4.4.1. A stresszorok formái és a hatásukat befolyásoló tényezők

Amint azt már korábban leszögeztük, bármely életesemény járhat valamilyen mértékű stresszel. Holmes és munkatársai összeállítottak egy listát, amelyben a különböző történésekhez bizonyos stresszértékeket rendeltek. Az adott eseményhez tartozó skálaértéket előzetes interjúk alapján alakították ki. Ezen a skálán középen (50 ponttal) szerepel a házasságkötés, ami szinte minden ember életében bekövetkező esemény. Első helyen (100 ponttal) a házastárs elvesztése áll, az utolsó helyeken pedig 11-12-13 ponttal a „kisebb szabálysértések", a „karácsony" és az „üdülés" szerepelnek (Atkinson, 1994).

Az áttekinthetőség kedvéért a főbb stresszforrásokat négy nagy csoportba rendeztük.


1. Traumatikus események: ide tartoznak a természeti katasztrófák, halálesetek, amelyek közvetlenül érintenek, háborúk, testi épségünket veszélyeztető helyzetek.

2. Próbatételek: minden olyan helyzet, melyben valamilyen értelemben megmérettetésre kerülnek képességeink, tulajdonságaink. Legjellemzőbb példái ennek a vizsgák, de ide tartozhatnak különböző munkahelyi kihívások, versenyek, mindenféle erőfeszítést igénylő feladat megoldása.

3. Nagy változások: az életmódunkban, szokásainkban, mint például a költözés, utazás, gyermek születése, mind-mind igénybe veszik alkalmazkodó képességünket, ezért stresszkeltők.

4. Konfliktusok: ide tartozik mindenféle helyzet, amikor valamilyen értelemben ellentmondásba kerülünk saját magunkkal vagy másokkal. Ennek megfelelően két alcsoportot különíthetünk el.

a) Interperszonális (személyközi) konfliktusok. Valaki másnak a viselkedése vagy értékrendje ütközik szándékainkkal vagy értékeinkkel (ld. előbb).

b) Belső konfliktusok. Ezekben a helyzetekben saját vágyaink, párhuzamosan fennálló szükségleteink okozhatnak feszültséget.

Ezek legtipikusabb formái:

- függetlenség és függőség közötti döntés

- intim kapcsolat és magány aránya az életünkben

- együttműködés vagy versengés választása

- vágyaink, gondolataink kifejezése, vagy az etikai normák betartása

A különböző stresszforrások nem egyforma mértékben veszélyeztetik az embereket. Egyrészt mert minden ember másként reagál az ilyen jellegű helyzetekre, másrészt mert vannak bizonyos társadalmi pozíciók, szerepek, amelyek nagyobb stresszforrást, következésképpen nagyobb megterhelést jelentenek. Ide tartozik minden olyan munka vagy szerep, amelyben a személy nemcsak saját, hanem más emberek életéért is felelőséggel tartozik. Ilyen a vezető szerep is.

Egy esemény stresszkeltő jellegét sok tényező befolyásolhatja. Ezek közül az egyik leglényegesebb az esemény megjósolhatósága. Ha valamilyen jelek figyelmeztetnek bennünket egy esemény várható bekövetkeztére, akkor valószínűleg előkészítő folyamatokat indítunk el, ami megkönnyíti az új helyzethez való alkalmazkodást. A legtöbb ember számára a kiszámíthatatlanság az, ami a legkellemetlenebb a nehéz helyzetekben.

A másik fontos tényező, ami csökkenti az esemény stresszkeltő jellegét, a befolyásolhatóság. Az emberek sokkal kevésbé élik meg kellemetlennek az olyan helyzeteket, amelyeket képesek valamilyen módon befolyásolni. A tehetetlenség az egyik legstresszkeltőbb tényező. Az azonban, hogy milyen mértékben ítélünk egy helyzetet befolyásolhatónak vagy befolyásolhatatlannak, a helyzet felfogásától, az interpretációtól függ. Lazarus és munkatársai kísérletileg igazolták, hogy az értelmezésnek alapvető szerepe van abban, ahogyan a stresszkeltő helyzetre reagálunk (Atkinson, 1994).

A megfelelő interpretálás és az eseményre való felkészítés sokat segít a stresszel való megküzdésben is. Jól tudjuk, milyen sokat jelent, ha például egy orvosi beavatkozás előtt pontosan elmondják, hogy mi fog velünk történni, mit miért fognak csinálni. Az iskolai életben például a vizsgahelyzetek előkészítésénél lehet hasonló módon csökkenteni az esemény stresszkeltő jellegét.