6.3.1. Az igények felmerülése, a szükségletek felmérése

A fejlesztés első lépése a szükségletek azonosítása. A továbbképzési programok során az egyes érintettek érdekei nem feltétlenül esnek egybe, ezért szükség van a fejlesztési igények alapos felmérésére és tudatos megtervezésére, hogy megfeleljenek a hatékonyság és eredményesség követelményeinek. Ugyanis az igény nem feltétlenül jelent valós szükségletet. Az igazgatók kompenzációs elemként is kínálhatják (külföldi nyelvtanulás), vagy csak divatként szervezhetnek tréninget a pedagógusok számára, de előfordulhat az is, hogy éppen azok nem fogalmazzák meg a képzés iránti igényeiket, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne. Az alapos szükségletfelmérés azért fontos, mert döntően befolyásolja az alábbi eredményességi és hatékonysági tényezőket (Rummler, 1987):

  • A képzés mennyire lesz releváns a résztvevők munkája szempontjából?
  • A képzés eredményeként növekszik-e a szervezeti teljesítmény?
  • Milyen lesz a képzési program minősége?
  • Mérhető lesz-e és milyen módon a fejlesztés hatékonysága?

A szükségletfelméréshez szorosan kapcsolódik egy szervezetanalízis, munka- és feladatelemzés, valamint az egyén elemzése. A szervezetanalízis a környezet, a stratégia és a kultúra vizsgálatát jelenti abból a szempontból, hogy

  • az intézmény működésének mely területei, és milyen egységei esetében merülnek fel fejlesztési szükségletek;
  • az intézmény szervezeti kultúrájának milyen típusú képzés, fejlesztési módszer, megközelítés felel meg leginkább, melyik alkalmazható a leghatékonyabban.

A munkafeladatok és folyamatok elemzése révén megállapíthatók a pedagógusok és más intézményi dolgozók számára kritikus képességek, ismeretek, kompetenciák, amelyek birtoklása döntő mértékben meghatározza az adott intézményben nyújtott teljesítményt. Ez általában egy munkaköri leírás elkészítésénél jóval mélyebb elemzést igényel, módszere lehet a megfigyelés, az interjú, a csoportos beszélgetés. Az elemzés során ne csak a tantárgyi szakmai tényezőkre koncentráljunk, hanem az együttműködési, kapcsolattartási kompetenciákra is, amelyek minden munkakörben és feladatnál fontosak. Ezen elemzések végére meghatározható, hogy a továbbképzési programnak milyen képességek, ismeretek fejlesztését kell célul kitűznie. Ennek alapján eldönthető, hogy adott esetben milyen típusú tréningre, oktatásra van szükség. Az egyén elemzésénél arra a kérdésre keressük a választ, hogy az egyes pedagógusoknak milyen fejlesztésre van szükségük. Az általunk már tárgyalt, jól működő teljesítményértékelési rendszer ehhez megbízható információkat szolgáltathat.