3.1. Különböző tudásszintek

Nagyon fontos, hogy a pedagógus folyamatosan felmérje, hogy a tanulók milyen előzetes tudással rendelkeznek egy témával / tananyaggal kapcsolatban. Ezt óra eleji visszacsatolással végezhetjük el, amelynek többféle módszere, tanulási stratégiája lehet (lásd módszertani ötlettárt és diagnosztikus értékelést). Mivel a tanulók képességei és előzetes tudása is különböző, így eltérő tudásszintekkel rendelkezhetnek, de a tanulási folyamat során is különböző gondolkodási- és tudásszinteket alakíthatnak ki magukban.

Az eltérő tudásszintek kialakulását Benjamin Bloom (1956) munkája alapján mutatjuk be. Bloom úgy vélte, hogy a tanulás egy folyamat, amely során egy egyszerűbb tudásszintről egyre magasabb (összetettebb) tudásszintekig juthatunk el. Munkájában azt is leírta, hogyan támaszkodhat a tanuló az általa korábban megtanult tartalmakra, amikor a megértés összetettebb szintjeit építi ki a tudáshálójában. Bloom elmélete szerint a gondolkodást (és tudást) hat, fokonként egyre bonyolultabb szintre lehet osztani az egyszerű tények előhívásától (legalacsonyabb szint, amelyet ő tudásnak nevez) a bonyolultabb értékelő gondolkodási folyamatig (legmagasabb szintű tudásig). Ezek szerint a tanulás egy folyamat, amelyben a tanárnak az a feladata, hogy a tanulót abban segítse, hogy a gondolkodása során eljuthasson a legmagasabb szintekre: a szintézis és az értékelés szintjére.

A következőkben bemutatjuk azt a hat, egymásra épülő tudásszintet, amelyek egymással hierarchikus viszonyban állnak. (A szakirodalomban ezt piramis ábrában mutatják be, de mivel a legmagasabb szintű gondolkodás magában foglalja az alacsonyabb szinteket, ezért célszerűbb Venn-diagrammban ábrázolni ezt a hatféle szintet.)

 

A következőkben a Bloom féle szinteket ismertetjük és bemutatjuk azokat az igéket is, amelyeket használva tanári instrukciókat, kérdéseket, feladatokat fogalmazhatunk meg, hogy a megfelelő gondolkodási szintet fejleszthessük vagy ellenőrizhessük az adott szinten kialakult tudást.

1. Tudás

A tudás annak a képessége, hogy tényeket tud a tanuló felidézni, vagy azokra emlékezni tud, anélkül, hogy feltétlenül értelmezze is azokat.

Ezen gondolkodási szint mozgósításához a következő aktív igéket használhatjuk: megnevez, azonosít, felidéz, felismer, felvázol, felsorol, elismétel, elrendez, összegyűjt, meghatároz, leír, bemutat, elmond.

Például a következő feladatot adhatjuk a tanulóknak:

- Sorold fel az Északi középhegység hegyeit!

- Ismertesd a madarak közös tulajdonságait!

2. Megértés

A megértés annak a képessége, a hogy a tanult információt értelmezni is tudja a tanuló.

Ezen a szinten a következő aktív igéket alkalmazhatjuk: értelmez, megjelöl, átfogalmaz, átír, kiválaszt, megmagyaráz, megváltoztat, összekapcsol, összehasonlít, átalakít, megold, elmagyaráz, kifejez, megold, általánosít, különbséget tesz.

Például:

- A felsorolt tulajdonságok közül válaszd ki azokat, amelyek csak a halakra jellemzők!

- Magyarázd meg saját szavaiddal mit jelent a „fészekhagyó fióka” kifejezés!

3. Alkalmazás

Az alkalmazás annak a képessége, hogy a tanult tudásanyagot új helyzetekben is használni tudja a tanuló.

Ezen a szinten a következő aktív igéket alkalmazhatjuk: rámutat, felmér, kiválaszt, felhasznál, gyakorol, végrehajt, példákat mond, új helyzetben is alkalmaz, végrehajt, elvégez, kísérletez, kitalál, kipróbál, működtet, megváltoztat, elrendez.

Például:

- A bemutatott képek alapján rendezd halmazba a csonthéjas, a bogyó és az almatermésű növényeket!

- Magyarország térképe segítségével mutasd meg a vulkanikus hegyeket!

4. Elemzés

Az elemzés annak a képessége, hogy az információt, vagy az adott tananyagot alkotórészeire tudja bontani, észreveszi az összefüggéseket a részek között, vagy más szempontok alapján újra tudja rendezni a tanuló az információkat.

Ezen a szinten a következő aktív igéket alkalmazhatjuk: elemez, felbecsül, elrendez, besorol, rangsorol, sorrendbe rak, csoportosít, megvizsgál, megkérdőjelez, elkülönít.

Például:

- A képek segítségével rakd sorrendbe a növények csírázásának folyamatát!

- A grafikonok segítségével elemezd, hogy Európa melyik országában legkisebb és legnagyobb az átlaghőmérséklet!

5. Szintézis

A szintézis az a képesség, amikor a tanuló felismeri a részek közötti kapcsolatot és így össze tudja azokat illeszteni.

Ezen a szinten a következő aktív igéket alkalmazhatjuk: érvel, elrendez, kiegészít, alkotó elemeire bont, majd újra összekapcsol, összerendez, rendszerbe sorol, újjászervez, összefoglal.

Például:

- A leírásban összekeveredett három élőlény tulajdonsága. Válogasd szét őket úgy, hogy a közös tulajdonságok a metszési halmazba kerüljenek!

- Foglald össze, hogy hogyan jöhetnek létre sivatagos területek!

6. Értékelés

Az értékelés az a képesség, amikor a tanuló képes bizonyos szempontok (kritériumok) alapján egy adott dolog értékét meghatározni vagy elbírálni.

Ezen a szinten a következő aktív igéket alkalmazhatjuk: érvel, felbecsül, következtet, ellentétbe állít, mérlegel, érvel, bizonyít, eldönt, megvédi az álláspontját, indokol, bírál, kritikusan szemlél.

Például:

- A 0 %-os zsírt tartalmazó gyümölcsös joghurtra azt írták a gyártók, hogy a következő vitaminokat tartalmazza: A, B1, B6, C, D, E, K. Hogyan vezetik félre ebben a vásárlókat? A válaszodat indokold is! (Megoldás: zsírban oldódó vitaminok, mint például A, D, E, K vitamin nem lehetnek 0 %-os zsírtartalmú ételekben.)

- Sorolj fel érveket amellett, hogy miért előnyös hatású az életünkre, ha rendszeresen mozgunk!

Bloom munkásságát továbbfejlesztette és pontosította Nagy József (1997), aki a tudás fogalmat a gondolkodási folyamatban nem egy szintként, hanem a tanulási folyamat eredményeként tekinti és gyűjtőfogalomként használja. Nagy József szerint a tudás mélysége alapján a következő tudásszintekkel rendelkezhetnek a tanulók: (A felsorolás a legalacsonyabb szinttől a legmagasabb felé halad. )

1.Felismerési vagy ráismerési szint

Ezen a szinten a tanulók felismerik a helyes választ a felkínált lehetőségekből, de nem tudják egyértelműen megindokolni választásukat. (Például: a feleletválasztásos kérdéseknél felismerik a jó megoldást, vagy ki tudják választani képek halmazából az összetartozókat.) Ennél a szintnél a „melyik vagy a válaszd ki” műveltető kifejezéseket alkalmazzuk.

 

2.Felidézési szint

Az ilyen mélységű tudással rendelkező tanulók képesek definiálni bizonyos fogalmakat, szabályokat, vagy tudnak jellemezni élő vagy élettelen természeti jelenségeket, de az összefüggéseket nem tudják értelmezni. Ennél a szintnél az „ismertesd, mutasd be, mondd el” stb. műveltető kifejezéseket alkalmazzuk a tanári instrukciók során vagy a tanulói feladatok megfogalmazásánál.

 

3.Értelmezési szint

Ezen a szinten összefüggések elemzésére, indoklásokra is képesek a tanulók. (Például: tudják elemezni, hogyan alkalmazkodtak az élőlények a környezeti tényezőkhöz.) Ennél a tudásszintnél többnyire a „miért kérdést, bizonyíts be, magyarázd meg” műveltető kifejezéseket alkalmazzuk. (Például: Miért előnyös a hosszú csüdű lábfelépítés a fehér gólyának vagy a szürke gémnek? Bizonyítsd be, hogy a házi egér emlősállat!, Magyarázd meg, milyen összefüggés van a madarak szárnyfelépítése és a repülés minősége között!)

4.Alkalmazási szint

Ennél a tudásszintnél nemcsak elmondják a tanulók a szabályokat, összefüggéseket, hanem példákkal alá is támasztják azokat (nemcsak a tanár által bemutatott példákat, hanem újabbakat is tudnak mondani). Például a csonthéjas termés fogalmát a legtöbb tankönyv a szilva termésénél tárgyalja, de a tanulók képesek a sárgabarackot, meggyet, kökényt is ebbe a terméstípusba sorolni.

5. Értékelési – döntéshozási szint

Erre a tudásszintre csak a jó és kiváló képességű tanulók jutnak el. Az alsó tagozatos diákoknál ezt a tudásszintet az úgynevezett csalimesék vagy becsapós történetek alkalmazásával deríthetjük ki. (A játékos módszerek bemutatásáról példákat is mutatunk ezekre.) Nagyon fontos, hogy az értékelés során ne elégedjünk meg azzal, hogy a tanulók elmondják, mi a helyes és mi a helytelen, hanem javítani, indokolni is tudják a választásukat. A megfelelő döntéshozási képességekkel rendelkező gyerekek érveket, ellenérveket is fel tudnak sorakoztatni a választott tevékenységgel vagy témával kapcsolatban.