11.1. A közoktatás irányításának legfontosabb eszközei
A közoktatás irányítása eszközeinek sokféleségét mutatja az irányítás első három szintjén előforduló jellegzetesebbek felsorolása (a teljesség igénye nélkül):
Központi irányítás |
Területi irányítás |
Települési önkormányzati irányítás |
Jogszabályok, a jogi irányítás egyéb eszközei, pl.: - NAT - Országos Képzési Jegyzék - vizsgakövetelmények - kerettantervek Tankönyvek, taneszközök, segédletek Fejlesztési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási stb. koncepciók, rendszerek Országos pedagógiai szakmai szolgáltatások, szakszolgálatok Szakmai normák, irányelvek Prognózisok (munkaerő-piaci, demográfiai stb.) Országos közoktatás-statisztikai rendszer Eljárás megindításának kezdeményezése a közigazgatási hivataloknál törvénysértés megszüntetésére Központi pénzalapok kezelése, felhasználása, pályáztatás Központi intézmények (pl.:Oktatási Hivatal, Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatala, NSZFI, OFI) stb.
|
Megyei területfejlesztési koncepciók Megyei területrendezési tervek Megyei közoktatás-fejlesztési tervek Megyei munkaerő-piaci elemzések, prognózisok Megyei statisztikai adatszolgáltatás Területi pedagógiai szakmai szolgáltatások, szakszolgálatok Megyei pénzalapok (közoktatási közalapítvány, decentralizált szakképzési alap stb.) kezelése, felhasználása, pályáztatás Területi (megyei) hivatalok, intézmények (pl. munkaügyi központ, területi kamarák, közigazgatási hivatal stb.) stb. |
Települési közoktatási koncepciók Települési közoktatás-fejlesztési tervek (intézkedési tervek) Önkormányzati minőségirányítási programok (ÖMIP) Önkormányzati rendeletek, határozatok Fenntartói irányítás, pl.: - szakmai ellenőrzés - törvényességi ellenőrzés
- munkáltatói jogok gyakorlása az
intézményvezető felett |
Az irányítás eszközei közül a későbbiekben néhánnyal részletesen foglalkozunk (pl. legfontosabb jogszabályok, fenntartói irányítás, tervezés, pedagógiai szakmai szolgáltatások). Előtte röviden összefoglaljuk az irányítás néhány - témánk szempontjából fontos - sajátosságát, illetve aktualitását (az idézet forrása: Halász Gábor és Lannert Judit, 2000 http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/kozoktatas-iranyitasa ).
„A közoktatás központi irányításának fontos jellemzője, hogy minisztériumi szinten viszonylag kevés közvetlen igazgatási feladat jelenik meg, ugyanakkor a szabályozási és fejlesztési feladatok aránya igen magas. A központi irányítás közvetlenül szinte egyáltalán nem tud beavatkozni a helyi és intézményi szintű folyamatokba. Ágazati felelősségét a miniszter - a vizsgák lebonyolítását vagy a tanulókat veszélyeztető rendkívüli eseteket leszámítva - közvetett eszközökkel és a közoktatási rendszer egésze tekintetében gyakorolhatja, az egyes intézmények tekintetében akkor léphet fel, ha a fenntartó nem gyakorolja a törvényben meghatározott jogait, illetve kötelességeit. A miniszteri felelősség törvényi szabályozása arra kényszeríti a minisztert, hogy stratégiai irányító szerepet töltsön be, ugyanakkor az 1999. évi törvénymódosítás felruházza olyan eszközökkel is, amelyek végső esetben lehetőséget adnak akár az intézményi szintű folyamatokba történő beavatkozásra is. Mivel e a központi szint hatáskörének bővítésével párhuzamosan a helyi szint felelősségének szabályozása nem változott meg, így az intézményi szinten egyszerre jelenhet meg a fenntartói és a központi elvárásnak való megfelelés igénye, ami az önkormányzati felelősségvállalás gyengülését vonhatja maga után. Ezt erősítheti az is, hogy lényegében lehetőség nyílik egyes önkormányzati feladatok - pl. szakmai ellenőrzés - központi szintre való áthárítására. Növeli a miniszteri felelősség mértékét a tartalmi szabályozás tekintetében, hogy a törvénymódosítás megszüntette az Országos Köznevelési Tanács korábbi egyetértési jogát a Nemzeti Alaptanterv módosítása tekintetében, ugyancsak eltörölte az új törvény az OKNT pedagógus továbbképzéssel foglalkozó állandó bizottságának egyetértési jogát a továbbképzési rendszer jogi szabályozásának vonatkozásában. A két intézkedés lényegében kiiktatta a szakmai kontrollálás lehetőségét a közoktatás civil szervezetei számára ezen a két meghatározó területen."