12.3. A közoktatás tervezése-fejlesztése települési irányítási szinten

(Forrás: Balázs Éva - Palotás Zoltán, 2006 http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/balazs-eva-palotas )

A közoktatási törvény 2003. évi módosításakor új feladatként jelent meg valamennyi intézményfenntartó önkormányzat számára ..."az önkormányzati minőségirányítási programok elkészítése. Változott a törvény által közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (intézkedési terv) elkészítésére kötelezett önkormányzatok köre is. ..." az intézményfenntartó önkormányzatok számára a minőségirányítási program, az intézményt nem fenntartók számára az intézkedési terv elkészítése eddig ismeretlen, új feladat volt."

A törvény értelmében az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell lenniük a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjával.

A jogszabály értelmében az intézményfenntartó önkormányzatoknak „az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját" - általánosan elterjedt megnevezéssel ÖMIP - kellett elkészíteniük. Ennek konkrét tartalmát úgy határozták meg, hogy az mutassa be (1) a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, (2) az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, (3) a közoktatási rendszer egésze és a közoktatást érintő más ágazatok kapcsolatait, (4) a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét.

„Az új szabályozás szerint immár valamennyi helyi önkormányzatnak kell intézkedési tervet készítenie, függetlenül attól, hogy van-e saját fenntartású intézménye, vagy nincs. Az utóbbi esetben e tervben kell meghatároznia, milyen módon látja el a számára is kötelező feladatokat (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás). Az intézménnyel nem rendelkező önkormányzatoknak az intézkedési tervet azzal az önkormányzattal közösen kell elkészíteniük, amelyik által fenntartott óvoda, iskola biztosítja a kötelező felvételt az illetékességi területén élő tanulók számára. Azoknak a településeknek, amelyeket az új szabályozás érintett, az intézkedési tervet 2004. január 31-éig kellett elkészíteniük. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása egyrészt kiegészíti az önkormányzati intézkedési terv kötelező tartalmát a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekkel, másrészt ismét módosítja a tervezésre kötelezettek körét. Az új szabályozás szerint nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja többcélú kistérségi társulásnak, és a társulás intézkedési terve települések szerinti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. A kistérségi intézkedési tervek jelentős része nem felel meg az új kritériumoknak, ezért a közeli jövőben várhatóan sor kerül a kistérségi és a települési önkormányzati intézkedési tervek többségének a módosítására. Az új szabályozás szükségképpen növeli az együttműködést a kistelepülések között, támogatja a társulási típusú működési formák kialakulását és megerősödését, és nem utolsósorban vélhetően javítja a párbeszédet a szomszédos települések között.

A tervezéssel összefüggő másik módosítás szigorítja a helyi intézkedési terv és a megyei fejlesztési terv közötti kapcsolat követelményeit. Míg korábban csupán figyelembe kellett venni a megyei fejlesztési tervet, addig az új szabályozás szerint ki kell kérni a megyei önkormányzat szakvéleményét arról, hogy összhangban van-e az intézkedési terv a megyei fejlesztési tervvel."

„A helyi közoktatási intézkedési terv és az önkormányzati minőségirányítási program együtt határozza meg a helyi közoktatási közszolgáltatások ellátásának módját (kötelező és önként vállalt feladatok), valamint az egyes intézmények feladatellátásával kapcsolatos önkormányzati elvárásokat, a feladatellátáshoz kapcsolódó irányítási feladatokat (kapcsolatrendszer, ellenőrzés, értékelés). A két dokumentumot - jellemzően inkább a nagyvárosokban - sok helyen kiegészíti még egy stratégiai tervként funkcionáló dokumentum is, amit oktatási koncepciónak, esetleg stratégiai tervnek neveznek. Érdemes kiemelni, hogy az ÖMIP-ben megfogalmazott jövőkép és a közoktatási rendszer egészére megfogalmazott elvárások inkább hosszú távon érvényesülő stratégiai elemek, míg az egyes intézmények számára meghatározott feladatok, összhangban az intézkedési tervben szereplő önként vállalt és kötelező feladatellátási módokkal, a középtávú tervezéshez kapcsolhatók."

 

„Új feladat és jelentős kihívás volt a helyi önkormányzatok számára 2004-től a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázatokba történő bekapcsolódás, a közoktatás területén rendelkezésre álló decentralizált fejlesztési források megnyerése és felhasználása. E pályázatokban (elsősorban a Regionális Operatív Programban) a kedvezményezettek legnagyobb része önkormányzat, amelyek fontos jellemzője, hogy iskolafenntartói szerepük mellett politikai meghatározottságú környezetben működnek."

„A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program intézkedései közül a helyi önkormányzatokat közvetlenül elsősorban a 3.1.2-es intézkedés - Térségi Iskolai és Óvodai Központok (TIOK) kialakítása - és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó ROP 2.3-as intézkedés - Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése - érintette.

A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges programok kipróbálásában és elterjesztésben a tervek szerint jelentős szerepet játszó jövendőbeli TIOK-okat olyan konzorciumok hozzák létre, amelyeket különböző intézménytípusokhoz tartozó nevelési-oktatási intézmények és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények alkotnak."

A ROP 2.3-as intézkedése, illetve az ahhoz kapcsolódó pályázat óvodák és általános iskolák infrastrukturális fejlesztését tette lehetővé.

„A HEFOP 3.2.2 és 4.1.1 pályázatok keretében az intézményfenntartók önállóan, más fenntartókkal vagy felsőoktatási intézményekkel konzorciumi keretekben együttműködve Térségi Integrált Szakképzési Központok (TISZK) létrehozására és infrastruktúrájuk fejlesztésére nyújthattak be pályázatot 2004-ben. A pályázat célja a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosításával, valamint a XXI. századi igényeknek megfelelő csúcstechnológia összehangolt alkalmazása a szakképzésben részt vevő fiatalok naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére. Az intézkedés a képzés és munkaerőpiac közötti összhang megteremtését kívánta előmozdítani a gazdaság szereplői, a gazdasági kamarák és a társadalmi partnerek együttműködésével"

iDevice ikon Feladat

Jellemezze az (első) Nemzeti Fejlesztési Terv létrejöttének körülményeit!

Mi a kapcsolat a következő mozaikszavakkal ismertté vált dokumentumok között: NFT, HEFOP, ROP?

Milyen közoktatás-tervezéssel, -fejlesztéssel összefüggő dokumentumok készülnek regionális, megyei, kistérségi szinten? Milyen kapcsolatban állnak ezek?

Milyen kapcsolatban állnak a következők: települési önkormányzati intézkedési terv, kistérségi társulás intézkedési terve, pedagógiai program, önkormányzati minőségirányítási program, intézményi minőségirányítási program?