4.2.1.4. A vezető, a feladat és a csoport kapcsolatát komplex módon kezelő modell
Fred Fiedler megpróbált olyan vezetői hatékonyságmodellt felállítani, amelyben a vezetés három legfontosabb elemét lehet kezelni (Fiedler, 1980). A róla elnevezett kontingencia modell szerint egy vezető hatékonysága három tényezőtől függ.
- A vezető és a tagok kapcsolata;
- A feladat strukturáltságának mértéke; (A feladat akkor strukturált, ha világosan meghatározott a célja, és kidolgozottak a megoldási lépések is.)
- A vezető pozíciójából fakadó hatalma.
A tényezőket és azok lehetséges kombinációit a 4.2. ábra mutatja.
Oktáns | I | II | III |
IV |
V |
VI |
VII | VIII |
Vezető - tag kapcsolatok | jó |
jó | jó | jó | rossz | rossz | rossz | rossz |
Feladat-struktúra | strukturált |
strukturálatlan | strukturált | strukturálatlan | ||||
Vezető pozíciójából fakadó hatalma | erős | gyenge | erős | gyenge | erős | gyenge | erős | gyenge |
4.2. ábra: A vezetői hatékonyságot befolyásoló tényezők
(Fiedler nyomán, 1980)
A különböző konfigurációk más-más vezetői hatékonyságot eredményeznek, attól függően, hogy milyen a vezető stílusa. Vannak olyan vezetők, akik elsősorban a feladat precíz végrehajtását tartják fontosnak, és ezt akár a személyes kapcsolatok rovására is el akarják érni. Az ilyen vezető „feladatorientált". Más vezetők számára nagyon fontos a csoportlégkör, mindig igyekeznek jó kapcsolatokat kialakítani a munkatársakkal és a csoporton belül. Ők a „kapcsolatorientált" vezetők.
Fiedler és munkatársai különböző szervezetekben végzett kutatásaikban azt találták, hogy a vezetés hatékonyságát a három tényező és a vezetési stílus közötti bonyolult összefüggés határozza meg. Ezt a kapcsolatrendszert ábrázolja a 4.3. ábra.

4.3. ábra: A vezetői hatékonyság és a helyzeti tényezők
kapcsolata Fiedler modelljében
(Forgas nyomán, 1989)
Mindennek ellenére Fiedler munkásságának vitathatatlan érdeme, hogy felhívta a figyelmet a vezetés körülményeinek meghatározó szerepére, és bebizonyította, hogy nincs univerzális vezetői magatartás, minden helyzet más-más típusú vezetőnek kedvez. Például egy erős hatalommal rendelkező és alapvetően feladatorientált vezető, akinek nincs jó kapcsolata a beosztottaival, egy jól strukturált és pontosan ellenőrizhető feledatot bizonyára meg tud oldatni a csoportjával, hiszen a beosztottak tudják, hogy amennyiben nem végeznek megfelelő munkát, nem számíthatnak arra, hogy a vezető ezt majd kedvesen elnézi nekik a barátság vagy a békesség kedvéért. Az iskolában a feladatok gyakran nem strukturáltak, a tanári hatalom ereje a gyerkek életkorának növekedésével egyre csökken. Ezekkel a tényekkel számolva, illetve a vezetési stílus ismeretében, a különböző helyzetekben megjósolhatóvá válik a vezetői hatékonyság.