1.2.3. A stratégia meghatározása – H. Mintzberg alapján
Henry Mintzberg, az üzleti stratégiával foglalkozó szakirodalom egyik klasszikusára, aki többek között arról is híres, hogy nagyon fontosnak tartja a pontos fogalomhasználatot. Minden fogalom meghatározásakor azt - az emberi gondolkodást alapvetően jellemző igényt - tartja szem előtt, hogy minden fogalomnak egyetlen, pontos, jól használható meghatározása legyen. A stratégia fogalmának meghatározásakor azonban hangsúlyozza, hogy e fogalommal kapcsolatban nem lehet kielégíteni ezt az igényt. Ezt a fogalmat ugyanis olyan régen és olyan sokféle értelemben használja az emberiség, hogy lehetetlen egyetlen, minden helyzetre érvényes definícióját megadni.
Így alakult ki az a különböző nézőpontból történő öt különféle meghatározás, amit a szakirodalom - az angol meghatározások szavainak kezdőbetűi alapján - „5P" néven emleget.
Eszerint a stratégia értelmezhető, mint:
- terv (plan);
- „csel" (ploy);
- séma (pattern);
- pozícionálás (position);
- közös „világnézet" (perspective).
A stratégia, mint terv (plan). Ha egy átlagembert megkérdezünk arról, hogy szerinte mit jelent a stratégia, valószínűleg egyfajta tervként fogja definiálni. Ebben az értelmezésben a stratégia a hosszú távú célok elérése érdekében kidolgozott cselekvéssorozat. Jellemzője, hogy minden esetben megelőzi a cselekvést, és hogy kidolgozása célratörő vezetői és szakértői munkával történik. Ebből következik, hogy a stratégia valamilyen írott, dokumentált formában is megjelenik, s ezt nevezzük stratégiai tervnek.

A stratégia mint „csel" (ploy). Ha a stratégiát tervként értelmezzük, beszélhetünk általános vagy specifikus stratégiáról. Az utóbbi esetre vonatkozóan van a szónak egy sajátos értelmezése, amelyről itt érdemes szólnunk.
Tervként értelmezve, a stratégia lehet egyfajta „beugratás", „átverés" is. Olyan manőver, amely arra irányul, hogy túljárjunk a versenytársak vagy az ellenfelek eszén. Például egy vállalat átmenetileg visszafoghatja egy adott termékének termelését annak érdekében, hogy elvegye versenytársának a kedvét egy új termék kifejlesztésétől.

A stratégia mint séma(pattern). A stratégiának csupán tervként való értelmezése azért nem teljes, mert a stratégia nemcsak egyfajta szándék, hanem olyasvalami, amit meg akarunk valósítani. Nem elegendő tehát a stratégiát pusztán tervként meghatározni. Szükség van egy olyan definícióra, amely utal a stratégia alapján megvalósuló eredményes viselkedésre is. E szerint a stratégia egyfajta előírás, amely meghatározza a cselekvések sorozatát.
A stratégiának ez a kétféle értelmezése más-más vetületét emeli ki a fogalomnak. Az első értelmezés szerint lehetséges, hogy a stratégia megvalósulatlan terv marad, míg az utóbbi értelmezés alapján lehetséges olyan tevékenység, amely mindenfajta előzetes terv nélkül valósul meg.

Fentiek alapján Mintzberg kétféle stratégiáról beszél. A tervről (plan), amelyet szándékolt, és a viselkedési sablonról (pattern), amelyet megvalósuló stratégiának is nevezhetünk.
Ideális helyzetben a megvalósuló stratégia megfelel a tervnek, vagyis a szándékolt stratégiának. Ehhez szükség van arra, hogy:
- a szervezet vezetői előzetesen, világosan és egyértelműen megfogalmazzák szándékaikat;
- ezeket a szervezet valamennyi tagja elfogadja és;
- olyan tervre, amely az adott körülmények között meg is valósítható.
A gyakorlatban a kétféle megközelítés nem válik szét élesen, tudniillik a stratégiai tervet folyamatosan hozzá kell igazítani a napi gyakorlathoz, illetve időről időre felül kell vizsgálni a megvalósulás során szerzett tapasztalatok alapján.
A stratégia, mint pozícionálás (position.) Ez az értelmezés abból indul ki, hogy a szervezet nyitott rendszerként működik, amely dinamikus kölcsönhatásban áll a környezetével. Ezért nem működhet sikeresen környezetének ismerete nélkül. Ebben az összefüggésben a stratégia eszköz, amely közvetít a szervezet és a környezete között, így olyan helyzetet teremt a szervezet számára, amelyben az a lehető legjobban tudja kihasználni a rendelkezésére álló erőforrásokat, s ezáltal előnyös helyzetbe kerül a versenytársakkal szemben.

A stratégia, mint „közös világnézet" (perspective). Amíg az előző értelmezés a szervezeten kívülre, a környezetre koncentrál, addig ez a meghatározás a szervezeten belülre hívja föl a figyelmet. A stratégiának egyfajta „közös világnézetként", a jövőt építő elgondolásokként való értelmezése nemcsak egy kívánt helyzetet jelent, hanem a világról való gondolkodásunknak egy jól bevált, elfogadott, meggyökeresedett módját is. Ennek kialakítása sok időt és energiát igényel, de ez által alakul ki egy szervezet jellegzetes arculata. Vannak szervezetek - mint például a Mc Donalds vagy a Pepsi Cola -, amelyek egész ideológiát alakítanak ki például a marketing köré.
