4.4.3. Stressz és betegség kapcsolata

Az állandó, fokozott szimpatikus idegrendszeri izgalommal élő emberek hajlamosabbak bizonyos betegségekre, mint azok, akik valamilyen módon egészséges szinten képesek tartani idegrendszerük izgalmi szintjét. A stressz hatására kialakuló testi betegségeket pszichoszomatikus betegségeknek nevezzük. Ezek valódi betegségek, mérhető, kimutatható elváltozásokkal járnak. Gyógyításuk azonban csak akkor jár sikerrel, ha a testi tünetek kezelése mellett sikerül befolyásolni azokat az életmóddal és személyiséggel összefüggő tényezőket is, amelyek a betegség kialakulásáért szintén felelőssé tehetők. A stressz közvetlen és közvetett úton egyaránt hatást gyakorol a szervezet működésére, az egészségre.

A stressz a közvetlen hatást elsősorban az immunrendszer gyengülésén keresztül fejti ki. A szervezet védekező rendszere gyengül, ezáltal fogékonyabb lesz a fertőzésekre. A gyengébb működés következtében a betegségek elhúzódó lefolyásúak lesznek, ami tartósan igénybe veszi a szervezetet. A hosszú ideig fennálló megemelkedett izgalmi szint, a szimpatikus idegrendszer állandó aktivitása nagy megterhelést jelent elsősorban a szív és érrendszer számára. Ennek következménye, hogy a stressz hatásra kialakulhatnak különböző szívműködési zavarok, magas vérnyomás, szívkoszorúér betegségek és infarktus. Az újabb orvosi kutatások összefüggést mutattak ki a különböző rákos megbetegedések és a tartósan fennálló nagyfokú stresszhatások között is.

A stressz közvetett módon is vezethet különböző testi betegségek kialakulásához. Az egyik ilyen közvetett út az életmód alakulása. Az olyan emberek, akik állandó hajszoltságban élnek, kevesebb időt áldoznak pihenésre, kikapcsolódásra, rendszertelenül táplálkoznak, ami hosszú távon emésztéssel, alvással, az ízületekkel és izomrendszerrel kapcsolatos problémákhoz vezet. Gyakran veszélyeztetik az egészséget azok a módszerek, amelyekkel a személy megpróbálja csökkenteni a stressz okozta feszültséget: dohányzás, alkohol, kávé fogyasztása.

A közvetett hatások másik fontos közvetítője lehet maga a személyiség. A kutatók felfigyeltek arra, hogy a szívbetegségekben megbetegedettek között sokan vannak, akik meglehetősen hasonló személyiség jellemzőkkel rendelkeznek. Ezek az emberek rendszerint ambiciózusak, állandó munka- és időkényszerben élnek, képtelenek leállni, és munkára sarkallják környezetüket is. Jellemző rájuk a türelmetlenség, a tolerancia hiánya. Állandóan elégedetlenek teljesítményükkel, egyre többet várnak maguktól. Ezt a viselkedésmintát nevezte el Friedman és Roseman „A típusú" személyiségnek. Az ilyen személyiségstílus nagyon gyakori a vezetők körében, akiket pozíciójukból fakadóan az átlagosnál is több stressztényező terhel.