8.4. Terepi foglalkozások városi környezetben

A megszokott tantermi környezetből kimozdulni érdekes, izgalmas esemény, ezt tovább fokozhatjuk élményekben gazdag terepi tevékenységgel. A pozitív érzelem az ismeretek könnyebb bevésődését, tartósabb megmaradását idézi elő. Az emberi településeken kialakított parkok nemcsak a rekreáció, a szabadidő eltöltésének helyszínei lehetnek, hanem a környezetismereti és természetismereti foglalkozásoknak is. Annak ellenére, hogy a városi parkok nem természetes élőhelyek, kiválóan alkalmasak lehetnek az évszakonként változó élővilág bemutatására. Terjedelmi okokból a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány ötletet: milyen összefüggéseket figyelhetünk meg és vizsgálhatunk, azaz miről tanulhatunk egy városi téren vagy parkban. A felsorolásból is látható, hogy a természetközeli környezet is kiváló helyszíne lehet az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatásainak vizsgálatára.

  • Az időjárás megfigyelése, vizsgálata (hőmérséklet, csapadék mérése, a szél irányának, erősségének megállapítása.) Tanulmányozhatjuk, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a különböző időjárási viszonyokhoz. (Milyen túlélési stratégiájuk van?)
  • Fás és lágyszárú növények meghatározása, évszakonkénti változásainak megfigyelése (hogyan alkalmazkodnak az időjárás változásaihoz.)
  • Gerinctelen és gerinces állatok megfigyelése, életnyomainak és élőhelyeinek keresése.
  • Az emberi tevékenységek élőlényekre gyakorolt hatásainak vizsgálata (pl. pozitív hatások: kihelyezett madár és denevérodúk, madáretetők; negatív hatások: porszennyeződés a növények levelein a forgalmas út mellett, letördelt ágak, szemét stb.)
  • Kultúrtörténeti értékek (szobrok, épületek, hidak) megfigyelése, az élő és élettelen környezeti tényezők hatásainak elemzése. Negatív példaként: a városokban elszaporodott parlagi galambok és a nem megfelelő kutyatartás okozta szennyeződések megfigyelése. Pozitív példaként: a változatos fás szárú és lágy szárú növényzettel beültetett parkok odavonzzák a rovarokat és a madarakat is.

Magyarországon több helyen (~30) találhatók füvészkertek és arborétumok, amelyek többségében kiemelt feladatként foglalkoznak a látogatók környezeti tudatosságának fejlesztésével, így megfelelő helyszínei lehetnek a környezeti- és természetismereti foglalkozásoknak.

Célszerű az arborétumok, füvészkertek honlapján tájékozódni az iskolák számára felkínált programjavaslataikról. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje például korosztályokra és évszakokra lebontott programkínálattal várja az iskolás csoportokat, amelyek elég népszerűek az alsó tagozatos osztályok körében. http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/hu/ovi-suli

Viszonylag nagy számban találhatók hazánkban vadasparkok, állatkertek, amelyekben terepi órákat, foglalkozásokat tarthatunk. Érdemes ezeknek az intézményeknek is átnézni a honlapját, mert élményekben gazdag programokkal várják a látogatókat. A Fővárosi Állat- és Növénykert illetve a Szegedi Vadaspark például évfolyamokra lebontott és tantervekhez illeszkedő vagy rendhagyó foglalkozásokat dolgozott ki, amelyeket bejelentkezés után szolgáltatásként igénybe vehetnek az iskolák. Ezekben az intézményekben oktatási segédanyagok és oktatócsomagok is rendelhetők. (Egy részük ingyenes.) Ha az iskola és a tanulók lehetősége engedi, akkor a programkínálatokat érdemes igénybe venni. Pályakezdőknek különösen hasznos, mert sok módszertani fogást, pedagógiai technikát tanulhatnak a szakemberektől. Természetesen arra is lehetőség van, hogy a kísérő pedagógus egyedül (oktatási szakvezető nélkül) tervezzen meg és tartson meg foglalkozásokat az állatkertekben vagy a vadasparkokban.

iDevice ikon Tevékenység

Konkrét példaként egy sikeres foglalkozást mutatunk be, amelyet Szeged városában valósítottunk meg. Miután elolvasta a terepi foglalkozás leírását, beszélje meg a társaival, hogy a tanaulók  mely képességeit lehet fejleszteni ezzel a programmal!

„Honfoglaló madarak a városban” (szituációs játék – poszter készítése)

A foglalkozás célja: a tanulóknak alkalmat adni arra, hogy a madarak szemszögéből vizsgálják át lakóhelyüket, így szembesítve őket a madarak életlehetőségeivel és problémáival. Érzékeltetni a gyerekekkel, hogy az úgynevezett „urbanizálódott madarak” milyen sokoldalúan alkalmazkodtak a városi környezethez, míg az ember okozta zavaró hatásokat kevésbé toleráló fajok segítségre szorulnak. Megbeszélni a gyakorlati madárvédelem kérdéseit, tevékenységeit.

A foglalkozás menete

Névkártyák, távcsövek kiosztása. A kártyákon különböző, a városban élő madarak fajneve és képe található (magevő, rovarevő, nappali és éjszakai ragadozókból is válogattunk fajokat).

A tanulói feladat ismertetése: az útvonal bejelölése a városi térképvázlaton. Felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy a séta során mindenki a kapott madárfaj szemével vizsgálja a város szerkezetét, próbáljanak táplálékforrások, fészkelőhelyek, pihenő és búvóhelyek után kutatni. A magasabb vagy távolabbi helyeket távcsővel alaposabban megfigyelhetik. (Tanári kísérettel közösen végigsétálunk a megbeszélt útvonalon, de a tanulók kérésére különböző helyeken megállunk, hogy legyen idő az alaposabb tanulmányozásra.) Az eredmények megbeszélése, poszter készítése. A poszter vázát a város térképvázlata adja, ahova berajzolják vagy beírják a gyerekek a kapott eredményeket. A következtetések levonása után megbeszéljük a madárvédelmi feladatokat.

A foglalkozás időtartama: 3 óra (kisebb városrész kiválasztásánál kevesebb idő is elegendő).

Javasolt korosztály: 10 éves vagy annál idősebbek.

A projekt eredménye: a gyerekek megállapítják, hogy az alkalmazkodás bajnokai a házi verebek, a széncinegék, a fekete rigók, a balkáni gerlék és a parlagi galambok. A korhadó fák kivágása miatt az odúlakó madaraknak kevés vagy nincs elegendő a fészkelőhely, azért mesterséges fészekodúk kihelyezése szükséges.

A foglalkozás megvalósításának előfeltétele, hogy a tanulók ismerjék a városban élő, gyakoribb madárfajokat. Ezt egy korábbi foglalkozáson tanulhatták meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) helyi csoportja segítségével.