1.2.2. Stratégia az iskolában

Mielőtt az iskolában, mint szervezetben megvalósuló stratégia jellegzetességeivel foglalkoznánk, válaszoljon az alábbi kérdésekre.
1. Van-e versenyhelyzet a mai iskolák között? Amennyiben erre a kérdésre NEM-mel válaszolt, befejezheti a tanulást.
2. Ha az előző kérdésre a válasza IGEN, akkor válaszoljon a további kérdésekre.
- Kik a versenytársak?
- Mi az a valami, aminek a megszerzése stratégiai előnyhöz juttatja azt, aki megszerzi?
- Áthatja-e a szervezet tagjait a győzelem vágya?
- Születnek-e a győzelem érdekében döntések?
- Készek-e a szervezet tagjai arra, hogy a győzelem érdekében hosszú időn keresztül közös erőfeszítéseket tegyenek?
Bizonyára nem tudott minden kérdésre egyértelmű választ adni. Ennek oka az, hogy az iskolák többnyire professzionális szervezetek, amelyeknél - sokak szerint - visszás dolog stratégiáról beszélni. Lássuk az érveket!
- Az iskolák, mint szervezetek meglehetősen decentralizált struktúrával jellemezhetőek. (Gondoljunk, pl. csak arra az alapvető helyzetre, hogy az iskola legfontosabb tevékenysége, a tanítás „zárt ajtók mögött" folyik, és az igazgatónak nagyon kevés lehetősége van arra, hogy ezt a folyamatot közvetlenül befolyásolja.)
- Az iskolák közfeladatot ellátó, polifunkcionális intézmények. (Alapfeladatukon, az oktatáson kívül gondoskodniuk kell a gyermekek étkeztetéséről, egészségügyi ellátásáról, felügyeletéről, szociális és gyermekvédelmi feladatokat kell ellátniuk stb.) Nem tehetik meg, hogy az előnyös versenypozíció fenntartása érdekében teljes egészében a piac igényeihez alkalmazkodjanak. Ebből adódóan szükségszerűen korlátozódik az intézmény szabadsága, a szervezetnek gyakran megszámlálhatatlanul sok célkitűzése van, amelyek között olyanok is lehetnek, amelyek természete vitatható. A korlátozott önállóságért cserében az iskolák egyfajta állami gondoskodásban részesülnek, amely részben állami, részben fenntartói támogatás formájában nyilvánul meg.
- Az iskolákat erőteljesen befolyásolják a környezetükben lévő más professzionális szervezetek.
- Az iskolai stratégia gyakorta úgy jelenik meg, mint egy-egy szakember (az igazgató vagy egy tanár) személyes elképzelése, amelyek gyakran informális kontroll hatása alatt állnak.