Statisztikai táblák

A mennyiségi és minőségi ismérvekkel leírt sokaság viszonyaira vonatkozó adatok összefüggéseit a leggyakrabban táblába rendezzük, ahol a táblák sorai és oszlopai statisztikai sorok. Már maguk a táblázatok „beszédesek" a figyelmes szemlélő számára, de azok adataiból és összefüggéseiből általában további számítások, viszonyszámok és mutatók, valamint szöveges elemzések készülnek, s maguk a tábla adatok ezek alátámasztását szolgálják.

A táblák úgynevezett fejrovatai és oldalrovatai tartalmazzák azokat az alapvető információkat, amelyekre nézve gyűjtötték a táblázat adatait, így ezek - természetesen csak tartalmuk pontos ismeretével együtt, illetve az időtényező mellett - a statisztika felhasználója számára éppolyan fontosak, mint maguk az adatok. (Nem kötelező, de az a megszokott, hogy ok-okozati összefüggés vizsgálata esetén a táblázat soraiban helyezzük el az oknak, oszlopaiba pedig az okozatnak feltételezett ismérveket, s ennek megfelelően rendezzük a táblába az adatokat).

A tábla bonyolultságát dimenzióinak száma mutatja. A csoportosítás szerepe szerint

  • egyszerű ( itt nincs ún. összesen rovat),
  • csoportosító,
  • kombinációs táblák készülhetnek.

Ezek a három- vagy többdimenziós táblák, ahol az adott ismérv által létrehozott csoportokon belül egy másik ismérv szerint is történik csoportosítás. Ez nem mindig jelenik meg a tábla tagolásában: így a számítógépes statisztikák gyakran több, kisebb dimenziós táblában közölnek valójában többdimenziós adatokat.

A táblák megjelenése nagyban különbözhet a felhasználói igénytől függően. A feldolgozási, a munkatábla és a közlési tábla nemcsak funkciója szerint tér el, hanem a munka szakaszai szerint is. Számítógépes táblák esetében a táblák „címkézésének" hiánya például nem zavarja a kutatót az adatok értelmezésében, de az elemzés megjelenésekor már elengedhetetlen.