A nevelőtestület
56. § (1) A nevelőtestület anevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatásikérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
(2) A nevelőtestület tagjaa nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltőalkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkátközvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.
(3) A nevelési-oktatásiintézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, anevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint etörvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébkéntpedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
57. § (1) A nevelőtestületdöntési jogkörébe tartozik
a) a nevelési, illetve apedagógiai program és módosításának elfogadása;
b) a szervezeti és működésiszabályzat és módosításának elfogadása;
c) a nevelési-oktatásiintézmény éves munkatervének elkészítése;
d) a nevelési-oktatásiintézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
e) a nevelőtestületképviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
f) a házirend, az intézményiminőségirányítási program elfogadása;
g) a tanulók magasabb évfolyambalépésének megállapítása;
h) a tanulók fegyelmiügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
i) az intézményvezetői,intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggőszakmai vélemény kialakítása;
j) jogszabálybanmeghatározott más ügyek.
(2) A nevelőtestületvéleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézményműködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestületvéleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok különmegbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása,illetve a megbízás visszavonása előtt.
(3) A nevelési-oktatásiintézmény nevelőtestülete dönt
a) a nevelési program,illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzatjóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő keresetbenyújtásáról;
b)
(4) A nevelőtestület afeladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból -meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyesjogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékrevagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületettájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként ésmódon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Erendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiaiprogram, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményiminőségirányítási program elfogadásánál.
(5) A közös igazgatásúközoktatási intézményben és az általános művelődési központban azokban azügyekben, amelyek
a) csak egy -nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, azintézményegységben,
b) több - nevelési-oktatásiintézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekeltintézményegységben
foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésébenfelsorolt - alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjébőlálló nevelőtestület jár el.
(6) Az óraadó tanár anevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (1) bekezdés g)-h) pontjábatartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.
(7) Ha a közoktatásiintézmény (intézményegység, tagintézmény) nem nevelési-oktatási intézmény,továbbá a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődésiközpontban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megilletőjogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal
Apedagógus jogai és kötelességei
19. § (1) A pedagógustmunkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
a) személyét, mint apedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogaittiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,
b) a nevelési, illetvepedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanításmódszereit megválassza,
c) a helyi tanterv alapján, aszakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazotttankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és másfelszereléseket.
d) a 4. § (2) bekezdésébenfoglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezzenevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadásárakényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,
e) irányítsa és értékelje agyermekek, tanulók munkáját,
f) minősítse a tanulókteljesítményét,
g) hozzájusson a munkájáhozszükséges ismeretekhez,
h) a nevelőtestület tagjakéntrészt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiaiprogramjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjaitmegillető jogokat,
i) szakmai ismereteit,tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, résztvegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
j) szakmai egyesületek,kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális ésországos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,
k) az oktatási jogok biztosáhozforduljon.
(2) A pedagógus nemválaszthat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelésés tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosíthatóvalamennyi tanulónak. A pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül -olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amelynélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez,illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozásonegyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nemtartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.
(3) Tanítási év közben ameglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és másfelszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból aszülőre fizetési kötelezettség hárul.
(4) Az iskolaszék - annakhiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat- ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre hárulókiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhatazzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházatiés más felszerelések megvételét.
(5) Azt, akitmunkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörbenfoglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba,megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok általfenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabálybanmeghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. E jogosultságot amunkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállítottokirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus aztis, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyiönkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Azigazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatásért felelősminiszter engedélye szükséges.
(6) Azt, akit munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilletiaz a jog, hogy szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikusismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz -jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetésitörvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe.
(7) A pedagógus alapvetőfeladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésbenkötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktatótevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségénekmegóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá azismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,
b) nevelő és oktató tevékenységesorán figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét,fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátosnevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségénekkibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévőgyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,
c) a gyermekek, tanulókrészére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve atanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükségesintézkedéseket megtegye,
d) közreműködjön a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődésétveszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,
e) a gyermek, tanulóéletkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségiegyüttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.
f) a szülőket gyermeküknevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és atanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőtfigyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítéseérdekében intézkedést tart szükségesnek,
g) a szülő és a tanulójavaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,
h) a gyermekek, tanulók ésszülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,
i) a gyermekek, tanulókrészére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
(8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabálybanmeghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben résztvevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust - jogszabálybanmeghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető- az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjárahivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazottijogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetvetanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venniannak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabálybanmeghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét