Gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok

  • A gyorsaság adott feltételek mellett a reagálások, mozdulatok, mozgások lehető legrövidebb időn belüli végrehajtása.
  • A gyorsaság elemi formái (a reagálás időtartama, a mozgások sebessége, a mozgás gyakorisága) viszonylag függetlenek egymástól, a gyakorlatban azonban a gyorsaság komplex megjelenésével találkozunk.
  • Gyakorlatai nagyrészt speciálisan sportági jellegűek, mert a gyorsaság az eredményesség szempontjából szorosan kapcsolódik a sportági technikához.
  • A gyorsaság fejlesztése az ideg-izomkoordináció fejlesztését jelenti. Mivel e tulajdonság nagyrészt öröklött jellegű, fejleszthetősége behatárolt.

Gyakorlatanyag:

a) Természetes gyakorlatok:

Elsősorban futó-, ugró-, dobógyakorlatok és sok testnevelési játék tartozik ide. Pl.: rajtversenyek, utánzó szökdelések, célba és távolba dobó versenyek, futóiskolai gyakorlatok.

b) Határozott formájú gyakorlatok:

A legtöbb gimnasztikai mozgásformából összeállítható olyan gyakorlat, amely mérhető, és ezáltal felhasználható a gyorsaság fejlesztésére. Pl.: „hanyattfekvésből felülés térdkulcsolással; négyütemű fekvőtámasz; guggolás- felállás".

Módszertani szempontok:

  • A gyakorlatanyag technikája tegye lehetővé az egyénhez mért maximális sebességű végrehajtást.
  • A gyakorlatot olyan fokon kell elsajátítani, hogy mozgás közben az akarati erőfeszítés a sebességre irányuljon.
  • A gyakorlatok időtartamát úgy állapítsuk meg, hogy a fáradtság ne okozzon jelentősebb sebességcsökkenést.
  • Az egyes gyakorlatok között biztosítsunk megfelelő pihenőidőt (vezető eljárás e képesség fejlesztésében az ismétléses módszer).
  • A gyorsaságot fejlesztő gyakorlatokat pihent állapotban, lehetőleg a foglalkozás fő részének első felében kell végrehajtani.
  • Gyerekeknél a játékos gyorsaságfejlesztésen legyen a hangsúly.