6.2.1. Tanórai keretben alkalmazható didaktikai játékok
-
Dominójáték
A dominót úgy
készítjük el, hogy egy kettéosztott papír egyik felére képek, rajzok kerülnek,
a másikra kifejezések, fogalmak. Ezek után a dominójáték szabályai alapján
lehet játszani. A dominó készülhet növény-állat fajismeret gyakoroltatására,
környezeti tényezők és jelenségek: a levegő-, víz-, talajszennyezés,
hulladékkezeléssel kapcsolatos szakkifejezések és megelőzési eljárások
gyakoroltatására.
-
Memóriakártyák
A memóriakártyákat
úgy készítjük el, hogy a kártya egyik felére szöveg, a másikra kép, rajz, ábra
stb. kerül. Az összetartozó párokat kell megkeresni a játék során.
Használhatjuk a játékot például növény- és állatismeret bővítésére vagy a
környezeti tényezők hatásainak és változásainak gyakoroltatására.
- Ki
vagyok én?
A
természetismeret tantárgyat tanító gyakorló pedagógusok körében népszerű ennek
az egyszerűen kivitelezhető didaktikai játéknak az alkalmazása, hiszen nagyon
kevés eszközzel valósítható meg. A játék lényege, hogy egy élőlény képét vagy
nevét feltűzzük egy tanuló hátára, akinek kérdéseket kell intéznie az
osztályhoz. Az osztály tanulói úgy válaszolnak (rövid, helyes állításokkal),
hogy nem mondhatják ki az élőlény nevét. Élettelen természeti jelenségek
kifejezéseivel vagy képeivel - például: hegy, alföld, tó, folyó stb. – is
alkalmazható ez a didaktikai játék, amely segíti a tanulókat a helyes kérdések
és tényszerű állítások, megfelelő szakkifejezések tanulásában.
-
Activity
A játéktábla
lehet egy valódi játékból kiemelt tábla vagy saját készítésű is. A játék
szabályai szerint játszanak a csoportok. 3-4 fős csapat a legideálisabb, mert
így megfelelő sebességű a játék. A kártyákat magunk készítjük a kívánt
témakörben, ami bármi lehet – például az egészséges életmódhoz kapcsolódó
ismeretek is rögzíthetők ezzel a játékkal.
-
Mindent vagy semmit
Ez az ismert
játék remekül alkalmas összefoglaló óra tartására. Az összefoglalandó anyag
témáit felhasználva elkészítjük a választható „kategóriák”, a „hol járunk”
kérdéseit és a „villámkérdéseket”. A játékot kis szervezéssel csapatjátékká
alakítjuk, így minden gyerek egyszerre játszhat.
- Mozgásos
játékok
A gyerekek szívesen veszik az olyan játékokat, amelyek valamilyen mozgással járnak. Lehet olyan fogókat játszani, amelyek a ragadozó és zsákmányának számbeli alakulását modellezik. E kedves játékon keresztül mutathatjuk be, hogy az éjszakai vadászoknak milyen érzékszervekre van szükségük elsősorban, illetve áldozataik milyen stratégiák felhasználásával menekülhetnek meg. A friss levegőn alkalmazva felfrissíthetjük a fáradt, nehezen koncentráló gyerekeket, mert ezután hatékonyabban folytathatjuk a tanulást. Nagyon egyszerűen és gyorsan kivitelezhető nyitott ablakok mellett is a mozgásos játékoknak az a formája, amikor a tananyagról igaz-hamis állításokat mondunk, melyre előre meghatározott mozdulattal vagy mozdulatsorral válaszolnak a tanulók. A tananyag feldolgozása során a részösszefoglalásnál is hatékony lehet ez a játékos ismétlés.
- Rajzos
játékok
Ezek a manuális készséget
és a megfigyelő képességet fejlesztik a vizuális nevelés mellett. Egy példa:
városi környezetünk címmel a gyerekeknek egy rajzot kell készíteniük. Ezután
4-5 fős csoportokban az elkészített rajzaik felhasználásával egy
csomagolópapírra közös kompozíciót készítenek, aminek újabb címet adnak.
Végezetül a csoportok az egész osztálynak bemutatják a saját művüket.
- Memóriafejlesztő játékok
Minden tanulási
folyamatra jótékony hatásúak a memóriafejlesztő játékok, de fejlesztik a
koncentrálóképességet is. Például:
kirakunk egy tálcára 10-15-féle termést. Mindenki nézegetheti egy percig, majd
letakarjuk a tálcát, és különböző kérdéseket teszünk fel a diákoknak:
-
Melyek tartoznak a csonthéjas termésűek csoportjába?
-
Melyek tartoznak az összetett termésűek csoportjába?
Felolvashatunk
izgalmas történeteket a költöző madarak tavaszi érkezésének vagy az őszi
elvonulásának sorrendjéről. A tanulóktól azt kérjük, hogy kényelmesen ülve,
jegyzetelés nélkül hallgassák végig a történetet, majd írják le megfelelő
sorrendben az érkező vagy távozó madarakat. Még izgalmasabb ez a játékos feladat,
ha versenyhez kötjük, vagy azt kérjük a tanulóktól, hogy a szóba kerülő madarak
képét rendezzék megfelelő sorrendbe. Több évtizedes pedagógiai munkám során azt
tapasztaltam, hogy a játékos keretben feldolgozott tananyagot a gyengébben
teljesítő tanulók is sokkal eredményesebben oldják meg, mint a hagyományos
módszerekkel feldolgozottat. Ez a jobb teljesítmény azzal magyarázható, hogy az
oldottabb légkörben fokozódik a tanulók motiváltsága, és felszabadulnak a
szorongásaik alól.
- Befejezetlen történetek
Ez a játék jól megmozgatja a gyermekek
képzelőerejét, és nagyon jól fejleszti a kommunikációs képességet is. A
pedagógus elkezd egy tananyaghoz kapcsolódó történetet. A tanulók feladata,
hogy folytassák és fejezzék be a történetet. Abban az esetben, ha ezt a játékos
módszert az új anyag feldolgozása előtt alkalmazzuk, akkor fény derülhet a
tanulók előzetes ismereteire, ha egy témakör feldolgozása után építjük be a
tanórába, akkor visszajelzést kapunk arról, milyen hatékonyan sikerült
megtanulni a feldolgozott témakört. Például: a madárvédelem téma
feldolgozásánál alkalmazhatjuk a következő befejezetlen történetet: „egy város közelében élt egy család, akiknek
nagy gyümölcsös kertjük volt a házuk mellett. Az édesapa sokszor éjszaka is
dolgozott, mert pincér volt egy híres étteremben. Legtöbbször fáradtan érkezett
haza. Elalvás után rendszeresen felébredt hajnalban a különböző madarak
hangjára, zajosnak találta a csicsergésüket és füttyüket. Mérgében elhatározta,
hogy elzavarja őket a kertjükből……..”
- Asszociációs játékok
Főként a
fantáziát fejlesztik, ráébresztenek az összefüggések, kapcsolatok
felfedezésére. Mondunk két, látszólag nem összefüggő dolgot: malac - szék. A feladat, hogy az első
fogalomból el kell jutni a másodikig lépésenként úgy, hogy mindig szorosan
kapcsolódó fogalmakat nevezzünk meg. A lánc végén a második fogalom szerepel.
Pl.: malac– csámcsogás – táplálkozás –
makk – tölgy – fa – szék. Környezetvédelmi téma feldolgozása során is
alkalmazhatjuk. Pl.: a papír - írás
fogalompár a következőképpen alakulhat ki: papír
– kék kuka – újrafeldolgozás – újrapapír - írás stb.
- Csalimesék, becsapós történetek
A szövegek értelmezésén, feldolgozásán alapuló módszer kiválóan alkalmas
a tanulók kritikai gondolkodásának, ítélőképességének és környezettudatosságának
fejlesztésére.
„Vendégségbe készülve, amikor elindulunk
vásárolni, jó szolgálatot tesz egy nagy műanyag zacskó. A kisebb árukat
tartalmazó műanyag szatyrocskákat hagyjuk meg a boltosoknak, mivel annyira
kicsik, hogy nem használhatóak semmire. Az üdvözlőlapok között válogatva rögtön
felhívják magukra a figyelmet a csodálatos melódiát játszó, szép fényes
képeslapok, amelyekkel nagy örömet szerezhetünk ismerőseinknek. Az
ajándéktárgyakat nagyon mutatóssá teszi a szép, díszes, fényes csomagolás. Vendégeinknek mi magunk is készíthetünk friss
gyümölcslevet gyümölcscentrifugával. A lakás díszítéséről se feledkezzünk meg,
hiszen emelik az ünnep hangulatát a csillogó-villogó kis műanyag gömböcskék.”
A
környezettudatos vásárlói szokások megbeszélése után a tanulók feladata a
csalimese szövegének elolvasása, majd arra kérjük őket, hogy húzzák alá a
szövegben a nem környezetkímélő, így helytelennek minősített dolgokat.
Kérhetjük a tanulóktól azt is, hogy a helytelen dolgok helyett javasoljanak környezetkímélőbb,
azaz helyesnek ítélt megoldásokat.
A várható
tanulói megoldás:
„Vendégségbe készülve, amikor elindulunk
vásárolni, jó szolgálatot tesz egy nagy műanyag zacskó. A kisebb árukat
tartalmazó műanyag szatyrocskákat hagyjuk meg a boltosoknak, mivel annyira
kicsik, hogy nem használhatóak semmire. Az üdvözlőlapok között válogatva rögtön
felhívják magukra a figyelmet a csodálatos melódiát játszó, szép fényes
képeslapok, amelyekkel nagy örömet szerezhetünk ismerőseinknek. Az
ajándéktárgyakat nagyon mutatóssá teszi a szép, díszes, fényes csomagolás. Vendégeinknek mi magunk is készíthetünk friss
gyümölcslevet gyümölcscentrifugával. A lakás díszítéséről se feledkezzünk meg,
hiszen emelik az ünnep hangulatát a csillogó-villogó kis műanyag gömböcskék.”
A várható
tanulói javaslatok a környezetkímélő megoldásra:
-
Műanyag zacskók helyett vászontarisznyákat
vigyünk bevásárlásra.
-
Kerüljük a zenélő, fényes üdvözlőlapot, inkább
újrapapírra saját készítésű képeslapokat használjunk, mert ez személyesebb is.
-
A díszes, fényes, felesleges csomagolóanyag
helyett újrahasználható táskákat, textilt használjunk.
-
A csillogó-villogó műanyag gömbök helyett
természetes anyagokból: gyékényből, szárított virágból, termésekből készült
díszekkel tegyük széppé a lakást.
- Modelljátékok
Valamilyen
természetes állapotot vagy a természetben lejátszódó jelenséget mutatnak be a
modelljátékok vagy makettek. (Modellekkel működéseket, míg makettel felépítést
szemléltetünk.) Igen hasznos lehet az apróbb dolgok megértésében. Készítsenek a
diákok makettet egy bioházról vagy biokertről.
Készítsenek házi szennyvíztisztító modellt! Magyarázzák el, hogy mi
hogyan működik!
Rendkívül
fontos, hogy a játékokat értékeljük, megbeszéljük a tapasztalatokat. A diákok
mindig tudják, hogy mit miért játszanak, mi mire jó. A játékos módszerek
segítenek a problémák megértésében, a nehezebb részek feldolgozásában, de csak
abban az esetben, ha céltudatosan alkalmazzuk őket, vagyis tisztában vagyunk
vele, mit szeretnénk hangsúlyozni, és a gyerekek mely képességeit kívánjuk
fejleszteni.
A
didaktikai játékok alkalmazásának előnyei
-
A játék új, az alany számára szokatlan
szerepekkel való azonosulást teszi lehetővé vagy a cselekvés próbáját egy
szankciómentes területen.
-
A játék mint módszer a teljes személyt ösztönzi
és fejleszti: a tudás, az érzelmi átélés és a motorikus képességek mind
belefolynak a játéktörténésbe.
-
A játékhoz hozzátartozik a jókedv, gyakran a
csoportos jókedv, tehát a társas élet és az egyéni öröm.
-
A játéknak feszültségoldó hatása van, így a máskor
„alulteljesítő” tanulók eredményesebben szerepelnek.
A tanulók
körében nagy sikere van a tanórákon alkalmazott játéknak, hiszen a gyermekek
lételeme a játék, mégsem alkalmazza megfelelő gyakorisággal minden pedagógus.
Mi lehet ennek az oka? Korábbi tanulmányomban beszámoltam (Fűzné, 1997) arról,
miért nem alkalmazzák a pedagógusok a játékot a tanítási órákon. A megkérdezett
pedagógusok többsége az akadályok között tünteti fel az időhiányt, arra
hivatkozik, hogy felbontja a hagyományos tanórai rendet, vagy egyszerűen
komolytalannak ítélik. A játék jelentőségére pedig már a huszadik század elején
felhívta Németh László a
pedagógustársadalom figyelmét a következő mondataival: „Játszva tanítani, beugrani a szenvedélyes, nagyobb teljesítményű
tanításba. E szenvedély ismertető jele: fokozza a figyelmet, érzelmekkel
sarkall a gondolkodásra, vágyat kelt a cselekvésre.”