Néhány empirikus vizsgálati eszköz és alkalmazásuk kérdései

A módszertanilag igényes vizsgálódás az alábbi nagyobb célhalmazok valamelyikének szolgálatában áll:

  • a vizsgálatot végző feltevéseinek, hipotéziseinek igazolása,
  • a jelenségek közötti rejtett összefüggések feltárása,
  • igaz vagy belátható jelenség okainak magyarázata.

A háromféle vizsgálati irány eltérően kezeli a vizsgálandó valóságot, illetve a kutatónak a valósághoz való viszonyát. Más az, amit ismertnek, s más az, amit ismeretlennek tekint.

A különböző típusú szociológiai vizsgálati típusok más-más féle problémát vetnek fel, s eltérő célokat fogalmaznak meg. A vizsgálat célja szerint az úgynevezett felderítő célú vizsgálat végeredménye maga a megfogalmazott probléma. A leíró vizsgálatok egy jól meghatározott jelenség nagy és vegyes sokaságban való konceptualizálását, előfordulásának jellemzését végzik. A magyarázó vizsgálat pontosan definiált vagy homogén sokaságban figyeli a vizsgált jelenség előfordulásának jellegzetességeit. E vizsgálati típus nélkülözhetetlen eleme a hipotézis, amely sejtésre éppúgy épülhet, mint a meglévő tudásra, más vizsgálati eredményre vagy logikai okfejtésre. Vezérfonal szerepe mellett a kutató nézőpontját is egyértelművé teszi. A hipotézisalkotás mellett az empirikus munka leglényegesebb és később már nem változtatható fázisa az operacionalizálás: a problémát jellemző fogalmak, az azok dimenzióit tartalmazó, megragadásukra alkalmas indikátorok, valamint az azok számszerű megjelenítését lehetővé tevő mutatók kiválasztása. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a vizsgálatok soha nem magát a valóságot, hanem annak valamilyen szeletét tudják csak megragadni, és ezt az eredmények elemzése során sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az iskola problémakörében legtöbbször leíró vizsgálatokkal találkozunk. Ezek szükségessége gyakran akkor merül fel, ha többféle vélemény is él a társadalmi jelenséget illetően, s gyakran az ellentáborok vitatják a másik nézet lehetséges igazát. Ha a probléma közelítésében nincs vita, a leíró vizsgálat, az általános statisztikai és módszertani szabályok betartása mellett megfelelő választ adhat. E „belső célú" felhasználás mellett a leíró vizsgálat, felhasználását tekintve lehet „külső célú" is. Ilyenkor gyakran valamely külső fél (az oktatásban pl. iskolafenntartó, szülői szervezet) számára támaszthatja alá a vizsgálat eredményeit valamely a döntéshozó. (Ezért is alapkövetelmény a vizsgálat szakmai tisztessége és etikai tisztasága.) Leíró vizsgálat eredménye érv lehet a mondanivaló alátámasztására; ilyen lehet például egy, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő programot kidolgozó pályázat részeként a probléma indokoltságát mutató tanulói szociális összetétel, az iskolások életkörülményeinek leírása.