III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
4. A térdízület
4.2. A térd vizsgálata
4.2.7. A térdízületre ható izmok vizsgálat
4.2.7.2. A térd ízület extenzorai
4.2.7.2.2. A nyújthatóság vizsgálata
A klasszikus vizsgálat hason fekvő helyzetben, nyújtott térddel indul. A vizsgáló lassan behajlítja a páciens térdét és figyeli a csípő ízület reakcióját. Ha a sarok eléri a feneket az izom elég rugalmas. Ha a rectus femoris rövidült, a térd hajlítása közben előrebillenti a medencét, és a combhajlat elemelkedik az asztalról (a páciens „kinyomja a fenekét”).
A medence billenése kiküszöbölhető, ha a páciens a vizsgálat közben feltámaszkodik a könyökére. Így a rectus femoris rövidülése a térd teljes hajlítását akadályozza.
Megjegyzés
A rectus femoris rövidülésre hajlamos izom. Rövidülése esetén a nyújtási vizsgálat közben a páciens erős feszülő fájdalmat érez a comb elülső felszínén.
A vastusok gyengülésre hajlamosak, rövidülni nem szoktak. Elkülönítő vizsgálatuk hajlított csípő ízületi helyzetben végzett térdhajlítással történhet.