6.1.A tanítási órán alkalmazott direkt irányítású tanítási módszerek
Fontos két fogalmat értelmezni, mert a tanítási módszer és a tanulási munkaforma használata bizonytalanságot okoz a pedagógiai gyakorlatban, de még a pedagógiai szakirodalomban sem egyértelmű a meghatározásuk.
Véleményem szerint ennek a két fogalomnak a használata attól függ, hogy kinek a szemszögéből nézzük vagy vizsgáljuk a tanulási folyamatot.
A tanulás irányítója – vagyis a pedagógus - szemszögéből nézve a különféle tanulásirányítási utakat, a tanítási módszerek kifejezés használata a helyes.
Ha a tanuló szemszögéből elemezzük
a tanulást, akkor a tanulási munkaforma
kifejezés alkalmazása a helyesebb.
Először a direkt
irányítású tanítási módszereket mutatjuk be, amelyek még ma is nagyon
meghatározóak a tanítási tevékenységben.
- Beszélgetés (kérdve kifejtő módszer)
Az általános
iskolai oktatásban leggyakrabban alkalmazott módszer. Alkalmazása során a tanár
- a tanulók korábbi ismereteire és tapasztalataira támaszkodva - kérdések
felhasználásával igyekszik elvezetni növendékeit új összefüggések
felismeréséhez, új ismeretek megértéséhez.
Ha ezt a módszert jól alkalmazzuk, akkor a tanulók közvetlen
vezetéssel, mégis önerejükkel jutnak el új ismeretekhez, miközben úgy érzik, ők
fedezik fel azokat. A tanár kérdések segítségével készteti a tanulókat
figyelésre, gondolkodásra, így határozott
külső segítséggel tesznek szert új tudáselemekre. Akkor alkalmazhatjuk
ezt a módszert, ha vannak saját tapasztalatok, előzetes megfigyelések vagy
olvasott anyagok. Magas szintű motiváltság is szükséges hozzá és jó ha maga a
légkör is olyan, hogy hozzászólhatnak az órához a diákok. Ezt a pedagógusnak kell kialakítania, biztosítania. Sok múlik a
tanár személyiségén. Mivel a pedagógus irányítja a beszélgetést, így ő szabja
meg az egyes tanulási egységek feldolgozására fordított időkeretet, ezért
előfordulhat, hogy a gyengébb képességű tanulók lemaradnak, a jobb képességű
tanulók pedig unatkoznak a beszélgetéses (kérdve kifejtő) módszer
alkalmazásánál. A módszernek ezt a hiányosságát differenciált kérdések
alkalmazásával orvosolhatjuk, ehhez nagyon fontos tudnunk, hogy a megtanulandó
témával kapcsolatban milyen előzetes tudás birtokában vannak az egyes
évfolyamok (osztályok) diákjai, hiszen még az azonos korosztályba tartozó
tanulók is különböző tudásszintekkel, képességekkel rendelkeznek.
A beszélgetés módszerének alkalmazása csak akkor lesz hatékony, ha a tanító megfelelő kérdésekkel irányítja a beszélgetést, de alkalmat ad arra is, hogy a tanulók tegyenek fel a témához kapcsolódó kérdéseket.
A kérdések visszacsatolást, választ igénylő információk, amelyek alkalmasak a gondolkodás fejlesztésére, a tanulók érdeklődésének felkeltésére, indokoltatásra, állásfoglalásra, az aktivitás kibontakoztatására és az érzelmi élet, magatartás fejlesztésére. A különféle kérdéstípusoknak állandó és rendszeres, tervszerű pedagógiai alkalmazása vezet a gondolkodási tevékenység aktivizálásához és fejlesztéséhez. A kérdéseket intézhetjük személyhez, csoporthoz vagy az egész osztályhoz.
A következőkben felsoroljuk azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni a tanári kérdések alkalmazása során.
- Megfogalmazása legyen világos, tömör,
egyértelmű.
- A tanulók életkorához, tudásához
igazodjon.
- Aktivizálja a tanulókat, értelmi,
érzelmi erőiket fejlessze.
A
tanulók tudásának ellenőrzésekor, feladat és munkáltatólapok készítésekor
különféle kérdéstípusokat alkalmazhatunk, így kideríthetjük, hogy milyen
mélységű tudásszintekkel rendelkeznek a tanulók.
- Magyarázat
Olyan módszer, melynek segítségével valamilyen összefüggésre hívjuk fel a figyelmet, nehezebben érthető jelenséget általában szemléltetés segítségével érthetővé alakítunk. Törvényszerű összefüggések, tételek, szabályok megvilágításakor gyakran alkalmazott módszer a frontális osztálymunka keretében. A magyarázatot alkalmazhatjuk ok-okozati összefüggések vizsgálata során, tanári kísérletek kiegészítése kapcsán.
A környezet-természetiseret tanításakor mindig kísérje szemléltetés is a magyarázatot!
- Elbeszélés
Az elbeszélés különböző események vagy jelenségek eleven, szemléletes, érzelemben gazdag kifejtése, amely tényszerű anyagokat tartalmaz. Ezt a módszert például életrajzi anyag, vagy egy természeti jelenség megjelenítésekor alkalmazzuk.
Az alapozó 4 évfolyam tanításakor ritkábban (maximum 5-10 perc időtartamban), 10-12 év közötti tanulóknál már 15 perces hosszúságban alkalmazhatjuk ezt a módszert.
Előadás
Előadás során valamely kérdés hosszabb ideig történő kifejtése történik. Szemléltetéssel és más tanítási módszerek - például tanári bemutató kísérletek - beépítésével változatosabbá tehető, ennek ellenére az alapozó képzés első hat évfolyamán nem ajánlatos az alkalmazása.
A tanulók ennél a módszernél „passzív” befogadói az információknak, így az életkori sajátosságaikból adódóan nem tudnak tartósan figyelni, és eredménytelenül vagy nagyon kis eredménnyel zárul ez a tanulási folyamat.
A hetedik, nyolcadik évfolyamon elkezdődhet ennek a tanítási módszernek a fokozatos bevezetése. (Természetesen a tanulók fejlettségi szintjétől is függ, mikor kezdhetjük a bevezetését.) Az alapozó képzés utolsó évfolyamain, valamint a középiskola kezdő éveiben is fontos a fokozatosság elvét figyelembe venni, ezért általában egy tananyagrész bevezetésére használják, majd más módszerek követik.
A környezet- és természetismeret tanórákon alkalmazott direkt irányítású tanítási módszerek akkor lesznek hatékonyak, ha szemléltetőeszközökkel könnyítjük a tanulást. A tanulás irányításánál tehát törekedjünk arra, hogy a szóbeli (verbális) információkat egészítsük ki megfelelő szemléltetőeszközökkel, képi (vizuális) információkkal, és amikor csak lehetőségünk van rá, egészítsük ki más érzékszervi megtapasztalással is.
A direkt irányítású
módszerek (frontális osztálymunka) előnyei:
-
Mivel a pedagógus direkt irányító, így ő
határozza meg a tanulási folyamat tartalmát és sebességét, tehát a ráfordított
idő jól megtervezhető.
-
A tanulási környezetet is a pedagógus határozza
meg, így a nem várt események bekövetkezése kisebb valószínűségű.
-
A tanulási folyamatot segítő eszközök
alkalmazása ellenőrzött keretek között zajlik.
- A tanulás szervezése egyszerűbb, előre látható.
A direkt irányítású
módszerek (frontális osztálymunka) hátrányai:
-
Az információ áramlása többnyire egyirányú
(tanártól a diákok felé, alkalmanként az aktívabb diákoktól a tanár felé is).
-
Az egyirányú információ áramlása miatt a
szociális tanulás előnyei nem érvényesülnek: a diákok nem tanulnak egymástól.
-
A szociális kompetencia, azon belül az
együttműködési képesség, a tolerancia és az empátia nem fejleszthető hatékonyan
a frontális osztálymunka során.
- A személyre szabott képességfejlesztés nem
kivitelezhető a direkt irányítású módszerek alkalmazása során, ezért
hatékonyságuk megkérdőjeleződik.
Az Európai Unió közoktatási intézményeiben az elmúlt két évtized
alatt végzett átfogó tudás-szintmérések eredményei gyenge vagy ellentmondásos
eredménnyel zárultak, melyet az oktatáskutató szakemberek többsége a tanulás
motiválatlanságával és a képességfejlesztés hiányával indokoltak. Egyben
felhívták arra a tényre is a figyelmet, hogy a pedagógusok zöme csak a
tankönyvek tartalmának átadására koncentrál, és nem fordít kellő hangsúlyt a
tanulók képességfejlesztésére. Magyarországon ezért az oktatás irányítói a
kompetenciafejlesztő oktatás bevezetését szorgalmazzák, így az iskoláknak újra
át kell gondolniuk a teljes pedagógiai tevékenységüket a célok
megfogalmazásától a megvalósítás különböző módjain keresztül az eredményekig.
Ezért az iskolák többségében már áttértek a kompetenciafejlesztő oktatásra. A következő részekben azokat a módszereket
mutatjuk be, amelyek a tanulók aktív tevékenységére épülnek és jobban felkeltik
az érdeklődésüket. Ha ezeket a módszereket jól alkalmazzuk, akkor várhatóan
nagyobb lesz a gyerekek tanulási motiváltsága is.