3.2. A pedagógusok értékelésének két modellje
A pedagógusok teljesítményének értékelése alapvetően két fő felfogása van, az egyik az ún. beszámoltató (elszámoltató) jellegű (a Childe-féle tipológia szerint az eredménykontrollhoz hasonlítható), a másik a szakmai fejlesztést helyezi az előtérbe (a Childe-féle kulturális kontrollhoz áll igen közel).
A beszámoltató (elszámoltató) modellben az értékelés döntően a pedagógusok múltbeli teljesítményén alapul, általában a teljesítményt azért értékeljük, hogy döntéseket tudjunk hozni elbocsátásukra, előreléptetésükre, jutalmazásukra és büntetésükre vonatkozólag.
A szakmai fejlesztést megcélozó modellben az értékelés a pedagógusok jövőbeli teljesítményére koncentrál. Az értékelés nem jutalmazási és büntetési mechanizmus, hanem folyamat, amely az egyes pedagógus képességeiben és karrier kilátásaiban fejlődést eredményez, továbbá fejlesztésekhez vezet az intézményben. Röviden, ennek a modellnek a célja a tanítás és tanulás, a pedagógiai tevékenység fejlesztése.
Jól mutatja a kétféle modell közötti különbséget az alábbi táblázat:
Összehasonlítási szempont |
Teljesítményértékelés alapvető célja |
|
Minősítés |
Fejlesztés |
|
Időorientáció |
Múltbeli teljesítmény |
Jövőbeli teljesítmény |
Cél |
A magatartás megváltoztatásával javítani a teljesítményt a javadalmazási rendszer segítségével |
Tanulás és személyes fejlődés révén javítani a teljesítményt. |
Módszer |
Értékelő skálák, összehasonlítás; gyakoriságeloszlások alkalmazása |
Tanácsadás, kölcsönös bizalom megteremtése, célkitűzés, karriertervezés |
A közvetlen vezető (értékelő) szerepe |
Ítélőbíró, aki értékel |
Támogató tanácsadó és bátorító személy, aki meghallgat, segít, utat mu-tat |
A beosztott (értékelt) szerepe |
Meghallgat, reagál, megkísérli megindokolni és megvédeni múltbeli teljesítményét |
A jövőbeli munkateljesítmény tervezésének aktív résztvevője |
Forrás: Cumings, L. L. - Schwab, D. P.: Performance in Organizations. Scott, Foresman and Co., Glenview, Ill., 1973. 5. old alapján (Idézi: Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999. 114. old.)