2.1. Szándék és előkészítés

Az Ön szakmai tapasztalatai szerint mikor készül stratégiai terv egy közoktatási intézményben? Tapasztalatai szerint mennyi időt vesz igénybe a tervezés folyamata? Kik vesznek benne részt?
A következő kérdésre írásban válaszoljon! Véleménye szerint van-e értelme egy magyar közoktatási intézményben stratégiai tervet készteni? Válaszát röviden indokolja is meg!
Amikor egy szervezet elhatározza, hogy stratégiai tervet készít, első lépésként válaszolni kell néhány fontos kérdésre:
- Mennyire elkötelezettek a szervezet tagjai a stratégiai terv készítésével kapcsolatban?
- Kit érdemes bevonni a tervezésbe?
- Mennyi időt vesz igénybe a tervezés a folyamata?
- Milyen információkra van szükség a tervezési folyamat támogatásához?
A siker érdekében fontos, hogy legyen egy személy vagy egy kisebb csoport, aki kezdeményezi, pártfogolja és életben tartja a stratégiai tervezés folyamatát, hiszen ez a munka hosszú időt vesz igénybe. A folyamathoz elengedhetetlenül szükség van az intézményvezetés teljes egyetértésére és támogatására, hiszen ez jelenti a folyamat legitimitását.
A stratégia kialakításának folyamata eltérő lehet a különböző iskolatípusokban, illetve a különböző méretű intézményekben. Az intézmény szervezeti jellegzetességeinek, kultúrájának, az érintett csoportok elkötelezettségének függvényében a vezetés különböző módokon menedzselheti a stratégiai tervezés folyamatát.
a) Alulról-fölfele történő megközelítés - ennél a formánál a stratégiai terv készítésének folyamatában az intézményi működés különböző területeinek, illetve az érdekeltségi csoportoknak a képviselői vesznek részt. Ennél a módszernél különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a létrejövő terv ne legyen túlságosan szerteágazó.
b) Fentről-lefelé történő megközelítés - ebben az esetben a stratégiai tervkészítő bizottság munkájában elsősorban az intézményvezetés tagjai vesznek részt. Ebben az esetben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy valamennyi érdekeltségi csoport, illetve az intézményen belüli szervezeti egység tevékenysége, szerepe megjelenjen a stratégiai tervben. A nagyobb intézményekben érdemes létrehozni egy stratégiai tervkészítő csoportot, és először e csoport összetételéről érdemes dönteni. Nyilvánvaló, hogy a kulcspozícióban lévő döntéshozóknak (az igazgatónak és a munkaközösség-vezetőknek) a kezdettől fogva részt kell venniük a csoport munkájában. Melléjük úgy kell megválasztani a kollégák képviselőit, hogy jól reprezentálják a testület egészét. Hasznos lehet meghívni a csoportba az iskolaszék, illetve a fenntartó képviselőjét, valamint egyéb érdekcsoportok (pl. szülők, diákok, munkaadók) képviselőit is.
c) Interaktív vagy alkudozó megközelítés - a stratégiai tervnek ily módon történő kialakítására elsősorban a kisméretű, homogén szerkezetű intézmények esetében van mód, ugyanis mindenki részt vesz a stratégiai terv alakításában, amely így kollektív munka eredményeként jön létre. Ez a módszer rendkívül időigényes, bár ennek fejében rendkívül könnyű a kialakított terv megvalósítása, hiszen azzal minden érintett fél azonosult a létrehozás folyamata során.
d) Félig autonóm megközelítés - ezt a módszert az jellemzi, hogy a stratégiai terv készítése során elkülönül a központi szint a helyi szerveződési szintektől. A vezetés fontos feladata ebben az esetben, hogy összehangolja a különböző szervezeti alegységek önálló stratégiai tervét az egész intézmény stratégiájával úgy, hogy egyetlen szervezeti alegység stratégiai terve se kerüljön ellentmondásba az intézményi stratégiai tervvel. Különösen a többfunkciós, bonyolult szervezetű intézmények esetében (pl. ÁMK, TISZK) érdemes ezt a módszert alkalmazni.

Ön a saját szakmai tapasztalatában melyik stratégia-alkotási megközelítéssel találkozott?