4.3.1. Női munkaerő

Tekintettel arra, hogy a közoktatásban - különböző társadalmi és gazdasági okok miatt vagy a hagyományok folytán, melyekre most nem térünk ki - a munkavállalók túlnyomó része nő, egyre kevesebb iskola teheti meg, hogy ne foglalkozzon a női munkaerővel kapcsolatos kérdésekkel.

A női munkaerő alkalmazása több kockázatot és potenciális költséget jelent az intézménynek, hiszen a nők a gyerekvállalással hónapokra, akár évekre is kivonhatják magukat a munkavégzés alól. A jelenlegi magyar családmodell szerint a gyerekeket általában az anya neveli, ennek következtében amíg a gyerekek kiskorúak, többet hiányzik, nem tud túlórát, hétvégi munkát, továbbképzést vállalni, nem tud részt venni a szervezetépítés, szervezeti kultúra kialakítása szempontjából fontos munkán kívüli összejöveteleken, kirándulásokon. Természetes folyamat tehát, hogy az anyák figyelme, érdeklődése ebben az átmeneti életszakaszban a család felé fordul, és fejlődési ütemük eltér a más élethelyzetben nőkétől vagy férfiaktól. Azonban közülük sokan hosszú távon jelentős értéket képviselnek az intézmény számára, amely ezért fontos, hogy az átmeneti időszakban rugalmas munkafeltételek bevezetésével (szabadnap, órarend), részmunkaidős foglalkoztatással igyekezzünk támogatni őket.

A 40-50-es éveikben járó nők viszont igen jó munkaerők lehetnek. Ha gyerekeik már felnőttek, többet tudnak áldozni az iskoláért, mintegy kompenzálva azokat az időket, amikor gyakran kényszerültek hiányozni gyerekük betegsége miatt, vagy nem vállalhattak tanórán kívüli feladatokat.