4.1. Alapító okirat

A közoktatási intézmények jogállását az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (közoktatási törvény) definiálta, azzal, hogy kimondja: minden közoktatási intézmény jogi személy. Ennek egyrészt azért van jelentősége, mert ezáltal különválik a közoktatási intézmény a fenntartójától. Így nyer értelmet az intézmények önállósága, amely nemcsak szakmai, hanem jogi önállóság is, tehát nemcsak a pedagógiai tervezés szabadságát és kötelezettségét, hanem a belső jogi szabályozók (szervezeti- és működési szabályzat, kollektív szerződés, munkavédelmi, tűzvédelmi stb. szabályzat) kialakításának kötelezettségét is magával vonja, hiszen ki kell alakítani a működés jogi kereteit.

A törvény szabályozza az intézmény-létesítéssel és megszüntetéssel kapcsolatos jogi teendőket is, amikor kimondja, hogy közoktatási intézmény a nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel feltétele az intézmény alapító okiratának a létrehozása. A törvény rendelkezése értelmében az alapító okiratnak tartalmaznia kell:

  • az intézmény típusát;
  • nevét;
  • feladatait;
  • az évfolyamok számát;
  • a feladatellátást szolgáló vagyont;
  • a vagyon feletti rendelkezés jogát;
  • a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat;
  • az intézmény székhelyét;
  • a székhelyén kívül működő intézményegység (tagintézmény) telephelyét.

Az alapító okirat az a dokumentum, amelyben a fenntartónak lehetősége van arra, hogy korlátozza az intézmény (illetve az intézményvezető) vagyon feletti rendelkezésének jogát, továbbá a gazdálkodással összefüggő jogosítványait. Abban a körben azonban, ahol az alapító okirat ezt lehetővé teszi, szabadon vehet részt a gazdasági életben, jogokat és kötelességeket szerezhet, illetve gyakorolhatja a munkáltatói jogokat.

Ezt az alapvető jogi dokumentumot, amely hosszú évekre meghatározza az intézményi működés  feltételrendszerét, a fenntartó és az intézmény vezetője (illetve vezetősége) közösen hozza létre.

Létrehozásakor érdemes nagy körültekintéssel eljárni, hiszen bizonyos esetekben (pl. az iskola típusa, az évfolyamok száma) a tágabb megfogalmazások szabadabb mozgásteret adhatnak az intézménynek. Nagyon fontos a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogának, illetve a gazdálkodással összefüggő kérdéseknek a pontos és egyértelmű meghatározása. Az államháztartási törvény alapján az alapító okiratban kell azt is meghatározni, hogy az intézmény milyen jellegű vállalkozási tevékenységet folytathat.