3. CENTRALIZÁCIÓ, DECENTRALIZÁCIÓ
A közigazgatásban folyó tevékenység, mint az eddigiekből is látszik, az egyik legszerteágazóbb. Ezért megfelelő munkamegosztást kell kialakítani ahhoz, hogy a jelentkező feladatok végrehajthatók legyenek, és ezáltal az állam működőképes legyen. A feladatok ellátásának igazgatása a munkamegosztás szempontjából hol azt kívánja meg, hogy a feladat ellátás irányítását egy kézben tartsák, azaz centralizálják, hol pedig azt, hogy alacsonyabb szintre „adják le", azaz decentralizálják.
A centralizáció és a decentralizáció kívánatos arányának megállapítása igen esetleges, és mindig vita tárgyát képezheti az igazgatási munkában. A következőkben összefoglaljuk a két törekvés lényegét (Lőrincz, 1993).
A centralizáció jellemzői
- minden igazgatási feladatot az állami központból irányítanak, azaz a központi közigazgatási szervek birtokolják a feladat- és hatásköröket;
- teljes centralizáció esetén az adott államban csak egy döntési központ létezik;
- az igazgatási hatalom az állam egész területén egységes;
- a közigazgatási tevékenységet végző igazgatási szervek (hatóságok) és személyek egymással alá-fölérendeltségi (hierarchikus) viszonyban vannak;
- a területi (pl. regionális, megyei, kistérségi), települési közigazgatási szervek irányítása szintén hierarchikus módon történik, érvényesítve a központi hatalom akaratát, azaz utasítható az alacsonyabb közigazgatási szerv intézkedés megtételére, vagy az attól való tartózkodásra;
- a centralizált állami irányítás esetén területi, települési és körzeti (városkörzeti) közvetítő szervek is kiépül(het)nek azzal a feladattal, hogy közvetítsék a központi akaratot. E szerveknek már önálló döntési jogkörük is lehet, a hierarchia miatt azonban a központtól (centrumtól) továbbra is függő viszonyban vannak;
- a helyi szervek nem - vagy alig - rendelkeznek önállósággal, döntési jogkörrel, vagyis nincs - vagy elhanyagolható kérdésekben van - önálló feladat- és hatáskörük.
A centralizáció pozitív vonásai:
- „klasszikus" államszervezési (igazgatásszervezési) elv, melynek alkalmazása bizonyos ügyek és helyzetek esetén a leghatékonyabb (honvédelem, külügy, környezetvédelem, rendkívüli helyzetek stb.);
- a rendelkezésére álló kapacitás koncentrálásával gyorsan, egységesen és hatékonyan fel tud lépni;
- nem közömbös az igazgatási szervezet irányító, működtető és ellenőrző hatékonysága sem.
A centralizáció hátrányai (veszélyei):
- a központi döntéshozó szerv túlzottan messze van azoktól a társadalmi viszonyoktól, életviszonyoktól, esetleg személyektől, amelyekre, akikre döntést kell hoznia, ezért a döntések uniformizáltak, általánosak, személytelenek, nem mindig tudják betölteni igazi funkciójukat;
- nem tudja kezelni a szélsőséges helyzeteket; mennyiségben és nem minőségben, valamint átlagokban gondolkodik;
- nem tudja kellően kiaknázni a helyi erőforrásokat mind humán, mind technikai értelemben.
A decentralizáció jellemzői
- a centralizációval ellentétes folyamat, vagyis a központi állami szervek a feladat- és hatáskörük egy részét területi (települési) szerveknek adják át;
- az állam munkamegosztás céljából megosztja feladatainak ellátását és az ehhez kapcsolódó döntési jogköröket területi és/vagy települési autonóm (önkormányzati jellegű) szervek között;
- több, vagy sok decentrum, azaz autonóm szerv alakulhat ki;
- a megosztott (átruházott) feladat- és hatáskört törvényi szinten kell meghatározni, gyakorlásához esetenként más garanciát is biztosítani kell;
- a decentralizált (önkormányzati, autonóm) szerv tevékenységének felügyelete csak a törvényes működésre terjed ki.
A decentralizáció pozitív vonásai:
- a demokrácia megnyilvánulásának jelentős formája;
- jól alkalmazható a helyi (települési, kistérségi, megyei, régiós) problémák megoldására, mert rugalmasabb, hatékonyabb és olcsóbb;
- lehetőséget nyújt a település, terület lakosságának a helyi közügyekbe való beleszólásra, az irányításnak pedig az állampolgárok ügyeinek gyorsabb, igazságosabb intézésére.
A decentralizáció hátrányai (veszélyei):
- rossz értelmezése és alkalmazása esetén visszaélésekre adhat lehetőséget;
- túlzott lokálpatriotizmus esetén a helyi érdek túlzott érvényesítése;
- nagyobb összefüggések ismeretének mellőzése;
- káoszhoz, anarchiához is vezethet (önkormányzat csődbe menetele stb.).

Melyek a centralizáció pozitív vonásai?
Melyek a centralizáció veszélyei?
Melyek a decentralizáció pozitív vonásai?
Melyek a decentralizáció veszélyei?