II. A FELSŐ VÉGTAGOK - A KÖNYÖK ÉS AZ ALKAR
1. A könyökízület – articulatio cubiti
1.3. A könyökízületre ható izmok működése
Flexorok
A könyökízület flexióját a musculus biceps brachii, a musculus brachialis és a musculus brachioradialis végzik. Flexiós hatású még a musculus pronator teres és számos olyan izom, ami a két epicondyluson ered, és alapvetően a csukló ízületre, vagy a kéz ízületeire hat. Az izmok áthidalják a könyökízületet, így bekapcsolódhatnak az ízület hajlításába.
A musculus biceps brachii működése flexióval kombinált szupinációban a legerőteljesebb. A musculus biceps brachii polyarticularis izom, azaz több ízületet is áthidal, így funkciója igen összetett, melyet az áthidalt ízületek pozíciója befolyásol. Könyökízületi flexiós hatását tekintve akkor a leghatékonyabb, ha a vállízület extenzióban van a vállízületi extenzorok, például a musculus deltoideus hátsó részének működése révén.
A musculus brachialis az ulnán tapadva nem gyakorol hatást az alkar ízületeire, egyedüli funkciója a könyök hajlítása, erőteljes flexor izom.
A musculus brachioradialis az alkar pro-szupinációs középhelyzetében működik hatékony könyök flexorként, ez az izom különösen hatékony nagy ellenállással szemben végzett gyors könyök hajlítás során.
Extenzorok
A könyök elsődleges extenzora a musculus triceps brachii, valamint az anconeus. A musculus triceps brachii hosszú feje a vállízületet is áthidalja, részt vesz az extenzióban és a törzs mögötti addukcióban. Könyökízületi extenziós hatása a vállízület flektált helyzetében a hatékonyabb. A musculus deltoideus elülső rostjainak működése révén a vállízület flexióba kerül, ekkor a musculus triceps brachii hossza optimális marad a hatékony könyök extenzióhoz. Ez a mozgáskombináció zajlik minden olyan felső végtagi aktivitás során, amikor előre nyomunk, tolunk valamit, például egy ajtót.
A musculus anconeus rövid, ízület közeli lefutású izom így nem képes hatékony extenzorként működni, jelentősége inkább a könyökízület, elsősorban a humero-ulnaris ízület oldalirányú stabilizálásában van. Lefutása miatt, a könyök dorzális felszínén, az epicondylus lateralis és az ulna hátulsó felszíne között húzódva, a varus irányú erőhatásokkal szemben stabilizál. Stabilizáló hatása a könyök extenziós irányú mozgása közben, de az alkari mozgások során is jelentős.
A könyök extenzorai statikusan stabilizálják az ízületet a felső végtag terhelt helyzetében, például tenyéren támaszkodás során, így hasonlóan működnek, mint a térdízületi extenzorok az alsó végtag terhelt helyzetében (Neumann, 2010).