10. A KÖZOKTATÁS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK
(Az idézetek forrása: Halász Gábor és Lannert Judit, 2000 http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/kozoktatas-iranyitasa)
„A közoktatási rendszer irányítását elemezve beszélhetünk az irányítás szintjeiről és az irányítási funkciókról. Ami a szinteket illeti, a magyar közoktatási irányításnak négy szintjét különböztethetjük meg: (a) központi vagy kormányzati szint, (b) területi vagy regionális szint, (c) helyi vagy települési szint és (d) intézményi szint"... „Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy ilyen négyszintű irányítás jellemzi sok fejlett ország oktatási rendszerét. Az irányítási szintek mindegyikéhez meghatározott felelősségek és kompetenciák társulnak. A magyar közoktatási rendszerre az jellemző, hogy iskolai és helyi szinten jelentős döntési jogkörök vannak, ugyanakkor a területi vagy regionális szint rendelkezik a legkisebb befolyással. Ez hasonló sok fejlett ország közoktatási rendszerében, ugyanakkor magyar sajátosság az, hogy a döntési jogkörök vonatkozásában csekély eltérés van az egyes oktatási szintek között."
Az előbbiekben tárgyalt négy szint elsősorban az állami, önkormányzati irányítás keretében értelmezhető, de (kötöttségekkel) más körben is. A későbbiekben szó lesz a „fenntartói irányítás"-ról is. Már most le kell szögeznünk, hogy a „fenntartói irányítás" az irányításnak egy speciális (funkcionális) szelete (más megközelítésben egy másik dimenziója), amely létezik (létezhet) az előbb említett központi vagy kormányzati szintű szervek tevékenységében (ld. minisztériumi fenntartásában működő közoktatási intézményekkel összefüggésben), területi vagy regionális szintű szervek tevékenységében (ld. pl. megyei önkormányzat fenntartásban működő közoktatási intézményekkel kapcsolatban), illetve helyi (helyesebben: települési) szinten (ld. települési önkormányzati közoktatási intézmények fenntartása) egyaránt. Sőt az állami, önkormányzati szerveken kívül mások is elláthatnak közoktatási feladatokat, működtethetnek intézményeket, tehát szintén végezhetnek „fenntartói irányítás"-t. (A nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók sem törvényszerűen egy település keretében fejtik ki tevékenységüket, például országos alapítványok, megyei, regionális vagy országos közoktatási intézményhálózatot fenntartó vállalkozások, egyházak stb.)
A magyar közoktatás irányítási rendszere (a 2000. évi állapot szerint)
Szint |
Politikai, érdekegyeztető, konzultatív funkciók |
Kormányzati, igazgatási, hatósági funkciók |
Szakmai funkciók |
Országos szint |
Parlament
A
Parlament oktatási, Országos Köznevelési Tanács és állandó bizottságai Országos Kisebbségi Bizottság Közoktatás-politikai Tanács Országos Szakképzési Tanács |
Oktatási Minisztérium Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatala Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Egyéb szaktárcák |
Országos szakmai szolgáltató, kutató, fejlesztő intézetek (OKI, OI, OKSZI, NSZI, Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ, COMENIUS 2000 Programiroda)*
|
Területi szint |
Megyei önkormányzat és oktatással foglalkozó bizottsága Megyei területfejlesztéssel és oktatástervezéssel foglalkozó testületek Megyei szakképzési bizottság Megyei közoktatási közalapítvány kuratóriuma |
OKÉV területi irodája Főjegyző Megyei önkormányzat hivatalának oktatással foglalkozó ügyosztálya |
Megyei önkormányzati fenntartású, területi funkcióval bíró közoktatási intézmények Megyei, kistérségi pedagógiai szolgáltató intézmények (MPI-k, szolgáltató társulások) |
Települési („helyi") szint |
Települési önkormányzat és oktatással foglalkozó bizottsága Feladatellátó társulások döntéshozó szervei |
Jegyző Települési polgármesteri hivatal Intézményirányítási társulások irányító szervei |
Településen működő pedagógiai szolgáltató intézmények |
Intézményi szint |
Iskolaszék |
Igazgató |
Nevelőtestület |
Megjegyzés: Az egyes funkciók a valóságban nem mindig választhatók szét élesen (pl. intézményi szinten az igazgatónak vannak szakmai feladatai, és a tantestületnek vannak érdekegyeztetési vagy igazgatási jellegű feladatai).
* Országos Közoktatási Intézet, Oktatáskutató Intézet, Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, Nemzeti Szakképzési Intézet
Egy lehetséges megoldás az irányítási rendszer szintjeinek összefoglalására a szakirodalomból (Halász és Lannert, 1998 http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/4-1-kozoktatas-iranyitas ) ismert táblázat „helyi szint" sorának módosításával (a módosított szöveget kiemelve, korrigálva azt a vitatható gyakorlatot, hogy „helyi" jelzővel illetjük azt, amit helyesebben (ennél konkrétabban) „települési"-vel kellene tennünk).
„Magyarországon a helyi (fenntartói) és az intézményi szinten a különböző oktatási szintek döntési jogosítványai nem különböznek egymástól: egy, mindössze az iskolai kezdő szakaszt magában foglaló általános iskola és egy érettségire felkészítő középiskola tantestülete és vezetése hasonló döntési jogosítványokkal rendelkezik. Ugyanúgy egy alsó tagozatos általános iskolát fenntartó kistelepülés és egy szakképző intézményt fenntartó megyei önkormányzat is szintén azonos jogokkal rendelkezik az intézmények vonatkozásában.
Ami az irányítási funkciókat illeti, ezeknek három alapvető csoportját különböztethetjük meg: (a) politikai, érdekegyeztetési vagy konzultatív funkciók, (b) kormányzati, igazgatási vagy hatósági funkciók, (c) szakmai funkciók. Mindezek különböző irányítási felelősséggel rendelkező szereplőkhöz (szervezetek, intézmények, testületek) kapcsolódnak"...
„Az irányítási funkciókat megkülönböztethetjük az irányított terület tartalma szerint is, azaz aszerint, hogy az irányítói döntések mire irányulnak. Négy alapvető kategóriát különböztetünk meg: (a) a tanítás szervezése (pl. a tanulók továbbhaladásáról vagy az egyes tantárgyak óraszámairól való döntések), (b) tervezés és struktúrák (pl. az iskolalétesítésről, az iskolák profiljáról, a tanított tantárgyakról, a továbbhaladási és választási pontokról való döntések), (c) személyzeti kérdések (pl. a tanárok alkalmazásáról való döntések) és (d) forrásallokálás (pl. a költségvetés vagy a bérkeret nagyságának meghatározása). A magyar közoktatás-irányítási rendszer néhány fontos jellemzője ebben a dimenzióban a közoktatási törvény 1999. évi módosítása után megváltozott, azokat a következőképpen jellemezhetjük:
(a) a tanítás tartalmával és szervezésével kapcsolatos kérdésekben csak az iskolai és az országos szint rendelkezik döntési jogokkal, a helyi és a területi szint szerepe itt jelentéktelen (pl. a helyi hatóság közvetlenül nem vizsgálhatja az iskolai programok szakmai tartalmát);
(b) a tervezés és a struktúrák kérdésében az irányítási jogosítványok megoszlanak a különböző szintek között, a kötelezően tanítandó tantárgyakat és a tartalmakat a kerettantervek révén erősen meghatározza a központi szint, ugyanakkor azokat meghatározott keretek között kiegészíthetik helyi tantárgyakkal és tartalmakkal az iskolák, az intézményi struktúrát valamint az attól való eltérés szabályait a törvény, illetve jogszabály rögzíti, az iskolalétesítés helyi ügy, azonban az alapítást megelőzően ki kell kérni a megyei önkormányzat fejlesztési tervre alapozott szakvéleményét, a vizsgákat központilag szabályozzák, azok követelménye kiegészülhet helyi tartalmakkal, ha azok megfelelnek a jogszabályban meghatározott előírásoknak;
(c) az iskoláknak és a helyi hatóságoknak viszonylag nagy szerepük van a személyzettel kapcsolatos döntésekben, országosan csak általános szabályokat határoznak meg (a tanárok alkalmazásáról az iskola, az igazgatóéról a helyi hatóság dönt, előrelépésükről és bérükről az országos szabályok keretei között helyileg döntenek);
(d) a helyi szintnek meghatározó szerepe van a források allokálásában, a legtöbb iskola azonban rendelkezik gazdálkodási, ezen belül az előirányzatok feletti rendelkezés önállóságával."
2000 óta a legjelentősebb változások (Balázs Éva - Palotás Zoltán, 2006 http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/balazs-eva-palotas ):
Kormányzati szinten jelentősen nőtt a szereplők köre, elsősorban az európai uniós csatlakozással összefüggő irányítási feladatok miatt.
Regionális szinten alig történt változás a szereplőket illetően. A már működő Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok mellett, amelyek a szakképzésfejlesztés régiós szintű szakmai szereplői, közoktatási egyezető fórumok léptek be. Ezeket az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (2007-től Oktatási Hivatal) működteti a régiók közoktatás-fejlesztési stratégiájának elkészítése és a régiót érintő intézkedések, illetve fejlesztési programok összehangolása érdekében.
Kistérségi szinten bővült a szereplők köre azzal, hogy létrejöttek a többcélú kistérségi társulások, amelyek mind politikai, érdekegyeztető, mind kormányzati-igazgatási feladatköröket ellátnak.
Jelentősen átalakult az országos szakmai funkciókat ellátó intézmények köre

Soroljon fel minél több intézményt (szervet), melyek országos szinten politikai, érdekegyeztetési vagy konzultatív funkciókat; kormányzati, igazgatási vagy hatósági funkciókat; szakmai funkciókat látnak el a magyar tanügyirányításban 2006-tól!
Sorolja fel az irányítási funkciók alapvető kategóriáit az irányított terület tartalma szerint!