2.3. A közigazgatás
A közigazgatás az állam igazgatása. Az állam a közigazgatási rendszer útján látja el klasszikus feladatait - közrend fenntartása, jogvédelem, honvédelem stb. -, valamint azokat a közfeladatokat, amelyeket közszolgálatnak, közszolgáltatásoknak minősítettek. A közigazgatás, mint integrált szakigazgatási rendszer, szükségképpen professzionális szakigazgatási szervezeti struktúrán alapszik (bürokratikus szervezet, hivatalok rendszere), és az állam lényegéből eredően az állam egészére kiterjed. A közigazgatás - ahogy az igazgatás - nem mindentől függetlenül létező („nem rendelkezik végső finalitással"), alá van rendelve a politikai hatalomnak, de (népszuverenitást követő, demokratikus politikai rendszert feltételezve) érvényesül relatív autonómiája. A racionalitáson és a hatékonyságon túl - egyes szakigazgatási rendszerektől eltérően - ezt más tényezők is megkövetelik, mint például a demokrácia érvényesítése, a hatalomkoncentráció megakadályozása, a törvényesség garantálása.
A közigazgatás - az előbbiekből következően - nem azonosítható a professzionális szakigazgatás állami szervezeti, hivatali szerveivel, hanem egy tagolt, differenciált intézményrendszer útján valósul meg. A közigazgatás egyrészről az államigazgatási szervek rendszerét, másrészről pedig az államigazgatástól elkülönült közigazgatási intézmények rendszerét (önkormányzati igazgatás stb.) integrálja. (Az „intézmény" a társadalomtudományokban alkalmazott kategória, amely a legáltalánosabb értelemben az emberek közötti kapcsolatok stabil, tartós, szabályozott formáját jelenti. Bővebben ld. Ficzere, 2000. 88. o.)
A közigazgatási rendszer tág értelemben magában foglalja azokat a szervezeteket, jogi személyeket stb., amelyek közvetlenül ellátják azokat a feladatokat, melyek az állam kötelező feladatai az alkotmány vagy törvények alapján, és amelyekről a közigazgatási rendszer útján gondoskodik. E szervezetek ellátják a tényleges, operatív állami tevékenységet a rendvédelem, a honvédelem területén (rendészeti, honvédelmi szervek), közvetlenül gazdálkodnak, gazdasági közszolgáltatásokat nyújtanak, illetve a humán szféra közszolgáltatásait biztosítják. A közigazgatás tág értelemben vett rendszerébe beletartoznak mindazok a gazdasági, szociális, kulturális stb. szervezetek is, melyek közvetlen társadalmi tevékenységet látnak el, és egyben elkülönülnek a közigazgatási intézményrendszertől, szervezeti rendszertől. E körben azonban a közigazgatási rendszer határai teljes pontossággal nem vonhatók meg.
A szűk értelemben vett közigazgatási rendszerbe a hierarchikusan felépített, kormánynak alárendelt államigazgatási alrendszer, valamint a közigazgatás egyes intézményei, a helyi (beleértve a településnél kisebb vagy nagyobb területi egységet érintő, ld. később) önkormányzatok, a köztestületi önkormányzatok, a közjogi intézmények, közalapítványok stb. sorolhatók.
A magyar közigazgatás intézményrendszere:
- államigazgatási szervek (államigazgatási alrendszer);
- helyi önkormányzatok (igazgatási szerveik törvény alapján államigazgatási feladatokat is elláthatnak);
- köztestületi önkormányzatok (MTA, gazdasági igazgatást végzők, például Magyar Szabványügyi Testület, hegyközség, nemzeti-helyi kisebbségi önkormányzatok stb.);
- közjogi személyiségű közintézetek (egyetemek, főiskolák);
- közalapítványok.
A közigazgatás meghatározása
Az előbbieket is figyelembe véve, némi egyszerűsítéssel és vázlatosan (Lőrincz, 1993):
A közigazgatás - a szó nyelvtani és logikai értelmezése alapján is - a társadalom, („a köz"), a közösség érdekében végzett széleskörű igazgatási tevékenység, amely hol szolgáltatás, hol pedig kényszerítő intézkedés alkalmazása formájában jelenik meg. Ezért elmondható, hogy a közigazgatás a politikai akarat, a népképviseleti szervek (országgyűlés és önkormányzat) által törvényben meghatározott módon, a végrehajtó hatalom (a kormány) további részletszabályai irányításával - s ma már az igazságszolgáltatás egyértelmű kontrollja mellett - valósul meg.
A mai - gyakorlati - értelmezésben a közigazgatás olyan szervezetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. Fő feladatai ennek megfelelően:
- Jogalkotó tevékenység;
- Hatósági jogalkalmazó tevékenység;
- Közszolgáltató jellegű feladatok;
A közigazgatási tevékenységet eljárási oldalról megközelítve - a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján - közigazgatási (hatósági) ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Ugyancsak e körbe tartoznak a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel bizonyos esetei. Hatósági ügy keletkezhet helyi önkormányzatoknál is, emiatt szükség van arra, hogy adott országon (államon) belül mindenhol egységes szabályokat alkalmazzanak az állampolgári és egyéb jogok, az ország (lakosságának) érdekében működő állam érdekeinek érvényesítése céljából.
A közigazgatási tevékenység alapvetően a végrehajtó hatalmi ágba tartozó tevékenység, emiatt szabályozása szigorú. Az Alkotmány a következőket tartalmazza:
- A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
- A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.
- A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (Törvény alapján ez a képviselő-testületre is vonatkozik, pl. szociális igazgatási ügyben.)
- Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.
A közigazgatás kontrollja tekintetében az Alkotmány kimondja, hogy:
- A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
- A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
Előbbieket is figyelembe véve a közigazgatási tevékenységnek két alapvető fajtája van aszerint, hogy ki (mely szerv) és milyen ügyben, minek alapján jár el:
- az államigazgatás: a Kormány és a központi közigazgatási szervek - illetve ezek területi és helyi szervei által - végzett igazgatási tevékenysége (állami igazgatási tevékenység, hatósági tevékenység);
- az önkormányzati igazgatási tevékenység, amely további két részből tevődik össze:
- az egyik az állam által nem szabályozott, vagy az állam által az önkormányzatoknak átengedett - helyileg igen változatos - helyi társadalmi viszonyok igazgatási tevékenységének szabályozására terjed ki (pl. helyi adók, helyi építési szabályok stb.);
- a másik az állam által az önkormányzati igazgatási szervekre ruházott egységesen ellátandó - lényegében államigazgatási - közigazgatási (hatósági) feladatok köre (pl. anyakönyvi, építéshatósági, szabálysértési, gyámügyi stb. igazgatási tevékenység).
Nagyon leegyszerűsítve: Közigazgatás = állami igazgatás (államigazgatás) + önkormányzati (helyi viszonyok) igazgatás(a).
A közigazgatás átszövi a társadalmi élet valamennyi területét, ahol érzékelhető közérdek fogalmazható meg, és azok megoldásában az állam (ill. a közigazgatás más szervezetei, pl. helyi önkormányzatok) szerepet vállal. Ilyen értelemben beszélünk a közigazgatás nagy területeiről, ezek:
- oktatás, kultúra igazgatása;
- egészségügyi igazgatás;
- szociális igazgatás;
- rendészeti igazgatás;
- honvédelmi igazgatás;
- gazdasági igazgatás.
A felsorolásban első nagy terület részét képező „oktatás igazgatását" tekintjük a továbbiakban „oktatásigazgatás"-nak, illetve azon belül a „közoktatás igazgatását" „tanügyigazgatás"-nak.

Melyek Montesquieu-féle hatalmi ágak?
Melyek a hatalmi ágak Magyarországon ma?
Melyek az igazgatás főbb jellemzői?
Sorolja fel az igazgatási ciklus elemeit!
Mi a különbség az irányítás és a vezetés között?
Sorolja fel a magyar közigazgatás intézményrendszerének csoportjait!
Mit értünk tanügyigazgatáson?