13. A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, A SZAKMAI ELLENÔRZÉS, ÉRTÉKELÉS SZEREPE, EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA A KÖZOKTATÁSBAN
Az 1993-as közoktatási törvény több olyan rendelkezést is tartalmazott, amelyek egy új értékelési rendszer kialakítását szolgálták. Ezek közül a következőket kell kiemelnünk: (1) a törvény meghatározta a közoktatási intézmények ellenőrzésének általános szabályait, (2) rendelkezett az országos szakértői lista létrehozásáról, (3) felhatalmazta a helyi önkormányzatokat az iskolák értékelésére, és meghatározta ennek módszereit. A helyi önkormányzatok ma még viszonylag ritkán gyakorolják az iskolaértékeléssel kapcsolatos felelősségüket. A korábban említett több mint nyolcszáz iskolára kiterjedő adatfelvétel során az iskoláknak mindössze egyharmada jelezte azt, hogy már sor került az iskolának a fenntartó által történő értékelésére (Halász és Lannert, 1996).
Mint azt korábban tárgyaltuk, a fenntartói jogkörök között szerepel, hogy ellenőrzi:
- a közoktatási intézmény gazdálkodását;
- működésének törvényességét;
- a szakmai munka eredményességét;
- a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet;
- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket.
A közoktatási törvény szerint a fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét
- az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések;
- az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény;
- az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei;
- a közoktatási intézmény által készített beszámoló;
- az iskolaszék véleményezése
alapján értékelheti.
A helyi, iskolai szintű önállóságot támogató oktatási rendszerekben, amilyen a magyarországi is, különösen nagy jelentősége van a pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak. Ezek nélkül az iskolák nagy része nem lenne képes megfelelő színvonalú pedagógiai program kidolgozására, az iskolafenntartók többsége pedig nem tudná szakmai szempontból értékelni iskoláit. A pedagógiai szakmai szolgáltató rendszer fejlődését és működését nagymértékben meghatározza a közoktatás-irányítás és a tartalmi szabályozás rendszerének az alakulása, e területek megoldásra váró szakmai és politikai problémái.
A pedagógiai szakmai szolgáltatások tartalmát alapvetően az iskolák és az iskolafenntartók igényei határozzák meg.
Tekintsük át, mik tartoznak a pedagógiai szakmai szolgáltatások körébe?
A közoktatási törvény szerint a pedagógiai szakmai szolgáltatások:
- a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;
- a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése;
- a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;
- az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés;
- a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;
- a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása;
- a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.
A pedagógiai értékelés ellátásának eszközei és módszerei különösen:
- mérési rendszer működtetése;
- feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása;
- a nevelési-oktatási intézmények belső értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása;
- a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása;
- pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése.
A pedagógiai értékelésben és a szaktanácsadásban szaktanácsadók működnek közre. A szaktanácsadói feladatok ellátásában az vehet részt, aki szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben. A szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel nyilvános pályázat útján történik. A pályázat feltételeiről és közzétételéről, a pályázatok elbírálásáról a pedagógiai intézet dönt. Az, aki szaktanácsadói névjegyzékben szerepel, bármelyik pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézetben közreműködhet a szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szaktanácsadói rendszer kialakítása, a névjegyzék összeállítása és helyben szokásos módon való nyilvánosságra hozatala a pedagógiai intézet feladata. A szaktanácsadói névjegyzékeket - a pedagógiai intézet megkeresésére - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
Szakmai ellenőrzési feladattal csak az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő bízható meg. Szakmai ellenőrzést indítók körét ld. a fenntartói irányításról szóló fejezetben.
Az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény óta - az állami és önkormányzati fenntartásban működőkön kívül - kialakultak és működnek helyi (települési) szintű, illetve nem állami vagy önkormányzati fenntartású szolgáltatók is. Emellett pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújthatnak egyéb, alapvetően nem ilyen funkcióval működő intézmények is.
A pedagógiai szakmai szolgáltatások alapvető intézményei a megyei pedagógiai intézetek, de fontos szerepük van az országos fejlesztő és kutatóintézeteknek is (pl. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet). Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (később Oktatási Hivatal) létrehozása óta egyre bővülő mértékben működik együtt szakmai szolgáltatókkal feladatköreinek ellátásakor, melyek közül néhány:
- a miniszter intézkedésének megfelelően országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzést, értékelést szervez;
- a fenntartó, a közoktatási intézmény, a települési kisebbségi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére megyei, fővárosi, települési, intézményi szintű szakmai ellenőrzést végez;
- kidolgozza és a miniszter jóváhagyását követően közzéteszi a fenntartói irányítás körébe tartozó ellenőrzési tevékenység irányelveit és aktuális feladatait;
- feldolgozza és nyilvántartja az ellenőrzések eredményeit, és beszámol azokról a miniszternek;
- kidolgozza és a miniszter jóváhagyását követően közzéteszi a közoktatási intézmények ellenőrzésének, értékelési tevékenységének irányelveit, valamint aktuális feladatait;
- kidolgozza és a miniszter jóváhagyását követően közzéteszi az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó minőségbiztosítási tevékenység országosan egységes irányelveit;
- meghatározza - az Országos Köznevelési Tanács véleményének kikérésével - a minőségbiztosítási rendszerek körét, amelyek bevezetéséhez és működtetéséhez segítséget nyújt, nyilvános pályázat útján kiválasztja a minőségbiztosítási tevékenységben részt vevő szolgáltatókat;
- évente összegzi és közzéteszi az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási tevékenység tapasztalatait;
- a miniszter intézkedésének megfelelően a nevelési-oktatási intézményekben szakmai ellenőrzést szervez, pedagógiai-szakmai mérést, értékelést, elemzést készít, amennyiben a fenntartó az oktatási miniszter felkérése ellenére ezeket nem végezte el.
Az oktatási miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter - azokban az esetekben, amikor az oktatás csak az iskolák kisebb hányadában folyik (beleértve a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást is) - határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. Az oktatási miniszter, a szakképesítésért felelős miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn.
Korábban a közoktatási intézményben folyó ellenőrzés megszervezésével megbízható volt a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. A közoktatási törvény 1999. évi módosításával e rendelkezést törölték.
Az elmúlt időszakban a közoktatási rendszerben, ezen belül az egyes feladatok ellátásában és annak finanszírozásában bekövetkezett változások a pedagógiai szakmai szolgáltatási területen a következő kihívásokat, változásokat eredményezték (Forrás: Balázs Éva - Palotás Zoltán, 2006 http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/balazs-eva-palotas ):
- „Az önkormányzatok által fenntartott szolgáltató intézmények mellett folyamatosan növekedett a nonprofit és piacorientált szolgáltató szervezetek jelenléte, és bővült ezek tevékenysége.
- Változtak a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok ellátásához és/vagy igénybevételéhez kapcsolódó források és a finanszírozási szabályok.
- Új szolgáltatások iránti igények jelentek meg, illetve gyengült a közoktatási törvényben meghatározott szakértői és szolgáltatói tevékenységek különválasztása.
- A megalakuló többcélú kistérségi társulások is bekapcsolódtak a pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi megszervezésébe."
„A Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázatok megjelenése, az önkormányzati és intézményi minőségirányítási programok elkészítése, az intézményi önértékelés és a külső értékelés jelentőségének növekedése olyan új szolgáltatási igényeket generált, amelyek nem tartoznak a jogszabály által jelenleg meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatások körébe. Ezek közé sorolható például a külső intézményértékelés, az NFT-hez kapcsolódó pályázatírás, az esetleg több megyére is kiterjedő konzorciumok működésének és monitorozásának szakértői támogatása."
„A pedagógiai értékelés továbbra is az egyik olyan szolgáltatási terület, amelyet az intézetek döntő többségében önálló munkakörben dolgozó, speciálisan képzett munkatársak látnak el. Figyelemre méltó, hogy a megyei szolgáltatók körében a mérés-értékelés területén több éve folyamatos a fejlesztési együttműködés."
Átalakulás tapasztalható a mérések tartalmában. Feltehetően az Országos kompetenciamérés hatására csökkent a tudásszintmérések és a képességmérések aránya. „Ugyanakkor markánsan nőtt a nevelési eredményvizsgálatoké, és ugyancsak jelentősen megemelkedett az egyéb (zömében elégedettség) vizsgálatoké. A mérések megrendelői között meghatározó jelentőségű az intézményi kör..."

Mi alapján értékelheti a fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét?
Sorolja fel a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat! A közoktatási törvény szerintiekhez képest napjainkban melyek az új szolgáltatások?
Milyen feladatokat lát(hat)nak el a szaktanácsadók a közoktatásban?
Soroljon fel országos pedagógiai szakmai szolgáltatói feladatokat!
Milyen lehetőségeik vannak a fenntartón kívüli tanügyirányítóknak a pedagógiai szakmai munka ellenőrzésére, értékelésére?