IV. A GERINC ÉS A TÖRZS

9. A NYAKI GERINC

9.3. A mozgásterjedelem vizsgálata

9.3.2. Laterál-flexió

Kiinduló helyzet: a páciens széken ül egyenes törzzsel (a háta meg lehet támasztva, de ne dőljön hátra), két kezével a szék ülőkéjét fogja, vagy elől keresztezi a mellkasán (rögzíti a mellkast a törzs laterál-flexiójának kiküszöbölésére).

Aktív mozgásterjedelem: a páciens oldalra hajlítja a fejét, ügyelve arra, hogy se rotációt, se flexiót ne hozzon létre (242. ábra). A mozgásterjedelem 40°-45° egy-egy oldalra. A goniométer elhelyezése: a teljesen kinyitott (180°) szögmérő stabil szárát a gerinc vonalához, a függőlegeshez állítjuk, a mobil szárral követjük a fej hossztengelyének mozgását. A szögmérő helyzete lehet más is, pl. a vízszintes és a fej tengelye által bezárt szöget mérheti.

A nyaki gerinc aktív laterál-flexiójának vizsgálata.  A páciens mindkét irányba enyhe rotációval növeli a mozgásterjedelmet (a balra irányuló mozgásnál kifejezettebb)

242. ábra
 A nyaki gerinc aktív laterál-flexiójának vizsgálata.
A páciens mindkét irányba enyhe rotációval növeli a mozgásterjedelmet (a balra irányuló mozgásnál kifejezettebb)

 

 

Passzív mozgásterjedelem: A vizsgáló rögzíti az ellenoldali vállat és oldalra hajlítja a páciens fejét (243. ábra). A véghelyzet-érzés rugalmas, elsősorban az ellenoldali kisízületek tokjának az ott futó szalagoknak és a vállöv elevátorainak feszülése miatt.

A korlátozott laterál-flexiót gyakran okozza a vállöv elevátorainak rövidülése. Az izmok függőleges testhelyzetben nem képesek ellazulni, ezért a passzív mozgásterjedelem vizsgálatot végezzük el háton fekvő helyzetben is. A vizsgáló a fej súlyát megtartva hajlítja azt oldalra.

A passzív nyaki laterál-flexió vizsgálata ülő helyzetben.

243. ábra
 A passzív nyaki laterál-flexió vizsgálata ülő helyzetben.