6.5. A képzések és továbbképzések utókövetése, a hatások értékelése

A továbbképzés folyamatának befejező szakasza a képzés értékelése. Az értékelési tevékenység egyaránt történhet jövő- és múltorientált szemlélettel. Ha a jövőorientált szemléletet tesszük magunkévá, akkor a tanulási célú visszacsatolásra kerül a nagyobb hangsúly, azaz a cél a következő fejlesztési tevékenységek hatékonyságát javító elemzés készítése. A múltorientált szemléletnél a cél a befejezett képzési program hatékonyságának a megállapítása, vagyis annak feltárása, hogy sikerült-e elérni az előzetesen kitűzött célokat.

A képzési hatékonyság és eredményessége általában négy jól elkülöníthető szinten és időtávon mérhető:

  • a képzésben résztvevők reakciói;
  • a megtanult, elsajátított ismeretek, képességek, attitűdök szintje;
  • a megváltozott viselkedés, a tanulási transzfer szintje.
  • az eredmények, az egyéni és a szervezeti teljesítmény szintjének változása rövid és hosszú távon.

Különösen fontos az utókövetés, ha képzési és fejlesztési rendszerünk szoros kapcsolatban áll a teljesítményértékelési rendszerrel. Ilyenkor az a következtetést is levonhatjuk, hogy a fejlesztés hatástalan, eredménytelen volt. A nemzetközi gyakorlat szerint ebben az esetben újabb értékelési folyamat következik, újabb fejlesztési célokkal, s ha ez is eredménytelennek bizonyul az intézmény igazgatója alkalmatlansági eljárást kezdeményezhet.

iDevice ikon Fontos

Ebben a fejezetben foglalkoztunk a képzés- és továbbképzés stratégiai kérdéseivel

  • a képzés proaktív jellegével
  • a pedagógusok motiváltságával
  • a képzés más emberi erőforrás rendszerekhez való kapcsolódásával.

A továbbképzés alanyai és irányultsága című részben a felnőttképzés sajátosságaira tértünk ki.

A fejlesztés folyamatánál elkülönítettük

  • az igények felmerülése, a szükségletek kielégítése
  • a továbbképzés megtervezése, valamint
  • a továbbképzési terv elkészítése lépéseket.

Bemutattuk a  képzési és továbbképzési programok két típusát

  • a munkahelyhez kapcsolódó képzéseket
    • a bemutatást
    • a betanítást
    • a mentorrendszert
    • a személyes felkészítést
    • a munkakör-rotációt
    • a projektmunkában való részvételt
  • a munkahelyhez nem kapcsolódó képzéseket
    • a formális (szervezett) képzéseket
    • a tanulmányutakat, a konferenciákon való részvételt
    • a tréningeket
    • az önképzést.

A fejezet tanulmányozás után az intézményvezetők képesek lesznek az  intézményi stratégiának megfelelő továbbképzési terv elkészítésére, valamint az egyes pedagógusok továbbképzési igényének azonosítására és a számukra legmegfelelőbb képzési forma kiválasztására.


iDevice ikon Kérdés

- Mikor válik a képzési és továbbképzési terv stratégiai fontosságúvá?

- Nevelési-oktatási intézményekben melyek a leggyakoribb képzési formák?