2.1. Szándék és előkészítés

iDevice ikon Kérdés

Az Ön szakmai tapasztalatai szerint mikor készül stratégiai terv egy közoktatási intézményben? Tapasztalatai szerint mennyi időt vesz igénybe a tervezés folyamata? Kik vesznek benne részt?

A következő kérdésre írásban válaszoljon! Véleménye szerint van-e értelme egy magyar közoktatási intézményben stratégiai tervet készteni? Válaszát röviden indokolja is meg!


Amikor egy szervezet elhatározza, hogy stratégiai tervet készít, első lépésként válaszolni kell néhány fontos kérdésre:

  • Mennyire elkötelezettek a szervezet tagjai a stratégiai terv készítésével kapcsolatban?
  • Kit érdemes bevonni a tervezésbe?
  • Mennyi időt vesz igénybe a tervezés a folyamata?
  • Milyen információkra van szükség a tervezési folyamat támogatásához?

A siker érdekében fontos, hogy legyen egy személy vagy egy kisebb csoport, aki kezdeményezi, pártfogolja és életben tartja a stratégiai tervezés folyamatát, hiszen ez a munka hosszú időt vesz igénybe. A folyamathoz elengedhetetlenül szükség van az intézményvezetés teljes egyetértésére és támogatására, hiszen ez jelenti a folyamat legitimitását.

A stratégia kialakításának folyamata eltérő lehet a különböző iskolatípusokban, illetve a különböző méretű intézményekben. Az intézmény szervezeti jellegzetességeinek, kultúrájának, az érintett csoportok elkötelezettségének függvényében a vezetés különböző módokon menedzselheti a stratégiai tervezés folyamatát.

a) Alulról-fölfele történő megközelítés - ennél a formánál a stratégiai terv készítésének folyamatában az intézményi működés különböző területeinek, illetve az érdekeltségi csoportoknak a képviselői vesznek részt. Ennél a módszernél különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a létrejövő terv ne legyen túlságosan szerteágazó.

b) Fentről-lefelé történő megközelítés - ebben az esetben a stratégiai tervkészí­tő bizottság munkájában elsősorban az intézményvezetés tagjai vesznek részt. Ebben az esetben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy valamennyi érdekeltségi csoport, illetve az intézményen belüli szervezeti egység tevékenysége, szerepe megjelenjen a stratégiai tervben. A nagyobb intézményekben érdemes létrehozni egy stratégiai tervkészítő csoportot, és először e csoport összetételéről érdemes dönteni. Nyilvánvaló, hogy a kulcspozícióban lévő döntéshozóknak (az igazgatónak és a munkaközösség-vezetőknek) a kezdettől fogva részt kell venniük a csoport munkájában. Melléjük úgy kell megválasztani a kollégák képviselőit, hogy jól reprezentálják a testület egészét. Hasznos lehet meghívni a csoportba az iskolaszék, illetve a fenntartó képviselőjét, valamint egyéb érdekcsoportok (pl. szülők, diákok, munkaadók) képviselőit is.

c) Interaktív vagy alkudozó megközelítés - a stratégiai tervnek ily módon történő kialakítására elsősorban a kisméretű, homogén szerkezetű intézmények esetében van mód, ugyanis mindenki részt vesz a stratégiai terv alakításában, amely így kollektív munka eredményeként jön létre. Ez a módszer rendkívül időigényes, bár ennek fejében rendkívül könnyű a kialakított terv megvalósítása, hiszen azzal minden érintett fél azonosult a létrehozás folyamata során.

d) Félig autonóm megközelítés - ezt a módszert az jellemzi, hogy a stratégiai terv készítése során elkülönül a központi szint a helyi szerveződési szintektől. A vezetés fontos feladata ebben az esetben, hogy összehangolja a különböző szervezeti alegységek önálló stratégiai tervét az egész intézmény stratégiájával úgy, hogy egyetlen szervezeti alegység stratégiai terve se kerüljön ellentmondásba az intézményi stratégiai tervvel. Különösen a többfunkciós, bonyolult szervezetű intézmények esetében (pl. ÁMK, TISZK) érdemes ezt a módszert alkalmazni.

iDevice ikon Kérdés

Ön a saját szakmai tapasztalatában melyik stratégia-alkotási megközelítéssel találkozott?