Kérdőíves adatfelvétel

Nemcsak a vizsgálat tervezőjének, hanem az eredmények felhasználójának, de a téma iránt érdeklődő olvasónak is fontos, hogy ismerje a kérdőívszerkesztés néhány módszertani kérdését. Köztudott, hogy egy kérdés megfogalmazási módja, több kérdés esetében azok sorrendje, a megadott válaszlehetőségek lényegesen befolyásolják a megkérdezettek válaszait, választásait, s így a vizsgálat eredményét.

A kérdőívszerkesztés során tekintettel kell lenni arra, hogy milyen típusú a megismerni kívánt információ. Másfajta kérdést igényel, ha tényeket, adatokat tudakolunk, mint ha véleményt. A kérdés megfogalmazása nem független előzetes ismereteinktől s annak korlátaitól, így a kérdőív próbakérdezéssel való kipróbálása kikerülhetetlen. Ha ez megfelelően pontos, a kérdőív megbízhatósága nagymértékben megnő.

A zárt kérdések megadják a válaszlehetőségeket, s így egyszerűsítik mind a feldolgozást, mind pedig segítik a hipotézis ellenőrzését a kutató számára. Veszélyük lehet azonban, hogy a kérdező tudása, véleménye szabja meg a felsorolt válaszok lehetőségeit, és kevésbé a válaszolók saját véleménye, emellett esetleg túlegyszerűsített képet kaphatunk a vizsgált kérdéskörről. Nyitott kérdéseket ezért ott célszerű feltenni, ahol éppen az a dimenzió a fontos a vizsgálat számára, amely a válaszolónak jut eszébe a feltett probléma kapcsán. A zárt és nyitott kérdések egy témában való kombinációja segíti az egzaktság és az igazságra törekvés együttes szempontjainak érvényesülését. A kérdőívet megfogalmazó szakember logikájától és értékeitől eltérő vélemények kezelésére egy lehetséges mód a kérdőívben az úgynevezett „egyéb" válaszok lehetőségének biztosítása, valamint - adott esetben - a válaszadástól való tartózkodás lehetőségének a meghagyása. Bár a feldolgozás során képzett változók s a vizsgálat elemzése is elvonatkoztatnak a konkrét kérdésektől (az operacionalizálás „visszafelé" történik), a konkrét kérdésektől sem a feldolgozás, sem az elemzés során nem lehet eltekinteni. Ugyanaz a kérdés másképpen hat, ha a kérdezőbiztos a helyszínen van, mint ha a válaszoló szabadon tölti azt ki, ez utóbbi is eltérő körülmények között történhet, ami hatást gyakorolhat a válasz tartalmára. Postai kérdőív esetében még a visszaküldés szabadsága is a válaszoló kezében van! Mindezekre a kérdések megfogalmazásakor tekintettel kell lenni. A kérdőív lekérdezése történhet személyes kikérdezéssel vagy postai úton. Az utóbbi olcsóbb, de itt jelentős, ám pontosan nem tervezhető a nem válaszolók aránya. A válaszolási arány valamennyire növelhető, például válaszborítékkal, motiváló-informáló kísérőlevéllel.

A kérdőív adatainak feldolgozása attól függően nehezebb vagy könnyebb, ahogyan a kérdések megjelenítése megtörtént. Az „önkód" mellett (amiben a válaszadó maga kódolja a feleletét) a zárt kérdéseknél a szövegek mellett előre megadott számértékek segítik a feldolgozási hibák csökkentését. A nyitott kérdéseket csak a tényleges válaszok utólagos csoportosítására, elemzésére alapozott kódolással lehet feldolgozni. A feldolgozás és a valóság minél hívebb megismerésének egymással szemben álló szempontjait a kérdőív megszerkesztésekor célszerű alaposan mérlegelni.