2.3. Jövőkép

Emlékszik még R. Magritte festményére? Hogyan jelenik meg rajta a jelen helyzet és az elérendő cél?

A szervezet jövőjéről alkotott kép fontos eleme a vezetői munkának és a stratégiai tervezésnek is.
Itt nem egy embernek (pl. az igazgatónak) a jövőről alkotott elképzeléséről van szó. Egy közös jövőképre van szükség. Olyanra, amelyet az adott intézményben, az adott körülmények között nagy valószínűséggel meg is lehet valósítani.
A változások irányításával foglalkozó szakemberek fölhívják a figyelmet arra, hogy a tervezési folyamatok kezdetén az iskoláknak általában nincs teljesen kialakult jövőképe (ha egyáltalán van valamilyen). Az a tervezési folyamat közben alakul ki.
A jövőkép nem egyedül az igazgatótól vagy az iskolavezetés valamelyik másik tagjától származik. Még akkor is, ha az igazgató erős pozícióban van, a jövőkép kollektíven alakul, a tevékenységek és viták során. Ebben a fejlődésben azoknak van meghatározó szerepük, akik a változás megvalósításában is aktívan vesznek részt.
A jövőkép nem egyszerűen egy elképzelés arra vonatkozóan, hogy milyen is lehetne az iskola. Megalkotása komplex folyamat. Nem egyszeri, elkezdett, majd befejezett cselekmény. A jövőkép a különböző tevékenységek által fejlődik. A munkatársak beszélnek, vitatkoznak róla, miközben folyamatosan alakul a közös elképzelés. Egyre jobban megértik egymást, kialakul egy mindenki által egyformán értett közös nyelv, és megszilárdul az meggyőződés, hogy meg tudják valósítani közös feladatukat. Bár a jövőkép bizonyos elemeiben magában foglalhatja a feltételek megváltoztatását (pl. az épület felújítását), mégis elsősorban az emberek közötti kapcsolatokkal kell foglalkoznia, mint amilyen például a tanárok-diákok, a tanárok-szülők, vagy a tanárok-tanárok közötti kapcsolat. Éppen ez az, ami nehézzé teszi megfogalmazásukat.

