3. CENTRALIZÁCIÓ, DECENTRALIZÁCIÓ

A közigazgatásban folyó tevékenység, mint az eddigiekből is látszik, az egyik legszerteágazóbb. Ezért megfelelő munkamegosztást kell kialakítani ahhoz, hogy a jelentkező feladatok végrehajthatók legyenek, és ezáltal az állam működőképes legyen. A feladatok ellátásának igazgatása a munkamegosztás szempontjából hol azt kívánja meg, hogy a feladat ellátás irányítását egy kézben tartsák, azaz centralizálják, hol pedig azt, hogy alacsonyabb szintre „adják le", azaz decentralizálják.

A centralizáció és a decentralizáció kívánatos arányának megállapítása igen esetleges, és mindig vita tárgyát képezheti az igazgatási munkában. A következőkben összefoglaljuk a két törekvés lényegét (Lőrincz, 1993).

A centralizáció jellemzői

  • minden igazgatási feladatot az állami központból irányítanak, azaz a központi közigazgatási szervek birtokolják a feladat- és hatásköröket;
  • teljes centralizáció esetén az adott államban csak egy döntési központ létezik;
  • az igazgatási hatalom az állam egész területén egységes;
  • a közigazgatási tevékenységet végző igazgatási szervek (hatóságok) és személyek egymással alá-fölérendeltségi (hierarchikus) viszonyban vannak;
  • a területi (pl. regionális, megyei, kistérségi), települési közigazgatási szervek irányítása szintén hierarchikus mó­don történik, érvényesítve a központi hatalom akaratát, azaz utasítható az alacsonyabb közigazgatási szerv intézkedés megtételére, vagy az attól való tartózkodásra;
  • a centralizált állami irányítás esetén területi, települési és körzeti (városkör­zeti) közvetítő szervek is kiépül(het)nek azzal a feladattal, hogy közvetítsék a központi akaratot. E szerveknek már önálló döntési jogkörük is lehet, a hierarchia miatt azonban a központtól (centrumtól) továbbra is füg­gő viszonyban vannak;
  • a helyi szervek nem - vagy alig - rendelkeznek önállósággal, döntési jog­körrel, vagyis nincs - vagy elhanyagolható kérdésekben van - önál­ló feladat- és hatáskörük.

 

A centralizáció pozitív vonásai:

  • „klasszikus" államszervezési (igazgatásszervezési) elv, melynek alkalmazása bizonyos ügyek és helyzetek esetén a leghatékonyabb (honvédelem, kül­ügy, környezetvédelem, rendkívüli helyzetek stb.);
  • a rendelkezésére álló kapacitás koncentrálásával gyorsan, egységesen és hatékonyan fel tud lépni;
  • nem közömbös az igazgatási szervezet irányító, működtető és ellenőrző hatékonysága sem.

 

A centralizáció hátrányai (veszélyei):

  • a központi döntéshozó szerv túlzottan messze van azoktól a társadalmi viszonyoktól, életviszonyoktól, esetleg személyektől, amelyekre, akik­re döntést kell hoznia, ezért a döntések uniformizáltak, általánosak, sze­mélytelenek, nem mindig tudják betölteni igazi funkciójukat;
  • nem tudja kezelni a szélsőséges helyzeteket; mennyiségben és nem minőségben, valamint átlagokban gondolkodik;
  • nem tudja kellően kiaknázni a helyi erőforrásokat mind humán, mind technikai értelemben.

A decentralizáció jellemzői

  • a centralizációval ellentétes folyamat, vagyis a központi állami szervek a feladat- és hatáskörük egy részét területi (települési) szerveknek adják át;
  • az állam munkamegosztás céljából megosztja feladatainak ellátását és az ehhez kapcsolódó döntési jogköröket területi és/vagy települési autonóm (önkormányzati jellegű) szervek között;
  • több, vagy sok decentrum, azaz autonóm szerv alakulhat ki;
  • a megosztott (átruházott) feladat- és hatáskört törvényi szinten kell meghatározni, gyakorlásához esetenként más garanciát is biztosítani kell;
  • a decentralizált (önkormányzati, autonóm) szerv tevékenységének felügye­lete csak a törvényes működésre terjed ki.

 

A decentralizáció pozitív vonásai:

  • a demokrácia megnyilvánulásának jelentős formája;
  • jól alkalmazható a helyi (települési, kistérségi, megyei, régiós) problémák megoldására, mert rugalmasabb, hatékonyabb és olcsóbb;
  • lehetőséget nyújt a település, terület lakosságának a helyi közügyekbe való beleszólásra, az irányításnak pedig az állampolgárok ügyeinek gyorsabb, igazságosabb intézésére.

 

A decentralizáció hátrányai (veszélyei):

  • rossz értelmezése és alkalmazása esetén visszaélésekre adhat lehetőséget;
  • túlzott lokálpatriotizmus esetén a helyi érdek túlzott érvényesítése;
  • nagyobb összefüggések ismeretének mellőzése;
  • káoszhoz, anarchiához is vezethet (önkormányzat csődbe menetele stb.).
iDevice ikon Feladat

Melyek a centralizáció pozitív vonásai?

Melyek a centralizáció veszélyei?

Melyek a decentralizáció pozitív vonásai?

Melyek a decentralizáció veszélyei?