II. A FELSŐ VÉGTAGOK - CSUKLÓÍZÜLET– ARTICULATIO RADIOCARPEA ÉS ARTICULATIO INTERCARPEA

2. Articulatio intercarpea

Ezt a funkcionálisan összefüggő ízületet a proximális és a disztális kéztőcsontok, a köztük lévő összeköttetések és a szalagok alkotják. Az intercarpalis ízület két részre bontható. A nagyobb mediális részt a capitatum és a hamatum, mint konvex felszínek alkotják a scaphoideum, lunatum, triquetrum disztális felszíne által képzett konkáv árokba illeszkedve. A kisebb laterális részt a scaphoideum konvex disztális pólusa és konkáv trapezium, trapezoideum illeszkedése adja. (78. ábra)

 

Az articulatio radiocarpea, az articulatio intercarpea és az ulna fejét borító discus articularis

78. ábra
Az articulatio radiocarpea, az articulatio intercarpea és az ulna fejét borító discus articularis
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

 

Az intercarpalis ízületet stabilizáló szalagok részben a radiusról húzódnak a disztális kéztőcsontsorra, részben pedig a kéztőcsontok között futnak. A ligamentum radiocapitatum a palmaris felszínen a radiusról az os capitatumra fut, áthidalva a radiocarpalis és intercarpalis ízületeket is. Ezen kívül a lunatumról és a triquetrumról is húzódik szalag az os capitatumra. Ezek a szalagok ventrálisan biztosítják a kéztőcsontok egymáshoz viszonyított pozícióját, vezetik az arthrokinematikai mozgásokat, és extenzió során feszülnek.

Dorzálisan két mélyen fekvő, harántirányban futó rostköteget kell megemlíteni.  Proximálisabban az os triquetrumot az os scaphoideummal összekötő szalagot, disztálisabban, ferde lefutással az os triquetrumról az os trapezoideumra és trapeziumra futó rostnyalábot. Ezek a szalagok transzverzális irányú stabilitást biztosítanak az intercarpalis összeköttetésekben.

A kéztőcsontok palmaris irányba konkáv boltozatot alkotnak, melyet a tenyéri felszínen egy vastag kötőszövetes képlet, a ligamentum carpi transversum zár le. A szalag az os pisiforméról és a hamulus ossis hamatiról transverzálisan az os scaphoideumra és az os trapeziumra fut. A kéztőcsontok és a szalag által közrezárt területet carpalis csatornának nevezzük. Ez a csatorna szolgál a nervus medianus és az alkarról az ujjakra futó flexor inak áthaladására. A szalag, mint leszorító apparátus működik az inak számára, megakadályozza, hogy a csukló hajlított helyzetében a megfeszülő ujj flexorok inai elemelkedjenek a csukló felszínétől (Neumann, 2010).

Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby