III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
3. A csípőízület
A femur fej és az acetabulum alkotta ízület az alsó végtagot a medencén keresztül a törzshöz kapcsolja. Elhelyezkedése miatt jelentős szerepe van a test nagy részének mozgásaiban. Hétköznapi mozgásaink, mint állás, járás, futás egyaránt megkövetelik az ízület megfelelő stabilitását és mobilitását.
Az ízületi felszínek közül a vápát az acetabulum alkotja, melynek kialakításában mindhárom, a medencét felépítő csont részt vesz. Az acetabulumot mélyítő rostporcos gyűrű a labrum acetabulare, jelentős stabilitást biztosít, melyhez hozzájárul a vápa térbeli orientációja is.
- az acetabulum lejtése (Wiberg-szög: frontális síkban a femur fej középpontjából az acetabulum felső pereméhez húzott egyenes és a függőleges által bezárt szög, fiziológiás értéke 25°-35° (Genda, 2001)
Genda E, Iwasaki N, Li G et al (2001): Normal hip joint contact pressure distribution in single-leg standing effect of gender and anatomic parameters. J Biomech 34:895-905(134. ábra/A).
- az acetabulum előretekintése (az acetabulum anteverziója: horizontális síkban az acetabulum peremeit összekötő egyenes és a szagittális által bezárt szög, fiziológiás értéke 20° (134. ábra/B), biztosítják a vápa megfelelő anatómiai pozícióját az ízületben (Anda, 1986).
Anda S, Svenningsen S, Dale LG, Benum P (1986): The acetabular sector angle of the adult hip determined by computed tomography. Acta Radiol Diagn 27:443-447
134. ábra
A Az acetabulum frontális síkú lejtése, Wiberg-szög.
B Az acetabulum előre tekintése a horizontális síkban.
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
A caput femoris közel kétharmad résznyi gömbfelszínnek felel meg. Alakján kívül a vápába illeszkedését a collodiaphysealis szög (CD) és a femur torziójából fakadó anteverziós szög is biztosítják. A CD szög frontális síkban a femur nyak hossztengelye és a diaphysis hossztengelye által bezárt szög, értéke fiziológiásan, felnőtt korban 125°-130° (135. ábra/A). Ez az érték születéskor nagyobb, 140°-150°, majd az állás, járás, testsúlyterhelés hatására csökken (Oguz, 1996).
Az anteverziós szög a femur proximális részének anterior irányú csavarodása - horizontális síkban a femurnyak hossztengelye és a femurcondylusokra állított, transzverzális egyenes által bezárt szög, fiziológiásan 15° (136. ábra/A). Ez a szög is nagyobb újszülött korban, közel 40°.
A CD szög mértéke eltérhet a normál értéknek elfogadott közel 125°-tól. Ha ennél kisebb, úgy coxa vararól, ha nagyobb, coxa valgaról beszélünk. Mindkét szögeltérés előidéz változást a csípőízület működésében. Coxa vara esetén a femur fej fedettsége, így az ízület frontális síkú stabilitása növekszik ugyan, de ezzel együtt megnő a femur nyakra ható nyíróerő méréke, romlik a csípőízületi abduktorok hatékonysága, mivel tapadásuk közelebb helyezkedik el az eredésükhöz, így funkcionális hosszuk rövidebb, mint az optimális. További következmény az abdukciós mozgásterjedelem beszűkülése és a végtaghossz csökkenése. Coxa valga fennállásakor a frontális síkú ízületi stabilitás kisebb, ugyanakkor a femur nyakra ható hajlító, nyíró erők is kisebbek. Az abduktorok funkcionális hossza és a végtaghossz megnő, csökken az addukciós mozgásterjedelem (Neumann, 2010)
(135. ábra/B, C).
135. ábra
A Normál CD szög
B Csökkent CD szög – Coxa vara
C Fokozott CD szög – Coxa valga
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
A femur anteverziója is lehet fokozott, vagy csökkent mértékű. Meg kell jegyezni, hogy újszülött korban értéke fiziológiásan nagyobb, közel 40°, azonban a testsúlyterhelés és izomműködés révén, serdülőkorra fokozatosan 15°-ra csökken. Fennmaradó fokozott anteverzió (136. ábra/B) esetén megnő a csípőízület diszlokálódásának veszélye, csökken a kirotáció terjedelme, a terhelési viszonyok megváltozása, az ízületi porc fokozott elhasználódása miatt következményes osteoarthritis jöhet létre (Bogduk, 2005).
A fokozott anteverzióhoz jellegzetes járáskép társulhat, ami gyermekkorban gyakoribb. Ekkor az ízületi stabilitás növelésére, illetve az abduktorok hatékony működésének elősegítésére berotált helyzetű csípőízülettel jár az érintett személy, a csípő berotáció miatt a lábak, lábujjak befelé néznek (Snijders és munkatársai, 1998).
A csökkent anteverzió 136. ábra/C, azaz retroverzió esetén a berotáció terjedelme csökken.
136. ábra
A A femur normál anteverziója
B A femur fokozott anteverziója
C A femur retroverziója
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
Az ízületi tok hengerszerűen fogja körbe a femur nyakat és fejet, ventrálisan és dorzálisan erős szalagok biztosítják a nagyfokú stabilitást. Ezek a ligamentum iliofemorale, mely ventrálisan fut, a csípőízületi extenziót, illetve a medence hátrabillentését korlátozza. A ligamentum pubofemorale mediális lefutású, a csípőízület abdukciója során feszül, valamint a ligamentum ischiofemorale, mely dorzálisan található, addukció és berotáció során feszül meg (Neumann, 2010)
(137. ábra).
137. ábra
A csípőízület szalagjai
A Frontális síkban
B Horizontális síkban
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
Az ízület zárt helyzete a maximális extenzió, kisfokú berotáció és addukció, ahol a szalagok legnagyobb része megfeszül. A közel 90 fokos flexió, közepes mértékű abdukció és kirotáció pedig az ízület nyugalmi helyzete, a szalagok ebben a pozícióban a leglazábbak, ugyanakkor az ízület kongruenciája ekkor a legnagyobb (Standring, 2009).
A csípőízület a legnagyobb terjedelmű mozgásokra képes ízületünk. Mozgásai során elmozdulhat a femur a medencéhez képest, vagy a medence a femurhoz képest.