A TÖRZSRE HATÓ IZMOK VIZSGÁLATA

7.2. A törzs extenzorok

7.2.1. A lumbális gerincre ható mély extenzor
7.2.1.3. A nyújthatóság vizsgálata
  • A páciens a vizsgált oldalán fekszik, térdeit felhúzza (a lumbális gerinc flexiója). A fölül lévő kézzel elől megtámaszkodik, az alul lévő felső végtaggal alkarra támaszkodik. A mellkas megemelkedik, és a megfelelően rugalmas quadratus lumborum engedi, hogy a derékvonal lent maradjon az asztalon.
  • Háton fekvő helyzetben a vizsgáló megemeli a páciens alsó végtagjait (90° flexió a térdben és a csípőben), a medence hátrabillen, a lumbális gerinc flexióban van. Így alátámasztva a végtagokat a vizsgált oldallal ellentétes irányba fordítja a lábszárakat, amivel laterál-flexiót hoz létre a lumbális szakaszon. A izom rugalmassága megfelelő, ha a lumbális gerinc flexióban marad, és a laterál-flexió eléri a 20°-ot.