11.1. A közoktatás irányításának legfontosabb eszközei

A közoktatás irányítása eszközeinek sokféleségét mutatja az irányítás első három szintjén előforduló jellegzetesebbek felsorolása (a teljesség igénye nélkül):

Központi irányítás

Területi irányítás

Települési önkormányzati irányítás

Jogszabályok, a jogi irányítás egyéb eszközei, pl.:

   - NAT

   - Országos Képzési Jegyzék

   - vizsgakövetelmények

   - kerettantervek

Tankönyvek, taneszközök, se­gédletek

Fejlesztési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási stb. kon­cepciók, rendszerek

Országos pedagógiai szakmai szolgáltatások, szakszolgá­latok

Szakmai normák, irányelvek

Prognózisok (munkaerő-pia­ci, demográfiai stb.)

Országos közoktatás-sta­tisz­ti­kai rendszer

Eljárás megindításának kezde­ményezése a közigazga­tá­si hivataloknál törvénysér­tés megszüntetésére

Központi pénzalapok kezelése, felhasználása, pályázta­tás

Központi intézmények (pl.:Oktatási Hivatal, Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatala, NSZFI, OFI) stb.

 

Megyei területfejlesztési kon­cepciók

Megyei területrendezési tervek

Megyei közoktatás-fejlesztési tervek

Megyei munkaerő-piaci elem­zések, prognózisok

Megyei statisztikai adatszolgál­tatás

Területi pedagógiai szakmai szol­gáltatások, szakszolgá­la­tok

Megyei pénzalapok (közokta­tá­si közalapítvány, decentralizált szakképzési alap stb.) kezelése, felhasználása, pályáztatás

Területi (megyei) hivatalok, intézmények (pl. munkaügyi központ, területi kamarák, közigazgatási hivatal stb.)

stb.

Települési közoktatási koncep­ciók

Települési közoktatás-fej­lesz­tési tervek (intézkedési tervek)

Önkormányzati minőségirányítási programok (ÖMIP)

Önkormányzati rendeletek, ha­tározatok

Fenntartói irányítás, pl.:

 - szakmai ellenőrzés

 - törvényességi ellenőrzés

 - munkáltatói jogok gyakor­lá­sa az intézményvezető fe­lett

stb.

 

Az irányítás eszközei közül a későbbiekben néhánnyal részletesen foglalkozunk (pl. legfontosabb jogszabályok, fenntartói irányítás, tervezés, pedagógiai szakmai szolgáltatások). Előt­te röviden összefoglaljuk az irányítás néhány - témánk szempontjából fon­tos - sajátosságát, illetve aktualitását (az idézet forrása: Halász Gábor és Lannert Judit, 2000 http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/kozoktatas-iranyitasa ).

„A közoktatás központi irányításának fontos jellemzője, hogy minisztériumi szinten viszonylag kevés közvetlen igazgatási feladat jelenik meg, ugyanakkor a sza­bályozási és fejlesztési feladatok aránya igen magas. A központi irányítás köz­­vetlenül szinte egyáltalán nem tud beavatkozni a helyi és intézményi szintű fo­lyamatokba. Ágazati felelősségét a miniszter - a vizsgák lebonyolítását vagy a tanulókat veszélyeztető rendkívüli eseteket leszámítva - közvetett eszközökkel és a közoktatási rendszer egésze tekintetében gyakorolhatja, az egyes intézmények tekintetében akkor léphet fel, ha a fenntartó nem gyakorolja a törvényben meghatározott jogait, illetve kötelességeit. A miniszteri felelősség törvényi szabályozása arra kényszeríti a minisztert, hogy stratégiai irányító szerepet töltsön be, ugyanakkor az 1999. évi törvénymódosítás felruházza olyan eszközökkel is, amelyek végső esetben lehetőséget adnak akár az intézményi szintű folyamatokba történő beavatkozásra is. Mivel e a központi szint hatáskörének bővítésével párhuzamosan a helyi szint felelősségének szabályozása nem változott meg, így az intézményi szinten egyszerre jelenhet meg a fenntartói és a központi el­várásnak való megfelelés igénye, ami az önkormányzati felelősségvállalás gyen­gülését vonhatja maga után. Ezt erősítheti az is, hogy lényegében lehetőség nyí­lik egyes önkormányzati feladatok - pl. szakmai ellenőrzés - központi szint­re va­ló áthárítására. Növeli a miniszteri felelősség mértékét a tartalmi szabá­lyozás tekin­tetében, hogy a törvénymódosítás megszüntette az Országos Közne­velési Tanács korábbi egyetértési jogát a Nemzeti Alaptanterv módosítása tekintetében, ugyan­csak eltörölte az új törvény az OKNT pedagógus továbbképzéssel foglalkozó állandó bizottságának egyetértési jogát a továbbképzési rendszer jogi szabá­lyozásának vonatkozásában. A két intézkedés lényegében kiiktatta a szakmai kontrol­lálás lehetőségét a közoktatás civil szervezetei számára ezen a két meghatározó területen."