II. A FELSŐ VÉGTAGOK - A KÖNYÖK ÉS AZ ALKAR
1. A könyökízület – articulatio cubiti
1.1. Osteokinematika
A könyökízület tehát a humero-ulnáris és a humero-radiális ízületekből áll. Az ízület egytengelyű, ginglymus, egy szabadsági fokkal rendelkezik. Mozgásai a szaggitális síkban jönnek létre.
Flexió – 0°-130°-145°, a mozgás végén az alkar és felkar izomzatának torlódása következik be, továbbá a tok hátsó része, az oldalszalagok posterior lefutású rostjai, és az extenzor izomzat válik feszessé. A mozgás végén a nervus ulnaris is megnyúlik (Topp, 2006).
A hétköznapi élethez elengedhetetlen aktivitásaink során a könyökízületet 30°-130°-os terjedelemben használjuk, tehát a funkcionális mozgásterjedelem nem használja ki az ízület fiziológiás mozgáslehetőségeit. Az ízület nyugalmi helyzete az enyhe flexió, míg a zárt ízületi helyzet a könyök nyújtott helyzete.
Extenzió – Hyperextenzió – 0°-5°, a neutrálistól indított extenzió terjedelme minimális lehet fiziológiás körülmények között, a további extenziót az olecranon fossa olecraniba ütközése, a tok ventrális részének feszülése, az oldalszalagok anterior lefutású rostjai és a flexor izomzat passzív feszülése korlátozzák (Neumann, 2010).