Adatok, információk az iskola világában - egy gondolatjáték
Ön - egy oktatási intézmény igazgatójaként - időről időre megfogalmazza, hogy az iskola továbbfejlődése érdekében változtatásokra van szükség az intézmény addigi működésmódjához képest. A változtatási igény gyakran az iskolát érő problémák megoldásának gondjaként jelentkezik. A jelenlegi magyarországi helyzetet figyelembe véve, egy gondolatjáték keretében az alábbi problémák fogalmazódhatnak meg:
- Csökkent a felsőoktatásba fölvett diákok száma az Önök iskolájából / Csökkent az Önök iskolájából való bejutás a környék kurrens középiskoláiba;
- Néhány kiemelkedő felkészültségű tanár elhagyta az iskolát;
- Évről évre növekszik az iskolai követelményeket nem teljesítők száma, ami részben kimaradásban, részben évismétlésben ölt testet;
- Bár növekszik az első osztályba jelentkezők száma, de a felvételi beszélgetéseken a jelentkezők nagy része egyre gyengébbnek látszik;
- Kevesebb jövendő első osztályos szülei keresik fel az iskolát azzal, hogy szeretnék ide járatni gyereküket.
Mindez az iskolavezetésnek, az egész intézménynek, sőt a környezetének is gondokat okoz, esetenként konfliktusok forrása. Tételezzük fel, hogy az iskola fenntartója e problémákat nem tartja kritikusnak a település többi intézményének helyzetéhez képest, így az ezekre adandó válaszokat az iskola saját körben keresheti meg.
Bár már ezen a szinten is lehet eltérés, gondolatjátékunk kiinduló helyzete legyen az, hogy egyetértés van a problémák észlelésében, de azok természetét, oksági kapcsolatait, lehetséges összefüggéseit illetően többféle vélemény fogalmazódik meg. Bizonytalanság tapasztalható a tekintetben is, hogy egyetlen összefüggő problémáról, vagy egymáshoz talán kapcsolódó, de több kérdéskörről van-e szó. Ön bizonyára érzékeli, hogy a tények, a vélemények és hitek gyakran keverednek, és szeretné ezeket szétválasztani és „tisztán látni".
Tudja, hogy ilyenféle problémák megoldásában sem az aktív szereplők, sem az érintettek köre nem homogén. Ezek egyike, a tantestület szinte soha, sehol nem egységes. Sokszor egymásnak ellentmondó nézetekkel és szükségesnek vélt stratégiákkal rendelkeznek a vezetőtársak, a pedagógusok, és többféle véleményt, igényt fogalmaznak meg az iskolába járó, oda jelentkező gyerekek szülei is. Érzékelhető az is, hogy az eltérő elemzések és vélemények mögött (például amögött, hogy egyes pedagógusok a fegyelem szilárdítását, a követelmények megtartását láthatják jónak, mások viszont inkább hátránykompenzáló stratégiák bevezetését szorgalmazzák az iskolában) eltérő kiindulópontok vannak, amelyek eltérő iskolaképet, sőt helyenként világképet takarnak. Egyes - főképp általánosabb érvényű - vitákban jobban látható a vélemények markáns csoportjainak kialakulása. Így például gyakori, hogy világosan elválik, hogy egyesek a diákok oktatását, mások a nevelését látják az iskola alapvető feladatának.
Mindez megjelenik abban is, ahogyan az adott problémára alkalmazandó „megoldások" felvetődnek: egyesek új felvételi rendszer kialakítását, mások az iskola szerkezetének vagy az iskola profiljának átalakítását javasolják; vannak, akik a fenntartó döntését kívánják, míg mások még ez előtt tartanák szükségesnek saját lépések kidolgozását.
A pedagógusok különböző meggyőződései mellett a szülők is eltérő nézetekkel rendelkeznek az oktatásról és az iskoláról. Ez utóbbi ráadásul kevésbé ismert az iskola világában. Egy részük esélyes egyetemi felvételt, más részük garantált munkaerőpiaci helyet szeretne gyermekének az iskola által biztosítani. Megint mások a szocializációs funkció erősítését kívánnák meg az iskolától, s vannak - valószínűleg kevésbé hangadó - csoportok, akik számára a gyermek iskolában léte, ellátása a fő elvárás. A munkanélküliség és a szociális ellátó rendszerek krízisének körülményei között az iskolával szembenálló szülőcsoportokra is „számítani kell".
Mindebbe fájó tényekként játszik bele az iskola - mint általában az iskolák - szűkös anyagi helyzete, csekély erőforrásai.
Ha az iskola vezetőjea fentiekhez hasonló gondolatsort áttekintve állást kíván foglalni, minden bizonnyal objektivitásra törekszik. Ehhez információt, adatot gyűjt, összehasonlít, elemez, kutatási eredményeket vesz számba, vagy maga folytat vizsgálódásokat. Mindehhez felhasználja az empirikus társadalomkutatás módszertanának számtalan elemét: véleményének alátámasztásához, saját kételyeinek eloszlatásához, hipotéziseinek ellenőrzéséhez, igazának bizonyításához egyaránt. A statisztikai elemzéstől az empirikus szociológiai vizsgálatokon, az akciókutatás logikáján keresztül a szociálpszichológia eszköztárának alkalmazásáig és a pedagógiai mérésekig tág terep kínálkozik az iskolát körülvevő problémák közelítésére. Ezek közül néhányba való bevezetéssel, elsősorban a szemléletformálás szándékával próbál segítséget nyújtani e modul.