I.5. Értékteremtők: munka, rekreáció -> egészség

A WHO kimutatásai szerint az egészségi állapot legjobban az egészségmagatartástól, az életmódi szokásoktól függ. (6. grafikon )

6. grafikon Az egészségi állapot összetevői a WHO szerint.

Más kutatási eredmények ezt az arányt magasabbra teszik. Az időskorúak idült, nem fertőző betegségek miatti halálozási kockázata a felmérések szerint a következőképpen alakult: 1-életmód: 40% ; 2- környezeti ártalom: 15-20% ; 3- genetikai ártalom: 20-25% ; 4- az egészségügyi ellátás hiányossága: 15%. (Iván László, 2004)

További mérlegelésre ad lehetőséget az egy -egy terület tartalmai és összefüggéseinek vizsgálata. Erre alkalmas Vitrai- Mihalicza (2006) dolgazatában megjelent összefoglaló ábra.


6. ábra: Az egészséget befolyásoló tényezők, forrás: Vitrai József - Mihalicza Péter:
Egészségi állapot (elektronikus verzió, készült 2006-ban) http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-692/publikaciok/tpubl_a_692.pdf

Ezen a területen legszembetűnőbb az életvitelünkbe illeszkedő - többnyire jelentősen kimaradó - mozgásmennyiség! A felelősség és az érdekeltség egyaránt megoszlik: az állam - a munkaadói kör és a munkavállaló között.

Az érték előállításának résztvevői egyaránt érdekeltek a személyes és, vagy a közösségi haszon mind magasabb szintű előállításában. Az érték előállítás csak az erőforrások megfelelő hasznosításával jöhet létre. A munkához kapcsolódóan elfogadott, hogy csak befektetett pénz, idő, energia, stb. mozgósításával lehet eredményessé tenni. 

érték előállításának résztvevői

A munkából származó eredmény

Munkavállaló

Önmegvalósítás, létfenntartás

Munkaadó

A profit megteremtése, növelése

Állam

A társadalmi célok megvalósítása, az újra felosztott bevételekből

 
3. számú táblázat: A munka értékteremtő tevékenység. (saját szerkesztés)

Ugyanakkor a rekreációval kapcsolatban ez az álláspont, - miszerint a munkahelyteremtésbe befektetés mellett a humán részvevők munkaerő megtartásába - REKREÁCIÓ - is befektetni szükséges! - még nem alakult ki Magyarországon. „A rekreáció a jó közérzet, jó-érzés, jól-lét, a minőségi élet megteremtését szolgálja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményezi"(Kovács,2007)

Megítélésem szerint a rekreáció értékteremtő tevékenység, mely a munkához hasonlóan igényli az erőforrásokat.


Az érték előállításának

résztvevői, a befektetők

A rekreációból származó eredmény

- mindhárom részvevőnek érdeke

Munkavállaló

Nő a munkateljesítménye, az egyéni érdeke, - felelőssége

Munkaadó

Érdeke, a munkaerő magas szintű kiaknázása válik lehetővé

Állam

Az állam bevétele nő, - befizetett járulékok, csökkenő EÜ kiadások, növekvő fogyasztás, stb.

4. számú táblázat: A rekreáció értékteremtő tevékenység. (saját szerkesztés)

A rekreáció, mint befektetés eredményeként elkönyvelhető:

  • visszaállított, megnövekvő munkabírás
  • növekvő jövedelem
  • több szabadidő
  • kevesebb baleset, betegség
  • csökkenő táppénzes napok száma
  • növekvő fogyasztás
  • magasabb életminőség, - életkor, stb.

A munka és a rekreáció megfelelő viszonyát mutatja a tartós, minőségi és mennyiségi mutatóit tekintve magas szintű munkateljesítmény. A sikeres munkavégzés hatékony energiafelhasználással, egységnyi idő alatt nagyobb értéket teremt, nő a haszon, a szabadidő.

Az állam szempontjából „csak" a táppénze vonatkozásában sokmilliárdos megtakarítást jelentene a sportolók arányának akár 8 % -os emelkedése, a lakosság egészére vonatkoztatva.

7. ábra: Táppénz megtakarítás, Forrás: Ács Pongrác-Hécz Roland-Paár Dávid-Stocker Miklós: A fittség (m)értéke, A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon, Közgazdasági Szemle, VIII. évf., 2011. július-augusztus (689-708. o.)