1.3. Stratégiai tervezés

A stratégiai tervezés meghatározásával, folyamatának bemutatásával minden magára valamit is adó menedzser-könyv foglalkozik. Csath Magdolna[1] meghatározása szerint a stratégiai tervezés során azt vizsgáljuk, hogy mit kell tennünk ma azért, hogy a jövőnket biztosítsuk. A stratégiai tervezés folyamatában meg kell hoznunk azokat a döntéseket, amelyek a jövőnk építését szolgálják. Továbbá kidolgozzuk azokat a módszereket, amelyek a döntések megvalósítását folyamatosan segítik. Barakonyi definciója: „A stratégiai tervezés ... egy olyan eszköz a vállalati vezetők kezében, amely elsősorban a stratégiai döntések meghozatalát szolgálja. A stratégiai tervezésnek tehát a vállalaton belüli változásokat kell meghatároznia és az innováció szolgálatában kell állnia."[2]

Az alábbi táblázat a „hagyományos" és a stratégiai terv jellegzetességeit hasonlítja össze

 

„Hagyományos" terv

Stratégiai terv

A tervek időtartama mesterségesen megállapított, lehetőleg kerek számokkal leírható (1, 3, 5, 10, 25 év).

Időtartama az intézmény és környezete jellemzőinek függvénye.

 

A tervezés célja a múltban elért teljesítmények javítása. A jövő megtervezésének legjellemzőbb eszköze a múltból kiinduló, egyenes vonalú fejlődést felvázoló változás.

Jövőorientált, hiszen a környezet várható változásainak figyelembevételével akarja sikeresen működtetni az intézményt.

 

A jövőben várható eredményeket elsősorban a múlt elemzéseire támaszkodva számítják.

 

A múlt hasznosítható tapasztalatainak felhasználása mellett nagy jelentősége van a jövőre vonatkozó információknak. Változás- és megújulás-orientált.

Célközpontú gondolkodás jellemzi. A tervek arra koncentrálnak, hogy mit kell elérni, de nem foglalkoznak azzal, hogy hogyan.

 

A célok megfogalmazása mellett nagy súlyt helyez a megvalósításukhoz szükséges tevékenységekre, módszerekre, az elért eredmények értékelésére és a megvalósítás feltételeinek megteremtésére.

Hiányoznak a tervek megvalósítását segítő vezetési technikák.

Nagy szerepet kapnak benne a különböző szervezési technikák.

A változások helyett a folyamatok továbbvitelére való törekvés jellemzi.

 

Mind a tervezés, mind a megvalósítás folyamatában nagy szerepet kapnak a különböző környezet-megismerési technikák.

 

A jövőorientáltság miatt sok bizonytalansági tényezővel kell tudni együtt élni.

A tervezés és a megvalósítás elszakad egymástól, a tervek formálisak.

 

 

A tervezés a vezetés gondja, a dolgozók általában nem vesznek részt a tervezés folyamatában.

 

A stratégiai tervezés az intézményvezetés feladata, de mind a tervezés, mind a megvalósítás során erőteljesen kell támaszkodni az intézmény valamennyi munkatársára.

Gyakori a nem teljesítés.

 

A stratégiai tervezés dinamikus, öntanuló és önfejlesztő folyamat, amely az egész szervezet közös ügye, a döntések és cselekedetek irányítója, összefogója és értékelője.

 

1. ábra: A "hagyományos" és a stratégiai terv összehasonlítása



[1] Csath (1990): 15. o.

[2] Barakonyi (1999.) 69.o.