2.2.3. Az igazgatás, a vezetés és az irányítás kapcsolata
A vezetés az igazgatási rendszer differenciálódása következtében alakult ki, és elkülönül az igazgatáson belül. A munkamegosztás hatására egyes igazgatási funkciók, így különösen a célok meghatározása és a döntések önállósulnak, az ilyen funkciót végzők az egyéb igazgatást végzőkkel szemben meghatározó pozícióba kerülnek, és ezzel kialakul a vezetés. A vezetést azonban az igazgatástól elválasztani nem lehet, mert éppen az igazgatás az a közbülső láncszem, amely a vezetést a főtevékenységet végző szervezettel összekapcsolja.
A vezetésnek az a fő funkciója, hogy az igazgatási szervezetre gyakoroljon hatást, és ezen keresztül az egész szervezetre. Ezért lehet a vezetést az „igazgatás igazgatásának" is nevezni. Az igazgatási szervezetre is érvényes ugyanis az a törvényszerűség, hogy a főtevékenységhez hasonlóan itt is szükség van a szervező, koordináló tevékenységre. Ezt a fajta igazgatást végzi a vezetés.
Az irányítás hasonló funkciót lát el, mint a vezetés, azzal a különbséggel, hogy közvetlenül a vezetésre és azon keresztül az igazgatási szervezetre gyakorol hatást, és nem a főtevékenységet végző szervezetre. Tartalmilag az irányítás is igazgatási tevékenységet jelent, és ezért lehet a „vezetés igazgatásának" is tekinteni. A vezetés és irányítás között az az alapvető különbség, hogy az irányítás a szervezetre kívülről ható (szervezetrendszerben érvényesülő) igazgatást jelent, míg a vezetés a szervezeten belüli igazgatás.
