2.3. A közigazgatás

A közigazgatás az állam igazgatása. Az állam a közigazgatási rendszer útján látja el klasszikus feladatait - közrend fenntartása, jogvédelem, honvédelem stb. -, valamint azokat a közfeladatokat, amelyeket közszolgálatnak, közszolgál­tatásoknak minősítettek. A közigazgatás, mint integrált szakigazgatási rendszer, szükségképpen professzionális szakigazgatási szervezeti struktúrán alapszik (bürokratikus szervezet, hivatalok rendszere), és az állam lényegéből eredően az állam egészére kiterjed. A közigazgatás - ahogy az igazgatás - nem mindentől függetlenül létező („nem ren­del­kezik végső finalitással"), alá van rendelve a politikai hatalomnak, de (népszuve­renitást követő, demokratikus politikai rendszert feltételezve) érvényesül relatív autonómiája. A racionalitáson és a hatékonyságon túl - egyes szakigazgatási rend­szerektől eltérően - ezt más tényezők is megkövetelik, mint például a demok­rácia érvényesítése, a hatalomkoncentráció megakadályozása, a törvényesség garantálása.

A közigazgatás - az előbbiekből következően - nem azonosítható a professzionális szakigazgatás állami szervezeti, hivatali szerveivel, hanem egy tagolt, differenciált intézményrendszer útján valósul meg. A közigazgatás egyrészről az államigazgatási szervek rendszerét, másrészről pedig az államigazgatástól elkülönült közigazgatási intézmények rendszerét (önkormányzati igazgatás stb.) integrálja. (Az „intézmény" a társadalomtudományokban alkalmazott kategória, amely a legáltalánosabb értelemben az emberek közötti kapcsolatok stabil, tartós, szabályozott formáját jelenti. Bővebben ld. Ficzere, 2000. 88. o.)

A közigazgatási rendszer tág értelemben magában foglalja azokat a szervezeteket, jogi személyeket stb., amelyek közvetlenül ellátják azokat a feladatokat, melyek az ál­lam kötelező feladatai az alkotmány vagy törvények alapján, és amelyekről a közigazgatási rendszer útján gondoskodik. E szervezetek ellátják a tényleges, ope­­ratív állami tevékenységet a rendvédelem, a honvédelem területén (rendészeti, honvédelmi szervek), közvetlenül gazdálkodnak, gazdasági közszolgáltatáso­kat nyújtanak, illetve a humán szféra közszolgáltatásait biztosítják. A közigazga­tás tág értelemben vett rendszerébe beletartoznak mindazok a gazdasági, szociális, kulturális stb. szervezetek is, melyek közvetlen társadalmi tevékenységet látnak el, és egyben elkülönülnek a közigazgatási intézményrendszertől, szervezeti rendszertől. E körben azonban a közigazgatási rendszer határai teljes pontossággal nem vonhatók meg.

A szűk értelemben vett közigazgatási rendszerbe a hierarchikusan felépített, kormánynak alárendelt államigazgatási alrendszer, valamint a közigazgatás egyes intézményei, a helyi (beleértve a településnél kisebb vagy nagyobb területi egységet érintő, ld. később) önkormányzatok, a köztestületi önkormányzatok, a közjogi intézmények, közalapítványok stb. sorolhatók.

A magyar közigazgatás intézményrendszere:

  • államigazgatási szervek (államigazgatási alrendszer);
  • helyi önkormányzatok (igazgatási szerveik törvény alapján államigazgatási feladatokat is elláthatnak);
  • köztestületi önkormányzatok (MTA, gazdasági igazgatást végzők, pél­dául Magyar Szabványügyi Testület, hegyközség, nemzeti-helyi kisebb­ségi önkormányzatok stb.);
  • közjogi személyiségű közintézetek (egyetemek, főiskolák);
  • közalapítványok.

A közigazgatás meghatározása

Az előbbieket is figyelembe véve, némi egyszerűsítéssel és vázlatosan (Lő­rincz, 1993):

A közigazgatás - a szó nyelvtani és logikai értelmezése alapján is - a társadalom, („a köz"), a közösség érdekében végzett széleskörű igazgatási tevékenység, amely hol szolgáltatás, hol pedig kényszerítő intézkedés alkalmazása formájában jelenik meg. Ezért elmondható, hogy a közigazgatás a politikai akarat, a népképviseleti szervek (országgyűlés és önkormányzat) által törvényben meghatározott módon, a végrehajtó hatalom (a kormány) további részletszabályai irányításával - s ma már az igazságszolgáltatás egyértelmű kontrollja mellett - valósul meg.

A mai - gyakorlati - értelmezésben a közigazgatás olyan szervezetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. Fő feladatai ennek megfelelően:

  • Jogalkotó tevékenység;
  • Hatósági jogalkalmazó tevékenység;
  • Közszolgáltató jellegű feladatok;

A közigazgatási tevékenységet eljárási oldalról megközelítve - a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján - közigazgatási (hatósági) ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Ugyancsak e körbe tartoznak a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel bizonyos esetei. Hatósági ügy keletkezhet helyi önkor­mányzatoknál is, emiatt szükség van arra, hogy adott országon (államon) be­lül mindenhol egységes szabályokat alkalmazzanak az állampolgári és egyéb jo­gok, az ország (lakosságának) érdekében működő állam érdekeinek érvényesítése céljából.

 

A közigazgatási tevékenység alapvetően a végrehajtó hatalmi ágba tartozó te­vékenység, emiatt szabályozása szigorú. Az Alkotmány a következőket tartalmaz­za:

  • A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
  • A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.
  • A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (Törvény alapján ez a képviselő-testületre is vonatkozik, pl. szociális igazgatási ügyben.)
  • Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.

A közigazgatás kontrollja tekintetében az Alkotmány kimondja, hogy:

  • A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
  • A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint minden­ki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági dön­tés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Előbbieket is figyelembe véve a közigazgatási tevékenységnek két alapvető fajtája van aszerint, hogy ki (mely szerv) és milyen ügyben, minek alapján jár el:

  • az államigazgatás: a Kormány és a központi közigazgatási szervek - illetve ezek területi és helyi szervei által - végzett igazgatási tevékenysége (állami igazgatási tevékenység, hatósági tevékenység);
  • az önkormányzati igazgatási tevékenység, amely további két részből tevődik össze:
  • az egyik az állam által nem szabályozott, vagy az állam által az önkormányzatoknak átengedett - helyileg igen változatos - helyi társadalmi viszonyok igazgatási tevékenységének szabályozására terjed ki (pl. helyi adók, helyi építési szabályok stb.);
  • a másik az állam által az önkormányzati igazgatási szervekre ruházott egységesen ellátandó - lényegében államigazgatási - közigazgatási (hatósági) feladatok köre (pl. anyakönyvi, építéshatósági, szabálysértési, gyámügyi stb. igazgatási tevékenység).

Nagyon leegyszerűsítve: Közigazgatás = állami igazgatás (állam­igaz­gatás) + önkormányzati (helyi viszonyok) igazgatás(a).

 

A közigazgatás átszövi a társadalmi élet valamennyi területét, ahol érzékelhető közérdek fogalmazható meg, és azok megoldásában az állam (ill. a közigazgatás más szervezetei, pl. helyi önkormányzatok) szerepet vállal. Ilyen értelemben beszélünk a közigazgatás nagy területeiről, ezek:

  • oktatás, kultúra igazgatása;
  • egészségügyi igazgatás;
  • szociális igazgatás;
  • rendészeti igazgatás;
  • honvédelmi igazgatás;
  • gazdasági igazgatás.

A felsorolásban első nagy terület részét képező „oktatás igazgatását" tekintjük a továbbiakban „oktatásigazgatás"-nak, illetve azon belül a „közoktatás igazgatását" tanügyigazgatás"-nak.

iDevice ikon Feladat

Melyek Montesquieu-féle hatalmi ágak?

Melyek a hatalmi ágak Magyarországon ma?

Melyek az igazgatás főbb jellemzői?

Sorolja fel az igazgatási ciklus elemeit!

Mi a különbség az irányítás és a vezetés között?

Sorolja fel a magyar közigazgatás intézményrendszerének csoportjait!

Mit értünk tanügyigazgatáson?