6.2.1. Tanórai keretben alkalmazható didaktikai játékok

- Dominójáték

A dominót úgy készítjük el, hogy egy kettéosztott papír egyik felére képek, rajzok kerülnek, a másikra kifejezések, fogalmak. Ezek után a dominójáték szabályai alapján lehet játszani. A dominó készülhet növény-állat fajismeret gyakoroltatására, környezeti tényezők és jelenségek: a levegő-, víz-, talajszennyezés, hulladékkezeléssel kapcsolatos szakkifejezések és megelőzési eljárások gyakoroltatására.

- Memóriakártyák

A memóriakártyákat úgy készítjük el, hogy a kártya egyik felére szöveg, a másikra kép, rajz, ábra stb. kerül. Az összetartozó párokat kell megkeresni a játék során. Használhatjuk a játékot például növény- és állatismeret bővítésére vagy a környezeti tényezők hatásainak és változásainak gyakoroltatására.

- Ki vagyok én?

A természetismeret tantárgyat tanító gyakorló pedagógusok körében népszerű ennek az egyszerűen kivitelezhető didaktikai játéknak az alkalmazása, hiszen nagyon kevés eszközzel valósítható meg. A játék lényege, hogy egy élőlény képét vagy nevét feltűzzük egy tanuló hátára, akinek kérdéseket kell intéznie az osztályhoz. Az osztály tanulói úgy válaszolnak (rövid, helyes állításokkal), hogy nem mondhatják ki az élőlény nevét. Élettelen természeti jelenségek kifejezéseivel vagy képeivel - például: hegy, alföld, tó, folyó stb. – is alkalmazható ez a didaktikai játék, amely segíti a tanulókat a helyes kérdések és tényszerű állítások, megfelelő szakkifejezések tanulásában.

- Activity

A játéktábla lehet egy valódi játékból kiemelt tábla vagy saját készítésű is. A játék szabályai szerint játszanak a csoportok. 3-4 fős csapat a legideálisabb, mert így megfelelő sebességű a játék. A kártyákat magunk készítjük a kívánt témakörben, ami bármi lehet – például az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek is rögzíthetők ezzel a játékkal.

- Mindent vagy semmit

Ez az ismert játék remekül alkalmas összefoglaló óra tartására. Az összefoglalandó anyag témáit felhasználva elkészítjük a választható „kategóriák”, a „hol járunk” kérdéseit és a „villámkérdéseket”. A játékot kis szervezéssel csapatjátékká alakítjuk, így minden gyerek egyszerre játszhat.

- Mozgásos játékok

A gyerekek szívesen veszik az olyan játékokat, amelyek valamilyen mozgással járnak. Lehet olyan fogókat játszani, amelyek a ragadozó és zsákmányának számbeli alakulását modellezik. E kedves játékon keresztül mutathatjuk be, hogy az éjszakai vadászoknak milyen érzékszervekre van szükségük elsősorban, illetve áldozataik milyen stratégiák felhasználásával menekülhetnek meg. A friss levegőn alkalmazva felfrissíthetjük a fáradt, nehezen koncentráló gyerekeket, mert ezután hatékonyabban folytathatjuk a tanulást. Nagyon egyszerűen és gyorsan kivitelezhető nyitott ablakok mellett is a mozgásos játékoknak az a formája, amikor a tananyagról igaz-hamis állításokat mondunk, melyre előre meghatározott mozdulattal vagy mozdulatsorral válaszolnak a tanulók. A tananyag feldolgozása során a részösszefoglalásnál is hatékony lehet ez a játékos ismétlés. 

- Rajzos játékok

Ezek a manuális készséget és a megfigyelő képességet fejlesztik a vizuális nevelés mellett. Egy példa: városi környezetünk címmel a gyerekeknek egy rajzot kell készíteniük. Ezután 4-5 fős csoportokban az elkészített rajzaik felhasználásával egy csomagolópapírra közös kompozíciót készítenek, aminek újabb címet adnak. Végezetül a csoportok az egész osztálynak bemutatják a saját művüket.

- Memóriafejlesztő játékok

Minden tanulási folyamatra jótékony hatásúak a memóriafejlesztő játékok, de fejlesztik a koncentrálóképességet is. Például: kirakunk egy tálcára 10-15-féle termést. Mindenki nézegetheti egy percig, majd letakarjuk a tálcát, és különböző kérdéseket teszünk fel a diákoknak:

- Melyek tartoznak a csonthéjas termésűek csoportjába?

- Melyek tartoznak az összetett termésűek csoportjába?

Felolvashatunk izgalmas történeteket a költöző madarak tavaszi érkezésének vagy az őszi elvonulásának sorrendjéről. A tanulóktól azt kérjük, hogy kényelmesen ülve, jegyzetelés nélkül hallgassák végig a történetet, majd írják le megfelelő sorrendben az érkező vagy távozó madarakat. Még izgalmasabb ez a játékos feladat, ha versenyhez kötjük, vagy azt kérjük a tanulóktól, hogy a szóba kerülő madarak képét rendezzék megfelelő sorrendbe. Több évtizedes pedagógiai munkám során azt tapasztaltam, hogy a játékos keretben feldolgozott tananyagot a gyengébben teljesítő tanulók is sokkal eredményesebben oldják meg, mint a hagyományos módszerekkel feldolgozottat. Ez a jobb teljesítmény azzal magyarázható, hogy az oldottabb légkörben fokozódik a tanulók motiváltsága, és felszabadulnak a szorongásaik alól.

- Befejezetlen történetek

Ez a játék jól megmozgatja a gyermekek képzelőerejét, és nagyon jól fejleszti a kommunikációs képességet is. A pedagógus elkezd egy tananyaghoz kapcsolódó történetet. A tanulók feladata, hogy folytassák és fejezzék be a történetet. Abban az esetben, ha ezt a játékos módszert az új anyag feldolgozása előtt alkalmazzuk, akkor fény derülhet a tanulók előzetes ismereteire, ha egy témakör feldolgozása után építjük be a tanórába, akkor visszajelzést kapunk arról, milyen hatékonyan sikerült megtanulni a feldolgozott témakört. Például: a madárvédelem téma feldolgozásánál alkalmazhatjuk a következő befejezetlen történetet: „egy város közelében élt egy család, akiknek nagy gyümölcsös kertjük volt a házuk mellett. Az édesapa sokszor éjszaka is dolgozott, mert pincér volt egy híres étteremben. Legtöbbször fáradtan érkezett haza. Elalvás után rendszeresen felébredt hajnalban a különböző madarak hangjára, zajosnak találta a csicsergésüket és füttyüket. Mérgében elhatározta, hogy elzavarja őket a kertjükből……..”

- Asszociációs játékok

Főként a fantáziát fejlesztik, ráébresztenek az összefüggések, kapcsolatok felfedezésére. Mondunk két, látszólag nem összefüggő dolgot: malac - szék. A feladat, hogy az első fogalomból el kell jutni a másodikig lépésenként úgy, hogy mindig szorosan kapcsolódó fogalmakat nevezzünk meg. A lánc végén a második fogalom szerepel. Pl.: malac– csámcsogás – táplálkozás – makk – tölgy – fa – szék. Környezetvédelmi téma feldolgozása során is alkalmazhatjuk. Pl.: a papír - írás fogalompár a következőképpen alakulhat ki: papír – kék kuka – újrafeldolgozás – újrapapír - írás stb.

- Csalimesék, becsapós történetek

A szövegek értelmezésén, feldolgozásán alapuló módszer kiválóan alkalmas a tanulók kritikai gondolkodásának, ítélőképességének és környezettudatosságának fejlesztésére.

„Vendégségbe készülve, amikor elindulunk vásárolni, jó szolgálatot tesz egy nagy műanyag zacskó. A kisebb árukat tartalmazó műanyag szatyrocskákat hagyjuk meg a boltosoknak, mivel annyira kicsik, hogy nem használhatóak semmire. Az üdvözlőlapok között válogatva rögtön felhívják magukra a figyelmet a csodálatos melódiát játszó, szép fényes képeslapok, amelyekkel nagy örömet szerezhetünk ismerőseinknek. Az ajándéktárgyakat nagyon mutatóssá teszi a szép, díszes, fényes csomagolás. Vendégeinknek mi magunk is készíthetünk friss gyümölcslevet gyümölcscentrifugával. A lakás díszítéséről se feledkezzünk meg, hiszen emelik az ünnep hangulatát a csillogó-villogó kis műanyag gömböcskék.”

A környezettudatos vásárlói szokások megbeszélése után a tanulók feladata a csalimese szövegének elolvasása, majd arra kérjük őket, hogy húzzák alá a szövegben a nem környezetkímélő, így helytelennek minősített dolgokat. Kérhetjük a tanulóktól azt is, hogy a helytelen dolgok helyett javasoljanak környezetkímélőbb, azaz helyesnek ítélt megoldásokat.

A várható tanulói megoldás:

„Vendégségbe készülve, amikor elindulunk vásárolni, jó szolgálatot tesz egy nagy műanyag zacskó. A kisebb árukat tartalmazó műanyag szatyrocskákat hagyjuk meg a boltosoknak, mivel annyira kicsik, hogy nem használhatóak semmire. Az üdvözlőlapok között válogatva rögtön felhívják magukra a figyelmet a csodálatos melódiát játszó, szép fényes képeslapok, amelyekkel nagy örömet szerezhetünk ismerőseinknek. Az ajándéktárgyakat nagyon mutatóssá teszi a szép, díszes, fényes csomagolás. Vendégeinknek mi magunk is készíthetünk friss gyümölcslevet gyümölcscentrifugával. A lakás díszítéséről se feledkezzünk meg, hiszen emelik az ünnep hangulatát a csillogó-villogó kis műanyag gömböcskék.”

A várható tanulói javaslatok a környezetkímélő megoldásra:

- Műanyag zacskók helyett vászontarisznyákat vigyünk bevásárlásra.

- Kerüljük a zenélő, fényes üdvözlőlapot, inkább újrapapírra saját készítésű képeslapokat használjunk, mert ez személyesebb is.

- A díszes, fényes, felesleges csomagolóanyag helyett újrahasználható táskákat, textilt használjunk.

- A csillogó-villogó műanyag gömbök helyett természetes anyagokból: gyékényből, szárított virágból, termésekből készült díszekkel tegyük széppé a lakást.

- Modelljátékok

Valamilyen természetes állapotot vagy a természetben lejátszódó jelenséget mutatnak be a modelljátékok vagy makettek. (Modellekkel működéseket, míg makettel felépítést szemléltetünk.) Igen hasznos lehet az apróbb dolgok megértésében. Készítsenek a diákok makettet egy bioházról vagy biokertről. Készítsenek házi szennyvíztisztító modellt! Magyarázzák el, hogy mi hogyan működik!

Rendkívül fontos, hogy a játékokat értékeljük, megbeszéljük a tapasztalatokat. A diákok mindig tudják, hogy mit miért játszanak, mi mire jó. A játékos módszerek segítenek a problémák megértésében, a nehezebb részek feldolgozásában, de csak abban az esetben, ha céltudatosan alkalmazzuk őket, vagyis tisztában vagyunk vele, mit szeretnénk hangsúlyozni, és a gyerekek mely képességeit kívánjuk fejleszteni.

A didaktikai játékok alkalmazásának előnyei

- A játék új, az alany számára szokatlan szerepekkel való azonosulást teszi lehetővé vagy a cselekvés próbáját egy szankciómentes területen.

- A játék mint módszer a teljes személyt ösztönzi és fejleszti: a tudás, az érzelmi átélés és a motorikus képességek mind belefolynak a játéktörténésbe.

- A játékhoz hozzátartozik a jókedv, gyakran a csoportos jókedv, tehát a társas élet és az egyéni öröm.

- A játéknak feszültségoldó hatása van, így a máskor „alulteljesítő” tanulók eredményesebben szerepelnek.

A tanulók körében nagy sikere van a tanórákon alkalmazott játéknak, hiszen a gyermekek lételeme a játék, mégsem alkalmazza megfelelő gyakorisággal minden pedagógus. Mi lehet ennek az oka? Korábbi tanulmányomban beszámoltam (Fűzné, 1997) arról, miért nem alkalmazzák a pedagógusok a játékot a tanítási órákon. A megkérdezett pedagógusok többsége az akadályok között tünteti fel az időhiányt, arra hivatkozik, hogy felbontja a hagyományos tanórai rendet, vagy egyszerűen komolytalannak ítélik. A játék jelentőségére pedig már a huszadik század elején felhívta Németh László a pedagógustársadalom figyelmét a következő mondataival: „Játszva tanítani, beugrani a szenvedélyes, nagyobb teljesítményű tanításba. E szenvedély ismertető jele: fokozza a figyelmet, érzelmekkel sarkall a gondolkodásra, vágyat kelt a cselekvésre.”