3.2. A pedagógusok értékelésének két modellje

A pedagógusok teljesítményének értékelése alapvetően két fő felfogása van, az egyik az ún. beszámoltató (elszámoltató) jellegű (a Childe-féle tipológia szerint az eredménykontrollhoz hasonlítható), a másik a szakmai fejlesztést helyezi az előtérbe (a Childe-féle kulturális kontrollhoz áll igen közel).

A beszámoltató (elszámoltató) modellben az értékelés döntően a pedagógusok múltbeli teljesítményén alapul, általában a teljesítményt azért értékeljük, hogy döntéseket tudjunk hozni elbocsátásukra, előreléptetésükre, jutalmazásukra és büntetésükre vonatkozólag.

A szakmai fejlesztést megcélozó modellben az értékelés a pedagógusok jövőbeli teljesítményére koncentrál. Az értékelés nem jutalmazási és büntetési mechanizmus, hanem folyamat, amely az egyes pedagógus képességeiben és karrier kilátásaiban fejlődést eredményez, továbbá fejlesztésekhez vezet az intézményben. Röviden, ennek a modellnek a célja a tanítás és tanulás, a pedagógiai tevékenység fejlesztése.

Jól mutatja a kétféle modell közötti különbséget az alábbi táblázat:

Összehasonlítási szempont

Teljesítményértékelés alapvető célja

Minősítés

Fejlesztés

Időorientáció

Múltbeli teljesítmény

Jövőbeli teljesítmény

Cél

A magatartás megváltoztatásával javítani a teljesítményt a javadalmazási rendszer segítségével

Tanulás és személyes fejlődés révén javítani a teljesítményt.

Módszer

Értékelő skálák, összehasonlítás; gyakoriságeloszlások alkalmazása

Tanácsadás, kölcsönös bizalom megteremtése, célkitűzés, karriertervezés

A közvetlen vezető (értékelő) szerepe

Ítélőbíró, aki értékel

Támogató tanácsadó és bátorító személy, aki meghallgat, segít, utat mu-tat

A beosztott (értékelt) szerepe

Meghallgat, reagál, megkísérli megindokolni és megvédeni múltbeli teljesítményét

A jövőbeli munkateljesítmény tervezésének aktív résztvevője

Forrás: Cumings, L. L. - Schwab, D. P.: Performance in Organizations. Scott, Foresman and Co., Glenview, Ill., 1973. 5. old alapján (Idézi: Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999. 114. old.)