II. A FELSŐ VÉGTAGOK - A KÖNYÖK ÉS AZ ALKAR
3. A könyök és az alkar vizsgálata
3.1. Megtekintés, tapintás
A könyökízület tengelyállása: nyújtott könyökízületi helyzetben a kar és az alkar hossztengelye egymással kifelé nyitott tompaszöget zár be. A könyökízület valgus állásának vizsgálatához a könyök nyújtott, az alkar szupinált. A goniométer forgáspontja a könyökhajlatban van, szárait a kar és az alkar tengelyéhez állítjuk. A valgus állás mértékét a humerus és az alkar által bezárt szöget 180°-ra kiegészítő szög nagyságával határozzuk meg. Normál értéke 15° körüli. Ennél nagyobb érték is normálisnak tekinthető, ha az ízület oldalirányba stabil, és a két felső végtagon egyforma.
63. ábra
A könyökízület fiziológiás valgus állása.
A könyökízület csontos tájékozódási pontjai az epicondylus medialis és az epicondylus lateralis egyvonalban helyezkednek el, a mediális jobban kiemelkedik. Az epicondylusokat 90°-ban hajlított könyök mellett könnyebb tapintani, mivel ilyenkor a környezetükben eredő izmok ventrálisabbak, a flexiós-extenziós tengely elé kerülnek. Az olecranont és a két epicondylust öszekötő egyenesek egymással egyenlő szárú háromszöget alkotnak (65. ábra). Ha a könyök nyújtva van, az olecranon legmagasabb pontja (amin a triceps brachii tapad) a két epicondylussal egyvonalban, és tőlük azonos távolságban tapintható. Ízületi instabilitás esetén, vagy a csontos képletek elmozdulással járó törésekor ez a harmónia megbomlik.
64. ábra
Hajlított könyöknél a kép epicondylus és az olecranon csúcsát összekötő egyenesek
egyenlő szárú háromszöget alkotnak
A laterális epicondylus alatt dorzálisan tapintható a radius feje (65. ábra). Jól érezhető a humeroradialis ízületi rés, valamint az alkar mozgatásakor a radius fej előre (szupináció) és hátra csúszása (pronáció).
65. ábra
A radius fej tapintása, hajlított könyök mellett, a laterális epicondylustól disztálisan.
A laterális epicondylus körül erednek a kéz extenzorai, a musculus supinator és a musculus brachioradialis. Az epicondylus alatt látható a legnagyobb izomtömeg, itt a legnagyobb az alkar körfogata. A mediális epicondyluson és fölötte erednek a kéz flexorai, és a musculus pronator teres. Izomhasuk az epicondylus alatt nem olyan látványos, mint a külső oldalon.
Három perifériás ideg fut a könyöknél olyan anatómiai alagútban, amiben könnyen sérülhet, vagy nyomás alá kerülhet
A nervus radialis profundus a laterális epicondylus előtt és alatt halad át a musculus supinator rostjai között (74. ábra) egy fibrózus csatornában (nem mindenkinél). Az izom megvastagodása, rövidülése miatt az ideg nyomás alá kerülhet és beidegzési területén izomgyengülés alakulhat ki (csukló extenzorok). Mivel szenzoros zavarral nem jár, „látványos” tünet nem váltható ki. A musculus supinator nyújthatóságának korlátozottsága, esetleg fájdalma (teniszkönyök betegség) és a csukló extenzorok gyengesége felhívja a figyelmet a nervus radialis érintettségére.
A nervus ulnaris a medialis epicondylus és az olecranon közötti csontos csatornában fut. Ha az ideget itt nyomás, ütés éri, az alkar és a kéz ulnáris oldalán villanyozó fájdalom, jelentkezik. Óvatosan vizsgáljuk, a kiváltott tünet nagyon kellemetlen. Az ideg sérülése gyakoribb hajlított könyök mellet, és nagyfokú valgus állásnál, amikor az ideg megnyúlik (feszül). A könyök véletlen beütése is kiválthatja a fájdalmat.
A nervus medianus a könyökhajlat mediális oldalán a musculus pronator teres két feje közötti csatornán halad keresztül, itt kerülhet nyomás alá. Gyakran sérül az alkartöréseknél. Az ideg érintettsége csak motoros tünetekkel jár (jellemzően a hüvelykujj hosszú flexora, a musculus opponens pollicis, a felületes ujjhajlítók a két laterális ujjhoz futó mély ujjhajlító, és a pronator quadratus). Tipikus tünete a „csippentő” fogás zavara. A hüvelyk és a mutató ujj ujjvégeivel nem képes fogni, csak az ujjbegyekkel, a két ujj végpercének hajlítása hiányzik.
A könyökhajlat mediális 1/3 határán, nyújtott könyök mellett tapintható az arteria brachialis.