3.2. Helyzetelemzés
A helyzetelemzés a hatékony stratégiai tervezés késztésének egyik kritikus eleme. Fontos, hogy megtörténjen magának a szervezetnek és az azt körülvevő környezetnek a lehető legpontosabb vizsgálata és őszinte, lehetőleg adatokkal alátámasztott elemzése. Ehhez különböző technikák állnak rendelkezésre, amelyek közül a legfontosabbak bemutatására sor kerül ebben a fejezetben.
A helyzetelemzést általában működő szervezeteke setében végezzük, amelyek értékek mentén szerveződnek. Ezeknek az értékeknek a felszínre hozása, tudatosítása és azonosítása történik meg a értékvizsgálat során. Egy intézmény értékei három különböző szinten jelennek meg: a szervezetet alkotó egyének, a szervezeten belül meglévő különböző csoportok, és az egész szervezet szintjén.
Az iskolában meglévő értékek megismerése azért fontos, mert ezek határozzák meg az iskola politikáját, a tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott prioritásokat, és azoknak a napi munkában való megvalósulását, amint azt a 4. ábra mutatja. Az iskolában működő, látensen és direkt módon ható értékrendszer komplex módon tevődik össze, ezért a tanulót érő hatások is nagyon összetettek. A gyermek egészséges fejlődése azt kívánja, hogy az őt érő hatások között ne legyenek egymásnak szélsőségesen ellentmondóak. Az igazgató feladata, hogy elősegítse az értékek artikulálódását, az érték- és érdekviszonyok különbségéből fakadó konfliktusok feloldását és az alapvető értékek felvállalására vonatkozó konszenzus kialakulását
4. ábra: Az iskola
értékrendjének kialakítása
Forrás: Snyder-Anderson, 112. o.
G A fenti ábra alapján töltse ki az alábbi táblázatot! Milyen értékeket képviselnek az Ön munkahelyén az egyes szereplők pl. a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével, vagy az alsó tagozatos szöveges értékeléssel, vagy bármely, Ön által választott témával kapcsolatban? Ahol konkrét szereplők vannak, kérdezze meg tőlük, hogy ők milyen állásponton vannak? Az általános viselkedés rovatot az illetők megfigyelése alapján töltse ki.

A fenti ábra alapján töltse ki az alábbi táblázatot! Milyen értékeket képviselnek az Ön munkahelyén az egyes szereplők pl. a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével, vagy az alsó tagozatos szöveges értékeléssel, vagy bármely, Ön által választott témával kapcsolatban? Ahol konkrét szereplők vannak, kérdezze meg tőlük, hogy ők milyen állásponton vannak? Az általános viselkedés rovatot az illetők megfigyelése alapján töltse ki.
A szereplő megnevezése |
A vallott érték |
Általános viselkedés |
igazgató |
|
|
igazgatóhelyettes |
|
|
Tanár 1 (név) |
|
|
Tanár 2. (név) |
|
|
Tanár 3 (név) |
|
|
tantestület |
|
|
fenntartó |
|
|
Szülő 1. (név) |
|
|
Szülő 2. (név) |
|
|
Szülő 3. (név) |
|
|
... |
|
|
Az iskola pedagógiai programja |
|
|
A táblázat kitöltése után vesse össze az egyes szereplők által vallott értékeket egymással. Figyelje meg azt is, hogy az egyes szereplők által vallott értékek és a viselkedésük milyen viszonyban van egymással.
Az értékfeltárást kétféle megközelítésből lehet végezni. Ez alapján direkt és indirekt eljárásokat különböztetünk meg, amelyek összehasonlító jellemzését az 5. ábra tartalmazza.
|
Direkt módszer |
Indirekt módszer |
jellemzője |
Az értékek megfogalmazásából indul ki |
A kiindulási helyzet valamilyen konkrét, értéket hordozó probléma, amely aktivitásra, vitára ösztönzi a testület tagjait. |
alkalmazása |
Arra kérhetjük a testület tagjait, hogy gondolják végig az általuk legfontosabbnak tartott értékeket, majd vitassák meg ezeket kis csoportban, világossá téve egymás számára az értékek tartalmát. Lényeges előre megállapodni a döntéshozatal formájában A csoportviták eredményét az egész csoporttal egyeztetjük, összegezzük, és megfelelő döntési eljárással ezek közül választunk, illetve rangsort állítunk fel. |
A tárgyalt probléma részletes vitájának eredményeként érhetjük el, hogy sikerül feltárni a probléma mögötti értékviszonyokat, rámutatni arra, hogy a konfliktusok, problémák értelmezése, a megoldási módszerek keresése mögött - legtöbbször persze rejtve - értékválasztás húzódik meg. Lehetséges témakörök:
A beszélgetés elindulását konkrét kérdések segíthetik. Lehetséges kérdések a fenti témakörökkel kapcsolatban:
|
Alkalmazásának előnyei |
Megszületik a döntés a legfontosabbnak ítélt értékekről. A folyamatban kialakuló viták megpróbáltatásaikkal együtt jelentős mértékben segíthetik a testület önismeretét és a kollégák közötti kommunikációt, a testületi kohézió növekedését, a „mi tudat" kialakulását.
|
A konkrét problémákból való elindulás megkönnyíti a vita, a kommunikáció indulását. További előnynek mondható, hogy az értékekről közvetlenül az intézmény gyakorlatában, működésében való megjelenésén keresztül esik szó. |
Hátránya |
Gyakran homályban marad az értékeknek az intézmény mindennapi gyakorlatában való érvényesülése, megjelenése. Tipikus jelenség, hogy a vita résztvevői egyrészt érzik, hogy bizonyos értékek vállalása társadalmi elvárásként is megjelenik velük szemben, de az ösztönös reakciók, a minden emberben valamilyen szinten meglévő előítéletek stb. ezeket alkalmanként háttérbe szorítják. |
Nehéz az értékek tiszta megfogalmazásáig eljutni |
5. ábra: Az értékfeltáró módszerek jellemzői
Az érdekcsoportok elemzésekor fontos, hogy a stratégiai tervkészítő csoport tudjon alkalmazni olyan technikákat (pl. Delphi-módszer), amelyek alkalmasak az érdek- és értékkülönbségek föltárására és a konszenzus kialakítására. Az érdekcsoportok elemzéséhez segítségünkre lehet az alábbi táblázat.
Az Érdekeltségi Csoport |
A
Csoport |
A
Részvétel |
Elvárásai Az Intézménnyel Szemben |
A Jelenlegi Teljesítményértékelése |
1. Szülők |
Magas |
alacsony |
tárgyi tudás, jó magatartás, magas felvételi arány |
3 2 4 |
2. |
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
6. ábra: Az érdekeltségi csoportok elemzése (R. Glatter és D. Weindling nyomán)
Az első oszlopba írjuk annak a csoportnak a nevét, amelyik valamilyen szempontból érdekelt az iskola működésében. Ezután - a második oszlopban a magas, közepes, alacsony megnevezéssel - jelezzük, hogy szerintünk mennyire fontos szerepet tölt be ez a csoport az intézmény működtetésében. A harmadik oszlop az adott csoportnak az intézmény működésében-működtetésében való részvételének jelenlegi szintjét mutatja. Ezt követően meg kell fogalmazni azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeket az adott csoport tagjai elvárnak az iskolától. Végül, meg kell ítélni, hogy jelenleg mennyire felel meg az intézmény ezeknek az elvárásoknak, és ezt egy 1-5-ig terjedő számmal értékelve be kell írni a táblázat utolsó oszlopába. Segítségképpen a táblázat első sorát kitöltöttük a szülőkre vonatkozóan. Természetesen más vélemények is megfogalmazhatók.
A stratégiai tervkészítő bizottság, vagy akár az egész tantestület is kitöltheti ezt a táblázatot, először egyénenként, majd csoportosan. Ez a tevékenység minden bizonnyal segíti a nézetek megvitatását és a problémák tisztázását.
Ennek az elemzésnek az a célja, hogy lehetővé váljon az értékek és elvárások szisztematikus felmérése. Bizonyos területeken átfedések, máshol ellentmondások lehetnek a különböző csoportok elvárásai között. Minden elvárásnak lehetetlen megfelelni, de a cél az, hogy a lehető legtöbb egyén és csoport elégedett legyen az iskolával.
A módszer hátránya, hogy a különböző csoportokat homogénekként kezeli, és nem tudja föltárni azokat a különbségeket, amelyek az egyes csoportokon belül, a csoportokat alkotó személyek között lehetnek. Ezeket a korlátokat figyelembe véve azonban értékes információkat kaphatunk a táblázat kitöltésével és elemzésével.
Érdekcsoport |
Elvárások |
Szülők, diákok |
A szülők, diákok elképzelése a karrierlehetőségekről Az iskola kínálatának és az egyéneknek, illetve egyes csoportoknak az igényei Az iskola (vélt vagy valós) presztízse Más diákok, szülők véleménye az intézményről, programjáról Biztonságos környezet Személyes gondoskodás Egészséges terhelés |
Munkaerőpiac,
Következő |
A felvett tanulók hozott tudása A tanulók tanulási képességei Kulturáltság, neveltség |
Fenntartó |
Más ágazatokkal való érdek-és presztízsharc Helyi politikai és oktatáspolitikai szempontok Viszony az országos politikához A helyi társadalom (különösen a szülők) igényei, érdekei Költségigény, hatékonyság, elszámoltathatóság |
Pedagógusok |
Szakmai szempontok Munkavállalói szempontok |
7. ábra: A legfontosabb érdekeltségi csoportok és lehetséges elvárásaik
A legáltalánosabban vizsgált érdekeltségi csoportok egy közoktatási intézmény esetében a pedagógusok, a szülők, illetve gyerekek (diákok), a fenntartó, és a következő iskolafok, vagy a munkaerőpiac. E csoportok igényeinek felmérésével, megismerésével mindenképpen foglalkozni kell. Fel kell készülni arra, hogy a külső és belső érdekeltségi csoportok egymástól eltérő érdekekkel, törekvésekkel rendelkeznek. Mivel az egyes csoportok sem tekinthetők homogénnek, ezeken belül is érdekütközések jöhetnek létre. A szempontok elemzése, a várható ellentmondások feltérképezése segítheti a vezetést a csoportok közötti konfliktusok feloldásában, az intézmény által teljesíthető, a fenntartó által finanszírozható és a kliensek igényeivel harmonizáló program kidolgozásában.
A helyzetelemzés legismertebb technikái a PEST és a SWOT analízis. Amíg a PEST-analízis az intézmény környezetének elemzésével foglalkozik, a SWOT-analízis során mind a szervezetet, mind annak környezetét vizsgáljuk. A PEST egy angol mozaikszó. Jelentése:
P political = politikai
E economical = gazdasági
S social = társadalmi
T technological = technológiai
A módszer lényege, hogy az intézmény környezetét e szempontok alapján elemezzüki.
A politikában végbemenő változási folyamatok föltárása során figyelembe kell venni:
- az intézmény működésére ható törvényeket, rendeleteket, jogszabályokat;
- az ezeket mozgató politikai szándékokat;
- a politikai pártok közti erőviszonyokat.
A gazdasági szempontból történő elemzés során figyelembe kell venni:
- a kormány általános költségvetését;
- az adott intézménytípusra vonatkozó általános költségvetést (pl. állami fejkvóta);
- a helyi hatóságok, illetve az intézményfenntartó oktatási költségvetését;
- a személyes (pl. a szülőktől származó) anyagi hozzájárulásokat;
- az intézmény saját bevételeit (pl. terembérlet).
A szociális változások megismerése magában foglalja;
- a szociális értékek és eszmék változási tendenciáinak ismeretét;
- a családok életstílusának a feltárását;
- a tanulással és az iskolával kapcsolatos attitűdök, illetve attitűdváltozások megismerését.
A technológiai elemzésbe tartozik
- a környező, hasonló profilú intézmények programjainak megismerése;
- a beiskolázási terület demográfiai változásainak ismerete
- a műszaki-technológiai újdonságoknak az oktatás területén való alkalmazása
- az EU, illetve a nemzeti oktatáspolitika által elvárt módszerek, eljárások (pl. kompetenciafejlesztés) összegzése.


A SWOT - ahogy arról már az első leckében szó volt, egy angol betűszó. Mit jelent a rövidítés négy betűje angolul, és magyarul? Mely elemek jelentik a szervezet belső elemzését és melyek vonatkoznak a szervezet környezetére?
Az angol mozaikszó jelentése:
S: strengths = erősségek
W: weaknesses = gyengeségek;
O: opportunities = lehetőségek;
T: threats = fenyegetések.
A módszert azért használják széles körűen, mert viszonylag egyszerűen teljes körű elemzés elvégzésére alkalmas.
A megvalósítás fő lépései:
- Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek összegyűjtése
- Az egyes elemek rangsorolása
- A kereszttábla elkészítése
- A fejlesztendő területek meghatározása
Haladjunk sorjában!
1. Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek összegyűjtése
Fontos hangsúlyozni, hogy a szervezet belső sajátosságainak pozitív és negatív elemei tartoznak az erősségek, illetve a gyengeségek kategóriájába. Az erősségek feltárása során olyan kérdésekre keresünk választ, mint: Mi az, amit az intézmény magas színvonalon tud nyújtani? Miben jó az intézmény? Miben jók az ott dolgozók? Mi az intézményvezetés erőssége? Mely programok vonzzák a szülőket és a gyerekeket? Mely kapcsolataik eredményesek? A gyengeségek számbavétele az intézményben működő alacsony színvonalú programok listájának elkészítését jelenti. Azoknak a területeknek az azonosítását ahol változtatni kell. A minél pontosabb válaszok érdekében érdemes a területeket strukturálni. Erre mutat egy lehetséges példát a 8. ábra. Mivel minden éremnek általában két oldala van, érdemes az erősségeket és a gyengeségeket párban kitölteni, ahogy azt a táblázat első sorába beírt példa mutatja.
|
ERŐSSÉG |
GYENGESÉG |
Szakértelem, szaktudás
|
A tantestületben van képzett minőségügyi szakember és gyógypedagógus, mindenki rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges végzettséggel. |
Az OKM eredmények értelmezéséhez nem áll rendelkezésre elegendő szakértelem. Kevés a fejlesztő pedagógus. |
Innovációra, változásra való hajlam és képesség |
|
|
Tanulásszervezés
|
|
|
A tanulók teljesítményének értékelése, fejlődésük nyomon követése |
|
|
Tervezés
|
|
|
Pedagógusok közötti együttműködés
|
|
|
A különböző tantárgyak közötti kapcsolat |
|
|
Tárgyi feltételek
|
|
|
Az épület adottságai
|
|
|
Felszereltség
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. ábra: A szervezet erősségeinek és gyengeségeinek feltárása

Töltse ki a táblázatot a saját intézményére vonatkozóan! A megadott szempontok tetszőlegesen bővíthetőek. Írja föl, hogy mennyi idejét vette igénybe a feladat megoldása!
A szervezet jellemzőinek azonosítását a szervezet környezetének a feltérképezése következik. A lehetőségek. A közoktatási intézmények olyan nyitott szervezetek, amelyek a környezetükkel dinamikus kölcsönhatásban állva működnek. Ezért a környezet megfigyelése és minél pontosabb ismerete rendkívül fontos. A versenytársak közül az, amelyik a leghamarabb felismer egy a környezetben meglévő, vagy felbukkanó lehetőséget, és azt ki is használja, előnyös stratégiai pozícióba kerülhet. Ugyanez a helyzet a fenyegetések megismerésével és elkerülésével.

A környezet elemzését a szervezet megismeréséhez hasonló módon végezzük el a 9. ábra segítségével
|
LEHETŐSÉG |
VESZÉLY |
Az iskola vonzáskörzetében élő családok szocio-kulturális háttere |
|
|
A környezetben lévő hasonló profilú intézmények programjai |
|
|
Az intézmény környezetében lévő megelőző iskolafok intézményei |
|
|
Az intézmény környezetében lévő követő iskolafok intézményei |
|
|
A környezetben lévő költségvetési intézmények |
|
|
A környezetben lévő vállalatok, cégek |
|
|
Kiegészítő források biztosítása
|
|
|
Oktatáspolitikai prioritások EU-s szinten |
|
|
Nemzeti oktatáspolitika
|
|
|
Helyi oktatáspolitika
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9. ábra: Az intézmény környezetének elemzése
Ha elkészültek a fentihez hasonló táblázatok, akkor érdemes azokat egyesíteni a hagyományos SWOT táblába.
Erősségek
|
Gyengeségek |
szervezet |
Lehetőségek
|
Veszélyek |
A környezet |
10. ábra: Az egyesített SWOT tábla

2. Az egyes elemek rangsorolása
A SWOT analízis célja: az erősségekre építve kihasználni a lehetőségeket és elkerülni a veszélyeket. Az elemzés során összegyűlt adathalmaz azonban csak akkor segít ebben, ha rangsoroljuk őket.

3. A kereszttábla elkészítése

A rangsorolás után az első 3 elemet vezesse be az alábbi táblázatba!
11. ábra: Kereszttábla

Töltse ki a táblázatot, az alábbi kérdések alapján:
- Az adott (1., 2., 3.) erősségre építve ki tudjuk-e használni az adott (1., 2., 3.) lehetőséget?
- Az adott gyengeség akadályoz-e bennünket az adott lehetőség kihasználásában?
- Az adott erősségre építve el tudjuk-e kerülni az adott fenyegetést?
- Az adott gyengeség miatt nagyobb-e a valószínűsége az adott fenyegetés bekövetkezésének?
Ha egy kérdésre igen a válasz, akkor az adott négyzetbe tegyen x-et. Ezek az x-ek jelölik ki a fejlesztendő területeket. A kereszttábla tehát meghatározza, hogy mely erősségekre építve mely lehetőségeket használhatjuk ki, illetve megmutatja a fenyegetést okozó gyengeségeket, amelyeket föl kell számolnunk, el kell kerülnünk vagy erősséggé kell alakítanunk. Ennek kidolgozása azonban már a tervezés során történik.
A szervezet elemzésének következő módszere a portfolióelemzés, amelynek során a következő kérdésekre kell a szervezet tagjainak válaszolniuk: Mit csinálunk éppen most? A helyes dolgot csináljuk-e?A portfolió elemzése során sorra kell venni és kritikusan kell értékelni a szervezetben futó programokat. Kritikusnak kell lenni, és meg kell határozni, hogy mennyire felelnek meg a szervezet küldetésének, segítenek-e a céljai elérésében. A portfólió-elemzéshez az üzleti életben hosszabb ideje bevált a kifejlesztője után BCG (Boston Consulting Group) mátrixnak nevezett módszer, amely a tapasztalatok szerint az oktatásban is eredményesen használható. A módszer lényegét a 12. ábra foglalja össze.
12. ábra: A BCG mátrix
Az elemzés elvégzése után, a kulcsfeladatok kitűzésénél a következő kérdésekre adott válaszok segítenek:
- Van esélyük a „kérdőjeleknek", hogy tényleg „csillagokká" váljanak?
- Nem lenne jobb megválni a „döglött kutyáktól", és inkább a „csillagokra" és a „kérdőjelekre" összpontosítani?
- Van egyáltalán „csillagunk"? Ha nincs, melyik programunk válhatna azzá a jövőben?
- Figyelembe vettük-e azt a tényt, hogy a szolgáltatásoknak haladniuk kell a korral?
- Válaszolnak projektumaink a célcsoportunk igényeire?
- Milyen következtetést vonhatunk le a „csillag" projektumaink sikerességéből, mi lehet az oka a „döglött kutyák" sikertelenségének?
- A programjaink összhangban vannak küldetésünkkel, jövőképünkkel, értékeinkkel?
Hasonló gondolatmenet alapján történő helyzetelemzési technika a „tavaszi nagytakarítás" amelynek részletes leírása a MAGTÁR - Ötlettár intézményvezetők számára az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához 2. című kiadvány 19-20. oldalán található.

Ha ön tagja az iskolavezetésnek, válaszoljon a következő kérdésekre:
- Nevezzen meg minél több olyan eredményt, amely intézményének helyzetelemzésében valamilyen formában megfogalmazódott (ez lehet eredmény, vagy kudarc, népszerű, vagy sikertelen program, valamilyen tevékenység ami túl sokba kerül)
- Helyezze el az összegyűjtött elemeket a 13. ábra BCG mátrixába.
- Az eredményt beszélje meg az intézmény vezetőségével.
Csillagok
|
Problémák |
Fejőstehenek
|
Döglött kutyák |
13. ábra: BCG mátrix-üres