2.1.4. Helyzetelemzés
Bármilyen változás megvalósításának kezdő lépése a kiindulási állapot felmérése. A projekttervezés esetében a helyzetelemzésnek annak a problémának a megismerésével és minél pontosabb leírásával kell foglalkoznia, amelynek megoldására jön létre a tervezett projekt. A helyzetelemzésnek foglalkoznia kell az intézmény bemutatásával; a környezet és a szervezet elemzésével, a megoldandó problémával és azzal, hogy ez hogyan viszonyul az intézményi stratégiához. A helyzetelemzéshez többféle módszer ismert. Ezek közül a SWOT és PEST analízis, valamint a portfólió-elemzés technikája részletes bemutatásra került a stratégiai tervezés című tantárgy keretében. A szervezet környezetének vizsgálata alkalmas módszer az erőtérelemzés, amelynek célja, hogy felismerjük a környezetnek azokat a hatásait, amelyek támogatják (a SWOT analízisben ezeket lehetőségeknek hívják), illetve amelyek akadályozzák (ezek a SWOT analízis veszélyei) a szervezetnek egy bizonyos irányba történő változását, fejlődését.
Az erőtérelemzés módszerének bemutatása
A módszer lépései:
a) Végiggondoljuk a tervezett változás megvalósítását elősegítő és gátló hatásokat,
b) Megbecsüljük, hogy az adott hatás kihasználása illetve megváltoztatása mennyire könnyű, vagy nehéz (K/N)
c) Megbecsüljük, hogy az illető hatás mennyire komoly tényező. (H)
Jelen helyzet: |
Kívánatos jövő: |
................................. | ................................. |
![]() |
P |
H |
K/N |
Támogató hatások |
Gátló hatások |
K/N |
H |
P |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6. ábra: Erőtér elemzés
Az ábrában található betűk jelentése: P: pontszám, H: hatás, K/N: könnyű/nehéz.
A megvalósítás folyamata:
1. Megfogalmazzuk, hogy egy bizonyos témában (pl. az ökoiskola kritériumrendszerének megvalósítása) jelenleg mi jellemzi az intézményt (jelenlegi helyzet), valamint azt az állapotot, ahová a projekt eredményeként el szeretnénk jutni. Fontos, hogy mind a jelenlegi, mind a kívánatos állapotot nagyon konkrétan fogalmazzuk meg!!
2. Az ábra középső két oszlopába összegyűjtjük azokat a hatásokat, amelyek támogatják, illetve gátolják a tervezett jövő elérését. A bal oldali oszlopba az előre vivő, a jobb oldaliba a hátráltató tényezőket írjuk. Cél, hogy mind a két oszlopba minél több elem kerüljön.
3. Ha nem jut eszünkbe több elem, akkor következik az oldalsó oszlopoknak a kitöltése. Kezdjük a K/N oszloppal. Ide azt kell beírnunk (elemenként haladva, egyenként), hogy az adott pozitív hatást mennyire könnyű, vagy nehéz kihasználnunk a kívánatos jövő eléréséhez. Ugyanez a negatív oldalon annak felbecsülését jelenti, hogy mennyire könnyű vagy nehéz az adott negatív hatást megváltoztatni a kívánatos jövő elérése érdekében. Véleményünket egy ötfokú skálával fejezzük ki:
5: nagyon könnyű
4: könnyű
3: közepes
2. nehéz
1: nagyon nehéz
4. Most - ugyanúgy soronként haladva - azt mérjük föl, hogy az adott pozitív, illetve negatív hatás mennyire erős. Véleményünket a „H" oszlopba írjuk, az alábbiak alapján:
5: nagyon erős
4: erős
3: közepes
2: gyenge
1: nagyon gyenge
5. Elemenként adjuk össze a H+K/N értékét és írjuk be a P oszlopba.
6. A pontszámok alapján mind a pozitív, mind a negatív oldalon kialakul egy rangsor. A pozitív oldalon a magas pontszámok azt jelentik, hogy a hatás erős és könnyű kihasználni, míg a negatív oldalon ugyanez azt fogja jelenteni, hogy bár erős gátló tényezőről van szó, könnyű megváltoztatni. A projekt megvalósítása során a magas pontszámú pozitív elemekre érdemes építenünk, míg a negatív oldalon a magas pontszámú elemek gátló hatása könnyen kiküszöbölhető
A problémák azonosítása, problémafa
A probléma megfogalmazása, azonosítása után fontos feladat a probléma elemzése. Erre azért van szükség, mert egy szervezetben a problémák komoly szövevénye lehet jelen, ahol az ok-okozati összefüggések feltárása segítheti a problémák megoldását. Gyakori eljárás a "probléma-fa" készítése.
A problémafa készítésének lépései:
a) A problémák azonosítása (felmérések, interjúk, brainstorming, stb.)
b) A feltárt problémák közötti ok-okozati összefüggések feltárása
c) A problémák hierarchikus sorrendjének meghatározása
d) A problémafa megrajzolása
Egy lehetséges megvalósítási módszer:

Ha van rá lehetősége, próbálja ki a bemutatott eljárást saját intézményében!
A probléma megoldásában érintettek képviselői (iskolavezetés, a problémában érintett szakmai munkaközösségek vezetői, szülők, diákok) vegyenek részt a munkában.
- Gyűjtsék össze és fogalmazzák meg a problémákat. Fontos, hogy a megfogalmazások rövidek, de őszinték, ugyanakkor tárgyilagosak és konkrétak legyenek.
- Minden problémát írjanak föl egy cédulára.
- Tárják fel az ok-okozati összefüggéseket. Ha egy adott probléma egy vizsgált problémának oka, akkor a megnevezését tartalmazó cédulát helyezzék a cédula alá, ha a következménye, akkor pedig fölé. Amennyiben egy újabb probléma a vizsgált problémának se nem oka, se nem következménye, tegyék külön a cédulát.
- A cédulákból kirajzolódó problémafát rajzolják le. Ehhez segítséget nyújt az alábbi ábra.

7. ábra: A problémafa