III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
6. A járás
6.5. Diszfunkciók a járás során
A normál járás alapvető feltétele, hogy az ízületek rendelkezzenek a teljes lépésciklushoz szükséges mozgásterjedelemmel, a mozgásban résztvevő izmok pedig a megfelelő erővel, azaz képesek legyenek stabilizálni, mozgatni, vagy fékezni az alsó végtag és a törzs ízületeinek mozgásait. Mindezeken túl, szükséges a központi és a perifériás idegrendszer megfelelő működése, a mozgásegységek rendkívül finom összehangolása, valamint az ép poszturális kontroll.
A járást befolyásoló leggyakoribb okok a fájdalom, illetve valamilyen, a mozgatórendszert, vagy az idegrendszert érintő megbetegedés. A fájdalom, ami érintheti a járás során működő ízületeket, járulékos ízületi alkotókat, vagy az izmokat egyaránt, megváltoztatja a járás képét, úgynevezett antalgiás járásmintát eredményez. A fájdalom elsősorban a támasz fázis alatt jelentkezhet, a testsúly terhelés okozta erők, illetve az alátámasztás felől érkező ellenerők ekkor hatnak az ízületekre és az azokat stabilizáló izmokra. A fájdalom következtében a beteg igyekszik lerövidíteni a támaszfázis időtartamát, csökkenteni a végtag terhelését. Mindkét alsó végtag lépésciklusa lerövidül, az érintett oldalon a támaszfázis, az ellenoldalon a lengési fázis időtartama csökken, a járás aszimmetrikussá válik, kímélő sántítás figyelhető meg.
Az idegrendszert érintő megbetegedések szintén a járás megváltozását eredményezhetik. Az izmok tónusában, működésük összerendezettségében bekövetkező zavar kihat a járás mindkét fő fázisára.
A csont- és izomrendszer megbetegedései az ízületek mozgásterjedelmének, stabilitásának, vagy az izmok erejének megváltozásán keresztül hatnak a járásra, befolyásolják annak minőségét, illetve mérhető paramétereit.
Az alábbiakban néhány jellegzetes látható eltérést és azok kompenzálását mutatjuk be.
A felső ugróízület flexiós kontraktúrája a saroktámaszt lehetetlenné teszi. A beteg az előlábbal fog talajt a sarokra érkezés helyett. A gördítés, középtámasz során a sarok talajra engedése csak a térdízület hyperextenziója révén jöhet létre, a törzs előre döntése az előre haladó mozgást biztosítja a támasz fázis végén (200. ábra) (Neumann, 2010).
200. ábra
A felső ugróízület plantárflexiós kontaktúrájának következményei a támasz fázis alatt
károsodás
kompenzáció
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
Ha a lengő végtagon csípő-, vagy a térdízület flexiós mozgásterjedelme, vagy a felső ugróízület dorzálflexiós mozgásterjedelme nem éri el a végtag hatékony funkcionális rövidítéséhez szükséges mértéket, úgy a beteg a támaszkodó végtagon felső ugróízületi plantarflexióval, lábujjra emelkedéssel kompenzálhat, így biztosítva az lengő végtag akadálytalan továbbhaladását (201. ábra). A másik kompenzáló stratégia a lengő végtag cirkumdukáló mozgása (202. ábra) (Neumann, 2010).
201. ábra
A csökkent térdízületi flexió és kompenzálása
károsodás
kompenzáció
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
202. ábra
Cirkumdukáló járás
károsodás
kompenzáció
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
A térdízület flexiós kontraktúrája következtében az ízület hajlított helyzetű marad a támasz fázis teljes időtartama alatt, a nyújtás hiánya a lengési fázis végén is megfigyelhető, ekkor elmarad a végtag megfelelő előkészítése a sarokra érkezéshez, a lengési fázis lerövidül, maga a saroktámasz is zavart szenved. A támasz fázis alatt az ellenoldali végtagon, annak lengésekor a csípő-, és térdízület fokozott flexiójával kompenzálhat a beteg a talaj feletti áthaladás érdekében (203. ábra) (Neumann, 2010).
203. ábra
A térdízület flexiós kontraktúrájának kompenzálása a lengő végtagon
károsodás
kompenzáció
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
A csípő extenzorok gyengesége esetén a beteg a medence stabilizálása érdekében törzsét hátra döntve, medencéjét előre tolva jár, így mozdítja a súlyvonalát a csípőízület forgáspontja mögé. Ekkor a feszes csípőízületi szalag, a ligamentum iliofemorale helyettesíti a musculus gluteus maximus stabilizáló hatását. A csípőízületi flexorok gyengülése több látható eltérést, kompenzáló mechanizmust okozhat. A lengő végtag rövidítésének elmaradása miatt cirkumdukáló járás, vagy a törzs előre, hátra ingatása tapasztalható az érintett végtag lengési fázisa alatt (Neumann, 2010).
A csípőízületi abduktorok közepes fokú gyengülése esetén Trendelenburg jelet látunk a járás támasz fázisa alatt, azaz az érintett végtaggal ellenoldali medencefél lebillen a gördítés során. Ha az abduktorok jelentősen gyengék, vagy az ízület fájdalmas, úgy a beteg a törzs oldalra hajlításával kompenzál, a támaszkodó végtag irányába hajol. A törzs oldalra hajlítása emeli az ellenoldali medencefelet, csökkenti az abduktorokra jutó terhelést. A fájdalom csökkentésében is segít ez a kompenzáló mechanizmus, mivel a támaszkodó végtag abduktorai kevésbé feszülnek, ízületi kompressziós hatásuk csökken, így csökken az ízületi eredetű fájdalom.
A musculus quadriceps femoris gyengesége miatt a támaszfázis alatt a térdízület nyújtva marad, illetve hyperextendálódik. A gyenge térdextenzor nem képes kontrollálni a testsúlyterhelést a loading response szak alatt, azaz nem tölti be a sokkelnyelő szerepét, a térdízület aktív nyújtása elmarad a gördítés során. A beteg a törzs előre döntésével, a TTK előre helyezésével biztosítja a térd nyújtását (204. ábra) (Neumann, 2010).
204. ábra
A törzs előre döntése a támasz fázis alatt. A TTK a térdízület forgáspontja elé kerül.
károsodás
kompenzáció
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
A felső ugróízület dorzálflexorainak gyengesége a lengési fázis során okoz eltérést. A láb elakadásának elkerülése érdekében a beteg a térd- és a csípőízület fokozott hajlításával kompenzál, így biztosítja a végtag átlengését az alátámasztás felett (205. ábra) (Neumann, 2010).
.
205. ábra
A felső ugróízület dorzálflexorainak gyengesége és a kompenzáló mozgások a lengési fázis alatt
károsodás
kompenzáció
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)