3.1. Különböző tudásszintek
Nagyon fontos, hogy a pedagógus folyamatosan felmérje, hogy a tanulók milyen előzetes tudással rendelkeznek egy témával / tananyaggal kapcsolatban. Ezt óra eleji visszacsatolással végezhetjük el, amelynek többféle módszere, tanulási stratégiája lehet (lásd módszertani ötlettárt és diagnosztikus értékelést). Mivel a tanulók képességei és előzetes tudása is különböző, így eltérő tudásszintekkel rendelkezhetnek, de a tanulási folyamat során is különböző gondolkodási- és tudásszinteket alakíthatnak ki magukban.
Az eltérő tudásszintek kialakulását
Benjamin Bloom (1956) munkája alapján mutatjuk be. Bloom úgy vélte, hogy a
tanulás egy folyamat, amely során egy egyszerűbb tudásszintről egyre magasabb
(összetettebb) tudásszintekig juthatunk el. Munkájában azt is leírta, hogyan
támaszkodhat a tanuló az általa korábban megtanult tartalmakra, amikor a
megértés összetettebb szintjeit építi ki a tudáshálójában. Bloom elmélete
szerint a gondolkodást (és tudást) hat, fokonként egyre bonyolultabb szintre
lehet osztani az egyszerű tények előhívásától (legalacsonyabb szint, amelyet ő
tudásnak nevez) a bonyolultabb értékelő gondolkodási folyamatig (legmagasabb
szintű tudásig). Ezek szerint a tanulás egy folyamat, amelyben a tanárnak az a
feladata, hogy a tanulót abban segítse, hogy a gondolkodása során eljuthasson a
legmagasabb szintekre: a szintézis és az értékelés szintjére.
A következőkben bemutatjuk azt a hat, egymásra épülő tudásszintet, amelyek egymással hierarchikus viszonyban állnak. (A szakirodalomban ezt piramis ábrában mutatják be, de mivel a legmagasabb szintű gondolkodás magában foglalja az alacsonyabb szinteket, ezért célszerűbb Venn-diagrammban ábrázolni ezt a hatféle szintet.)
A következőkben
a Bloom féle szinteket ismertetjük és bemutatjuk azokat az igéket is, amelyeket
használva tanári instrukciókat, kérdéseket, feladatokat fogalmazhatunk meg,
hogy a megfelelő gondolkodási szintet fejleszthessük vagy ellenőrizhessük az
adott szinten kialakult tudást.
1. Tudás
A tudás annak a
képessége, hogy tényeket tud a tanuló felidézni, vagy azokra emlékezni tud,
anélkül, hogy feltétlenül értelmezze is azokat.
Ezen
gondolkodási szint mozgósításához a következő aktív igéket használhatjuk: megnevez, azonosít, felidéz, felismer,
felvázol, felsorol, elismétel, elrendez, összegyűjt, meghatároz, leír, bemutat, elmond.
Például a
következő feladatot adhatjuk a tanulóknak:
- Sorold fel az Északi középhegység hegyeit!
- Ismertesd a madarak közös tulajdonságait!
2. Megértés
A megértés annak
a képessége, a hogy a tanult információt értelmezni is tudja a tanuló.
Ezen a szinten a
következő aktív igéket alkalmazhatjuk: értelmez,
megjelöl, átfogalmaz, átír, kiválaszt, megmagyaráz, megváltoztat, összekapcsol,
összehasonlít, átalakít, megold, elmagyaráz, kifejez, megold, általánosít,
különbséget tesz.
Például:
- A felsorolt tulajdonságok közül válaszd ki
azokat, amelyek csak a halakra jellemzők!
- Magyarázd meg saját szavaiddal mit jelent
a „fészekhagyó fióka” kifejezés!
3. Alkalmazás
Az alkalmazás
annak a képessége, hogy a tanult tudásanyagot új helyzetekben is használni
tudja a tanuló.
Ezen a szinten a
következő aktív igéket alkalmazhatjuk: rámutat,
felmér, kiválaszt, felhasznál, gyakorol, végrehajt, példákat mond, új
helyzetben is alkalmaz, végrehajt, elvégez, kísérletez, kitalál, kipróbál,
működtet, megváltoztat, elrendez.
Például:
- A bemutatott képek alapján rendezd
halmazba a csonthéjas, a bogyó és az almatermésű növényeket!
- Magyarország térképe segítségével mutasd
meg a vulkanikus hegyeket!
4. Elemzés
Az elemzés annak
a képessége, hogy az információt, vagy az adott tananyagot alkotórészeire tudja
bontani, észreveszi az összefüggéseket a részek között, vagy más szempontok
alapján újra tudja rendezni a tanuló az információkat.
Ezen a szinten a
következő aktív igéket alkalmazhatjuk: elemez,
felbecsül, elrendez, besorol, rangsorol, sorrendbe rak, csoportosít,
megvizsgál, megkérdőjelez, elkülönít.
Például:
- A képek segítségével rakd sorrendbe a
növények csírázásának folyamatát!
- A grafikonok segítségével elemezd, hogy
Európa melyik országában legkisebb és legnagyobb az átlaghőmérséklet!
5. Szintézis
A szintézis az a
képesség, amikor a tanuló felismeri a részek közötti kapcsolatot és így össze
tudja azokat illeszteni.
Ezen a szinten a
következő aktív igéket alkalmazhatjuk: érvel,
elrendez, kiegészít, alkotó elemeire bont, majd újra összekapcsol, összerendez,
rendszerbe sorol, újjászervez, összefoglal.
Például:
- A leírásban összekeveredett három élőlény
tulajdonsága. Válogasd szét őket úgy, hogy a közös tulajdonságok a metszési
halmazba kerüljenek!
- Foglald össze, hogy hogyan jöhetnek létre
sivatagos területek!
6. Értékelés
Az értékelés az
a képesség, amikor a tanuló képes bizonyos szempontok (kritériumok) alapján egy
adott dolog értékét meghatározni vagy elbírálni.
Ezen a szinten a
következő aktív igéket alkalmazhatjuk: érvel,
felbecsül, következtet, ellentétbe állít, mérlegel, érvel, bizonyít, eldönt,
megvédi az álláspontját, indokol, bírál, kritikusan szemlél.
Például:
- A 0 %-os zsírt
tartalmazó gyümölcsös joghurtra azt írták a gyártók, hogy a következő
vitaminokat tartalmazza: A, B1, B6, C, D, E, K. Hogyan vezetik félre ebben a
vásárlókat? A válaszodat indokold is! (Megoldás:
zsírban oldódó vitaminok, mint például A, D, E, K vitamin nem lehetnek 0 %-os
zsírtartalmú ételekben.)
- Sorolj fel
érveket amellett, hogy miért előnyös hatású az életünkre, ha rendszeresen
mozgunk!
Bloom
munkásságát továbbfejlesztette és pontosította Nagy József (1997), aki a tudás
fogalmat a gondolkodási folyamatban nem egy szintként, hanem a tanulási
folyamat eredményeként tekinti és gyűjtőfogalomként használja. Nagy József
szerint a tudás mélysége alapján a következő
tudásszintekkel rendelkezhetnek a tanulók: (A felsorolás a legalacsonyabb
szinttől a legmagasabb felé halad. )
1.Felismerési vagy ráismerési szint
Ezen a szinten a
tanulók felismerik a helyes választ a felkínált lehetőségekből, de nem tudják
egyértelműen megindokolni választásukat. (Például: a feleletválasztásos
kérdéseknél felismerik a jó megoldást, vagy ki tudják választani képek
halmazából az összetartozókat.) Ennél a szintnél a „melyik vagy a válaszd ki”
műveltető kifejezéseket alkalmazzuk.
2.Felidézési szint
Az ilyen mélységű tudással rendelkező tanulók képesek
definiálni bizonyos fogalmakat, szabályokat, vagy tudnak jellemezni élő vagy
élettelen természeti jelenségeket, de az összefüggéseket nem tudják értelmezni.
Ennél a szintnél az „ismertesd, mutasd be, mondd el” stb. műveltető kifejezéseket alkalmazzuk a tanári
instrukciók során vagy a tanulói feladatok megfogalmazásánál.
3.Értelmezési
szint
Ezen a szinten összefüggések elemzésére, indoklásokra is
képesek a tanulók. (Például: tudják elemezni, hogyan alkalmazkodtak az
élőlények a környezeti tényezőkhöz.) Ennél a tudásszintnél többnyire a „miért kérdést, bizonyíts be, magyarázd meg”
műveltető kifejezéseket alkalmazzuk. (Például: Miért előnyös a hosszú csüdű lábfelépítés a fehér gólyának vagy a
szürke gémnek? Bizonyítsd be, hogy a házi egér emlősállat!, Magyarázd meg,
milyen összefüggés van a madarak szárnyfelépítése és a repülés minősége
között!)
4.Alkalmazási
szint
Ennél a tudásszintnél nemcsak elmondják a tanulók a
szabályokat, összefüggéseket, hanem példákkal alá is támasztják azokat (nemcsak
a tanár által bemutatott példákat, hanem újabbakat is tudnak mondani). Például a csonthéjas termés fogalmát a
legtöbb tankönyv a szilva termésénél tárgyalja, de a tanulók képesek a
sárgabarackot, meggyet, kökényt is ebbe a terméstípusba sorolni.
5. Értékelési –
döntéshozási szint
Erre a tudásszintre csak a jó és kiváló képességű
tanulók jutnak el. Az alsó tagozatos diákoknál ezt a tudásszintet az
úgynevezett csalimesék vagy becsapós
történetek alkalmazásával deríthetjük ki. (A játékos módszerek bemutatásáról
példákat is mutatunk ezekre.) Nagyon fontos, hogy az értékelés során ne
elégedjünk meg azzal, hogy a tanulók elmondják, mi a helyes és mi a helytelen,
hanem javítani, indokolni is tudják a választásukat. A megfelelő döntéshozási
képességekkel rendelkező gyerekek érveket, ellenérveket is fel tudnak
sorakoztatni a választott tevékenységgel vagy témával kapcsolatban.