4.1. Alapító okirat
A közoktatási intézmények jogállását az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (közoktatási törvény) definiálta, azzal, hogy kimondja: minden közoktatási intézmény jogi személy. Ennek egyrészt azért van jelentősége, mert ezáltal különválik a közoktatási intézmény a fenntartójától. Így nyer értelmet az intézmények önállósága, amely nemcsak szakmai, hanem jogi önállóság is, tehát nemcsak a pedagógiai tervezés szabadságát és kötelezettségét, hanem a belső jogi szabályozók (szervezeti- és működési szabályzat, kollektív szerződés, munkavédelmi, tűzvédelmi stb. szabályzat) kialakításának kötelezettségét is magával vonja, hiszen ki kell alakítani a működés jogi kereteit.
A törvény szabályozza az intézmény-létesítéssel és megszüntetéssel kapcsolatos jogi teendőket is, amikor kimondja, hogy közoktatási intézmény a nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel feltétele az intézmény alapító okiratának a létrehozása. A törvény rendelkezése értelmében az alapító okiratnak tartalmaznia kell:
- az intézmény típusát;
- nevét;
- feladatait;
- az évfolyamok számát;
- a feladatellátást szolgáló vagyont;
- a vagyon feletti rendelkezés jogát;
- a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat;
- az intézmény székhelyét;
- a székhelyén kívül működő intézményegység (tagintézmény) telephelyét.
Az alapító okirat az a dokumentum, amelyben a fenntartónak lehetősége van arra, hogy korlátozza az intézmény (illetve az intézményvezető) vagyon feletti rendelkezésének jogát, továbbá a gazdálkodással összefüggő jogosítványait. Abban a körben azonban, ahol az alapító okirat ezt lehetővé teszi, szabadon vehet részt a gazdasági életben, jogokat és kötelességeket szerezhet, illetve gyakorolhatja a munkáltatói jogokat.
Ezt az alapvető jogi dokumentumot, amely hosszú évekre meghatározza az intézményi működés feltételrendszerét, a fenntartó és az intézmény vezetője (illetve vezetősége) közösen hozza létre.
Létrehozásakor érdemes nagy körültekintéssel eljárni, hiszen bizonyos esetekben (pl. az iskola típusa, az évfolyamok száma) a tágabb megfogalmazások szabadabb mozgásteret adhatnak az intézménynek. Nagyon fontos a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogának, illetve a gazdálkodással összefüggő kérdéseknek a pontos és egyértelmű meghatározása. Az államháztartási törvény alapján az alapító okiratban kell azt is meghatározni, hogy az intézmény milyen jellegű vállalkozási tevékenységet folytathat.