11.3. Fenntartói irányítás
E fejezetet a közoktatási vezetőképzés sajátosságai miatt részletesen tárgyaljuk, alapvetően a közoktatási törvény (2001. júliusban hatályos) szövegére koncentrálva, annak logikai szempontú tagolt szerkesztésével.
Fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy, amely, illetve aki:
- a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik;
- és a közoktatási törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik.
Felügyelet, szakmai és gazdasági felügyelet:
Közoktatási intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót, felügyeleten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.
Irányítási feltételek:
Ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában - az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.
A fenntartói jogkörök:
dönt:
- a közoktatási intézmény létesítéséről;
- gazdálkodási jogköréről;
- átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról;
- nevének megállapításáról;
- az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai felvétel időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.
meghatározza:
- a közoktatási intézmény költségvetését;
- a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait;
- a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;
ellenőrzi:
- a közoktatási intézmény gazdálkodását;
- működésének törvényességét;
- a szakmai munka eredményességét;
- a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet;
- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket;
(ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek);
megbízza:
· a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
jóváhagyja:
- a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát;
- minőségirányítási programját;
- a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját;
- házirendjét;
- az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét;
értékeli:
- a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását;
- a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
Egyéb fenntartói jogosítványok:
- ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásakor vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákba.
A társadalmi környezet bevonása a fenntartói döntés előkészítésbe:
A fenntartó beszerzi:
- az intézmény alkalmazotti közösségének;
- az iskolaszéknek;
- az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek);
- az iskolai diákönkormányzatnak;
- adott esetben a helyi kisebbségi önkormányzatnak;
- szakközépiskola és szakiskola esetén a megyei gazdasági kamarának
véleményét a következő döntései előtt:
- a közoktatási intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása;
- nevének megállapítása;
- költségvetésének meghatározása és módosítása;
- vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása.
A fenntartó egyéb kötelezettségei, működésének korlátai:
- A magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a képviselő-testület (közgyűlés) évente köteles felmérni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyűlés esetén az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával.
- A közoktatási intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg.
- Gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.
- Tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben:
- iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át;
- iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg;
- az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.
- Ha a fenntartó helyi önkormányzat, a nemzeti, etnikai kisebbségi ellátáskor a nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény:
- létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához;
- költségvetésének meghatározásához és módosításához;
- az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez;
- a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához;
- a nevelési program, a pedagógiai program, a pedagógiai-művelődési program jóváhagyásához, és végrehajtásának értékeléséhez
beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is.
A fenntartó jogköre az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, pedagógiai programját illetően:
- A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.
- A nevelési, illetve pedagógiai programjóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az
- nem felel meg a közoktatási törvényben előírt követelményeknek;
- olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket - a szükséges feltételek biztosítása mellett - meghatározott;
- A nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.
A fenntartó törvényességi feladatai
ellenőrzi:
- a házirend;
- valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását;
- a szabályzatban foglaltak jogszerűségét;
- a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet;
elbírálja:
- a törvényességi kérelmeket;
- felülbírálati kérelmeket.
Igénybe vehető információk:
A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét
a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetőleg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, továbbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei, illetve
b) a közoktatási intézmény által készített beszámoló;
c) az iskolaszék véleményezése
alapján értékelheti.
A közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak.
A közoktatási intézmény törvényességi és szakmai ellenőrzésének szabályai
A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a szakmai ellenőrzésnél megfogalmazottakat általában alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.
A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek, illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.
A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. Ha nem a fenntartó indítja, a szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a közoktatási intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.
A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó (kivéve, ha az ellenőrzést az intézmény alkalmazottja kezdeményezte).
Ha az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak.
Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.
Az értékelés eredményeképpen a fenntartó - ha az intézkedésre nem ő jogosult - megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni.
Szakmai ellenőrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat
a) országos, térségi, megyei, fővárosi szinten a közoktatásért felelős miniszter, szakképzés tekintetében a szakképzésért felelős miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése;
b) megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése;
c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése;
d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő- és oktatómunka színvonalának értékelése;
e) a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő- és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése;
f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése céljából.
A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok
Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. (A következőknek - a jegyzet egyéb helyeihez hasonlóan - az elvi jelentősége a fontos, a hatáskör elosztását, a részleteket a mindenkor érvényes jogszabályok tartalmazzák!)
Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, több célú nevelési-oktatási intézmény és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt.
A jegyző, főjegyző látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését.
A jegyző, főjegyző hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

Soroljon fel a közoktatás települési önkormányzati irányítása eszközeiből minél többet!
Jellemezze a közoktatási valamint a szakképzési törvényt!
Soroljon fel néhány közoktatást érintő fontosabb jogszabályt (a tartalmát jellemző megnevezéssel, nem fontos a száma)!
Kit (mely szervet, szervezetet) nevezünk fenntartónak?
Milyen területeket ellenőriz a fenntartó?
Sorolja fel a fenntartó „jóváhagyó" jogosítványait közoktatási intézménye tekintetében!
Milyen jogszabályi korlátai vannak a közoktatási intézmények átszervezésének a fenntartó számára?