2.2.1. Az igazgatás alanya és tárgya, az igazgatási ciklus
Alanya (aki igazgat) és a tárgya (akiket igazgat) csak emberek csoportja lehet. Az a keret pedig, amelyben az igazgatást kifejtik, a szervezet (legáltalánosabb értelemben szervezetnek tekintjük az emberek közös célok érdekében történő mindenfajta együttműködését), így az igazgatás alanya és tárgya egyaránt a szervezet.
Társadalmi önigazgatás (az igazgatás alanya és tárgya ugyanaz a szervezet) csak kivételesen fordul elő, többnyire kisebb társadalmi szerveknél vagy spontán társadalmi csoportoknál. Az igazgatás alanya és tárgya már az államiság kezdetei előtt elkülönült. Ez az elkülönülési folyamat a modern társadalomban éri el tetőpontját, ahol az igazgatást a társadalom erre a célra specializálódott, önálló szervezetrendszere látja el, de emellett a különféle elkülönültségű fázisokban lévő szervezetek valamennyi típusa megtalálható.
Az igazgatás tárgya a modern társadalmakban az egész államilag szervezett társadalom, valamennyi szervezetével és szervezetrendszerével együtt. (A magánigazgatás alatt álló és az önigazgatási szervezetek is tárgyai lehetnek az államszervek igazgatási tevékenységének pl. a szabályozás, ellenőrzés révén.)
Az igazgatás tartalma
Az igazgatás tartalmára nézve különösen sokféle felfogás létezik a szakirodalomban. Ennek oka - többek között - az, hogy az igazgatás tartalmára elsősorban az igazgatás tárgya gyakorol döntő hatást, és ennek határait az egyes szerzők különbözőképpen határozzák meg. Csak példaként említve néhány felfogást:
H. Fayol, az igazgatástudomány egyik klasszikusa szerint az igazgatás a tervezésből, szervezésből, parancsolásból és ellenőrzésből áll (Fayol, 1984). L. Gulick és L. Urwick 1937-ben közzétett véleménye (Gulick és Urwick, 1937), szerint az igazgatás elemei a következők: tervezés (planning), szervezés (organizing), személyzeti tevékenység (staffing), irányítás (directing), koordinálás (coordinating), tájékozódás (reporting), pénzügyek (budgeting). Az angol szavak kezdőbetűiből nevezzük rendszerüket POSTDCORB-nak.
A bemutatott (és más, nem említett) felfogások az igazgatás tartalmi elemeit tekintve ugyan jelentősen eltérnek, abban azonban többségük megegyezik, hogy az igazgatás tevékenysége két részből áll, egy tervező, előkészítő szakaszból és egy kivitelező szakaszból. Itt nem levezetve, de kimutatható, hogy a célkitűzést szintén a tartalmi elemek közé kell sorolnunk.

Felfogásunk szerint az igazgatás tartalmát a célkitűzés, az információgyűjtés és feldolgozás, a tervezés, a döntés, a végrehajtás, a koordináció és az ellenőrzés képezi. Mindezeket együtt igazgatási ciklusnak nevezzük.
A vázolt igazgatási modellhez meg kell jegyeznünk, hogy a gyakorlatban - az igazgatás tárgyától függően - egyes elemek elmaradhatnak, mások összeolvadhatnak egymással, így tiszta formában a modell nem feltétlenül jelentkezik minden igazgatási tevékenységnél.