IV. A GERINC ÉS A TÖRZS
3. A háti (thoracalis) gerinc
A háti gerinc speciális jellemzője, hogy ehhez a szakaszhoz kapcsolódik a bordák és a sternum alkotta mellkas, ami a háti gerinc relatíve csökkent mozgáslehetőségeit eredményezi. Ugyanakkor a mellkas relatív merevsége stabilitást biztosít a nyakra ható izmok számára, azok képesek a nyaki gerinc hatékony mozgatására. A mellkas további fontos funkciója a mellüregi szervek csontos védelme és a légző mozgások csontos, mechanikai alapjának biztosítása.
A háti szakasz 12 csigolyából és a köztük lévő kapcsolódásokból áll, görbületi íve szerint konvex, azaz kyphosis, melynek csúcsa, legmagasabb pontja fiziológiásan a 6-7 csigolya magasságában van. A tipikus háti csigolya jellegzetessége, hogy a csigolyatest kisebb, és magasabb, mint az ágyéki csigolyáké. A kisízületi felszínek közelítőleg frontális síkúak. A csigolyaplatók hátsó-oldalsó szögleteinél hyalin porccal borított ízületi felszínek találhatók, ezek a bordák fejeinek ízesülésére szolgálnak, a costovertebralis ízületek alkotói.
A processus spinosusok a háti szakaszon lefelé-hátrafelé nyúlnak, fedik egymást. A processus transversusok végeinek ventrális felszínén porcborított ízületi felszín szolgál a tuberculum costaek kapcsolódására, a costotransversalis ízületeket alkotva (Kapandji 2007).
A mellkas
A mellkast a 12 pár borda, a sternum és ezek kapcsolódásai alkotják. Ízületes és porcos kapcsolatai révén a mellkas rugalmas szerkezet, rugalmas alakváltozása teszi lehetővé a mellüreg térfogatának változását a légzés során.
A csigolyákhoz minden borda két ízülettel kapcsolódik, ezek a fentebb már említett costovertebralis és costotransversalis ízületek, melyek valódi, synovialis, szalagok által stabilizált ízületek. Ezekben az ízületekben a bordák forgó, íves mozgást végeznek a légzés során. A mozgás tengelye a bordanyak hossztengelye. A bordanyakak, így a mozgás tengelyének lefutása a mellkas felső és alsó részén nem egyforma. A mellkas felső részén a tengely inkább a frontális síkhoz közelít, így belégzéskor a mellkas felső része leginkább antero-posterior irányban tágul. A mellkas alsó részén a tengely lefutása a szagittális síkhoz áll közelebb, így a belégzés ezen a részen döntően a transzverzális átmérőt növeli (210. ábra). (Kapandji 2007).
210. ábra
A mellkas alakváltozása belégzés során
A mellkas felső részén antero-posterior irányú (a), a mellkas alsó részén transzverzális irányú (t) a bordák kitérése
A sternum és a bordaporcok is elmozdulnak belégzés során. A sternum előre-felfelé megemelkedik, a bordaporc lefutása a vízszinteshez közelít a sternocostalis ízületekben létrejövő elmozdulás eredményeként. Az alsó bordákat egymáshoz kapcsoló porcos összeköttetés, a costochondralis kapcsolat szöge is megnő, nyílik. Kilégzéskor a felsoroltakkal ellentétes irányú elmozdulások jönnek létre (Kapandji 2007).