7.1.2. A projektmódszer lépései, szakaszai
A projektek
megvalósításának szerkezetét meghatározza, hogy milyen témát dolgozunk fel, de
függ a környezettől is. A legtöbb projektnek mégis van egy általános
menete,melynek fontosabb lépései az alábbiak.
- Ötlet- és
témagyűjtés
A diákokkal közösen összegyűjtjük, hogy milyen témákkal szeretnének
foglalkozni. Természetesen lehet tágabb, éppen aktuális témakörjavaslatokat
adni, amelyekből a tanulókkal közösen választjuk ki, hogy a témakörből melyik
konkrét témát, milyen célból dolgozunk fel. Kiválóan alkalmas módszer erre az
ötletbörze, melynek során minden tanuló írásban összegyűjti, hogy melyek azok a
szavak, amelyek az adott témakörben eszébe jutnak. A közös megbeszélés során
mindenki mond egy szót. A kört addig ismételjük, amíg minden összegyűjtött szó
egyszer el nem hangzik. Az ötletbörze során összegyűlt szavak adhatják az
asszociációs térkép alapját, mely egy olyan hálózat, amelynek közepén a téma, a
kulcsszó áll, abból indulnak elágazások.
- A cél, célok
megfogalmazása
Ez a tudatos munka alapja. El kell mondani, vagy írásban kell rögzíteni,
hogy mit akar a csoport elérni a projekt végére. Első lépésben egy közös
megbeszélésen felvázoljuk a programot, annak lényegét, célját, valamint
rámutatunk tanítványaink szerepére a láncolatban. A motiválásnak döntő szerepe
van a projekt egésze szempontjából.
- Témaválasztás
A javaslatok közül azt kell választanunk, ami legjobban megfelel a
kitűzött célunknak. Ez határozza meg például azt, hogy milyen projektbe
kapcsolódunk be. Egy nemzetközi program esetében már adott a téma, amihez
csatlakozhatunk, de még ebben az esetben is marad lehetőségünk arra, hogy
különböző részprogramok közül válasszunk.
- A projektterv
elkészítése
Meg kell határoznunk az egymásra épülő lépéseket. Fontos, hogy
mindenkinek világos legyen, hogy a programban ki, mit, kivel, meddig és hol
dolgozik. Ennek rögzítésére alkalmas egy jól átgondolt táblázat vagy egy
asszociációs térkép (mind-map).
Elsőként mi pedagógusok végiggondoljuk a programot, megtervezzük, hogy
hogyan építkezzünk a program során, milyen mélységig tárgyaljuk a témát,
javaslatot készítünk a munka menetéről. Az összeállítása mindig attól függ,
hogy melyik programban, milyen korosztályú és milyen létszámú csoporttal
dolgozunk. Több éves program esetén esetleg a diákokkal együtt el kell
döntenünk, hogy melyik évben mi lesz a továbblépés azon tanulók számára,
akikkel éveken keresztül közösen dolgozunk a projektben. A végleges ütemtervet
mindig a diákok véleménye, ötletei alapján, velük közösen készítsük el.
- A
projektszervezés
El kell döntenünk, hogy kinek a vezetésével, milyen formában és
gyakorisággal találkozzon a csoport. Ennek a szakasznak az a szerepe, hogy
diákjaink pontosan tudják, hogy mit és miért tesznek majd a program során. A
gyerekekkel meg kell ismertetnünk a mérés vagy vizsgálat elméleti hátterét,
szakirodalmat olvasnak, megtanulják az alkalmazott eszközök használatát,
szükség esetén azok elkészítését. Jó segédanyagok az egyes projektekhez kiadott
füzetek, kézikönyvek. A munka megkezdése előtt hívjuk fel tanulóink figyelmét
arra, hogy a mért adatokra, megállapításokra fognak ők és mások építeni a
későbbiek során, vizsgálataiknak csak akkor van értéke, ha pontosan az útmutató
alapján végezték el azokat. Ennek kiemelése növeli a gyerekek
felelősségérzetét, igyekeznek a legjobb tudásuk szerint dolgozni.
- A projekt
megvalósítása, menete
Ezen idő alatt háttérbe húzódunk, és csak facilitáló vagy tanácsadó
szerepet töltünk be. A gyerekek legtöbbször csoportban dolgoznak. Hosszabb
projektek esetében nélkülözhetetlenek az ún. „mérföldkövek” (pl.: beszámolók,
előadások, megbeszélések szervezése). A projekt időtartamára érdemes egy
állandó kuckót (tanterem, szertár, könyvtár sarka) kialakítanunk az eszközök,
könyvek és folyóiratok tárolására. Ez lehet egyben találkozási hely a résztvevő
gyerekek számára.
- Dokumentálás,
bemutatás, értékelés
A program kezdetétől minden tanulónak legyen önálló jegyzetfüzete, amiben
az általa olvasott vagy közösen megbeszélt témákról, valamint saját
tapasztalatairól, a mérési eredményeiről készít feljegyzéseket. Ezt a jegyzetfüzetet
el is készíthetik a tanulók, ha a korábbi évek már nem használatos füzeteiből
kiveszik az üres lapokat, így az újrahasznosításra is jó példát mutatunk. A
közös jegyzőkönyvbe mindenki mérési adata kerüljön be. A tanulók nagyobb
felelősséget éreznek saját munkájuk iránt, ha alá is kell írniuk, amikor
bevezetik annak eredményét a „nagykönyvbe”. A projekt végét lezáró dokumentáció
az idő és energia hiánya miatt a mai iskolai gyakorlatban legtöbbször elmarad,
viszont a munka értékelése és a projekt esetleges reprodukálhatósága érdekében
nélkülözhetetlen. Legegyszerűbb, ha minden anyagot, az elejétől kezdve,
folyamatosan archiválunk. A bemutatkozásra nagyon jó alkalom lehet például egy
iskolaújság, az iskolarádió programja, amely egy jeles esemény ünnepéhez is
kötődhet.