11.3. Fenntartói irányítás

E fejezetet a közoktatási vezetőképzés sajátosságai miatt részletesen tárgyaljuk, alapvetően a közoktatási törvény (2001. júliusban hatályos) szövegére kon­centrálva, annak logikai szempontú tagolt szerkesztésével.

Fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szer­­vezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi ön­kormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy, amely, illetve aki:

  • a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik;
  • és a közoktatási törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik.

Felügyelet, szakmai és gazdasági felügyelet:

Közoktatási intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót, felügye­leten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gaz­dasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működé­si körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.

Irányítási feltételek:

Ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában - az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör be­­­töltésére jogosító - felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.

A fenntartói jogkörök:

dönt:

  • a közoktatási intézmény létesítéséről;
  • gazdálkodási jogköréről;
  • átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról;
  • nevének megállapításáról;
  • az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai felvétel időpont­já­ról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.

 

meghatározza:

  • a közoktatási intézmény költségvetését;
  • a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait;
  • a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;

 

ellenőrzi:

  • a közoktatási intézmény gazdálkodását;
  • működésének törvényességét;
  • a szakmai munka eredményességét;
  • a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet;
  • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket;

(ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek);

 

megbízza:

· a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

 

jóváhagyja:

  • a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát;
  • minőségirányítási programját;
  • a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját;
  • házirendjét;
  • az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét;

 

értékeli:

  • a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását;
  • a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

Egyéb fenntartói jogosítványok:

  • ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának jó­váhagyásakor vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv biztosítja-e az iskolavál­tást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákba.

A társadalmi környezet bevonása a fenntartói döntés előkészítésbe:

A fenntartó beszerzi:

  • az intézmény alkalmazotti közösségének;
  • az iskolaszéknek;
  • az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek);
  • az iskolai diákönkormányzatnak;
  • adott esetben a helyi kisebbségi önkormányzatnak;
  • szakközépiskola és szakiskola esetén a megyei gazdasági kamarának

véleményét a következő döntései előtt:

  • a közoktatási intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának meg­változtatása;
  • nevének megállapítása;
  • költségvetésének meghatározása és módosítása;
  • vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása.

A fenntartó egyéb kötelezettségei, működésének korlátai:

  • A magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén fo­lyó nevelés és oktatás iránti igényt a képviselő-testület (közgyűlés) évente kö­teles felmérni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyűlés ese­tén az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával.
  • A közoktatási intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biz­tosításával állapíthat meg.
  • Gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.
  • Tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben:
  • iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át;
  • iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg;
  • az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.
  • Ha a fenntartó helyi önkormányzat, a nemzeti, etnikai kisebbségi ellátáskor a nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény:
  • létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, ne­vének megállapításához;
  • költségvetésének meghatározásához és módosításához;
  • az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez;
  • a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához;
  • a nevelési program, a pedagógiai program, a pedagógiai-művelődési prog­ram jóváhagyásához, és végrehajtásának értékeléséhez

beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is.

A fenntartó jogköre az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, pedagógiai programját illetően:

  • A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg módosítását jó­váhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első kép­vi­selő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.
  • A nevelési, illetve pedagógiai programjóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az
  • nem felel meg a közoktatási törvényben előírt követelményeknek;
  • olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a felada­tokat, amelyeket - a szükséges feltételek biztosítása mellett - meghatározott;
  • A nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell te­kinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenn­tar­tott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-tes­tület (köz­gyű­lés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.

A fenntartó törvényességi feladatai

ellenőrzi:

  • a házirend;
  • valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések meg­­tartását;
  • a szabályzatban foglaltak jogszerűségét;
  • a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyer­mek­balesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátá­sával, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltétele­i­nek meg­teremtésével összefüggő tevékenységet;

 

elbírálja:

  • a törvényességi kérelmeket;
  • felülbírálati kérelmeket.

Igénybe vehető információk:

A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közokta­tá­si intézményben folyó szakmai munka eredményességét

a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetőleg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, to­vábbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei, illetve

b) a közoktatási intézmény által készített beszámoló;

c) az iskolaszék véleményezése

alapján értékelheti.

A közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak.

A közoktatási intézmény törvényességi és szakmai ellenőrzésének szabályai

A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a szakmai el­le­­nőrzésnél megfogalmazottakat általában alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.

A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek, illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intéz­ke­­dési jogköre.

A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés ve­zetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az el­­lenőrzést kezdeményezte, a szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszere­it, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilvánít­hatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. Ha nem a fenntartó indítja, a szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a közok­­tatási intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefoly­­tatásánál jelen lehet.

A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenn­­tartó (kivéve, ha az ellenőrzést az intézmény alkalmazottja kezdeményezte).

Ha az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkor­mányzatnak.

Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellen­őr­zés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.

Az értékelés eredményeképpen a fenntartó - ha az intézkedésre nem ő jogosult - megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jog­szabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni.

Szakmai ellenőrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat

a) országos, térségi, megyei, fővárosi szinten a közoktatásért felelős minisz­ter, szakképzés tekintetében a szakképzésért felelős miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése;

b) megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat a megyei, fővárosi fej­lesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásá­nak megismerése;

c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkor­mányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése;

d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészíté­se, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes in­téz­ményekben végzett nevelő- és oktatómunka színvonalának értékelése;

e) a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő- és oktató mun­ka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő ér­­tékelése;

f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése céljából.

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. (A következőknek - a jegyzet egyéb helyeihez hasonlóan - az elvi jelentősége a fontos, a hatáskör elosztását, a részleteket a mindenkor érvényes jogszabályok tartalmazzák!)

Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, több célú nevelési-oktatási intézmény és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt.

A jegyző, főjegyző látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését.

A jegyző, főjegyző hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

iDevice ikon Feladat

Soroljon fel a közoktatás települési önkormányzati irányítása eszközeiből minél többet!

Jellemezze a közoktatási valamint a szakképzési törvényt!

Soroljon fel néhány közoktatást érintő fontosabb jogszabályt (a tartalmát jellemző megnevezéssel, nem fontos a száma)!

Kit (mely szervet, szervezetet) nevezünk fenntartónak?

Milyen területeket ellenőriz a fenntartó?

Sorolja fel a fenntartó „jóváhagyó" jogosítványait közoktatási intézménye tekintetében!

Milyen jogszabályi korlátai vannak a közoktatási intézmények átszervezésének a fenntartó számára?