6.2. A továbbképzés alanyai, irányultsága
Természetszerűleg a szervezeti képzés-fejlesztés jellegében más, mint egy nevelési-oktatási intézményben folyó képzés. Különösen fontos ezt hangsúlyoznunk, mert hajlamosak vagyunk pedagógusok esetében ugyanazon sztereotípiákat alkalmazni, mint amelyek az iskolai képzésben használatosak. Fel kell ismernünk, hogy a továbbképzésben résztvevő pedagógusok tulajdonképpen felnőttképzésben vesznek részt, s a felnőttek tanulási jellemzőit kell figyelembe vennünk:
- A tanulási, fejlődési igény a pedagógus saját motivációiból fakad, a foglalkozást tartó személy szerepe ezen belső igény támogatása.
- A pedagógus előzetes munkahelyi és más tapasztalatai komoly erőforrásokat jelentenek a tanuláshoz. A pedagógusok nagyobb hangsúlyt tulajdonítanak a tanulás során átélt saját tapasztalataiknak, mint a külső információknak, tárgyi ismereteknek.
- A tanulás feltétele a tanulási szükséglet érzése. A tanulás motivációjának kialakulásában a külső, munkahelyi kihívásoknak való megfelelés nagy (néha kizárólagos) szerepet kap a belső motivációk mellett. A fejlesztés folyamatának és ütemének illeszkednie kell az egyének életkor és más tényezők miatt különböző tanulási képességeihez. (Tanulási készség, motiváció)
- A pedagógusok mindennapi kihívásaiknak való megfeleléshez és képességeik, adottságaik kibontakoztatásához keresnek erőforrásokat a tanulás során. A tanulás eredményének relevánsnak és minél könnyebben alkalmazhatónak kell lennie.
(Forrás: PONT, T: Developing Effective Training Skills. London, McGraw-Hill, 1991. 39. old. alapján. Idézi Császár Csaba in Stratégiai emberi erőforrás menedzsment, 1999. 288. old.)
A fejlesztés irányulhat az egyénre, csoportra, szervezetre. Az egyéni fejlesztés már az iskolába való belépéssel megkezdődik és végig tart a tanár vagy iskolai dolgozó egész karrierpályája során. Különösen előtérbe kerülnek az egyéni fejlesztési szükségletek új munkakörbe kerüléskor, egy-egy új módszer bevezetésekor vagy új feladat megjelenésekor.
A csoportra irányuló fejlesztés a csoporton belüli kommunikáció, a csoporttagok közötti együttműködés javítását célozza. Ilyen lehet az egyes munkaközösséghez tartozó pedagógusok felkészítése a helyi tanterv kidolgozására.
Az iskola egészének fejlesztése, a munkaközösségek közötti kapcsolatok, az intézmény szervezeti kultúrájának változtatása és új rendszerek bevezetése (teljesítményértékelési, minőségbiztosítási stb.) már több csoport egyidejű részvételét megkívánó, az intézmény egészére kiterjedő fejlesztési akciókat igényel. Mind a csoportos működés javításának, mind az egész intézmény fejlődésének alapja azonban az egyén fejlődése.
A fejlesztésen belül kiemelt terület az igazgatók, vezetők fejlesztése. Egyrészt azért, mert az igazgatók feladata az intézmény egészének és az egyes egységeknek a fejlesztése, másrészt szerepük elsődleges fontosságú az intézmény működtetésében, a stratégia megfogalmazásában és végrehajtásában. A vezetőfejlesztésben a résztvevők még nagyobb felelősséget vállalnak saját fejlődésükért, mint a pedagógusok és más intézményi dolgozók.