Az ismérvek közötti kapcsolatokról
A mindennapi életet is áthatja a különféle jelenségek, ismérvek, változók közötti összefüggés megismerésének vágya. Az öltözködésről az anyagi helyzetre, a beszédmódból a születési helyre és a társadalmi környezetre mindenki könnyen tud következtetni. Nyilvánvaló az is, hogy a modern társadalomban ezek az összefüggések nem függvényszerűek, determinisztikusak. A függvényszerű kapcsolatok sajátosságairól a középiskolai matematika anyagból mindenki tájékozott valamennyire. A két vagy több ismérv (változó) között létező, de nem függvényszerű kapcsolatok a sztochasztikus kapcsolatok. Ezek erősségét általában a két végpont: a függvényszerű kapcsolat és a teljes függetlenség közötti tartományban értelmezik. A kapcsolat jelentheti azt is, hogy a két ismérv értékeinek változása egyirányú: ha az egyik nő, a másik is nő; s azt is, hogy fordított: ha az egyik nő, a másik csökken. A sztochasztikus kapcsolatok erősségét különböző matematikai módszerekkel kialakított mutatókkal mérik. (Ezek biztosítják a mutató olyan értékek közé szorítását, amelyeket rutinszerűen értelmezni lehet: például azt, hogy a függvényszerű kapcsolat értéke 1 legyen, a kapcsolat hiányáé pedig 0.) A kapcsolat irányát a mutatók a pozitív és negatív előjellel fejezik ki. A modellek feltételezik azt, hogy az egyes ismérvek eloszlásai ismertek és leírhatóak. A mennyiségi ismérvek közötti kapcsolatot korrelációnak, a minőségi vagy a mennyiségi és minőségi ismérvek közöttit asszociációnak nevezik. A társadalmi jelenségek világában kifejezetten ritka a nagyon erős sztochasztikus kapcsolat. A „középerős" és a gyenge annál gyakoribb.