1.2.4. Stratégiai terv
A tervezés lényegében a jövőbeli cselekvés megjelenítése a tudatban. A fogalmat elterjedten használjuk a hétköznapi életben is, meghatározása azonban nem egyszerű. A magyar nyelv értelmező szótára szerint például a terv „Azoknak az előzetes megfontolásoknak és számításoknak elrendezése, bizonyos rendszerbe foglalása, illetve kész rendszere, amely valamely cél elérésére irányuló tennivalókat, azok időbeli egymás utánját és módját meghatározza". Mintzberg - a szakirodalomban fellelhető „tervezés" definíciók áttekintése után - megállapítja, hogy a tervezés egy integrált döntési rendszer. Egy formalizált eljárás, amelynek meghatározott kimenetet kell eredményeznie. A tervnek a lehetőségekhez képest a lehető legjobban objektívnek, tényszerűnek, logikusnak és reálisnak kell lennie.[1]
A stratégiai terv a jövőre vonatkozó elképzelések megvalósítására vonatkozik, ebben az értelemben a stratégiaalkotás eszköze. Minden vezető készít terveket, ez azonban nem minden esetben jelenik meg írott formában. Ebben az esetben informális tervezésről beszélünk. Formális a tervezés, ha a terv rendszerezett folyamatban, tudományos módszerek felhasználásával, esetleg szakértők bevonásával készül.
Nincs minden esetben szükség formális tervezésre. Az informális tervezésnek is van létjogosultsága, ha:
- Egyszerű, kiszámítható, előre jelezhető, viszonylag lassú a környezet változása;
- Nincs, vagy nagyon mérsékelt a versenyhelyzet és;
- Az intézmény egyszerű szervezeti struktúrával rendelkezik.
[1] Barakonyi (1999): 23-24. o.

Az alábbiakban két festményt lát. Mindkettő René Magritte (1898-1968) belga szürrealista festő alkotása. A képek címe: La condition humaine. (Az ember sorsa.) Ön szerint mit ábrázolnak a képek? Hogyan kapcsolódik a képek mondanivalója a stratégiai tervezéshez?
![]() |
![]() |