10.3. Az ellenőrzés, értékelés technikái
Szóbeli felelet: egy-egy tanuló tudását ellenőrizhetjük így a környezet és természetismeret órákon, foglalkozásokon. Az első két évfolyamon nem alkalmazzuk, de harmadik osztálytól fokozatosan bevezetjük.
Nagyon fontos, hogy konkrétan és világosan fogalmazzuk meg a felelet tárgyát, és mindig adjunk szempontsort is a felelet felépítéséhez, illetve a későbbi értékeléshez. Például: „Beszélj a petrezselyem felépítéséről a táblai kép alapján!” Ebben az esetben olyan képet alkalmazzunk, amelyen a növény minden része látható. „Magyarázd meg, hogy miért nevezzük kétnyári növénynek a sárgarépát!” Ebben az esetben a sárgarépa fejlődési folyamatát kell bemutatni a tanulónak. Ezt differenciált formában is megvalósíthatjuk: például egy gyengébb képességű tanulónál egy olyan ábrasort alkalmazunk, amely sorrendben mutatja be a fejlődést, a tanuló feladata az ábra alapján ismertetni (elmondani) a fejlődés menetét (ábraelemzés). Közepes tanulónál a fejlődési folyamat képeit összekeverve szemléltetünk, ahol megfelelő sorrendbe rendezés után kell a sárgarépa fejlődését elmondani a tanulónak. Jó képességű tanulóktól pedig már azt is elvárhatjuk, hogy képek nélkül ismertessék a sárgarépa fejlődését.
A tanulók
szóbeli értékelése során mindig mondjuk el, hogy mit teljesített jól, és mi
volt hiányos a szóbeli felelet során. Ötödik osztálytól már a tanulók egymás
munkáját is értékelhetik, ha konkrét szempontsort adunk.
Írásbeli felelet,
amelynek többféle kivitelezési formája lehet, mint például:
1.
rövid írásbeli feladatok (röpdolgozatok)
2.
tudásszintmérő tesztek
3.
esszé jellegű feladatok
4.
témazáró dolgozatok alkalmazása.
Az
írásbeli felelethez nyílt és zárt típusú kérdéseket, feleletválasztó vagy
feleletalkotó feladatokat alkalmazhatunk. Nyílt kérdéseknek tekintjük azokat a
kérdéstípusokat, amelyre a tanuló tartalmilag szabadon adhatja meg a választ.
Például: „Írd le, hogy mi a hasonlóság és
különbség a lombhullató és örökzöld fák között! Minimum 3, maximum 5 mondatban
válaszolj a kérdésre!” Zárt kérdéseknek nevezzük azokat a kérdéseket,
amelyek megválaszolása során döntési helyzetbe hozzuk a tanulót, mert ki kell
választani a helyes választ /válaszokat, vagy a hibás válaszokat,
csoportosítani, rangsorolni kell stb. A feleletalkotó feladatoknál a választ a
tanuló alkotja meg, nem a felkínált lehetőségek közül választ. Például: „Írd le, mi jellemző a teljes átalakulásos
fejlődésre!
Új értékelési
technikák: projekttevékenységek, tanulói kísérletek elvégzésének, tárgyi
produktumoknak, egyéni, páros vagy csoportos megfigyeléseknek, vizsgálatok
beszámolójának értékelése. Ezeknél a technikáknál előre ismertessük vagy adjuk
meg az értékelés szempontjait.
A tanulási-tanítási folyamat értékelését külső szakértők, vagy az adott iskola pedagógusai, illetve a tanulásban résztvevő tanulók végezhetik.
Az iskolák többségében, ha a tanulókkal végeztetik az értékelést, általában elégedettségi kérdőívet töltetnek ki a diákokkal. Ez az elégedettségi kérdőív többnyire 10 zárt kérdést tartalmaz és a diákok feladata, hogy az 5 értékű Likert-skálán pontozzák (értékeljék) a megadott szempontok szerint az adott foglalkozást. Legtöbb esetben lehetőséget adnak az ilyen típusú kérdőívek a kötetlen megjegyzésekre, javaslatokra is.
A minőségbiztosítás feltétele szerint minden
iskolának kell rendelkeznie ilyen kérdőíves felmérésekkel, ezért ennek
részletezésére itt nem térünk ki. A hospitálási és tanítási gyakorlaton érdemes
ezeket elkérni és áttanulmányozni.