A gimnasztikai gyakorlatok

A gimnasztikai gyakorlatok hatása:

  • Hatásuk pontosan adagolható: az egész testre vagy izomcsoportra.
  • Életkorhoz igazíthatók.
  • A terhelés intenzitását és terjedelmét is növelhetjük, csökkenthetjük.
  • Használhatjuk kondicionális és koordinációs képességek, valamint ízületi mozgékonyság fejlesztésére.
  • Attól függően választjuk meg a gyakorlat típusát, hogy mit szeretnénk elérni, illetve a gyakorlatok variálásával és kombinálásával úgy alakítjuk át azokat, hogy a kívánt hatásuk legyen.

A gimnasztikai gyakorlatok mozgásszerkezete:

Térbeli jellemzők:

- minden gyakorlatnak van kiinduló helyzete;

- a kiinduló helyzettől a befejező helyzetig megtett távolság a mozgás terjedelme (helyváltoztatás, helyzetváltoztatás).

Időbeli jellemzők:

- a mozgás időtartama: a megindítástól a befejezésig eltelt idő;

- a mozgás sebessége: az időegységre eső megtett úttal határozható meg;

- a mozgás tempója: a sebesség függvénye, mely az időegységre eső mozgás gyakoriságát, számát, mennyiségét mutatja (lassú, közepes, élénk, gyors);

- a mozgás ritmusa: a mozgásrészek tér- és időbeli paramétereinek váltakozása (hol azonos, hol különböző időtartamú alapformáknak valamilyen ütembeosztás szerinti sorát értjük, mely lehet szabályos vagy váltakozó);

- a mozgásütem: a gyakorlat vagy a gyakorlatrész azon időtartama, amíg a mozgás lezajlik, melyet számmal jelölünk (2, 4, 8 vagy többütemű gyakorlat).

Dinamikai jellemzők:

- statikus erőkifejtés: a külső és belső erők egyensúlyban vannak (elmozdulás nem történik, de izomfeszülés igen, pl.: lebegőülés, törzsdöntés helyzete stb.);

- dinamikus erőkifejtés: a külső és belső erők egymásra hatása révén elmozdulás történik:

  • ha a belső erő nagyobb, és legyőzi a külső ellenállást, pl.: törzsemelés, karemelés stb., legyőző erőkifejtésről beszélünk;
  • a külső erő győzi le a belsőt, pl.: állásból ereszkedés guggolótámaszba, karleengedés stb., engedő vagy fékező erőkifejtés.

Egy gyakorlat szerkezeti és terhelési összetevőinek sokféle módon történő megváltoztatását gyakorlatvariálásnak nevezzük.

A gyakorlatvariálás és -kombinálás célja:

  • a szervezetre kifejtett sokoldalú általános és sokoldalú hatások elérésén keresztül a motoros képességek fejlesztése;
  • a különböző szervrendszerekre kifejtett hatások fokozása, csökkentése, megfelelő adagolása vagy a hatás megváltoztatása;
  • a terhelés megfelelő terjedelmének és intenzitásának kialakítása;
  • az edzés változatossá tétele;
  • a mozgás- és gyakorlatrepertoár fejlesztése.

A gyakorlatvariálás eszközei:

- Szerkezeti összetevők variálása:

  • variációk a térbeli összetevőkkel: a kiinduló helyzettel, a mozgásiránnyal, a mozgásterjedelemmel, a befejező helyzettel;
  • variációk az időbeli összetevőkkel: a gyakorlat időtartamával, a tempóval, a sebesség változtatásával, a gyorsítások, lassítások kezdeti időpontjaival, időtartamaival, a gyakorlatot alkotó mozdulatok és az egész gyakorlat ritmusával, a különböző ritmusmintákkal.

- Terhelési összetevők variálása:

  • variációk az ellenállás nagyságával, az ismétlések számával, a szériákkal, a pihenőidőkkel.

- Különböző szerek használata.

 
4. ábra