II. A FELSŐ VÉGTAGOK - VÁLLŐV

1. A VÁLLÖV

1.2. Articulatio acromioclavicularis

1.2.1. Osteokinematika

Az acromioclavicularis ízület feladata a scapula és a clavicula közti mozgékony összeköttetés, a két csont közti finom mozgások biztosítása. További funkciója a scapula mellkasfalhoz viszonyított elmozdulásainak és illeszkedésének optimalizálása.

 Az ízületnek három szabadsági foka van. A mozgások a scapulának a clavicula laterális végéhez viszonyított elmozdulásaiként írhatók le. A legjelentősebb elmozdulás, ami az acromioclaviculáris ízületben létrejön, az a scapula felfelé (kifelé) és lefelé (befelé) történő rotációja, mely mozgások a scapula síkjában, azaz a frontális síkkal közel 30°-ot bezáró, ferde síkban történnek. (4. ábra)

Az acromioclaviculáris ízület osteokinematikai mozgásai

4. ábra
Az acromioclaviculáris ízület osteokinematikai mozgásai Felfelé és lefelé rotáció, horizontális és szagittális síkú billenés
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

A lapocka felfelé-kifelé rotációja a vállízületi flexió, vagy abdukció során jön létre, mely mozgások teljes terjedelméhez – a kar fej mellé emeléséhez – az acromioclavicularis ízület 30°-os rotációja társul (Ludewig, 2009).

Ludewig PM, Phadke V, Braman JP et al (2009): Motion of the shoulder during multiplanar humeral elevation. J Bone Joint Surg Am 91:378-389

A mozgás során a lapocka felfelé-kifelé rotálódik a mellkasfalon.

A lefelé-befelé rotáció a vállízület addukciós és extenziós mozgásaihoz kapcsolódik, ekkor a lapocka befelé-lefelé forog a mellkasfalon.

Horizontális és szagittális síkú billenés

Ezek a mozgások biztosítják a lapocka optimális illeszkedését, elhelyezkedését a mellkasfalon.

Billenés a horizontális síkban: a lapocka margo medialisa ekkor a mellkas, a bordák felé, illetve attól távolodva mozdul, közel vertikális lefutású tengely körül.  Ezek a mozgások a cavitas glenoidalis kis terjedelmű anterior és posterior elmozdulásával járnak, ami a glenohumerális ízületben osteokinematikailag ki és berotációt jelent. (5. ábra)

Billenés a szagittális síkban: egy közel medio-laterális lefutású tengely körül zajlik, az angulus inferior közeledik vagy távolodik a mellkashoz képest. A billenés lehet anterior, vagy posterior irányú, a cavitas glenoidalis osteokinematikai elmozdulása ekkor a vállízületi flexiót-extenziót mintázza. (6. ábra)

A lapocka horizontális síkú billenése

5. ábra
A lapocka horizontális síkú billenése
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

A lapocka szagittális síkú billenése

6. ábra
A lapocka szagittális síkú billenése
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

Annak ellenére, hogy ezek a billenő mozgások a cavitas glenoidalis elmozdulása miatt minimális vállízületi mozgásokat generálnak, jelentőségük inkább abban van, hogy biztosítják a scapula harmonikus, a mellkas alakjához igazodó elmozdulását a vállövi mozgások során (Neumann, 2010).

Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby