4.1. Alakítani a stratégiát!
A stratégia fogalma fedi a már meghatározott stratégiai tervezés fogalmát, tehát olyan eszköz, amelynek feladata, hogy rögzítse a szervezet céljait, kidolgozza azokat a terveket és programokat, amelyek lehetővé teszik a célok elérését, és oly módon határozza meg az erőforrások elosztását, hogy biztosítsa a szervezet alkalmazkodását környezetéhez.
A struktúra pedig olyan maradandó szabályok összességét jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezet alkotóelemeinek (erőforrásainak) olyan elrendezését építse ki, hogy azzal elősegítse céljainak elérését a lehető legkisebb ráfordításokkal. (Csath, 1990) Leegyszerűsítve tehát a stratégia a környezeti alkalmazkodás szempontjából rögzíti a szervezet céljait (külső megfelelés), és a struktúra ezekhez a célokhoz igazítja a szervezet felépítését (belső megfelelés). Igor Ansoff ezt az egyidejű külső és belső megfelelést tartja a szervezeti sikeresség alapjának, de ez fejeződik ki Antal Iván szervezetfejlesztési modelljében is, amikor a szervezetfejlesztés célját úgy határozza meg, mint a szervezet és környezete egyensúlyának hosszú távú biztosítását. (Antal, 1981) Ezek a meghatározások azt juttatják kifejezésre, hogy először alakítják ki a szervezet stratégiáját, majd ehhez alkalmazkodik a struktúra, tehát egy olyan oksági kapcsolatot feltételeznek, amelyben a stratégia az ok és a struktúra az okozat. Az oksági viszony tekintetében azonban nincs egyetértés a szakértők között, a kérdés egyike a szervezetelmélet egyik legvitatottabb témáinak.