A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

A lumbális gerinc mozgásai szagittális síkban

Flexió – 0°-40°-50° - a mozgás létrejöhet az alsó végtag felől indítottan, amikor a csípőízület flexiós mozgása a medence hátrabillenését eredményezi, ami a lumbális szakaszon a lordózis csökkenését, flexiót generál. Létrejöhet a flexió a háti gerincszakasz flexiójához kapcsolódva, például amikor előre hajolunk. Ekkor a csípőízületben szintén flexió lesz az a mozgásirány, ami a gerinc flexiós terjedelmét mintegy kiegészítve lehetővé teszi a nagy mozgásterjedelmet. A lumbális gerinc és a csípőízület azonos irányba történő, egymást kiegészítő mozgásait pelvico-lumbális ritmusnak nevezzük. Bármelyik résztvevő ízület mozgásterjedelmének csökkenése a hétköznapi funkciók, mint pl. öltözködés, vagy tárgy felemelése a talajról, nehezítettségét okozza, illetve a másik résztvevő ízülettől nagyobb mozgásterjedelmet követel.

Létrejöhet a lumbális gerinc flexiója álló helyzetben, a medence hátra billentésével is. Ez utóbbi esetben a medence hátra billentése (a fej, a törsz elmozdulása nélkül) a lumbális szakaszon tehát flexiót jelent, egyidejűleg a csípőízületekben, a vápa elmozdulásával, extenzió jön létre.

Extenzió – 0°-15°-20° - a mozgás során a lumbális lordózis fokozódik, íve hangsúlyosabb lesz. A flexióhoz hasonlóan, az extenzió létrejöhet a csípőízületi extenzió tovafutó mozgásaként, a medence előre billenésével, vagy létrejöhet a háti szakasz extenziójához kapcsolódva.

A medence előre billentése álló helyzetben a lumbális szakaszon az extenzió, a csípőízületben pedig a vápa elmozdulásával a flexió eredményeként jön létre (Neumann, 2010).

A lumbális gerinc mozgása frontális síkban

Laterálflexió – 0°-20° - a lumbális szakasz oldalirányú hajlása létrejöhet szintén a háti szakasz mozgásához kapcsoltan, felülről indítva, de a csípőízületi fokozott abdukció folyományaként, a medence frontális síkú billenésével is.

Álló helyzetben a medence frontális síkban történő billentése, a törzs, a fej elmozdulása nélkül, a lumbális szakasz és a csípőízületek egyidejű mozgásaként alakul. Ekkor az egyik medencefél emelkedik, a másik süllyed. A lumbális szakaszon az emelkedő medenceféllel azonos oldali laterálflexió jön létre, az azonos oldali csípőízületben az acetabulum elmozdulásával addukció, az ellenoldali csípőízületben abdukció a mozgás (Neumann, 2010).

A lumbális gerinc mozgása horizontális síkban

Rotáció – 0-5° - a rotációs mozgás minimális a lumbális szakaszon, ennek oka a kisízületi felszínek orientációja, ami jelentősen gátolja ezt a mozgásirányt. Ez a térbeli elhelyezkedés a gerinc alsó szakaszának stabilitását fokozza, amit a mélyen húzódó, stabilizáló funkciójú transversospinalis izmok és a relatíve merev sacroiliacalis ízület is elősegít (Kapandji 2007).

A rotáció kapcsolódhat a háti szakasz rotációjához, de létrejöhet a medence elfordulásaként, a csípőízület felől indítva is.

Álló helyzetben, a medence elfordítása, a csípőízületben az előre mozduló medencefél oldalán kirotációt, a hátra mozduló medecefél oldalán berotációt jelent, ehhez kapcsolódik a lumbális szakasz, de leginkább a thoracolumbális átmenet és a thoracalis gerincszakasz rotálódása.