II. A FELSŐ VÉGTAGOK - A VÁLLÍZÜLET
1. A VÁLLÍZÜLET – ARTICULATIO GLENOHUMERALIS
1.3. A vállízületre ható izmok működése
Flexorok
A kar szagittális síkú emelését a musculus deltoideus elülső része, a musculus coracobrachialis és a musculus biceps brachii végzik. A mozgás során a musculus suprasinatus, és a rotátorköpeny többi tagja is dinamikus stabilizátorként, valamint az arthrokinematikai elmozdulások kontrollálóiként működnek. A flexiót segítheti a musculus pectoralis major calvicularis része, ez az izom összetett működésével a törzs elé húzza, és befelé forgatja a kart, alsó rostja pedig a felemelt kart húzzák ellenállással szemben lefelé, tehát az extenziós irányú mozgást segítik.
Extenzorok
A vállízület estenzorai a musculus deltoideus hátsó része, a musculus latissimus dorsi, a musculus teres major és a musculus triceps brachii caput longuma. Szinergistaként működhet még a musculus teres minor és a musculus infraspinatus is. A musculus latissimus dorsi fordított működésével a felső végtag rögzítettsége (tenyértámasz) mellett képes megemelni a medencét, mint ahogyan ezt a funkciót a vállöv tárgyalásánál már említettük.
A fent említett, extenziós hatású izmok összetett funkciója a vállízület törzs mögötti addukciója is.
Abduktorok
A kar frontális síkú emelését a musculus deltoideus, annak mindhárom része és a musculus supraspinatus végzi. A musculus deltoideus középső rostjai a mozgás indításától, neutrális helyzettől aktívak és közel 90°-os abdukciónál működnek maximálisan, míg az elülső és hátsó rostok később, körülbelül 20 és 40°-os abdukált helyzettől kapcsolódnak be (Kapandji, 2007). Ezek a rostok a vállízület neutrális helyzetében addukciós hatásúak.
A dinamikus aktivitáson túl a fent említett izmok segítik a fej stabil helyzetének megtartását a vápában (Abboud, 2002).
Rotátorok
A vállízület berotátorai a rotátorköpeny befelé forgató tagján, a musculus subscapularison kívül a musculus teres major, a musculus deltoideus elülső része, a musculus pectoralis major és a musculus latissimus dorsi. Közülük a hosszú, nagy izmok, melyek hatékony extenzorok, vagy adduktorok, az összetett, berotációval kombinált vállízületi mozgások kivitelezői, míg a rövid izmok hatása inkább a dinamikus stabilizálás.
A kirotátorok elsősorban a musculus infraspinatus és a musculus teres minor, a kirotációt segíti a musculus deltoideus hátsó része és a musculus supraspinatus is (Neumann, 2010).