Az értékelő lap részei

1. Fej- és lábléc: a képző szervezet adataival, logójával

2. Alapadatok:

  • a szerző neve
  • a képzés szakiránya
  • a dolgozat címe
  • a témavezető neve

3. Az elfogadhatósági kritériumok:

  • a szakiránynak való megfelelés
  • A legkritikusabb eleme az elfogadhatósági kritériumoknak. Már a téma kiválasztásakor ügyelni kel arra, hogy az a kurzus szakirányához kapcsolódjon.
  • elvárt terjedelem (ld. 1.2 pont)
  • alapvető részek megléte (ld. 1.3 pont)
  • plagizálás tilalma

Fontos: Ha a fenti feltételek bármelyike nem teljesül, a dolgozatot elégtelenre kell értékelni!

4. Tartalmi és formai szempontoknak való megfelelés - a szempontokhoz rendelt pontszámokkal

1. Téma- és címválasztás

  • Fontos és aktuális-e az adott tudományterület és módszertan szempontjából?
  • Megfelel-e a szerző fel-készültségének, lehetőségeinek?
  • Összhangban van-e a cím és a megadott téma a dolgozat tartalmával?
  • Adható pontszám: 7 pont
2. A „kutatói kérdés" és a hipotézis(-ek) megfogalmazása
  • A kutatói kérdés mennyire újszerű és jelentős?
  • A hipotézis(ek) szakmailag indokoltak-e, és a téma lényeges összefüggéseire irányulnak-e?
  • Adható pontszám: 10 pont

3. Szakirodalmi tájékozottság, megalapozottság

  • A szerző mennyire épít a szakterület elméleti és módszertani ismereteire, elfogadott modelljeire?
  • Ismeri és használja-e a témához kapcsolódó legfontosabb hazai - esetleg külföldi - szakirodalmat?
  • Adható pontszám: 7 pont

4. A téma kifejtése

  • Megtörténik-e a téma szempontjából releváns adatok összegyűjtése, rendszerezése és elemzése?
  • Illeszkednek-e a téma feldolgozásához választott kutatási módszerek a dolgozat célkitűzéseihez?
  • Sikerült-e kellő mélységben megválaszolni a kutatói kérdést?
  • Túlmutat-e a téma feldolgozása a helyzet egyszerű leírásán?
  • Jellemzi-e a dolgozatot az elemzés és a kritikai szemlélet érvényesítése?
  • Kimutatható-e a praxisorientáltság, az elmélet és a gyakorlat egyensúlyára való törekvés?
  • Követi-e a szöveg struktúrája a gondolatmenet logikáját?
  • Megfelelő-e az egyes fejezetek sorrendje, tagolása, egymáshoz viszonyított aránya?
  • Adható pontszám: 35 pont

5. Az eredmények hasznossága, alkalmazhatósága

  • Megjelennek-e az elemző munkára épülő önálló következtetések, javaslatok?
  • A dolgozat megállapításai elővételezik-e a témafeldolgozás folytatásának lehetőségét?
  • Mennyiben általánosíthatók és milyen mértékben hasznosíthatóak a mindennapi gyakorlat során a dolgozatban megfogalmazott tapasztalatok?
  • Jelen formájában vagy változtatásokkal publikálható-e a munka?
  • Adható pontszám: 15 pont

6. Stílus és terminológia

  • Következetesen alkalmazza-e az adott tudományterület és módszertan konvencióinak megfelelő, ill. az adott elemzéshez szükséges fogalmi apparátust?
  • Jellemző-e a dolgozat stílusára a tudományosság igénye, ill. a közérthetőségre való törekvés?
  • A megfogalmazások mennyire szabatosak?
  • Adható pontszám: 5 pont

7. Nyelvhelyesség, tipográfia

  • Maradtak-e a szövegben javítatlan elírások, helyesírási és/vagy nyelvi hibák?
  • Milyen mértékben teszi feldolgozhatóvá a szöveget a kiemelések alkalmazása, a megfelelő tördelés?
  • Adható pontszám: 3 pont

8. Hivatkozások, idézetek, bibliográfia

  • Minden esetben megtörténik-e a hivatkozások, idézetek forrásainak - pontos könyvészeti adatokkal történő - megjelenítése?
  • Formailag mennyire egységes és következetes a hivatkozások, idézetek, ill. a bibliográfia kezelése?
  • Kellő számú (minimum 8-10), és a dolgozatban valóban felhasznált, releváns szakirodalmi munkát tartalmaz-e a bibliográfia?
  • Adható pontszám: 5 pont

9. Szemléletesség

  • A dolgozat tartalmának megfelelő számú és jellegű kép, ábra és táblázat került-e beillesztésre a szövegbe?
  • Megtörténik-e a képekre, ábrákra és táblázatokra való hivatkozás, ill. azok sorszámozása és megnevezése?
  • Valóban kiegészítik és alátámasztják-e a mellékletek a főszövegben leírtakat?
  • Van-e a szövegben ezekre utalás?
  • Adható pontszám: 3 pont

10. Összbenyomás, a bíráló egyéb szempontjai

  • A bíráló itt értékelheti azokat a mozzanatokat, amelyek a korábbi szempontoknál nem jelentek meg, ill. itt kell rövid szöveges indoklást adnia az általa adott pontszámokhoz, részletezni a kifogásolt elemeket és kiemelni a dolgozat erényeit.
  • Adható pontszám: 10 pont

 

5. A pontszámok összesítése és a hozzá rendelt érdemjegy megállapítása

  • A maximálisan adható pontszám: 100 pont
  • Az értékelő lapon szereplő kalibrálás alapján a pontszám automatikusan kiadja a hozzá rendelhető érdemjegyet, az alábbiak szerint:
  • 1 - elégtelen: 0-50 pont;
  • 2 - elégséges: 51-62 pont;
  • 3 - közepes: 63-75 pont;
  • 4 - jó: 76-88 pont;
  • 5 - jeles: 89-100 pont
  • Az érdemjegy adása számmal és betűvel is megtörténik.

6. Kérdések és feladatok

Mind a témavezető, mind az opponens 2-2 kérdést és/vagy feladatot ad a hallgatónak. Ezeket a kérdéseket/feladatokat a képzés szervezője a bírálat beérkezését követően közli a hallgatóval, hogy a záróvizsgáig hátralevő időben azokra fel lehessen készülni

A kérdések/feladatok mindenképp a dolgozat tartalmához kapcsolódnak, általában a kifogásolt mozzanatokat célozzák, és elvárják, hogy a hallgató a vizsgáig felkészüljön azok megválaszolására, megoldására.

A záróvizsgán a dolgozat megvédése egyenértékű a húzott tételre adott felelettel.

7. Dátum, a bíráló aláírása

Az értékelő lap.