A továbbképzés

A 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról általános megfogalmazást ad apedagógusok továbbképzési kötelezettségéről.

 

19.§

(8) A pedagógus hét évenkéntlegalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint -továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányaitsikeresen befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagielismerésben kell részesíteni. Megszüntethető - az Mt. 89. § (3) bekezdése,illetve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással -annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, akia továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejeztebe sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, akipedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, avizsgák letétele utáni hét évben.

 

A részletes szabályozást a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, apedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairólés kedvezményeiről című többször is módosított jogszabály tartalmazza.

Ennek2010. szeptember 1-én hatályos szövegét az alábbiakban közöljük, de az idézetnem tartalmazza a Rendelet I. mellékletét, amely a továbbképzési programmalösszefüggő engedélyezési eljárásokat írja le.

Még egy megjegyzés: A továbbképzésekre vonatkozószabályok - elsősorban a finanszírozás tekintetében - gyakran változnak (ld.éves költségvetési törvények), így akár rövidebb távon sem kizárható aszabályrendszer további változása.

 

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

a pedagógus-továbbképzésről, apedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairólés kedvezményeiről

AKormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény(a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjábanfoglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendeletben foglaltakat kellalkalmazni a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (5) bekezdésébenszabályozott szakvizsgára felkészítő felsőoktatási szakirányú továbbképzés (atovábbiakban: szakvizsga), valamint a 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozotttovábbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére.

(2)A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározottfeladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményiminőségirányítási program és - amennyiben a fenntartó működteti - amunkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodásitervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban:továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzésiidőszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik évaugusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programota nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszakelső évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni.

(3)A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtásáraegy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázásitervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmaimunkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévőkhelyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. Abeiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éigkell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.

(4)A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónakbe kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét.

(5)A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei:

a)aszakvizsgára vonatkozó alprogram,

b)atovábbképzésre vonatkozó alprogram,

c)afinanszírozási alprogram,

d)ahelyettesítésre vonatkozó alprogram.

(6)A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjábanmeghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjábanmeghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kellelkészíteni.

(7)A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket éstovábbképzéseket, amelyeken való részvételhez - a központi költségvetésbőlbiztosított hozzájáruláson felül - támogatást nyújt.

(8)A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontjaalapján ellenőrzi

a)atovábbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, apedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási programösszhangját,

b)atovábbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve aköltségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.

(9)A fenntartó ellenőrzésének eredményeképpen - a továbbképzési program, illetve abeiskolázási terv benyújtásától számított harminc napon belül,képviselő-testület, közgyűlés döntése esetén a harmincadik napot követő elsőképviselő-testületi, közgyűlési ülésen - a közoktatásról szóló törvény 104.§-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint dönthet.

(10)A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési programelkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzésiprogramjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.

2. § (1) Szakvizsgára a pedagógusképzéstfolytató felsőoktatási intézmények készíthetik fel a pedagógusokat.

 (3) A szakvizsgára történő felkészítésbe - afelsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:felsőoktatásról szóló törvény) 31. §-a szerint - a felsőoktatási intézménnyelkötött szerződés keretében bekapcsolódhat a továbbképzés szervezője. Aszerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg, azzal a megkötéssel, hogya szerződésben meg kell határozni azokat az ismereteket, amelyekre atovábbképzés felkészít, továbbá az ismeretek számonkérésének, a képzésellenőrzésének módját, valamint a tanulmányok beszámítását a szakvizsgáratörténő felkészítésbe.

3. § (1) A szakvizsgára történőfelkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltatórendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehetbekapcsolódni.

(2)A fővárosi, megyei önkormányzat a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítésirendszerén keresztül - ha azt a külön jogszabályban meghatározottak szerintlétrehozták - segítséget nyújt a szakvizsgára történő felkészítésben vagy atovábbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítéséhez.

A TOVÁBBKÉPZÉS

A továbbképzés teljesítése

4. § (1) A továbbképzés azoknak azismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál,amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel,tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézménytevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és apedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez,a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetésifeladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsgakövetelményeire is.

(2)A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzésétkövető hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelybenaz ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt aközoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozotttovábbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).

(3)Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal aziskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-ának(4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkortarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adottpedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek ésjártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújítóképzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújítóképzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények,támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utánitovábbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmaznikell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltatószükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésbenvegyen részt.

(4)A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, haolyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretekmegszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban:vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzésteljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén.

(5)A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint atovábbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve márteljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit.

5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egyvagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson valórészvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg.E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenötperc.

(2)A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül -teljesíthető

a)akövetkező, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó

aa)apedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,

ab)a munkakör betöltésére jogosítófelsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabbfelsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető továbbioklevél,

ac)a munkakörbetöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléteesetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlensegítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokúvégzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzettoklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimenetikövetelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazolóoklevél,

ad)a szakmaielméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmaialapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatástvégző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányúvégzettség és szakképzettség mellett felsőfokú szakképesítés vagy az elsőpedagógus oklevél,

ae)a közoktatásról szóló törvény 127. és128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szólótörvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség ésszakképzettség,

af)a pedagógus szakmai felkészültségét,képességeit, készségeit fejlesztő, illetve új pedagógus szakképzettségmegszerzését megalapozó, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény44/A. §-a szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminckreditpontot eredményező képzés elvégzését igazoló okirat,

ag)a nevelő és oktató munkát segítő, azOrszágos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés,

ah)információ-technológiai eszközöknyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikaiírástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDLSelect elvégzését igazoló okirat megszerzésével;

b)a következő, bármelyik továbbképzésen

ba)két tanítási nyelvű iskolai oktatásbancélnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvetoktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,

bb)nemzeti, etnikai kisebbségi óvodainevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásbanrészt vevő pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá akisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvifelkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggőtovábbképzésben,

bc)héber nyelven nevelő, tanító pedagógusIzraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggőtovábbképzésben,

bd)az Európa Tanács Pestalozziprogramjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, azEurópai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valaminta kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben

valórészvétellel;

c)az Új Magyarország Fejlesztési TervTársadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új MagyarországFejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések soránszerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutatóórák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainakelemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlatitapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Tervprogramjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatásiintézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézménypedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatásiintézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz.

(3)Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonötszázaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen:

a)közoktatási kutatást támogatóösztöndíjas programban való részvétellel,

b)gyakornoki felkészítésben szakmaisegítőként való részvétellel,

c)nem szervezett, a szakmai felkészültséggyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban:önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével(óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek sajátgyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),

d)harminc foglalkozási óránál rövidebb,nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalábbaz öt órát eléri,

e)a közoktatási intézmény felkéréséreszervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület,illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történőrészvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintettpedagógusok részvételével történik.

(4)A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehetteljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzésttanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolójaalapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Haa továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hattanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzésteljesítésébe.

(5)A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósulótovábbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésénekelfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétetigazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges.

(6)A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzésbeszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételről kiállított okiratvagy a képzési program, illetve a résztvevő írásbeli beszámolója vagy akutatást vezető intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése,elemzése alapján a továbbképzést elfogadja.

(7)Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthető a hétévenkénti továbbképzésteljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, a képzésszervezője által kiállított igazolás alapján.

(8)Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pontkivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjábanfelsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükségesiskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órásfelkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytatófelsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatásiintézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3)bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelésalapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzéstis elfogadhat szakmai megújító képzésnek.

(9)Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsgamegléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelyneksorán intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet afelsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettségmegszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órásfelkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatásiintézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiaiszervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.

6.§ (1) A továbbképzésre vonatkozóalprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személyés milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató atovábbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.

(2)A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek arészvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő ésbefejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.

(3)A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,

a)akinek a hétévenkénti továbbképzésteljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,

b)akinek ahétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,

c)aki aszakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik.

(4)A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportbatartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót.

(5)A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelela továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléteesetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő állrendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.

(6)A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről,illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(7)A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésénekvan helye.

(8)A munkáltatónak, ha igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítésirendszerét - feltéve, hogy azt a külön jogszabályban meghatározottak szerintlétrehozták -, a beiskolázási tervet április utolsó munkanapjáig meg kellküldenie a rendszert működtető önkormányzatnak.

(9)Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezheta továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az e rendelet 16. §-ának (4)bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra.

(10)A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről atovábbképzésre jelentkezőket.

 (11) A továbbképzés szervezője éventeújrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben valóeredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben részt vevő nevét,születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a továbbképzésmegnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjénekhivatalos nevét, székhelyét, felnőttképzési nyilvántartási számát, atovábbképzési program alapítási engedély számát, a továbbképzés idejét éshelyszínét, a tanúsítvány kiállításának helyét és keltét, a továbbképzésértfelelős aláírását, valamint a tanúsítvány kiadója cégszerű aláírását. Atanúsítványon fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére nem, tevékenységfolytatására jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása eseténjogosít.

Apedagógus-továbbképzési program engedélyezése

7. § (1) A továbbképzési kötelezettségteljesítése szempontjából az 5. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésként olyantovábbképzés vehető figyelembe, és a közoktatási intézmény továbbképzésiprogramja, illetve a beiskolázási terve - az e rendelet 5. §-ának (2)-(3)bekezdésében felsoroltak kivételével - csak olyan továbbképzést tartalmazhat,amelynek programját az e rendeletben meghatározott eljárás keretében azoktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélytadott (a továbbiakban: alapítási engedély). Az alapítási engedély öt évre szól.

 (2) Az alapítási engedély kiadása irántikérelmet a program készítőjének a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommalkell benyújtani három példányban az Oktatási Hivatalhoz, mint közreműködőhatósághoz. A kérelemhez csatolni kell:

a)ha atovábbképzési program nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésében, iskolainevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésben részt vevők továbbképzésecéljából készült, az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét,

b)azigazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

 (3) Ha a továbbképzési program teljesegészében a szakvizsgára történő felkészítés oktatási és tanulmányikövetelményeire épül úgy, hogy a továbbképzés követelményeinek teljesítése aszakvizsgára történő felkészülésbe beszámít, a kérelemhez a következőket kellcsatolni:

a)afelsőoktatási intézménynek a szakvizsgára történő felkészítésre vonatkozóoktatási és tanulmányi követelményét,

b)a kidolgozófelsőoktatási intézmény nyilatkozatát arról, hogy milyen ismereteket számít bea szakvizsgára történő felkészítésbe,

c)ha atovábbképzési program alapítási engedélye iránti kérelmet nem az a felsőoktatásiintézmény nyújtja be, amely a program alapjául szolgáló oktatási és tanulmányikövetelményt készítette, a felsőoktatási intézménnyel vagy intézményekkelkötött megállapodást arról, hogy milyen ismereteket számít be a szakvizsgáratörténő felkészítésbe,

d)azigazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

 (4) Ha a továbbképzés ismeretanyaga kötődikvalamely valláshoz, világnézethez, e ténynek a továbbképzési kérelemből ki kellderülnie.

 (5) Ha a továbbképzési program távoktatáscéljából készült, a foglalkozási órák számítását a követelményekelsajátításához szükséges felkészülési idő, illetőleg a követelményekelsajátítását igazoló feladatok elkészítéséhez tervezett órák alapján kellszámítani.

 (6) A továbbképzési program jóváhagyásáról, azalapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter aPedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslata alapján dönt. APedagógus-továbbképzés Akkreditációs Testület javaslatának meghozatala előttszakértői véleményt szerez be. A szakértői vélemény elkészítésének a költségeitaz igazgatási szolgáltatási díjból kell fedezni.

 (7) Nem működhet közre az alapítási engedélykiadásával összefüggő eljárásban az, aki az engedély kiadásában érdekelt, ígykülönösen

a)azalapítási engedélykérelem benyújtója, a benyújtó képviselője,

b)az, aki azalapítási engedélykérelem benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazottijogviszonyban áll,

c)az a)-b)pontban felsoroltak - a közigazgatási hatósági eljárás általánosszabályairól szóló törvény szerinti - hozzátartozója.

 (8) A Pedagógus-továbbképzési AkkreditációsTestület valamennyi továbbképzési program jóváhagyására és az alapításiengedély kiadására irányuló kérelmet - támogató vagy elutasító - javaslatávalegyütt megküldi az oktatásért felelős miniszter részére.

 (9) A továbbképzési program jóváhagyása - haaz egyébként megfelel az e rendeletben foglaltaknak - nem utasítható el azon azalapon, hogy világnézetileg elkötelezett ismereteket tartalmaz.

 (10) A Pedagógus-továbbképzési AkkreditációsTestületnek a kérelem elutasítását kell javasolnia az oktatásért felelősminiszternek, ha megállapítja, hogy

a)atovábbképzési program követelményeinek teljesítéséhez nincs szükség legalábbharminc foglalkozási órára,

b)atovábbképzési program nem felel meg az e rendelet 1. számú mellékletébenfoglalt bírálati szempontoknak.

 (11) A Pedagógus-továbbképzési AkkreditációsTestület javasolhatja a program kiegészítését, kijavítását. A kiegészített,kijavított programot a kérelmezőnek az Oktatási és Kulturális Minisztériumbakell megküldeni.

 (12) Ha a továbbképzési program szakmaielméleti, szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlatiképzést végző pedagógusok továbbképzése céljából készült, a továbbképzésiprogram engedélyezéséről, az alapítási engedély megadásáról az oktatásértfelelős miniszter a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikéréseután dönt. Az Oktatási Hivatal megkeresi a szakképesítésért felelős minisztertvéleményének beszerzése érdekében.

7/A. § (1) Az alapítási engedéllyel rendelkezőtovábbképzési programokat az Oktatási Hivatal nyilvántartja.

 (2) Megszűnik az alapítási engedély hatálya,ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt a8/B. §-ban foglaltak szerint visszavonták.

 (3) Az alapítási engedély alapján - afelnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzésrőlszóló törvény) 19. §-ának (3) bekezdése szerint - a Felnőttképzési AkkreditálóTestület (a továbbiakban: FAT) az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkülkiadja a programakkreditációs tanúsítványt. A FAT által kiadottprogramakkreditációs tanúsítvány - a pedagógus-továbbképzés tekintetében -programakkreditációt tanúsít az alapítási engedélyben és a tanúsítványbanmegjelölt képző intézmény vonatkozásában, az alapítási engedélyben megjelöltidőpontig.

 (4) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium azalapítási engedély tárgyában hozott jogerős határozatot közli a FAT-tal.

8. § (1) A továbbképzés szervezője atovábbképzés indítása előtt tizenöt munkanappal az alábbi adatokszolgáltatásával kérheti az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzésiprogram szerinti továbbképzés felvételét a továbbképzési jegyzékbe az OktatásiHivataltól:

a)a továbbképzés szervezőjének neve,székhelye (jogi személyiségű szervező esetében megnevezése, székhelye),felnőttképzési nyilvántartási száma, a továbbképzésért felelős neve, címe,

b)az indítani kívánt továbbképzésmegnevezése, az alapítási engedély száma,

c)az indításhelye és ideje,

d)atovábbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység - előző évi -tapasztalatainak összegzését,

e)apedagógus-továbbképzés időbeni megszervezésének lehetősége (délelőtt, délután,pihenőnapon stb.),

f)ajelentkezés feltételei és módja,

g)arészvételi díj összege.

 (2) Az Oktatási Hivatal elkészíti atovábbképzések hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék),közzéteszi azt a saját és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján,továbbá gondoskodik a továbbképzési jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről.A továbbképzési jegyzékbe - kérelemre - fel kell venni azokat atovábbképzéseket, amelyeknek szervezője az e rendeletben foglaltak szerintadatot szolgáltatott, és az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazgatásiszolgáltatási díjat befizette.

 (3) A továbbképzési jegyzéknek tartalmazniakell: a továbbképzés megnevezését, célját, a továbbképzési program rövidtartalmi ismertetését, az alapító megnevezését, az alapítási engedély számát, atovábbképzés szervezőjének megnevezését, felnőttképzési nyilvántartási számát,azt a munkakört, tevékenységet, amelyet ellátók részére a részvételtjavasolják, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretekszámonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, atanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyamvagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét(délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a jelentkezés feltételeit és módját, arészvételi díj összegét, továbbá a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt, atovábbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainakösszegzését. A továbbképzési jegyzék az adatszolgáltató kifejezett kérelmére ésszemélyes adatainak kezelésére irányuló nyilatkozata alapján tartalmazza továbbáa továbbképzés szervezőjének nevét és elérhetőségét (e-mail címét,telefonszámát).

 (4) A továbbképzési jegyzék részeként közzékell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető,

a)az Országos Képzési Jegyzékben szereplőemelt szintű és felsőfokú szakképzéseket,

b)a kétoldalú kormányközi munkatervekalapján szervezett továbbképzéseket, továbbá

c)a szakvizsgára felkészítő képzéseklistáját is.

 (5) A továbbképzési jegyzékben fel kelltüntetni, ha a továbbképzés keretében átadott tananyag, ismeret és a továbbképzéskövetelményei valláshoz, világnézethez kötődnek.

 (6) A továbbképzési jegyzékről törölni kellmindazokat a továbbképzéseket, amelyek a 7/A. § (2) bekezdése szerint máralapítási engedéllyel nem rendelkező továbbképzési programon alapulnak. A továbbképzésindításáról adatot szolgáltató kérheti a továbbképzésnek a továbbképzésijegyzékből történő időszakos vagy végleges törlését.

A továbbképzés megszervezése, atovábbképzés előadója

8/A.§ (1) A továbbképzés során a jóváhagyott,az alapítási engedéllyel rendelkező program megnevezése, a programteljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésénektartalmi követelményei nem változtathatók meg.

 (3) A továbbképzés szervezője továbbképzésinaplót, jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről jegyzőkönyvet, asorszámozott tanúsítványok kiadásáról nyilvántartást vezet. A továbbképzésszervezője a honlapján a program résztvevőinek a program tartalmával éslebonyolításával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítést a program befejezésétkövetően harminc napon belül nyilvánosságra hozza.

 (4) Az Oktatási Hivatal jogosult a helyszínenellenőrizni a továbbképzés - program szerinti - megszervezését, és megtekintenia már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles - amegbízólevéllel rendelkező részére - a továbbképzések okmányait rendelkezésrebocsátani, illetve a szükséges felvilágosítást megadni. Amennyiben azellenőrzés során az Oktatási Hivatal azt tapasztalja, hogy a szervező atovábbképzést nem a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknakmegfelelő módon szervezte meg, felhívja a szervezőt a jogszabálysértésmegszüntetésére. Ismételt vagy súlyosabb jogsértés esetén törli a szervezőnekazt a továbbképzését a továbbképzési jegyzékről, amely esetében aszabálytalanságokat megállapította, illetve kezdeményezi az illetékesregionális munkaügyi központnál az intézmény törlését a felnőttképzésitevékenységet folytató intézmények nyilvántartásából.

 (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásábana képzés nem felel meg a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályielőírásoknak, ha

a)a továbbképzést nem a továbbképzésiprogramban foglaltak szerint szervezték meg,

b)az alapítási engedély hatálya megszűnt,

c)a továbbképzés szervezője nemrendelkezik a továbbképzési program felhasználási jogával,

d)a továbbképzés szervezője nem vezette atovábbképzéssel kapcsolatos előírt dokumentumokat,

e)a szervező nem biztosította atovábbképzés helyszínén a továbbképzési programban szereplő tárgyi és személyifeltételeket,

f)a továbbképzés szervezője nem tettelehetővé a továbbképzéssel kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását.

 (6) A továbbképzés keretében

a)elméleti foglalkozáson előadó az lehet,aki az adott ismeretek körében felsőfokú iskolai végzettséggel ésszakképzettséggel,

b)gyakorlati foglalkozást az tarthat, akiaz adott ismeretek körében legalább középiskolai végzettséggel és szakirányúszakképesítéssel [a továbbiakban: a)-b) pont alattiak együtt: képesítésikövetelmény]

rendelkezik.

 (7) A továbbképzés szervezője a továbbképzésindításának első éve kivételével minden év március 31-éig elkészíti atovábbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainakösszegezését, és elektronikus formában, a 2. számú mellékletnek megfelelőadattartalommal megküldi az Oktatási Hivatal részére. Az összegezésnektartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevőklétszámát, valamint azokat az információkat, amelyekből a résztvevőkelégedettsége megállapítható.

Az alapítási engedély visszavonása

8/B.§ (1) Az alapítási engedélyt atovábbképzési program készítőjének kérelmére lehet visszavonni.

(2)Vissza kell vonni az alapítási engedélyt, ha az Oktatási Hivatal ellenőrzésesorán megállapítja, hogy az előírt feltételeket nem teljesítették, illetveutóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lennekiadható.

 (3) Az alapítási engedély visszavonásatárgyában hozott határozatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium közli aFAT-tal, amely ez alapján a programakkreditációs tanúsítványt visszavonja.

8/C.§

A továbbképzéssel kapcsolatosirányítási feladatok

9.§ (1) A továbbképzéssel kapcsolatosirányítási feladatokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. Atovábbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokban szakképesítésért felelősminiszter az e rendeletben meghatározottak szerint vesz részt.

 (2) Az oktatásért felelős miniszterdöntéseinek előkészítésében közreműködik a közoktatásról szóló törvény 93.§-ának (3) bekezdése alapján létrehozott Pedagógus-továbbképzési AkkreditációsTestület. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület az e rendelet 1.számú mellékletében meghatározott bírálati szempontok alapján készíti eljavaslatát. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület munkájáhozközoktatási szakértőt vesz igénybe.

 (4) Ha a továbbképzési program nemzeti,etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban résztvevő pedagógusok továbbképzése céljából készült, az alapítási engedélykiadásához az Oktatási Hivatal beszerzi a közoktatásról szóló törvény 98.§-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján létrehozott Országos KisebbségiBizottság véleményét.

 (5) Az oktatásért felelős miniszter

a)figyelemmel kíséri és legalábbháromévenként az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság és az OrszágosKisebbségi Bizottság véleményének kikérése után értékeli a továbbképzésrendszerének működését, indokolt esetben kezdeményezi a Kormánynál e rendeletmódosítását,

b)gondoskodik

ba)az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság,valamint a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükségesfeltételek megteremtéséről, döntéseinek előkészítéséről,

bb)az alapítási engedéllyel rendelkezőtovábbképzés nyilvántartásáról, továbbá a nyilvántartott továbbképzésekkelkapcsolatos információkhoz való hozzáférés lehetőségéről,

bc)a továbbképzés rendszerének külsőértékeléséről, hatékonyságának méréséről,

bd)a továbbképzéssel összefüggő nemzetközitapasztalatok összegyűjtéséről, közzétételéről.

 (6) Az oktatási és kulturális miniszternyilvános pályázatot írhat ki a továbbképzési program elkészítésére vagytovábbképzés indítására azokon a területeken, amelyeken alapítási engedéllyelrendelkező továbbképzési program, illetve megfelelő számú továbbképzésindításának hiányában nem megoldott a pedagógusok továbbképzése.

(7)Az oktatási és kulturális miniszter az Országos Kisebbségi Bizottságkezdeményezésére nyilvános pályázatot ír ki továbbképzési programelkészítésére, vagy továbbképzés indítására, ha a nemzeti, etnikai kisebbségióvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusoktovábbképzése nem megoldott.

(8)Ha a továbbképzés rendszerének külső értékelése, hatékonyságának mérése

a)a nemzeti,etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területénszervezett továbbképzésekre irányul, az érintett kisebbségi önkormányzat,

b)avilágnézetileg elkötelezett óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatásterületén szervezett továbbképzésre irányul, az érintett egyházi jogi személy

képviselőjerészt vehet a feladatok ellátásában.

APEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA

A pedagógus-szakvizsgajellege és részei

10. § (1) A szakvizsgára történő felkészítéshozzájárul az alap- és mesterképzésben megszerzett ismeretek és jártasságokmegújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együttjáró feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályáravaló alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolaivégzettséggel és szakképzettséggel betölthető pedagógus-munkakörbenhasznosítható, az alap- és mesterképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nemkötődő új ismereteket nyújt.

(2)A szakvizsgára történő felkészítés a felsőoktatásról szóló törvény szerintiszakirányú továbbképzés keretében történik.

(3)

(4)

(5)A szakvizsga megszervezésére - beleértve a képzési és kimeneti követelmények,tantervek elkészítését és kiadását, a tanulmányi és vizsgarendet, a záróvizsgátés oklevelet, az oktatók és hallgatók jogállását stb. - a felsőoktatásról szólótörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §

12. § (1)

(2)A szakvizsgára történő felkészítésben szerzett oklevelet el kell fogadni mindenolyan esetben, amikor a pedagógus-szakvizsga letétele alkalmazási feltétel,függetlenül attól, hogy az oklevelet melyik felsőoktatási intézmény állítottaki, továbbá, hogy az oklevél tulajdonosa a pedagógus-szakvizsga letételekormilyen pedagógus-munkakörben dolgozott, illetve a pedagógus-szakvizsga letételeután milyen pedagógus-munkakörben helyezkedik el.

(3)A közoktatásról szóló törvény 36. §-a (2) bekezdésének b) pontjában,101. §-ának (2)-(3) bekezdésében szabályozott szaktanácsadói, szakértőifeladatok ellátásához a szakvizsgára történő felkészítés keretében el kellsajátítani az adott tevékenységre felkészítő ismereteket. Ez a rendelkezés nemvonatkozik azokra, akik a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8)bekezdésében meghatározott pedagógus-szakvizsgával egyenértékű tudományosfokozattal vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmelrendelkeznek.

A szakvizsgára történő felkészítésbenvaló részvétel szervezése

13.§ (1) A szakvizsgára történőfelkészítésbe az a pedagógus kapcsolódhat be, aki rendelkezik apedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel ésszakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltöttszakmai gyakorlattal.

(2)A képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel ésszakképzettséggel akkor lehet bekapcsolódni a szakvizsgára történőfelkészítésbe, ha az oklevéllel igazolt szakterületen nincs a képzésszakirányának megfelelő tanárképzés.

(3)Szakmai gyakorlatként - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - bármilyennevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben tényleges munkavégzésseleltöltött időt figyelembe kell venni. A szakmai gyakorlat idejének aszámításánál figyelembe kell venni a nem iskolai gyakorlati képzésbenszakoktatói vagy gyakorlati oktatás vezetői munkakörben eltöltött időt. Aszakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony,illetve munkaviszony harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. Nemszámítható be a szakmai gyakorlat időtartamába a pedagógus-munkakörbeneltöltött időnek az az időtartama sem, amely alatt a pedagógus foglalkoztatásanem érte el a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám huszonötszázalékát.

14.§ (1) A szakvizsgára vonatkozóalprogramban tantárgyanként meg kell tervezni a részvételi létszámot.

(2)A beiskolázási tervben fel kell tüntetni a jelentkező nevét, lakcímét, azalapképzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, munkakörét, szakmaigyakorlatának idejét és helyét.

(3)

(4)A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, illetőlegakinek részvételét a munkáltató elrendelte.

(5)A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről,illetve a kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(6)A (3)-(5) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésénekvan helye.

(7)A beiskolázási terv tekintetében alkalmazni kell a 6. § (8) bekezdésébenfoglaltakat.

15.§

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Pénzügyi rendelkezések

16.§ (1) A szakvizsgára történő felkészítésés a továbbképzés költségtérítéses formában szervezhető.

(2)A költségek fedezéséhez - a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékleteMásodik rész, 1. pont, a) alpont második gondolatjelében meghatározottakalapján, az éves költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint -hozzájárul a központi költségvetés. A költségekhez hozzájárulhat a munkáltató.A más által nem fedezett költségeket a résztvevő viseli.

(3)A munkáltató - külön jogszabályban meghatározott esetben és módon - köteleshozzájárulni a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerénekműködéséhez, ha a helyettesítési feladatok ellátásához igénybe veszi.

(4)A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható

a)a távollévő helyettesítéséhez szükségesköltségek fedezéséhez, beleértve a (3) bekezdésben meghatározott kiadásokat,

b)a szakvizsgára történő felkészítésben,beleértve a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdése alapján aszakvizsgával egyenértékű végzettség, tudományos fokozat, doktori címmegszerzésére történő felkészülést, és az e rendelet 5. §-ában felsorolttovábbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés,könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatóitámogatásához,

c)a b) pont szerinti továbbképzéstteljesítők anyagi elismeréséhez,

d)a 4. § (5) bekezdésében meghatározotttovábbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés,könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatóitámogatásához.

17.§ (1) A finanszírozási alprogramösszeállításánál - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 16. § (4)bekezdésében az előbb lévő pontban meghatározott feladat teljesítéséhezszükséges fedezet biztosítása után lehet a sorrendben következő feladatrafedezetet biztosítani. A finanszírozási alprogramban meg kell határozni - a 16.§ (4) bekezdésben, valamint az e §-ban meghatározottak figyelembevételével - ahelyettesítési feladatok megoldása után fennmaradó összeg felosztásának elvét,az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásánakszabályait. Az ily módon megállapításra kerülő összegre a beiskolázási tervbenszereplő és a továbbképzésben részt vevő, a meghatározott feltételeknekmegfelelő pedagógus jogosulttá válik.

(2)A központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére - a (4)bekezdésben meghatározott kivétellel - a részvételi díj kifizetéséhez valóhozzájárulás nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.

(3)Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségeikifizetéséhez - a (2) bekezdésben meghatározottak megtartásával - hozzá kelljárulni, legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évbenhelyettesítésre egy személyre átlagosan fordított összeggel.

(4)A részt vevő pedagógus kötelező óraszáma csökkenthető, illetve a részvételidíja és költségei kifizetéséhez való hozzájárulás összege a (2) bekezdésbenmeghatározottakon túl megemelhető, ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartótöbblet-költségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény sajátforrásaiból biztosítani tudja. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulása központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére a (2)bekezdésben meghatározott mértéken túl is megemelhető, ha a pedagógus amunkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó, vagy más olyantovábbképzésben vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldásátszolgálja, amennyiben megfelel a (3) bekezdésben meghatározottaknak, továbbá atovábbképzésben való részvétel miatt munkavégzésének rendjét nem kellátszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött. Atanulmányi szerződés nem terjedhet ki az (1) és (3) bekezdés alapján járóhozzájárulás összegére. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás a (2)bekezdésben meghatározottakon túl megemelhető abban az esetben is, ha aszükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium vagy a szakképesítésért felelősminisztérium által kiírt pályázaton keresztül biztosítják.

(5)A továbbképzésen, illetve a szakvizsgára történő felkészítésben való részvételelrendelése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túli kiadásokat amunkáltatónak kell fedeznie a (4) bekezdésben meghatározott források terhére.

(6)Ha olyan pedagógus vesz részt a 16. § (4) bekezdés b) pontjábanfelsorolt képzésben, aki nem szerepel a beiskolázási tervben, az nem tarthatigényt a részvételi díja és költségei fedezésének támogatására, valamint atovábbképzést eredményesen befejezők részére a 16. § (4) bekezdésének c) pontjaalapján megállapítható anyagi elismerésre.

(7)Ha a munkáltató által kifizetett hozzájárulás teljes egészében fedezi arészvételi díj és a költségek összegét, a munkáltató kikötheti, hogy amegvásárolt könyvek, tankönyvek, segédanyagok a közoktatási intézménytulajdonába kerülnek.

 (8) A munkáltató - az Mt. 162. § (3)bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással - a helyettesítésre fordítottkiadásai, valamint az (1) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és aszakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatóitámogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nemteljesítette az előírt követelményeket. A visszafizetett összeget az e rendelet16. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint lehet felhasználni. Erendelkezések alkalmazásában nem teljesítette az előírt követelményeket az, akia képzési időt is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nemszerezte meg az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt oklevelet,bizonyítványt, vagy a 6. § (11) bekezdésében meghatározott tanúsítványt,illetve nem készítette el az 5. § (4)-(6) bekezdésében előírt beszámolót. Avisszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is,ha az előzőekben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát,illetve a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy azt amunkáltató munkavállaló esetén rendkívüli felmondással, közalkalmazottnál aközalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel,illetve elbocsátással megszüntette. Mentesül a visszafizetési kötelezettségalól az, aki igazolja, hogy másik közoktatási intézményben, illetve aközoktatás irányításában helyezkedett el és folytatja a továbbképzést, illetvea pedagógus szakvizsgára való felkészülést. A tanulmányi szerződés alapjánnyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

18.§ (1) A 7. §-ban szabályozott engedélykiadásával összefüggő eljárás megindítójának és a 8. § szerintiadatszolgáltatónak minden esetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét e rendelet 3. számú mellékletehatározza meg.

 (2) Az e rendeletben megállapított igazgatásiszolgáltatási díjat az Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 számlájárakell befizetni.

 (3) A befizetett igazgatási szolgáltatási díjaz Oktatási Hivatal bevétele, melynek megállapodás szerinti részét az Oktatásiés Kulturális Minisztériumnak köteles átutalni.

 (4) A befizetett eljárási díj nem igényelhetővissza.

 (5) Az igazgatási szolgáltatási díj azOktatási Hivatal és az Oktatási és Kulturális Minisztérium e rendeletbenmeghatározott engedélyek kiadásával, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásávalösszefüggő feladatainak ellátására, a személyi és tárgyi kiadások fedezetére,illetve a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999.(XII. 13.) OM rendelet 8. §-ában megfogalmazott feladatokra használható fel.

Vegyes rendelkezések

19.§ (1)

(2)A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja

a)a pedagógus-munkakörbenfoglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket,

b)azokat, akiknek a pedagógus-szakvizsgamegszerzése alkalmazási feltétel,

c)azokat, akik a hétévenkéntitovábbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak,

d)a pedagógus-szakvizsga vagy azzalegyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését,

e)a továbbképzésben való részvételt és atovábbképzés teljesítését.

19/A.§ Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht.a közoktatási pályázatok fejlesztéskoordinációs támogatása érdekében személyesadatokat nem tartalmazó szakmai programkövető támogató rendszert és adatbázistműködtet, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által nyújtott pályázati forrásokgyakorlatban történő szakmai és tartalmi felhasználását naprakész nyomonkövetése céljából.

19/B.§ A továbbképzési jegyzékbe - különeljárás nélkül - fel kell venni azt a pedagógus-továbbképzési programot,amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerintpedagógus-továbbképzésként elismertek, és ezt a tényt a kérelmező hiteltérdemlő módon bizonyítja. Ezt a tényt a pedagógus-továbbképzésnek az EurópaiGazdasági Térség valamely államában történt nyilvántartásba vételét tanúsítóokirat hiteles másolatával, és annak hiteles fordításával kell bizonyítani.

Átmeneti és hatályba léptetőrendelkezések

20.§ (1)

(2)2002. január 1-jétől kezdődően a nevelési-oktatási intézmény vezetőimegbízásánál - azonos feltétellel rendelkező pályázók esetén - előnyben kellrészesíteni azt, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(3)2002. január 1-jétől az Országos szakértői névjegyzékbe és az Országosvizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki szakvizsgára történő felkészítésvagy továbbképzés keretében elsajátította a 12. § (3) bekezdésébenmeghatározott ismereteket.

(4)Az Országos szakértői névjegyzékben 2006. január 1-jétől, az Országosvizsgáztatási névjegyzékben 2008. január elsejétől csak azok szerepelhetnek,akik a 12. § (3) bekezdésben meghatározott ismereteket szakvizsgára történőfelkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátították.

(5)2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, 2015. január1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladatellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(6)Azok, akik a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdésébenmeghatározott szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozattal, doktoricselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkeznek, akkor is elláthatnakszakértői, illetve vizsgaelnöki feladatokat, ha nem vettek részt a (3)bekezdésben meghatározott szakvizsgára történő felkészítésben, továbbképzésben.

(7)Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4)bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági végzettségnek vagy képesítéséneka közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógus-szakvizsga teljesítésefelel meg.

21.§ (1) Az Oktatási Hivatal 2009. augusztus31-éig elkészíti és a közzéteszi a 8. § (4)-(7) bekezdése szerinti hivatalosjegyzéket azzal, hogy a továbbképzési jegyzékbe a 93/2009. (IV. 24.) Korm.rendelet hatálybalépése előtti jogszabályi követelmények alapján felvetteketmegkeresi a jegyzéknek az új követelmények szerinti adatokkal való kiegészítéseérdekében.

(2)A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a felsőoktatási intézményekáltal meghirdetett pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzéseklistáját is. A továbbképzési jegyzékben utoljára tüntethető fel afelsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésiszakokon a 2009/2010-es tanévben indított új évfolyam. Feltüntethető atovábbképzési jegyzékben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényszerint indítható képzés, ha az Oktatási Hivatal a szaknak a szakirányútovábbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKMrendelet szerint kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit nyilvántartásbavette, és az adott felsőoktatási intézmény az ez alapján elkészített tantervéthonlapján közzétette, továbbá a tantervet elfogadó szenátusi határozatot azOktatási Hivatalnak megküldte.

(3)A hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe egy óra előadást vagy egy órakonzultációt - a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján - egytovábbképzési óraként be kell számítani azoknál az oktatóknál, akik a 93/2009.(IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző két éven belül a következőtovábbképzések bármelyikén előadóként részt vettek:

a)Nemzeti Fejlesztési Terv I.Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1.1.a„Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés ésoktatás feladataira",

b)HEFOP 3.1.2. „Térségi Iskola- ésÓvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási tanulásiprogramok elterjesztése érdekében",

c)HEFOP 3.1.3. „Felkészítés akompetencia-alapú oktatásra",

d)HEFOP 2.1. a„Hátrányos helyzetű tanulókesélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben felkészítés".

(4)Azokat a továbbképzéseket, amelyeknek az indítási engedélyét a 93/2009. (IV.24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt kiadták, az alapítási engedélybenmeghatározott időpontig lehet felvenni a továbbképzési jegyzékbe.

(5)Ha az indítási engedély iránti kérelmet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethatálybalépése előtt benyújtották az Oktatási Hivatalhoz, a kérelmet abenyújtáskori jogszabályi követelmények szerint kell elbírálni.

(6)A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésbenszerzett, a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését igazolóoklevelet pedagógus-szakvizsgaként, az egyetemi és főiskolai szintűalapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben megszerzett szakképzettségeket ahétévenkénti pedagógus-továbbképzésként el kell fogadni.

 (7) A 8/A. § (7) bekezdése szerinti adatlapotelső ízben 2010. március 31-ig kell megküldeni az Oktatási Hivatal részére.

21/A.§ A 2009/2010. tanév második félévében ésa 2010/2011. tanév első félévében

a)az 5. § (3) bekezdésében foglaltrendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hétévenkéntitovábbképzésnek hetven százaléka teljesíthető a bekezdésben meghatározottakszerint,

b)a 16-17. §-ban foglalt rendelkezéseketazzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a központi költségvetésihozzájáruláson és támogatáson az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretébenpedagógus-továbbképzés céljára elnyert, illetve elnyerhető támogatást is értenikell,

c)a központi költségvetés általbiztosított támogatásból az e rendelet hatálybalépésekor a felsőoktatásiintézményben már megkezdett tanulmányokkal összefüggő kiadások támogathatók,egyéb esetekben a továbbképzéssel összefüggő, a 16. § (4) bekezdésében foglaltköltségekhez és kiadásokhoz a közoktatási intézmény, illetve a fenntartó sajátforrásaiból és a b) pont szerinti forrásból lehet hozzájárulni,

d)nem alkalmazhatók a közoktatásról szólótörvény 19. §-ának (8) bekezdésében felsorolt jogkövetkezmények abban azesetben, ha a pedagógus azért nem vett részt a továbbképzésben, mert amunkáltató központi költségvetési forrás hiányában nem tudott részére atanulmányai folytatásához támogatást biztosítani.

22.§ (1) A hétévenkénti továbbképzésben azoka pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépéseelőtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosítófelsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.

(2)

(3)A hétévenkénti továbbképzéshez készített beiskolázási terv elkészítésénélelőnyben kell részesíteni

a)-b)

c)a 2008. szeptember első munkanapjánkezdődő második továbbképzési időszakban azokat, akik 2008-ban,

d)a 2013. szeptember első munkanapjánkezdődő harmadik továbbképzési időszakban azokat, akik 2013-ban

töltik be anegyvenedik életévüket.

(4)-(6)

23.§ (1) A közoktatásról szóló törvénynek apedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit [17. § (5) és (7)-(8)bekezdése, 18. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 128. §-ának (8)bekezdése], valamint a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit[19. § (8) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése] alkalmazni kell a pedagógiaiszakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál,továbbá a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben, pedagógiai szakértő éspedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottaknál, a gyermek- ésifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekbenpedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál. Ezek az intézmények az erendeletben foglaltak szerint elkészítik továbbképzési programjukat és beiskolázásitervüket. A nevelőtestület jogkörét a közoktatási intézményekben aszakalkalmazotti értekezlet, a többi intézményben az érintett pedagógusokbólálló bizottság gyakorolja. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben ésmunkakörökben munkavégzéssel eltöltött időt a 13. § (3) bekezdésébenmeghatározott szakmai gyakorlat idejének számításánál figyelembe kell venni.

(2)A továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a felsőfokú iskolai végzettséggelrendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakis.

(3)Az e rendeletben foglaltak alkalmazásával a pedagógus-munkakörben, pedagógiaiszakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint a felsőfokú iskolaivégzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőmunkakörben foglalkoztatottak a munkáltató hozzájárulásával bekapcsolódhatnakmás, nem az oktatási ágazat keretében, jogszabály rendelkezései alapjánszervezett, a munkaköri feladataikhoz kapcsolódó továbbképzésbe, szakvizsgáratörténő felkészülésbe.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

23/A.§ (1) E rendelet az egész életen át tartótanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló, az Európai Parlamentés a Tanács 1720/2006/EK Határozata 3. cikk (1) bekezdésének való megfeleléstszolgálja.

 (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokrólszóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv9-11. és 15-16. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

24.§ (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésbenfoglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.