II. A FELSŐ VÉGTAGOK - A KÖNYÖK ÉS AZ ALKAR
2. Az alkar – antebrachium
2.3. Az alkarra ható izmok működése
Általánosságban elmondható, hogy azok az izmok képesek pronálni, vagy szupinálni az alkart, melyek áthidalják az alkar valamelyik ízületét és magát az alkar mozgástengelyét, ami az ulna és radius fej között, átlósan húzódik. Tehát a humeruson, vagy az ulnán erednek és a radiuson, vagy a kézen tapadnak.
Szupinátorok
Elsődlegesen a musculus supinator és a musculus biceps brachii végzik a mozgást. A szupinációt segítők lehetnek a csuklóízületre extenziós és radiáldeviációs hatású izmok (musculus extensor carpi radialis longus et brevis), valamint a musculus extensor pollicis longus és a musculus extensor indicis. Pronált helyzetből neutrális helyzetig szupinál a musculus brachioradialis is.
A két elsődleges szupinátor működését tekintve az EMG aktivitások alapján elmondható, hogy ha csak kis erőt igénylő szupináció történik, akkor a musculus biceps brachii inaktív marad, a musculus supinator végzi a mozgást, a musculus biceps brachii a közepes, vagy nagy erőt igénylő szupinációban mutat aktivitást. A biceps brachii, mint szupinátor 90°-os könyökízületi flexió mellett a leghatékonyabb, ugyanis ekkor az izom lefutása miatt annak maximális húzóereje a szupináció irányában hat (Neumann, 2010).
Pronátorok
Elsődlegesen a musculus pronator teres és a musculus pronator quadratus végzik az alkar pronációját. Részt vehet a mozgásban a musculus flexor carpi radialis és a musculus palmaris longus, illetve szupinált helyzetből neutrálisig végzett pronációban a musculus brachioradialis.
A musculus pronator teres jelentős pronátor izom, de hajlítja a könyökízületet is. Nagy erőt igénylő pronáció során mutat leginkább aktivitást.
A musculus pronator quadratus egy vékony, négyszögletű izom, az alkar disztális részén köti össze a radiust és az ulnát, tehát a disztális radio-ulnáris ízületre hat közvetlenül. A két pronátor izom közül ez lesz a legaktívabb, minden pronációs mozgás során működik (Neumann, 2010).