8.5. Erdei iskola programok

Az 1990-es évek végén a közoktatási intézményekben Magyarországon újra elkezdődött az úgynevezett erdei iskolai tanulásszervezés. Azért fogalmaztunk úgy, hogy újra kezdődött, mert a huszadik század elején hozták létre az erdei iskolák elődjeinek számító, úgynevezett szabadlevegős iskolákat. Ebben az időben Európa több ipari városában – így Budapest külterületein is – nagyon szennyezett lett a levegő, aminek következtében sok asztmás vagy egyéb légzőszervi betegségben (tüdőbajnak nevezték abban az időben) szenvedő gyermek és felnőtt élt ezeken a területeken, akik tartós gyógykezelésre szorultak. Nagyon sok szülő nem engedte, hogy iskoláskorú gyermekét hosszabb ideig (hetekig vagy hónapokig) szanatóriumokban gyógykezeljék, mert a tanulás kiesése miatt évismétlésre kényszerültek ezek a tanulók. Ennek a problémának a megoldására pedagógusokat alkalmaztak, akik a szanatórium kertjében vagy parkjában (tiszta levegőn, a szabadban) tanították a gyógykezelés alatt álló gyerekeket. Ilyen szabadlevegős iskolát Magyarországon; Budapest külterületein és más nagyvárosokban hoztak létre először az 1908-1909-es években. Ezt a kezdeményezést tovább bővítették, és létrehozták az ún. kerti vagy erdei iskolákat olyan változtatással, amelynek az a lényege, hogy a természet, a környezet már nemcsak gyógyító, regenáló közeg, hanem a megismerés tárgya is, azaz a természetes környezet szolgált a tanulás forrásaként a tankönyvek mellett.  A második világháború után Magyarországon megszűnt ez a tanulási forma, de a huszadik század végén (a rendszerváltással körülbelül azonos időben) továbbfejlesztve újraindították a természetben való tanulást. A következőkben azt mutatjuk be, hogy mit is jelent az erdei iskola tanulási forma, és összehasonlítjuk, hogy miben tér el a hagyományos tantermi oktatástól.

Az erdei iskola mint tanulásszervezési eljárás

„Az erdei iskola a környezet adottságaira építő nevelés és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, az iskola pedagógiai programjához szervesen kapcsolódó, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti és az ember által létesített szocio-kulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció erősítése.” (Lehoczky, 1999. 67.)

Az erdei iskola megfogalmazása után érdemes összehasonlítani a tantermi és az erdei iskolai tanulást, mert így jobban érzékelhető a lényegük és különbségük.

Erdei iskolai tanulás

Tantermi tanulás

Az ismeretek elsajátítását döntően a helyszín adta lehetőségek, és a tanulók érdeklődése határozza meg.

Az ismeretek elsajátítását döntően a fogalmak, a tananyag egymásra épülésének sorrendje határozza meg.

A tanulók komplexen és integráltan találkoznak a jelenségekkel, az új ismeretekkel. (életszerű)

Az ismeretek tantárgyakhoz, tudományterületekhez kötötten jutnak el a tanulókhoz. (nem életszerű)

A tanulási helyzetek a divergens gondolkodást fejlesztik.

A tanulási helyzetek a konvergens gondolkodást fejlesztik.

A tanulás tárgya az adott környezet.

A tanulás tárgya tankönyvhöz, taneszközökhöz kapcsolódik.

Az élményszerű megismerésre helyezi a hangsúlyt.

A tananyagra helyezi a hangsúlyt.

Elsősorban közösségi, csoportban vagy párokban történő tanulás jellemzi.

A tanulás legtöbbször frontális, vagy individuális tevékenység.

A közösségi tevékenységek, a tanulási helyzetek, és a szabadidő nem válik el élesen.

A tanulás és a szabadidő térben és időben is elválik.

Az erdei iskolai tanulásszervezés hazánkban az utóbbi két évtizedben indult fejlődésnek: közoktatási intézmények, fenntartók, nemzeti parkok, civil szervezetek, majd a vállalkozói és állami szféra is érdeklődni kezdett e sok lehetőséget rejtő oktatási forma iránt, ennek köszönhetően napjainkban Magyarországon több száz minősített erdei iskolai szolgáltató működik.

Erdei iskolai szolgáltató az a szolgáltató, aki az adott helyszínre kidolgozott szakmai programot, a programhoz szakembereket és anyagokat biztosít a szolgáltatást igénylő óvoda és iskola elvárásai szerint, melyet a pedagógusokkal együttműködve szakszerűen végez.

Az erdei iskolai szolgáltatás megfelelő színvonalát egy minőségbiztosítási rendszer segíti, amely a szolgáltatók önértékelésén és külső szakértők helyszíni értékelésén alapul. Az előírt kritériumszintnek megfelelő erdei iskolai szolgáltatók fakopáncs (tarka harkály) emblémával minősített erdei iskolaként működhetnek. Magyarországon jelenleg 89 minősített erdei iskolai szolgáltató működik.

A www.erdeiiskolaprogram.hu internetes oldal széles körű, rendszerezett információt szolgáltat az erdei iskolák programjairól, eredményeiről, kiadványaikról és az aktualitásokról.

Az erdei iskolák tanulási programjának megvalósítását leginkább a projekt munkaforma szervezésével érdemes megvalósítani, hiszen így tudunk egy témát komplexen, több tudományterületet érintve feldolgozni. A tanulók képességének sokoldalú fejlesztését ez a tanulási forma biztosítja leghatékonyabban. Az erdei iskola programot szolgáltató intézmények az iskolás csoportokat az adott erdei iskola helyszínére kidolgozott projektekkel, foglalkozástervekkel várják, amelyeket szolgáltatásként igényelni lehet (sajnos ennek anyagi vonzata is van.)

Természetesen az erdei iskola programot szervező pedagógusok készíthetnek saját foglalkozásterveket is. Ehhez szükséges előzetesen a helyszínre utazni, alaposan megvizsgálni a terep és a kiválasztott környezet helyi adottságait, lehetőségeit, majd az évfolyam tantervéhez igazodó foglalkozási tervezeteket kidolgozni. A projekt módszer előnyéről, megvalósítási formáiról már a korábbi fejezetekben részletesebben tárgyaltunk. Magyarországon több olyan kiadvány is beszerezhető, amely különböző témákat dolgoz fel projektek formájában. Ezek közül a fa témájának projekt-jellegű feldolgozása több kiadványban is szerepel, de ennek ellenére megállapítható, hogy még ennek a témának a feldolgozása sem teljes körű, tehát még ebben a témában is vannak új lehetőségek a feldolgozásra. (lásd az irodalom jegyzéket, internetes forrásokat).

iDevice ikon Tevékenység

Példaként bemutatunk néhány érdekes feladatot, amelyet erdei iskolai projektek részeként valósítanak meg a tanulók. Miután elolvasta a példafeladatokat , beszélje meg társaival, hogy mely képességeit fejleszti a tanulóknak!

Feladatok a „Hangyák projektből”

Javasolt korosztály: 4-6 osztály

Hangyaboly „simogatása”

Cél: a hangyák által termelt hangyasav észlelése és vizsgálata.

Kivitelezés: ha találunk az erdőben hangybolyt, kérjük meg a gyerekeket, hogy állják körbe. A bátrabb, önként jelentkezőkből egy tanuló közelítse meg néhány milliméternyire a boly felszínét nyitott tenyérrel, és tartsa ott néhány másodpercig. Azután emelje fel a tenyerét, szagolja meg, majd fordítsa a napfény felé.

Tapasztalat: „ecetszagú” lesz a tenyér, és nedves foltok látszanak rajta.

A többi gyerek is kipróbálhatja, de vigyázzunk, hogy ne tegyenek kárt a hangybolyban. A Tapasztalatszerzés után beszélgessünk arról, hogy miért termelnek hangyasavat a hangyák. Erre a linkre klikkelve a vöröshangyák erdőben betöltött szerepét ismerheti meg.: http://eloerdo.hu/index.php?m=hangyaboly&ny=hu

 

A hangyaboly mint „légkondicionált” élőhely 

Cél: a hangyák környezeti feltételeinek elemzése, vizsgálata.

Háttérinformáció: A hangyák társadalmi életében a dolgozók jelentős szerepet töltenek be, mert az ő aktív tevékenységük biztosítja a kiegyensúlyozott környezetet a fejlődő lárvák és bábok számára. Ennek a többé-kevésbé állandó környezetnek a megfelelő hőmérséklet is fontos velejárója.

Eszköz: szobahőmérő

Kivitelezés: Meleg napokon, amikor a hőmérséklet 30 Co körül van, szúrjunk egy szobahőmérőt egy hangyabolyba, várjunk 10 percet, majd ellenőrizzük a mért hőmérsékletet. Tapasztalat: ~20 Co van a bolyban. Ezt a vizsgálatot téli (de fagymentes) időszakban is elvégezhetjük. Ekkor is jelentős különbség mérhető. A gyerekeknek adjuk „kutatófeladatként”, hogy derítsék ki, hogyan biztosítják a hangyák ezt a többé-kevésbé állandó hőmérsékletet.

Hangyának lenni

Ez egy szituációs játék, amelyben a hangyák társadalmi életét jelenítik meg a tanulók. A gyerekek tetszőleges technikával, szereposztással valósíthatják meg. Kérjük meg őket, hogy megfelelő díszletet is készítsenek. Ez a szerepjáték csak akkor sikeres, ha a hangyák életéről korábban már tanulnak a gyerekek. (Fűzné, 2003)