A kísérlet
A természettudományos vizsgálatok laboratóriumi kísérleteiből kialakult kutatási irányzat mérhető jelenségek megismerésével foglalkozik. A kísérlet általában hipotézisen alapul, amely mindig egy oksági megállapítás. A hipotézist igazoló eljárás, a kísérlet keretében tervezett hatásmechanizmus kipróbálására kísérleti csoporto(ka)t hoznak létre. Emellett szerveznek megfelelő létszámú, a kísérleti csoport összetételéhez minél inkább hasonló kontroll csoportot, amely nem részesül a kísérleti eljárásban. Mindkét csoportban felmérik a kísérlet szempontjából függő változók értékét a kísérlet előtt, majd az után. A kísérlet eredményeit a hipotézis megerősítéseként vagy elvetéseként értelmezik. A módszer hagyományosan az egyrészt egzakt, másrészt kevéssé összetett, sőt minél inkább elemi jelenségek közti oksági viszonyok feltárására szolgál. Jó lehet-e akkor az oktatásban? A szakértők nagyobb része nem támogatja a kísérletezést az iskolában. Az ellenvetések tartalmi (az emberi viselkedés komplexebb, mint a kísérlet lehetséges szituációja), formai (nehezen biztosítható laboratóriumi körülmények) és költségvetési (költség- és időigényesség) argumentációkon egyaránt alapulnak.
A szűken vett pedagógiai folyamat számtalan elemére azonban jó hatásfokkal alkalmaznak kísérleteket, az új módszerek, taneszközök kipróbálásától a tanári személyiség teljesítményt befolyásoló hatásán át a konfliktus- vagy krízisszituációk megoldásának kísérleti vizsgálatáig. Az iskolavezetés számára ezek általában az alkalmazási kérdések megoldásában jelenthetnek - bár csak ritkán közvetlenül alkalmazható - segítséget.