II. FELSŐ VÉGTAGOK - A KÉZ
6. A II-V-ös ujjak ízületeinek vizsgálata - Megtekintés
6.2. Articulatio interphalangea proximalis (PIP)
6.2.1. Flexiós-extenziós mozgásterjedelem
Aktív flexió: a páciens hajlítja a PIP ízületeket, nyújtott, vagy enyhén hajlított MCP ízületekkel. A mozgásterjedelem 100°-120° a mutatóujjtól a kisujjig növekszik (elérheti akár a 135°-ot is). Mérni speciális ujjszögmérővel, vagy a hagyományos goniométerrel lehet, a szögmérő szárait ráfektetve a proximális és a középső ujjperc dorzális felszínére.
Passzív flexió: az ujjakat egyenként kell vizsgálni. A vizsgáló rögzíti a proximális ujjpercet, és hajlítja a PIP ízületet. A véghelyzet-érzés rugalmas, a mozgásterjedelem kissé meghaladja az aktív mozgásét. Az ízületi tok dorzális része és a collaterális szalagok feszülnek meg a mozgás végén.
Aktív extenzió: az ízület extenziós mozgásterjedelme 0°. Extenziós irányú mozgás hajlított helyzetből történő nyújtással történik.
Passzív extenzió: az ujjakat egyenként kell vizsgálni. A vizsgáló rögzíti a proximális ujjpercet, és nyújtja a PIP ízületet. A véghelyzet-érzés rugalmas, de kevésbé, mint flexióban. Az ízületi tok palmáris része, a collaterális szalagok, és a palmáris rostporcos lemez feszülnek meg a mozgás végén.