2.6.1. Az elhárító mechanizmusok

Az elhárító mechanizmusok fogalmát a pszichoanalízis vezette be a pszichológiába. Ezek olyan technikák, amelyek segítenek az énnek leküzdeni azt a szorongást, amelyet az ösztönénből előtörő vágyak fenyegetése és a felettes én szigorú ítéletei miatt élünk át (Mérei, 1989).

Freud szerint minden ember használ elhárító mechanizmusokat, amelyek a személy lelki egyensúlyának fenntartása szempontjából lényegesek. Ugyanakkor, ha valaki szorongásait kizárólag elhárítás útján próbálja kordában tartani, akkor a fel nem dolgozott feszültség kerülő úton visszatér, és megbetegítheti a szervezetet. Ez a mechanizmus az alapja számos pszichés alapon kialakult testi betegségnek, az úgynevezett pszicho-szomatikus betegségeknek.

Rogers self elméletében ejtettünk szót arról, hogy ha a személy énképe és él­mé­nye, vagy énképe és énideálja ellentmondásba kerül, azaz inkongruenciát él át, ak­kor kétféle módon reagálhat. Vagy integrálja az új élményt, beépíti az én­ké­pé­be, módosítja az énideált, vagy elhárító mechanizmusokkal védheti meg a sze­mé­lyiségét. Az énvédő mechanizmusok alkalmazása hosszú távon a saját va­ló­di sze­mélyiségtől való elidegenedéshez vezet. Kapcsolati és alkalmazkodási za­va­ro­kat eredményezhet.

Lássunk néhány példát a leggyakrabban használt elhárító mechanizmusokra.

1. Elfojtás

Ezt a mechanizmust csak a pszichoanalízis elméletében találjuk meg. Lényege, hogy a kínos, feszültséget keltő tudattartalmakat kiszorítjuk a tudatból. Ez három szakaszban megy végbe. Először elfelejtjük ezeket az élményeket, gondolatokat. A második szakaszt az jelzi, hogy elkezdünk viszolyogni attól a dologtól, amit elfojtottunk. A harmadik szakaszban pedig az elfojtott tartalom „álcázott" formában megjelenik, például álomban, fantáziában vagy betegség formájában.

2. Kompenzáció

Ez az elhárító mechanizmus a pszichoanalitikus megközelítésben Adler mun­kássága nyomán kapott helyet, és a rogersi elméletben is megjelenik. Amikor valaki azt tapasztalja, hogy gyenge, vagy gyáva, vagy túl kicsi, egyszóval va­lamiben nem felel meg a saját maga elvárásainak, fellép a csökkentértékűség ér­zése. A kompenzáció lényege, hogy ezt a kisebbrendűségi érzést valamilyen más területen megpróbálja ellensúlyozni. Például egy testi fogyatékosságot kiemel­kedő szellemi teljesítménnyel kompenzál valaki. Ennek a mechanizmusnak le­het teljesítményt növelő szerepe is. Az iskolában azonban gyakran tapasztalhatjuk, hogy például egy rosszul tanuló gyerek kisebbrendűségi érzését testi ere­jével, agresszióval próbálja meg kompenzálni. Sérült énképű, alacsony önbecsü­lésű gyerekek gyakran erősnek, szemtelennek mutatják magukat. Ha a tanárok „felveszik a kesztyűt", és megszégyenítik, megleckéztetik őket, hogy bebizonyít­sák, ők az erősebbek, az tovább csökkenti a gyerekek önbecsülését, és még dur­vább kompenzációra készteti a őket. Ilyen esetekben sokkal hatékonyabb stratégia olyan lehetőségeket kínálni a gyerekeknek, amelyben erősödhet az önbecsülé­sük, és egyre kevésbé lesz szükségük erre az elhárító mechanizmusra.

3. Projekció (kivetítés)

Ennek a mechanizmusnak az a lényege, hogy saját nem kívánatos tulajdonságainkat, gondolatainkat, érzéseinket másoknak tulajdonítjuk, kivetítjük a környeze­tünkre. Például amikor valaki gorombán, agresszíven viselkedik, akkor azt mond­ja, hogy ő csak védekezett, hiszen a másik megtámadta, így nem kell szem­be­néznie saját elutasított indulatival. A tanárok, szülők saját elégedetlenségüket, saját kudarcaikat gyakran a gyerekekre vagy felnőtt társaikra vetítik. Például azt mondják, „ez egy gyenge képességű osztály, velük nem lehet elérni semmit"; vagy: „nem csoda, hogy nem hallgatnak rám, ha te mindent megengedsz nekik" stb. A projekció nagy veszélye, hogy fokozatosan eltávolodunk saját érzéseinktől, és a többiektől, akik teljes joggal úgy érzik, hogy mindig őket hibáztatjuk. Ez magányossághoz, elszigetelődéshez vezethet.

Sajnos e munka terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az összes elhárító mechanizmus működését bemutassuk, ezért a további szakirodalmi tájékozódást az olvasóra bízzuk, pl. az alábbi linken: http://hu.wikipedia.org/wiki/Elh%C3%A1r%C3%ADt%C3%B3_mechanizmus