II. A FELSŐ VÉGTAGOK - CSUKLÓÍZÜLET– ARTICULATIO RADIOCARPEA ÉS ARTICULATIO INTERCARPEA
6. A csuklóízület vizsgálata
6.1. A csuklóízület mozgásterjedelmének vizsgálata
6.1.2. Ulnáris és radiális deviáció
Kiindukó helyzet: az alkar az asztalon fekszik, a tenyér lefelé néz, az ujjak nyújtottak. Az alkar tengelye a középső sugárban (III. metacarpus) folytatódik (83. ábra, 2. kép). A vállízület lehetőleg abdukcióban, vagy flexióban legyen, ami lehetővé teszi, hogy az alkar pro-szupinációs középhelyzetben feküdjön az asztalon.
Aktív ulnáris deviáció: a páciens a kezét ulnáris irányba (kisujj felé) mozgatja. A mozgásterjedelem 30°, mérésekor ügyelni kell, a goniométer elhelyezésére. A stabil szár az alkar hossztengelyében rögzített, a forgáspont a csukló közepén, a mobil szár, a III-as metacarpus vonalában legyen (83. ábra, 1-es kép), és nem a középső ujjon, mert ulnárdeviáció során az ujjak is ulnáris irányba mozognak. Így a látszólagos mozgásterjedelem nagyobb, mint a valódi (hozzáadódik az MCP ízület mozgása).
Passzív ulnáris deviáció: a vizsgáló rögzíti az alkart a csukó fölött, és a metacarpusokat átfogva (kiv: hüvelykujj) ulnáris irányba mozgatja a kezet. A véghelyzet-érzés rugalmas, a radiális szalagok és a tok megfeszülése miatt.
Aktív radiális deviáció: a páciens a kezét mediális irányba (hüvelykujj felé) mozgatja. A mozgásterjedelem kb. 15°, ha az alkar és a III. metacarpus által bezárt szöget vizsgáljuk (83. ábra, 3. kép).
Passzív radiális deviáció: a vizsgáló rögzíti az alkart a csukó fölött, és a metacarpusokat átfogva (kiv: hüvelykujj) radiális irányba mozgatja a kezet. A véghelyzet-érzés kemény - a processus styloideus radii ütközik az os scaphoideumba.
83. ábra
A csuklóízület ulnáris és radiális deviációja
(1. kép: ulnáris deviáció; 2. kép: neutrális helyzet; 3. kép: radiális deviáció)
Megjegyzés
Az ulnáris deviáció mértéke általában a duplája a radiális deviációnak. Ha a kéz nyugalmi helyzetét tekintenénk kiinduló helyzetnek (kb. 10° ulnáris deviáció) az oldalirányú mozgások nagyjából azonos nagyságúak lennének.
Csuklóízületi flexióban a radiális deviáció csak minimális mértékben kivitelezhető, mert a palmárisabb helyzetű proc. styloideus radii és az os triquetrum ütközése hamarabb bekövetkezik. Dorzálflexióban lényegesen nagyobb radiáldeviáció érhető el.
Ugyanez a helyzet a dorzálflexióban végrehajtott ulnáris deviációval. A dorzális helyzetű proc. styloideus ulnae és az os scaphoideum ütközése korábban megtörténik. Az ulnárdeviáció palmárflexióban nagyobb.