III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
3. A csípőízület
3.4. A csípőízület vizsgálata
3.4.3. A csípő ízületre ható izmok vizsgálata
3.4.3.5. A csípő ízület kirotátorai
3.4.3.5.2. A nyújthatóság vizsgálata
A kirotátorok megnyújtása maximális berotációval történik. A vizsgálati helyzet megegyezik az izomerő vizsgálatban alkalmazottakkal (hajlított, vagy nyújtott csípőízülettel), és a vizsgáló a comb tengelyének elmozdítása nélkül kifelé mozgatja a lábszárat.
A piriformis rövidülését jól mutató vizsgálat: a páciens hason fekszik, térdei 90°-os flexióban, a lábszárak függőlegesek. A vizsgáló lassan szétnyitja a lábszárakat, úgy, hogy a térdek együtt maradjanak (csípő berotáció). A két lábszár „V” betűt formál (154. ábra). Ha az egyik piriformis rövidült, a V betű nem szimmetrikus, az érintett oldalon a lábszár kifelé mozgása korlátozott.
154. ábra
A m. piriformis rövidülésének egyik lehetséges vizsgálata.
A rövidült oldalon a lábszár kevésbé „nyílik”, a „V” szárai aszimmetrikusak.
A quadratus femoris nyújtása hasonfekve, abdukált csípőízülettel, hajlított térdekkel, a lábszárak nyitásával lehetséges.