Dokumentumok elemzése, tartalomelemzés
Egy felmerült probléma során először a rendelkezésre álló információkat tekinti át az azt megoldani szándékozó. Ezek egy része írott anyag, dokumentum. A dokumentum sokműfajú kategória: tartozhatnak ide statisztikai adatok, közigazgatási iratok, bírósági akták, jegyzőkönyvek, részét képezhetik szakirodalmi anyagok, sőt kutatási produktumok, s ide tartoznak a további feldolgozásra váró esettanulmányok is. Az iskola közegében az anyakönyvek, osztályozó naplók, füzetek, ellenőrző könyvek éppúgy dokumentumok, mint a fegyelmi jegyzőkönyvek, bérlisták vagy leltárak.
A dokumentumok „tárgyszintű" információi melletti elemzési lehetőségeinek köre tág. Ezek fel- és kihasználását az alkalmazott társadalomtudományok is meglehetősen elhanyagolják, jóllehet a dokumentumelemzés mind relevanciája, mind költségigénytelensége szempontjából igen kedvező eljárás. A dokumentumelemzésnek két fő iránya van: a kvantitatív szemantikai elemzés a dokumentumok szókincsével, azok gyakoriságával, stilisztikai jegyeivel; a tartalomelemzés elsősorban az elemzett szöveg gondolati tartalmával és mögöttes jelentésével foglalkozik. Ez utóbbi kör kifejlesztett olyan, technikailag viszonylag egyszerű megoldásokat is, amelyek alkalmassá teszik a nem rendszeresen ezzel foglalkozó szakember számára való felhasználásra is.
A tartalomelemzés legegyszerűbb módja a dokumentum tartalomjegyzékének elkészítése. Itt a tartalmat leíró kategóriákat maga az elemző állítja össze a dokumentum legkisebb tematikai egységeiből. Mélyebb elemzés készíthető akkor, ha a tartalmakhoz azok gyakoriságát is hozzárendeljük. A dokumentumok struktúráját és részeinek tartalmát leíró kategóriákat egy komplex vizsgálandó probléma kibontására alakítják ki.