8.5. Erdei iskola programok
Az 1990-es évek végén a közoktatási intézményekben
Magyarországon újra elkezdődött az úgynevezett erdei iskolai tanulásszervezés.
Azért fogalmaztunk úgy, hogy újra kezdődött, mert a huszadik század elején
hozták létre az erdei iskolák elődjeinek számító, úgynevezett szabadlevegős
iskolákat. Ebben az időben Európa több ipari városában – így Budapest
külterületein is – nagyon szennyezett lett a levegő, aminek következtében sok
asztmás vagy egyéb légzőszervi betegségben (tüdőbajnak nevezték abban az
időben) szenvedő gyermek és felnőtt élt ezeken a területeken, akik tartós
gyógykezelésre szorultak. Nagyon sok szülő nem engedte, hogy iskoláskorú
gyermekét hosszabb ideig (hetekig vagy hónapokig) szanatóriumokban
gyógykezeljék, mert a tanulás kiesése miatt évismétlésre kényszerültek ezek a
tanulók. Ennek a problémának a megoldására pedagógusokat alkalmaztak, akik a
szanatórium kertjében vagy parkjában (tiszta levegőn, a szabadban) tanították a
gyógykezelés alatt álló gyerekeket. Ilyen szabadlevegős iskolát Magyarországon;
Budapest külterületein és más nagyvárosokban hoztak létre először az
1908-1909-es években. Ezt a kezdeményezést tovább bővítették, és létrehozták az
ún. kerti vagy erdei iskolákat olyan változtatással, amelynek az a lényege,
hogy a természet, a környezet már nemcsak gyógyító, regenáló közeg, hanem a
megismerés tárgya is, azaz a természetes környezet szolgált a tanulás
forrásaként a tankönyvek mellett. A
második világháború után Magyarországon megszűnt ez a tanulási forma, de a
huszadik század végén (a rendszerváltással körülbelül azonos időben)
továbbfejlesztve újraindították a természetben való tanulást. A következőkben
azt mutatjuk be, hogy mit is jelent az erdei iskola tanulási forma, és
összehasonlítjuk, hogy miben tér el a hagyományos tantermi oktatástól.
Az erdei iskola
mint tanulásszervezési eljárás
„Az erdei
iskola a környezet adottságaira építő nevelés és tanulás-szervezési egység. A
szorgalmi időben megvalósuló, az iskola pedagógiai programjához szervesen
kapcsolódó, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől
különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók
aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás
tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a
választott helyszín természeti és az ember által létesített szocio-kulturális
környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus,
egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez
kötődő szocializáció erősítése.” (Lehoczky, 1999. 67.)
Az erdei iskola megfogalmazása után érdemes
összehasonlítani a tantermi és az erdei iskolai tanulást, mert így jobban
érzékelhető a lényegük és különbségük.
Erdei iskolai tanulás |
Tantermi tanulás |
Az ismeretek
elsajátítását döntően a helyszín adta lehetőségek, és a tanulók érdeklődése
határozza meg. |
Az ismeretek
elsajátítását döntően a fogalmak, a tananyag egymásra épülésének sorrendje
határozza meg. |
A tanulók komplexen és
integráltan találkoznak a jelenségekkel, az új ismeretekkel. (életszerű) |
Az ismeretek
tantárgyakhoz, tudományterületekhez kötötten jutnak el a tanulókhoz. (nem
életszerű) |
A tanulási helyzetek a
divergens gondolkodást fejlesztik. |
A tanulási helyzetek a
konvergens gondolkodást fejlesztik. |
A tanulás tárgya az
adott környezet. |
A tanulás tárgya
tankönyvhöz, taneszközökhöz kapcsolódik. |
Az élményszerű
megismerésre helyezi a hangsúlyt. |
A tananyagra helyezi a
hangsúlyt. |
Elsősorban közösségi,
csoportban vagy párokban történő tanulás jellemzi. |
A tanulás legtöbbször
frontális, vagy individuális tevékenység. |
A közösségi
tevékenységek, a tanulási helyzetek, és a szabadidő nem válik el élesen. |
A tanulás és a szabadidő
térben és időben is elválik. |
Az erdei iskolai tanulásszervezés hazánkban az utóbbi
két évtizedben indult fejlődésnek: közoktatási intézmények, fenntartók, nemzeti
parkok, civil szervezetek, majd a vállalkozói és állami szféra is érdeklődni kezdett
e sok lehetőséget rejtő oktatási forma iránt, ennek köszönhetően napjainkban
Magyarországon több száz minősített erdei iskolai szolgáltató működik.
Erdei iskolai
szolgáltató az a szolgáltató, aki az adott helyszínre kidolgozott szakmai
programot, a programhoz szakembereket és anyagokat biztosít a szolgáltatást
igénylő óvoda és iskola elvárásai szerint, melyet a pedagógusokkal együttműködve
szakszerűen végez.
Az erdei iskolai szolgáltatás megfelelő színvonalát egy minőségbiztosítási rendszer segíti, amely a szolgáltatók önértékelésén és külső szakértők helyszíni értékelésén alapul. Az előírt kritériumszintnek megfelelő erdei iskolai szolgáltatók fakopáncs (tarka harkály) emblémával minősített erdei iskolaként működhetnek. Magyarországon jelenleg 89 minősített erdei iskolai szolgáltató működik.
A www.erdeiiskolaprogram.hu
internetes oldal széles körű, rendszerezett információt szolgáltat az erdei
iskolák programjairól, eredményeiről, kiadványaikról és az aktualitásokról.
Az erdei iskolák tanulási programjának megvalósítását leginkább a projekt munkaforma szervezésével érdemes megvalósítani, hiszen így tudunk egy témát komplexen, több tudományterületet érintve feldolgozni. A tanulók képességének sokoldalú fejlesztését ez a tanulási forma biztosítja leghatékonyabban. Az erdei iskola programot szolgáltató intézmények az iskolás csoportokat az adott erdei iskola helyszínére kidolgozott projektekkel, foglalkozástervekkel várják, amelyeket szolgáltatásként igényelni lehet (sajnos ennek anyagi vonzata is van.)
Természetesen az erdei iskola programot szervező
pedagógusok készíthetnek saját foglalkozásterveket is. Ehhez szükséges
előzetesen a helyszínre utazni, alaposan megvizsgálni a terep és a kiválasztott
környezet helyi adottságait, lehetőségeit, majd az évfolyam tantervéhez igazodó
foglalkozási tervezeteket kidolgozni. A projekt módszer előnyéről,
megvalósítási formáiról már a korábbi fejezetekben részletesebben tárgyaltunk.
Magyarországon több olyan kiadvány is beszerezhető, amely különböző témákat
dolgoz fel projektek formájában. Ezek közül a fa témájának projekt-jellegű
feldolgozása több kiadványban is szerepel, de ennek ellenére megállapítható,
hogy még ennek a témának a feldolgozása sem teljes körű, tehát még ebben a
témában is vannak új lehetőségek a feldolgozásra. (lásd az irodalom jegyzéket,
internetes forrásokat).

Példaként bemutatunk néhány érdekes feladatot, amelyet
erdei iskolai projektek részeként valósítanak meg a tanulók. Miután elolvasta a példafeladatokat , beszélje meg társaival, hogy mely képességeit fejleszti a tanulóknak!
Feladatok a „Hangyák
projektből”
Javasolt korosztály: 4-6 osztály
Hangyaboly „simogatása”
Cél: a hangyák által termelt hangyasav észlelése és
vizsgálata.
Kivitelezés: ha találunk az erdőben hangybolyt,
kérjük meg a gyerekeket, hogy állják körbe. A bátrabb, önként jelentkezőkből
egy tanuló közelítse meg néhány milliméternyire a boly felszínét nyitott
tenyérrel, és tartsa ott néhány másodpercig. Azután emelje fel a tenyerét,
szagolja meg, majd fordítsa a napfény felé.
Tapasztalat:
„ecetszagú” lesz a tenyér, és nedves foltok látszanak rajta.
A többi gyerek is kipróbálhatja, de vigyázzunk, hogy ne tegyenek kárt a hangybolyban. A Tapasztalatszerzés után beszélgessünk arról, hogy miért termelnek hangyasavat a hangyák. Erre a linkre klikkelve a vöröshangyák erdőben betöltött szerepét ismerheti meg.: http://eloerdo.hu/index.php?m=hangyaboly&ny=hu
A hangyaboly
mint „légkondicionált” élőhely
Cél: a hangyák környezeti feltételeinek elemzése,
vizsgálata.
Háttérinformáció: A hangyák társadalmi életében a
dolgozók jelentős szerepet töltenek be, mert az ő aktív tevékenységük
biztosítja a kiegyensúlyozott környezetet a fejlődő lárvák és bábok számára.
Ennek a többé-kevésbé állandó környezetnek a megfelelő hőmérséklet is fontos
velejárója.
Eszköz: szobahőmérő
Kivitelezés: Meleg napokon, amikor a hőmérséklet 30 Co
körül van, szúrjunk egy szobahőmérőt egy hangyabolyba, várjunk 10 percet,
majd ellenőrizzük a mért hőmérsékletet. Tapasztalat: ~20 Co van a
bolyban. Ezt a vizsgálatot téli (de fagymentes) időszakban is elvégezhetjük.
Ekkor is jelentős különbség mérhető. A gyerekeknek adjuk „kutatófeladatként”,
hogy derítsék ki, hogyan biztosítják a hangyák ezt a többé-kevésbé állandó hőmérsékletet.
Hangyának lenni
Ez egy
szituációs játék, amelyben a hangyák társadalmi életét jelenítik meg a tanulók.
A gyerekek tetszőleges technikával, szereposztással valósíthatják meg. Kérjük
meg őket, hogy megfelelő díszletet is készítsenek. Ez a szerepjáték csak akkor sikeres, ha a
hangyák életéről korábban már tanulnak a gyerekek. (Fűzné, 2003)