1.2.4. A burkolt személyiségelméletek szerepe és működése
Asch korábban említett feltételezése a tulajdonságok téri elrendeződéséről már felhívta a figyelmet arra, hogy a másik emberről szóló információkat nem egyenként értékelve kezeljük, hanem az egymással való összefüggésükre alapozzuk a benyomásainkat. Ezt a gondolatmenetet vitte tovább Bruner és Tagiuri (Leyens és Codol, 1995). Szerintük az emberek másokról alkotott benyomásai jobban összefüggnek azzal, hogy mit tételeznek fel bizonyos tulajdonságok együttjárásáról, mint a valósággal. Bizonyos személyiségvonások összefüggéséről alkotott nézeteink az úgynevezett burkolt (implikált) vagy naív személyiségelméletek.
Ezeket az elméleteket társas kapcsolataink során szerzett tapasztalatainkból hozzuk létre. Észleléseinket azáltal befolyásolják, hogy könnyebben észrevesszük azokat a tulajdonságokat, amelyek alátámasztják elméletünket, mint azokat, amelyek ellentmondanak neki. A burkolt személyiségelméletek adják meg azokat a főbb dimenziókat, amelyek mentén megítéljük az embereket, és amelyekhez hozzárendeljük a többi vonást.
Egy nevelőtestületi értekezlet vagy osztályozó konferencia kiváló terep a ta-nárok (és saját) implikált személyiségelméleteinek megfigyelésére. Ilyenkor a gyerekekről szóló jellemzések többnyire néhány főbb tulajdonságpár körül mozognak. Az alábbi link segítségével áttekintheti a személyészlelés hibaforrásait iskolai környezeteben: http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=4f913540-6009-4047-a62b-93a7d55ba1d1&v=1&b=6.
Tapasztalatunk szerint a leggyakrabban használt dimenziók:
- képességek, tudás (okos-buta),
- tanuláshoz való viszony (szorgalmas-lusta),
- magatartás (jó magaviseletű, rendes-rendetlen),
- esetleg bizonyos személyiségjellemzők (pl. jóindulatú-rosszindulatú).
A tanárok többsége szinte minden gyereket el tud helyezni ebben a rendszerben, és az évek során egyre szaporodó tapasztalatok eredményeként kialakít egy burkolt személyiségelméletet a dimenziókkal összefüggő tulajdonságok együttjárásáról.
Ez a fajta információfeldolgozási mód bizonyos mértékig elkerülhetetlen, hiszen több száz gyermeket nagyon nehéz a maga egyedi vonásaival állandóan fejben tartani és értékelni. Az iskolai osztályozás hazai rendszere is ugyanezen tulajdonságok mentén (kivéve a személyiségvonásokat) tesz különbséget a gyerekek között. A tantárgyi jegyek a tudás alapján, a magatartás jegy a viselkedés alapján, a szorgalom jegy pedig a tanuláshoz való hozzáállás alapján helyezi el a gyerekeket az 1-5-ig terjedő skálán.