1. FOGALOMTISZTÁZÁS – A MAGATARTÁSTUDOMÁNYON ALAPULÓ ÉS A STRUKTÚRÁRA HATÓ

A szervezetfejlesztés a szervezeteket és a bennük tevékenykedő embereket érintő, hosszabb távra szóló, az egész szervezetet felölelő, fejlesztési és változtatási folyamat.

Keressük meg azt a szervezeti formát, amely leginkább összhangban van a stratégiával. Hozzuk létre azokat a képességeket, tudást, információrendszert, ami lehetővé teszi a szervezet hatékony működését. Válasszuk ki a legmegfelelőbb embereket a kulcspozíciókba. (Dobák, 1988) 

A szervezetfejlesztés 1. tervszerű, 2. a szervezet egészére kiterjedő, 3. felülről szervezett törekvés, amely 4. a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza 5. a szervezeti folyamatokra való tervszeű beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával. (Beckhard, 1974)

A Beckhard által említett folyamatok magukban foglalják a döntési módszereket, a kommunikációs rendszert és stílust, a célok kitűzését, a stratégia megalko­tásának mikéntjét, az egyes csoportok és az emberek közötti kapcsolatokat, a konfliktusok kezelési módját stb. A lényege, hogy a szervezet működésének ha­té­konyabbá tétele érdekében a szervezet tagjainak viselkedésmódját, egymás közöt­ti viszonyát kell megváltoztatni az emberek beállítottságának, értékeinek, gon­dolkodásmódjának megváltoztatásán keresztül.

Becker így fogalmaz: „A szervezetfejlesztés olyan hosszú távú és komplex kiképzési stratégia, melynek feladata az egy szervezetben működő csoportok, osztályok vagy üzemek teljesítőképességének és jó közérzetének növelése abból a célból, hogy a szervezet könnyebben igazodhassék a környezeti feltételekhez, például a piaci helyzethez, új technológiákhoz, társadalmi változásokhoz. Ennek érdekében a rendszerelmélet, főképpen a kibernetika ismeretei, a kiscsoport-kutatás eredményei alkalmazást nyernek." (Becker, 1977)

Alfred Kieser definíciója: A szervezetfejlesztés a szer­vezeteket és a bennük tevékenykedő embereket érintő, hosszabb távra szóló, az egész szervezetet átölelő fejlesztési és változtatási folyamat. Ez a folyamat az összes érintett közvetlen részvételén és gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul. Célja a szervezet teljesítőképességének (hatékonyságának) és a mun­ka minőségének (humanitásának) egyidejű javítása. (Kieser,1995)

French és Bell: E szerzőpáros szerint a szervezetfejlesztés 1. a felső vezetés által támogatott hosszú távú erőfeszítés, 2. a szervezet problémamegoldó képességének és meg­újulási folyamatainak javítására, különösen 3. a szervezeti kultúra hatékonyabb és 4.. együttműködésben megvalósuló diagnózisa által, 5.. sajátos hangsúllyal a formális munka-teamek, az időleges teamek és a csoportok közötti kultúrára, 6.. tanácsadó-szakértői segítséggel és 7.. az alkalmazott magatartástudományok elméletének és technológiájának az akciókutatást magában foglaló felhasználásával.

A szervezet a szervezetfejlesztés működési és felépítési struktúrájának célirányos átalakítására, a belső munkamegosztási és kooperációs viszonyok megváltoztatására irányuló tervszerű folyamatos megvalósítási tevékenység. A szervezetfejlesztés célja a szervezeti hatékonyság növelése,  amelynek  eredményeként dinamikus megfelelési viszony jön létre a mű­ködési feltételek és az adott szervezet működési és felépítési struktúrája között. (Deák, 1979)

Vecsenyi János: „A szervezetfejlesztés olyan, a szervezet életébe történő tudatos, tervszerű beavatkozás, amely megváltoztatja a szervezet céljait, működési módját, struk­túráját, továbbá az emberi kapcsolatokat és attitűdöket. A szervezetfejlesztést kiváltó ok a környezetben, a saját teljesítményben, a belső működésben, az erőforrásokban bekövetkezett olyan mértékű felismert változás, amely egyúttal a szervezet változtatását is igényli." (Vecsenyi, 1983)

Chikán Attila szerint: a szervezetfejlesztés a szervezeti struktúra - stratégiai követelményeknek megfelelő - alakítási folyamata. Mindezzel szoros kapcsolatban áll az emberi erőforrás fejlesztése. (Chikán, 1992)

A szervezetfejlesztés tudatosan tervezett, szisztematikus, módszeres, átfogó változtatási program, amely elsősorban a szervezet kultúráját módosítja. Nem egy­szeri, gyors beavatkozás, hanem hosszan tartó folyamat, amelyet nem szabad tü­relmetlenül siettetni. Hatására javul a szervezet problémamegoldó, alkalmazkodó, megújuló képessége, így kisebb lesz a változásokkal szembeni ellenállás. (Pataki, 1999)

iDevice ikon Feladat

A fenti definíciók listáját kézbe kapják a résztvevők. Feladatuk, hogy húzzák alá a definíciók elolvasása során a szervezetfejlesztés jellemzőit, önállóan vagy közösen alkossanak egy új fogalommagyarázatot!


Oktatói összefoglaló:

Dobák Miklós értelmezése szétválasztja a két alapvető megközelítést, mely sze­rint a szervezeti struktúra formális jellemzőinek a szabályozása az úgynevezett szervezettervezés, míg a szervezetfejlesztést alapvetően a szervezeti tagok ma­gatartásának, viselkedésének és motivációinak a befolyásolása, megváltoztatása során használja. (Dobák, 1988)

Valamennyi fent idézett definíció két dimenzió mentén képzeli el a szervezet fejlesztését:

1.  A formális változtatásokat magába foglaló szervezettervezés mentén, mint:

  • A szervezet felépítése;
  • A szervezet működési mechanizmusai, a szervezeti szabályzók;
  • Döntési jogkörök, a döntés mechanizmusa;
  • Munkakörök;
  • Külső kapcsolatok;
  • Erőforrás-bővítés;
  • Stb.

2.  A szervezeti tagok képessége, magatartása, viselkedése, szemlélete, attitűdje mentén, mint:

  • Az egyének motiváltsága;
  • A munka minősége;
  • A teljesítőképesség;
  • Jó munkahelyi közérzet, klíma;
  • Együttműködés;
  • Csoportmunka;
  • Problémamegoldó képesség;
  • Szervezeti kultúra.

 

Ld, még: http://szervezetfejlesztes.lap.hu/

meghatározás, kiadványok,

 

A változások irányítói

Az elmúlt két évtized változásait általában kívülről generálták, az oktatásirányítók - az aktuális kormány választási ígéretei elképzelései - alapján, a közoktatási törvény folyamatos módosításával. Így az intézmények leszoktak arról, hogy maguk kezdeményezzenek belső változásokat.

iDevice ikon Feladat

4-5 fős csoportban gyűjtsük össze a kívülről kötelezően, vagy anyagi erőforrás-szerzés kényszerétől „hajtott" szervezetfejlesztési eseményeket. Határkőként induljunk ki az 1993-as Közoktatási Törvényből!

Prezentáljuk csoportonként  és egészítsük ki a listánkat!


Oktatói kiegészítés.

A szervezeti változások okai elsősorban a szervezet környeze­téből erednek. Gazdálkodó szervezeteknél a külső tényezők rendszerint belső vál­tozásokat okoznak - olyan tényezők, mint a piacok alakulása, nyersanyag-szű­ke, állami szabályozók, technológiai források hiánya, váratlan és új verseny, fo­gyasztói szemlélet stb. Nálunk az oktatási ágazatban a piaci viszonyok érvénye­sülése nem egyértelmű. Még a szakoktatásban sem, bár kétségtelen hogy ott van jelen leginkább. A közoktatásban az elmúlt években elsősorban kívülről irányított gyors változások követték egymást. A stratégiai tervezés - azaz a pedagó­giai program készítése, a tartalmi megújítás (NAT, kerettanterv), a minőségbizto­sítás nem az intézményekben felmerült belső igényként kerültek adaptálásra más területekről - tisztelet a kivételnek -, hanem az oktatási ágazat irányításaként felülről vezérelt változásnak tekinthetően. Élen jártak a szakoktatási intézmé­nyek, a Phare Program, a Szakiskolai Fejlesztési Program I. és II keretében nyújtott támogatás erősítette a szervezetfejlesztési törekvéseket.:Folyamatosan új piacképes szakmákra tértek át az intézmények, sőt az ipari és a szolgáltatási szférából a minőségi szemlélet is hamarabb a figyelem középpontjába került, mint a gimnáziumokban vagy az általános iskolákban. Ál­ta­lában elmondható, hogy az egyes intézmények nem a belső adottságok, képességek fo­lyamatos fejlesztésének igénye során jutnak el a radikális változásokig, hanem fordítva: a bevezetendő változásokhoz kell megszerezni a motivációt, a szükséges szervezeti képességeket, atti­tűdöket. Ebben a nehezebb útban segíthet bennünket a szer­ve­zetfejlesztés több évtizedes múltra visszatekintő gya­korlata - más ágazatokban szerzett tapasztalataival.

Változtatási folyamatok:szervezetfejlesztés,innováció és minőségfejlesztés

A szervezetfejlesztés fogalma még nem divatos szó a közoktatásban, de valószínűleg nincs messze az idő, amikor berobban más szervezetelméleti fogalmakhoz, jelenségekhez hasonlóan, mint az innováció a 80-as évek második felében, a minőségbiztosítás - újabban minőségfejlesztés - a 90-es évek végén. Az iskolavezetők gondolkodásához nem volt nehéz adaptálni az addig inkább ipari szférában használatos kategóriákat, mert hamar rájöttek, különösen az innovatív intézmények vezetői, hogyan fordíthatják saját intézményük haszná­ra a már bevált új szervezeti műveleteket.

Mindhárom fogalom az intézményi változásokkal áll kapcsolatban.