7.4. A Komplex Instrukcióra épülő óra szerkezete
A tanítási órák 45 percesek, amelyek a tantervre épülő tanmenet követik.
A csoportos és egyéni feladatok elvégzéséhez szükséges eszközökről, a tanterem
elrendezéséről előre kell gondoskodni a pedagógusnak. (Az osztályteremben
mozgatható padokra és székekre van szükség a csoportmunkához.)
Írásbeli feladatok:
·
A központi téma („Nagy gondolat” )
megfogalmazása
·
Csoportfeladatok elkészítése
·
Egyéni feladatok készítése (a képességektől
függően differenciálva)
Az óra menete
Az
óraterv/óravázlat elkészítése után az eszközök és a tanterem előkészítése
következik. A csoportok szervezése a pedagógus által előre megtörténik. A
csoport kialakításának módja függ a tanulók ismereteitől, képességeitől és
attól, hogy mennyire fogadják el egymást. A csoportok szervezésénél szem előtt
kell tartani a tudásban heterogén összetétel érvényesülését. A csoportok
kialakítása körültekintést igényel akkor, ha az osztályban vannak olyan tanulók
is, akiket a többiek nehezen fogadnak el, nem szívesen barátkoznak, dolgoznak
velük.
1. A szabályok
áttekintése: 1-2 perc
Minden
órát a szabályok áttekintésével kezdünk:
„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”
„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul
hozzád.”
„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”
„Mindig fejezd be a feladatod.”
„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”
„Teljesítsd a csoportban a kijelölt szereped.”
Minél
idősebb korosztályról van szó, annál kevesebb időt kell a szabályok
átismétlésére fordítani.
2.A szerepek
felidézése: 1-2 perc
A
szerepek iránt támasztott követelmény, hogy minden órán rotálódjanak. Egy
kialakított kiscsoport addig marad együtt, amíg a csoportot alkotó tagok
mindegyike az egymást követő KIP-es órákon minden szerepet be nem tölt.
A programot alkalmazó pedagógus tapasztalata: „A szerepek
ellenőrzése a feladatok kiosztása előtt úgy történik, hogy megkérjük őket, hogy
kézfeltartással jelezzék, hogy ki milyen felelős. Az előző órához képest
jegyzetünkből ellenőrizzük, hogy a szerepek az egyes tanulók esetében
rotálódtak-e. Ez azt jelenti, hogy aki az előző csoportmunka során pl.
jegyzetelő volt, most nem emelheti fel a kezét, hisz ő most más szerepet
(beszámoló, kistanár, rendfelelős, időfelelős stb.) kell, hogy betöltsön. Amikor
a csoportokat alkotó jegyzetelők mindannyian felemelték a szerep-ellenőrzés
során a kezüket, megkérem egyiküket, hogy ismertesse, hogy melyek lesznek a
legfontosabb feladatai a csoportmunka során.”
A
nagyobbak az óra előtt egymás között önállóan elosztják, rotálják a szerepeket,
ami 1-2 percnél több időt nem vesz igénybe.
3.Csoportmunka,
egyéni feladatok megoldása: 15-20 perc
A feladatlapok kiosztása után a tanulók hozzákezdenek a
csoportfeladat megoldásához. A tanár feladata ekkor a tanulók megfigyelése, az
alacsony státuszú tanulók ösztönzése, az egyes tanulóknak a feladat megoldáshoz
szükséges képességeinek a kiemelése. Az óra „mederbe terelése” a szabályokon,
szerepeken keresztül történik.
A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek
alkalmazása a leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős,
rendfelelős. A szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy
tanulónak lehet több szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is
előfordulhatnak (pl. időfelelős, konfliktuskezelő stb.). A szerepek rotációja
alapkövetelmény. A szerepeken keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka
irányítását, a beszámolást, a helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, ‑végeztetést.
4. Csoportbeszámoló
(kb. 10 perc)
A pedagógus hozzáértő munkájának eredményeként a gyerekek
figyelmesen hallgatják végig egymást. A csoportmunka befejezéséhez közeledve a
tanulók a beszámolószerepet betöltő tanuló felkészítésével vannak elfoglalva. A
szerepek rotációjának eredményeként mire a gyerekek 7–8. osztályosok lesznek,
beszédkészségük olyan szintre fejlődik, hogy a csoportmunka prezentálásakor e
tekintetben alig lehet különbséget tenni a gyengébb és az erősebb képességű
tanulók között. A csoportbeszámolók kiváló alkalmat adnak arra, hogy kitérjünk
a csoport légkörének elemzésére.
-
„Hogyan érezted
magad az órán?
-
Mi volt a
legnehezebb számodra/a csoport számára?
-
Rákérdezhetünk a
munkavégzés körülményeire: Ki segített neked a legtöbbet? Te kinek segítettél?
-
Rákérdezünk az
elsajátított ismeretekre, készségekre: Mely képességeidet használtad a mai
órán? Mit tanultál meg?
5.Egyéni munka
végzése (6-10 perc)
A
tanulók személyre szabott, a csoportmunka eredményét felhasználó, képességeikhez
mért, névre szóló feladatokat oldanak meg.
6. Egyéni
beszámolás (5-10 perc)
Ez
a tehetséggondozás és a felzárkóztatás helye. Az egyéni feladatok prezentálása
során a lehető legtöbb egyéni beszámoló meghallgatására kerítsünk időt.
Az
egyéni feladatok ellenőrzésének a módjai:
Szerencsés
esetben alkalmunk van minden tanuló egyéni feladatának ellenőrzésére. Ebben az
esetben a csoportfeladat eredményét felhasználó, differenciált, egyénre szabott
kérdések rövidek, egy-két mondattal megválaszolhatóak.
Csak
bizonyos felelősök (pl. eszközfelelősök) számolnak be.
A
tanulók írásban válaszolnak a feltett kérdésekre, amelyeket a pedagógus beszed,
és a következő órán ad visszajelzést rájuk.
A
feladatokat házi feladatként kapják a gyerekek, és a megoldásokat a következő
órán ellenőrizzük.
A
papírcsíkon átnyújtott egyéni feladatokat a tanulók a füzetükbe beragasztják,
és oda írják megoldásaikat.
7.Az óra
értékelése: 3-5 perc
Az
értékelés alkalom a tanulók pozitív teljesítményének a megerősítésére. Az
értékelés első lépéseként érdemes elmondani, hogyan éreztük mi pedagógusok
magunkat az órán. Kiemeljük azokat a tanulókat, akiknek teljesítményét
különösen pozitívan értékeljük. Érdemes még egyszer megerősíteni azt a normát,
szabályt, amely alkalmazását a legjobban előtérbe helyeztük az óra során.
Osztályzattal
KIP-es órán nem értékelünk! Megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy nem a
jutalomért, hanem az elismerésért dolgozzanak.
A KIP-es óra menetének
legfontosabb elemei összefoglalva:
Szabályok
áttekintése: 1-2 perc
Szerepek felidézése:
1-2 perc
Csoportmunka, egyéni
feladatok megoldása: 15-20 perc
Csoportbeszámoló:
10-15 perc
Egyéni feladatok
megoldása: 5-10 perc
Egyéni beszámolás: 6-10
perc
Az óra értékelése:
3-5 perc
A
KIP-es órák egyik legfontosabb alapelve, hogy minden tanulónak van olyan
képessége, amelyet a feladat sikeres végrehajtásához fel tud használni, és
amelyet a pedagógus a csoportépítésnél, munkaszervezésnél figyelembe vehet.
A
tanárok akkor képesek változtatni a státuszhelyzeten, ha megváltoztatják a
tanulóknak a kompetenciával szembeni elvárásait, de ugyanez szükséges azokkal
az elvárásokkal szemben is, amelyeket a tanulók támasztanak egymással szemben.
A státuszkezelés tehát gyorsítás afelé, hogy előrelépés történjen a státuszok
kiegyenlítésében.