6.1.A tanítási órán alkalmazott direkt irányítású tanítási módszerek

Fontos két fogalmat értelmezni, mert a tanítási módszer és a tanulási munkaforma használata bizonytalanságot okoz a pedagógiai gyakorlatban, de még a pedagógiai szakirodalomban sem egyértelmű a meghatározásuk.

Véleményem szerint ennek a két fogalomnak a használata attól függ, hogy kinek a szemszögéből nézzük vagy vizsgáljuk a tanulási folyamatot.

A tanulás irányítója – vagyis a pedagógus - szemszögéből nézve a különféle tanulásirányítási utakat, a tanítási módszerek kifejezés használata a helyes.

Ha a tanuló szemszögéből elemezzük a tanulást, akkor a tanulási munkaforma kifejezés alkalmazása a helyesebb.

Először a direkt irányítású tanítási módszereket mutatjuk be, amelyek még ma is nagyon meghatározóak a tanítási tevékenységben.

- Beszélgetés (kérdve kifejtő módszer)

Az általános iskolai oktatásban leggyakrabban alkalmazott módszer. Alkalmazása során a tanár - a tanulók korábbi ismereteire és tapasztalataira támaszkodva - kérdések felhasználásával igyekszik elvezetni növendékeit új összefüggések felismeréséhez, új ismeretek megértéséhez.

Ha ezt a módszert jól alkalmazzuk, akkor a tanulók közvetlen vezetéssel, mégis önerejükkel jutnak el új ismeretekhez, miközben úgy érzik, ők fedezik fel azokat. A tanár kérdések segítségével készteti a tanulókat figyelésre, gondolkodásra, így határozott külső segítséggel tesznek szert új tudáselemekre. Akkor alkalmazhatjuk ezt a módszert, ha vannak saját tapasztalatok, előzetes megfigyelések vagy olvasott anyagok. Magas szintű motiváltság is szükséges hozzá és jó ha maga a légkör is olyan, hogy hozzászólhatnak az órához a diákok. Ezt a pedagógusnak kell kialakítania, biztosítania. Sok múlik a tanár személyiségén. Mivel a pedagógus irányítja a beszélgetést, így ő szabja meg az egyes tanulási egységek feldolgozására fordított időkeretet, ezért előfordulhat, hogy a gyengébb képességű tanulók lemaradnak, a jobb képességű tanulók pedig unatkoznak a beszélgetéses (kérdve kifejtő) módszer alkalmazásánál. A módszernek ezt a hiányosságát differenciált kérdések alkalmazásával orvosolhatjuk, ehhez nagyon fontos tudnunk, hogy a megtanulandó témával kapcsolatban milyen előzetes tudás birtokában vannak az egyes évfolyamok (osztályok) diákjai, hiszen még az azonos korosztályba tartozó tanulók is különböző tudásszintekkel, képességekkel rendelkeznek.

A beszélgetés módszerének alkalmazása csak akkor lesz hatékony, ha a tanító megfelelő kérdésekkel irányítja a beszélgetést, de alkalmat ad arra is, hogy a tanulók tegyenek fel a témához kapcsolódó kérdéseket.

A kérdések visszacsatolást, választ igénylő információk, amelyek alkalmasak a gondolkodás fejlesztésére, a tanulók érdeklődésének felkeltésére, indokoltatásra, állásfoglalásra, az aktivitás kibontakoztatására és az érzelmi élet, magatartás fejlesztésére. A különféle kérdéstípusoknak állandó és rendszeres, tervszerű pedagógiai alkalmazása vezet a gondolkodási tevékenység aktivizálásához és fejlesztéséhez. A kérdéseket intézhetjük személyhez, csoporthoz vagy az egész osztályhoz.

A következőkben felsoroljuk azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni a tanári kérdések alkalmazása során.

  • Megfogalmazása legyen világos, tömör, egyértelmű.
  • A tanulók életkorához, tudásához igazodjon.
  • Aktivizálja a tanulókat, értelmi, érzelmi erőiket fejlessze.

A tanulók tudásának ellenőrzésekor, feladat és munkáltatólapok készítésekor különféle kérdéstípusokat alkalmazhatunk, így kideríthetjük, hogy milyen mélységű tudásszintekkel rendelkeznek a tanulók.

- Magyarázat

Olyan módszer, melynek segítségével valamilyen összefüggésre hívjuk fel a figyelmet, nehezebben érthető jelenséget általában szemléltetés segítségével érthetővé alakítunk. Törvényszerű összefüggések, tételek, szabályok megvilágításakor gyakran alkalmazott módszer a frontális osztálymunka keretében. A magyarázatot alkalmazhatjuk ok-okozati összefüggések vizsgálata során, tanári kísérletek kiegészítése kapcsán.

A környezet-természetiseret tanításakor mindig kísérje szemléltetés is a magyarázatot!

 

- Elbeszélés

Az elbeszélés különböző események vagy jelenségek eleven, szemléletes, érzelemben gazdag kifejtése, amely tényszerű anyagokat tartalmaz. Ezt a módszert például életrajzi anyag, vagy egy természeti jelenség megjelenítésekor alkalmazzuk.

Az alapozó 4 évfolyam tanításakor ritkábban (maximum 5-10 perc időtartamban), 10-12 év közötti tanulóknál már 15 perces hosszúságban alkalmazhatjuk ezt a módszert.

Előadás

Előadás során valamely kérdés hosszabb ideig történő kifejtése történik. Szemléltetéssel és más tanítási módszerek - például tanári bemutató kísérletek - beépítésével változatosabbá tehető, ennek ellenére az alapozó képzés első hat évfolyamán nem ajánlatos az alkalmazása.

A tanulók ennél a módszernél „passzív” befogadói az információknak, így az életkori sajátosságaikból adódóan nem tudnak tartósan figyelni, és eredménytelenül vagy nagyon kis eredménnyel zárul ez a tanulási folyamat.

A hetedik, nyolcadik évfolyamon elkezdődhet ennek a tanítási módszernek a fokozatos bevezetése. (Természetesen a tanulók fejlettségi szintjétől is függ, mikor kezdhetjük a bevezetését.) Az alapozó képzés utolsó évfolyamain, valamint a középiskola kezdő éveiben is fontos a fokozatosság elvét figyelembe venni, ezért általában egy tananyagrész bevezetésére használják, majd más módszerek követik.

 

A környezet- és természetismeret tanórákon alkalmazott direkt irányítású tanítási módszerek akkor lesznek hatékonyak, ha szemléltetőeszközökkel könnyítjük a tanulást. A tanulás irányításánál tehát törekedjünk arra, hogy a szóbeli (verbális) információkat egészítsük ki megfelelő szemléltetőeszközökkel, képi (vizuális) információkkal, és amikor csak lehetőségünk van rá, egészítsük ki más érzékszervi megtapasztalással is.

 

A direkt irányítású módszerek (frontális osztálymunka) előnyei:

- Mivel a pedagógus direkt irányító, így ő határozza meg a tanulási folyamat tartalmát és sebességét, tehát a ráfordított idő jól megtervezhető.

- A tanulási környezetet is a pedagógus határozza meg, így a nem várt események bekövetkezése kisebb valószínűségű.

- A tanulási folyamatot segítő eszközök alkalmazása ellenőrzött keretek között zajlik.

- A tanulás szervezése egyszerűbb, előre látható.

 

A direkt irányítású módszerek (frontális osztálymunka) hátrányai:

- Az információ áramlása többnyire egyirányú (tanártól a diákok felé, alkalmanként az aktívabb diákoktól a tanár felé is).

- Az egyirányú információ áramlása miatt a szociális tanulás előnyei nem érvényesülnek: a diákok nem tanulnak egymástól.

- A szociális kompetencia, azon belül az együttműködési képesség, a tolerancia és az empátia nem fejleszthető hatékonyan a frontális osztálymunka során.
- A személyre szabott képességfejlesztés nem kivitelezhető a direkt irányítású módszerek alkalmazása során, ezért hatékonyságuk megkérdőjeleződik.

 

Az Európai Unió közoktatási intézményeiben az elmúlt két évtized alatt végzett átfogó tudás-szintmérések eredményei gyenge vagy ellentmondásos eredménnyel zárultak, melyet az oktatáskutató szakemberek többsége a tanulás motiválatlanságával és a képességfejlesztés hiányával indokoltak. Egyben felhívták arra a tényre is a figyelmet, hogy a pedagógusok zöme csak a tankönyvek tartalmának átadására koncentrál, és nem fordít kellő hangsúlyt a tanulók képességfejlesztésére. Magyarországon ezért az oktatás irányítói a kompetenciafejlesztő oktatás bevezetését szorgalmazzák, így az iskoláknak újra át kell gondolniuk a teljes pedagógiai tevékenységüket a célok megfogalmazásától a megvalósítás különböző módjain keresztül az eredményekig. Ezért az iskolák többségében már áttértek a kompetenciafejlesztő oktatásra. A következő részekben azokat a módszereket mutatjuk be, amelyek a tanulók aktív tevékenységére épülnek és jobban felkeltik az érdeklődésüket. Ha ezeket a módszereket jól alkalmazzuk, akkor várhatóan nagyobb lesz a gyerekek tanulási motiváltsága is.