4.4. Vezetés és stressz, a megküzdés lehetséges módjai
Amikor a stressz kifejezést használjuk, általában valamilyen kellemetlen feszültségre, hajszoltságra gondolunk, amitől mindenképpen szabadulni szeretnénk. A stressz azonban ennél lényegesen összetettebb jelenség, amibe minden olyan szituáció beletartozik, amely növeli a szervezet izgalmi szintjét, valamilyen alkalmazkodási mechanizmust indít be (Selye, 1978). Az első randevú vagy egy születésnapi meglepetés, vagy valamilyen nyeremény éppúgy stresszkeltőnek (stresszornak) számít, mint egy határidős munka elkészítése, vagy az állásunk elvesztése. A stressznélküliség egyet jelent a halállal. Selye János, a híres magyar származású stresszkutató munkáiban megkülönbözteti egymástól a stresszt, amely nem más, mint a szervezet nem specifikus válasza mindenfajta igénybevételre, és a distresszt, ami alatt a szervezetre káros stresszhatásokat érti (Selye, 1983).
A munkavégzés és a közérzet szempontjából nagy jelentősége van azoknak a helyzeteknek, amelyekben kellemetlen, a szervezetre káros hatásként éljük meg a stresszt. A továbbiakban ezért a stressz fogalmán mindig ezt a negatív élményekkel járó változatot fogjuk érteni.