4.2. A környezetismeret és természetismeret tanítására alkalmas pedagógus

Az általános tanítói képességek mellett minden tudományterületnek vagy tantárgynak megvannak azok a speciális sajátosságai, amelyek az adott tantárgy eredményes tanításához szükségesek. Nézzük meg, hogy az általános tanítói képességek mellett ki alkalmas a környezet- és természetismeret tantárgy hatékony tanítására?

  • Aki a környezet- és természetismeret témáinak feldolgozása során megfelelő (a tanulást támogató) légkört tud biztosítani az osztályban.
  • Aki pozitív attitűddel rendelkezik a természettudomány iránt.
  • Aki birtokában van a természettudomány megalapozásához szükséges ismereteknek, és megfelelő készségekkel, képességekkel be is tudja mutatni azokat.
  • Aki rendelkezik a tanácsadói, facilitátori (tanulásszervezői) képességekkel.

A pedagógiai szakirodalom szerint háromféle tanítói szerep szükséges a természettudományos gondolkodás fejlesztéséhez:

Facilitátori szerep

A facilitátori szerep ahhoz szükséges, hogy a tanító megfelelő tanulási környezetet hozzon létre, így biztosítva minden tanuló számára a fejlődést. Ebben a szerepben a legfontosabb feladat, hogy úgy szervezze a tanulási folyamatot, hogy minden tanulónak egyenlő esélye legyen részt venni a tevékenységekben. Ebben a szerepben tolerálni kell a tanulói sikertelenségeket, tanulni kell a hibákból és folyamatos önfejlesztést igényel. Ebben a szerepben alapos tervezést, megfelelő oktatási anyagok kiválasztását és a kísérletek előzetes kipróbálását kell elvégezni a tanítóknak.

Képességfejlesztő szerep

A képességfejlesztő szereppel segítjük a tanulókat az önálló, konstruktív és kritikus gondolkodás, problémamegoldás, kreativitásuk fejlődésében. Ez teljesen ellentétes a hagyományos tanítói szereppel, amikor a „tudás hordozóiként” tevékenykedtek. Az igazi képességfejlesztő pedagógus képes „csökkenteni” a tanítványai, és az ő általa birtokolt tudás közötti távolságot, másképpen kifejezve megtanulható formába „varázsolja” a tananyagot. Bátorító légkört teremtenek a felfedező tanulási technikákhoz például azzal, hogy ők maguk is izgatottan várják a természet bizonyos jelenségeinek tanulói felfedezését. Erre konkrét példákat mutatunk be a tanulói kísérleteknél.

Szakértői, tanácsadói szerep

Ebben a szerepben alapos megfigyelő és türelmesen meghallgató a pedagógus, aki – a tanulók meglévő tudásához igazodó – kérdéseket tesz fel, hogy be tudjanak számolni a „felfedezéseikről,” és így átélhessék a „heuréka” érzést. Ebben a szerepben csak a legszükségesebb információkat adja át a tanító a tanítványainak, de olyan kérdéseket fogalmaz meg, amely segíti a tanulókat abban, hogy a helyes úton haladjanak a problémamegoldás során. A pedagógus arra is fordít időt, hogy a diákok a saját nézeteiket, ötleteiket is kipróbálják. Hétköznapi kifejezéseket használva azt mondjuk, hogy a tanító nem ad kész recepteket a problémák megoldásához, hanem olyan helyzetet teremt, hogy a tanulók „felfedezhessék” a válaszokat. Ez a felfedező tanulás lényege, és ez a tanulási eljárás nélkülözhetetlen a természettudományos szemlélet és gondolkodás kialakításához. A leírtakból is látszik, hogy a tanácsadói/szakértői szerep inkább támogatói, mintsem irányítói feladatokat lát el a tanulási folyamatban.

Összefoglalva: az a tanító, aki pozitív attitűddel rendelkezik a környezet- és természetismeret tantárgy iránt és tisztában van a tanulók „felfedezéses tanulását” segítő szerepkörével, az képes önmaga és a tanítványai természettudományos kompetenciájának továbbfejlesztésére.

iDevice ikon Tevékenység

A humoros kép segítségével beszélje meg társaival, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a környezet / természetismeretet tanító pedagógusnak!